Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-14 / 39. szám
A közös pénzilgyiminiszterl állás betöltéséről konkrét hirt még ma sem közölhetünk. A félhivatalos „B. C.“ azt jelenti, hogy ő felsége még ma sem hivatott senkit, és valószínűnek mondja, hogy a legközelebbi napokban alig is fog határozat hozatni, hacsak Szlávy József nem mutatkoznék hajlandónak állásában továbbra is megma-. radni, a mi a fenforgó miniszterválságnak kétségtelenül legelőnyösebb megoldása volna. Úgy látszik, hogy ezzel a pénzügyiminiszteri állás betöltése újabb stádiumba lépett, mert az „Ellenőr“ egy mai közleménye is sejteti, hogy nincs kizárva a lehetőség, hogy Szlávy József visszavonja lemondását s továbbra is megtartja a közös pénzügyminiszteri tárczát. E helyt érdekesnek tartjuk az „E—s“ egy bécsi táviratát közölni, mely szerint ott jól értesült körökben hírlik, hogy azok a ta- jxaszlalatok, melyeket a magyar férfiaknak a közös pénzügyminiszteri tárcza elvállalásától való idegenkedését illetőleg az uralkodónak tenni alkalma volt, nem maradnak hatás nélkül a külügyek vezetésére (?) s e hatás mihamarább észlelhető lesz. Külföld. Az irlandi rémes gyilkosság minden egyéb ügyet kiszorít és egyedül uralja a politikai napiérdeket. Jellemző az angol nép politikai józanságát illetőleg, hogy. hogyan jár el a kérdésben, mely mindenütt leírhatatlan felháborodást idézett fel. Förster államtitkár, a ki még csak napok előtt mondott Ifi, már is felajánlta a Gladstone kormánynak szolgálatait, ama föltétel alatt, hogy erélyes intézkedéseket teend, s ha Gladstone erre eltöké- lendi magát, állását nemcsak megtartaná, de a legmelegebben támogatná őt törekvéseiben. Gladstone kérdésére az angol páriámét üléseit elhalasztották s nehány nap múlva fogja jelentését az ir politika ügyében beterjeszteni. A legutóbbi tory-kabinet tagjai is elhatározták, hogy a kormányt az iror- szági gyilkossági rendszer elnyomatása iránti törekvésében erélyesen fogják támogatni, ha a komány elfogadja a czélszerünek ismert politikát. Forster államtitkár egy mai távirat szerint már el is utazott Dublinba s állásának újra való elfoglalását általánosan' úgy magyarázzák, hogy a kormány engedékenységi politikájával felhagy s erélyes intézkedéseket készít elő. Az angol sajtó nagy elismeréssel fogadta az ellenzéknek azt az elhatározását, hogy e súlyos helyzetében támogatni fogja a kormányt. Azt hiszi mindenki, hogy lelki- ismeretes politikus nem idézhet elő most miniszter- válságot. A gyilkosságot általánosan nem a land- 1 igának, hanem az amerikai fénieknek tulajdonítják, és liirszerint a rendőrség már el is fogott egy amerikait, a ki a véres tett elkövetésében gyanús. A további fejleményeket természetesen mindenféle a legnagyobb erdekkel várják A Duua-aérdéssel tegnap a román kamara behatóan foglalkozott. Kogalniceanu interpellá- cziót terjesztett be a berlini szerződés ama pontjának nem teljesítése miatt, mely Ausztria-Magyar- országot arra kötelezi, hogy a Dunát a Vaskapunál szabályozza. Kogalniceanu azt fejtegette, hogy aVaskapu sziklái szerb és román területen vannak, s hogy Romániának jogot kell Kívánni Európától arra, hagy a hajózást akadályok elhárítását maga eszközölhesse, — A román külügyminiszter erre azt válaszolta, hogy a berlini szerződés érteimé ben az Ausztria-Magyarországra bízott feladat nem szentesített kötelezettség és határideje sincs, kijelentette továbbá, hogy szükség esetén Románia részére fogja a hatalmaktól kérni a jogot és kötelezettséget arra. hogy a hajózásnak az egész Dunán való szabaddá tételére a Vaskaput eltávolítsa, A kamara ezen kijelentést tudomásul vette. — E szerint az a remény, hogy a Duna kérdés végleg meg fog oldatni, még nem igen fog teljesülni. Az oroszországi zsiflúüldözésokrtfl, melyek még folyvást az összes müveit világ érdeklődésével találkoznak, azt írják Szentpétervárról, hogy az orosz kormánynak biztos adatai vannak arra nézve, hogy ezen üldözések, melyek olyannyira ellenkeznek az orosz nép békés, türelmes természetével, határozottan a nihilisták munkája s egy teljesen átgondolt tervnek szüleménye. Hogy menynyi hitelt lehet adni ennek a hírnek — mely persze igen kényelmes módon hárítaná el a felelősséget a kormány vállairól, mert azt ma már önként érthetőnek „kell“ tekinteni, hogy a nihilisták hatalmával a tisztelt kormány nem k'pes daczoln:, — azt legjobban illusztrálja egy berlini távirat, mely teljesen megbízhatóságról biztosítva azt mondja, hogy Ignatieff bizalmas körben azt nyilatkoztatta ki, hogy a zsidóüldözéssel szemben tanúsított enyhe eljárása által az évszázadokon át a zsidóktól kiszivattyúzott orosz népnek egy kis elégtételt akart (!) nyújtani, de sejtelme sem volt arról, hogy a dolog oly félem let es mérveket ölthetne. —- No azt az egyet, még meg kell engedni hogy ezt a szándékát teljesen elérte s most milyen szép szerivel hárítja a dolgot a nihilistákra! Megemlítjük különben, hogy Oroszország sok vidékéről ismét érkeznek hírek újabb zsidómészárlásokról s magában Varsóban is folytonos rettegésben vannak a zsidók. A kivándorlások Amerikába még mindig jelentékenyek s a zsidó karavánok segélyezése még mindig nagy mérvekkel foly. — 154 — A dublini merénylet. A merényletről újabb részletek a mai nap folyamában nem igen érkeztek, kivéve, hogy Monaghanban ismét 2 embert fogtak el, kik amerikaiaknak vallották magokat. Az egyik, névleg Magey azonban mint már be van bizonyítva, írországi ember; mikor elfogták, épen egy gőzhajó fedélzetén foglalatoskodott s a derekán levő bőr- tüszőben egy gyilok tokját találtak. — Ellenben Morét és más elfogottakat szabadon bocsátották. Forster kinevezését ir államtitkárrá az'utolsó órában;visszavonni kényszerült a kormány, mivel Forster feltételeit elfogadhatatlanoknak találta, pedig a tegnapi táviratok már mint befejezett tényt tüntették fel e kinevezést. — Hamarjában aztán 1 revelyan György Ottót, a tengerészeti minisztérium parlamenti titkárát, lordjMacaulay egyik unokaöccsét nevezték ki e veszélyes állásra, alál- lamtitkárrá pedig ideiglenesen Hamiltont, a tengerészeti számvevőség igazgatóját. A kormány 10,000 font sterlinget tűzött ki a merénylők fejére s 1000 fontot oly közleményekért, melyek az illetők’elfogását lehetővé teszik. Ugyancsak a merénylők elfogatására Boston és San-Francisco amerikai városok landligája is egyenkint 5000 dollárt ajánlott fel. A konzervatív párt egyik vezére arra a^kér- désre, miért nem ragadják most meg az alkalmat s nem szavaznak bizalmatlanságot Gladstonenak ir politikája miatt, miután számos szabadelvű is elitéii ezt, — oda nyilatkozotr, hogy most minden esetre meg lehetne buktatni a kormányt, miután a többség fel van háborodva Gladstone politikája ellen, úgy hogy kénytelen lenne a kormány resig- nálni vagy uj választásokat kiíratni: a konzervatív párt mind e mellett sem hajlandó a jelen helyzetet a minisztérium megbuktatására felhasználni, legalább igy vélekedik Northcote, Salisbury és Smith, bár Gros a párt közelebbi értekezletén bizalmatlan- sági szavazatot sürgetett. * A benyomás, melyet Cavendish lord és Burke államtitkár meggyilkoltatása a külföldön keltett, majdnem oly erős, mint az volt, melyet tavaly II. Sándor czár erőszakos halála okozott. .Ez utóbbira a moszkvai vasúti merénylet és a téii palota ebédlőjének fölrobbantása a világot majdnem előkészítette a czár élete elleni merénylet sikerülésére. # Ez a gyilkosság kétségtelenné teszi azt, hogy azon férfi, kit Forster Írország meg nem koronázott királyának nevez, minden politikai hatalmát vesztette, jegyzi meg a „Journal des Débats.“ A landliga fővezére nem hirjn. többé megállítani azt a mozgalmat, melyet maga indított és az ö támogatása nem csak nem fog hasznára válni Gladsto nenak. hanem csak kompromittálni fogja őt az angolok szemében és egészen el fogja tőle idegeníteni a whigeket, kik már a nélkül is neheztelnek rá Forster leköszönése miatt. & London, május xo. Monaghanban két embert elfogtak, kik amerikaiaknak vallották magukat. Az egyikről, névleg Mageyről azonban mar bebizonyították, hogy írországi. Egy gőzhajón foglalkozott épen, midőn elfogták s bőrövében egy gyilok hüvelyét találták. — Az amerikai Morét és a merénylet gyanújából elfogott többi egyéneket szabadon bocsátották. Brassó város magyarságához! Kézdi-Vásárhely, 1882. m jus 10. Rég annak az. ideje, midőn Brassóból oly örvendetes hir érkezett hozzánk, mint az, hogy a brassói magyar elem a magyar államérdekek és a magyar állameszmének Brassóbani megvédésére és fejlesztésére egyesült. Fogadják ezért részünkről is a legőszintébb elismerésünket úgy a saját magunk, mint az egész magyar nemzet nevében! Nagy honfiúi kötelességet teljesít a brassói magyarság, midőn egyesül azon őzéiből, miszerint gát vettessék annak, hogy Brassóban bitangnak tekintessék mindaz, a mi magyar. Pedig ez eddig úgy volt, — sőt jelenleg is úgyyvan ! Es ez nagy anomália. Olyan anomália, a milyent egyetlen más államban sem látunk. Mindenütt az államalkotó faj az, a mely uralkodik, a melynek faji érdekét egyetlen más nemzetiségnek sem szabad — büntetlenül — megsérteni. Nézzenek szász atyánkfiái pl. Poroszországba. Mit látnak ott? Azc például, hogy a lengyel tartományaiban a népnek még az oly kérelme is el- utasittatik, mely azt tartalmazza, hogy a lengyel nemzetiségű népiskolákban engedjék meg, hogy az anyai lengyel nyelv ne németül, hanem lengyelül adassák elő. Vagy vájjon Elszászban megtűrik e a németnyelv háttérbe szorítását, a némát állameszme kigúnyolását ? Vas szigorral irtanak ki ott mindent, a mi franczia; és épen oly vas szigorral terjesztik a németnyelvet s' tolják előtérbe a specziális német érdekeket. Es igy van ez Francziaországban, Olaszországban, Angliában, Oroszországban, Romániában, Szerbiában, szóval mindenütt. Sehol egyetlen állampolgárnak sem jutna eszébe, hogy ő az államnyelv és érdekek rovására a saját nemzetisége számára külön — specziális — privilégiumokat, előnyöket követeljen. Csak Magyarország az, azon Magyarország, a melyet épen a mi szászaink zsarnoksággal, jogok tiprásával vádolnak, rágalmaznak, — mondom, csak Magyarország az, a hol a szász, csak azért, mert szász, sokkal több előnyben részesül, mint a magyar, a mely ezen államot nemcsak megalkotta, de azt egy ezredéven át meg is védette, fenn is tartotta. De ezen egyesülést nemcsak az állam iránti kötelesség, de a brassói magyarságnak a saját specziális anyagi érdeke is szigorúan megkövetelik. Vizsgálják meg csak a brassói magyarok: nem áldozatul kellett e mindannyiszor a saját anyagi érdekeiket hozniok? Mindig! Pedig Brassóban a magyar elem úgy mime- riee, mint szellemileg és anyagilag elég erős arra, hogy a saját érdekeit megvédhesse. Ezt fontolják meg brassói magyarjaink jól s az első nehézségektől ne rettenjenek vissza. Mert hogy nehézségekre — s talán egyelőre meglehetős nagyokra — fognak találni, az oly bizonyos, mint hogy kétszer kettő négy. Százados szokásokat. visszaéléseket nem lehet egy lehelettel el fújni. De gondolják meg: az igazságnak, a méltányosságnak végre is diadalmaskodniok kell. Már pedig a jog, az igazság az ő részükön van s a hátuk mögött egy egész nemzet áll, mely lehet ugyan lovaglás, nagylelkű az idegen nemzetiségek iránt is, de a saját faját — az. ö jogos és igazságos küzdelmében — nem hagyhatja cserben. S ne feledjék brassói magyarjaink azt sem, hogy ők a nagy eszme első pionerjei is. Ha ők szilárdul megállják helyüket, a győzelem nemcsak saját magukra biztos, de az tovább is fog terjedni. Brassó után következni fognak Segesvár, Med- gyes stb. De lia Brassóban a magyarság meghátrál, feladja a várat: a győzelemnek még csak reménye sem lehet. Ha maga a tábor lerakta a fegyvert, a portyázó csapatok legfönnebb csak gue- rilla-harczot folytathatnak — egy ideig, de győze • lemre absolute nem számíthatnak. Már pedig a tábort a brassói magyarság képezi; a mi ezt illetőleg rajta kívül van, az leg fen - nebb csak portyázó csapat lehet, még pedig az is csak gyönge. Es én szeretem hinni, hogy Brassóban pro- selitákat nemcsak a románok és németek, de még maguk a szászok között is fognak találni; meri hát itt nem faj, nemzetiség elleni harcz, hanem az elévült privilégiumok, az önző bureaucratia, a zsarnokság megtörése czéloztatik. Már pedig ezek ellen minden józanon gondolkozó, szabadságszerető egyénnek, állampolgárnak síkra kell szállania. S azért tegyenek is meg brassói magyarjaink minden lehetőt, hogy a más nemzetiségűek közül is minél számosabban csatlakozzanak hoz- zájok. Dr. Cseh Károly. Kossuth Lajos ajándéka a Székely Nemzeti huzeumhan. Sepsi-Szeutgyörgy, 1882. május 12. Kossuth Lajos a Székely Nemzeti Muzeum alapitónőjének, özv. Cserey Jánosné urhölgynek kérésére még 1877. január havában ide ajándékozta Bem József 1848/49-iki honvédaltábornapy érdem - jelét, mely ma a múzeum egyik legbecsesebb ereklyéje. Kossuth Lajos az emlék mellé igen érdekes sorokat irt, melyekben Bem érdemjelének valódiságát bizonyítja s a melyek az érdemjellel együtt őriztetnek a muzeumben. A magyarázó sorok igy hangzanak: „Az 1S48 — 49-iкi magyar katonai érdemrend nagy kérész tjének azon csiílagjel vénye, melyet Bem tábornok Nagy-Szebeu be vétele alkalmából kapott s holtaiglan viselt. Ezt a hős tábornok halála után a török kormány alulírottnak, mint a ILnd volt nagymesterének visszaküldötte, ki azt a Cserey Jánosné asszonyság által alapitolt „Háromszéki Muzeum“-nak ajándékozza. Kossuth Lajos. Go 11 eg no (al Baraccone) Olaszország, Január 27. 187 /.“ A mi az érdemjel alakját illeti, az egy nyolez küllős ezüst csillagot képez, közepén egy körrel beíogott aranyozott babér-koszorúval s a babérkoszorúban szintén aranyozva a koronás hármas halomból kiemelkedő kettős kereszttel. A csillag nvolez küllőjét vagy fősugarát 48 áttört s gyöngysorokból alkotott kisebb-nagyobb sugár képezi. Az egész átm. 5 8 —8-5 cm. Hátlapján 3 tűvel. Hasonló érdemjelet csak Görgey Arthur kapott még Budavár bevétele alkalmából, de Görgey nem fogadta el. Ezen érdemjel Budapesten a Magyar Nemzeti Muzeum érem- és régiségosztályában őriztetik.
