Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-11 / 38. szám
151 ~ valamint a biztosításnak jelen szabályrendelet értelmében leendő eszközlésére kötelezendők lesznek. io. §. Jelen szabályrendelet az „Első magyar általános biztosító-társaság“ által elfogadtatván, jóváhagyás végett belügyminiszter ur ő nagyméltó- ságához fölterjesztendő, végrehajtása iránt pedig a megye törvényhatósága részéről alispán és árvaszéki elnök intézkednek. Sz. ióo./jkvi. Háromszékmegye törvényhatósága által elfogadtatott Sepsi-Szentgyörgyön, 1881 augusztus hó 24-én. Forró F ere néz, királyi tanácsos alispán. Az első magyar általános biztositó társaság részéről ezen szabályrendelet elfogadtatott. Budapesten, 1881. november hó 16-án. Első magyar általános biztositó társaság. Lévai s. k. Jelen szabályrendelet belügyminiszter ur ö nagyméltóságának 1881. évi deczember hava 10-én 60.119. szánni leirata folytán helybenhagyólag tudomásul vétetett. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. január 5. For ó Fei encz, kir. tan. alispán, LEVELEK. Kézdi Vásárhely, 1882 május 6. T. Szerkesztő ur. A „Nemere“ 36 ik számából azt látom, hogy Háromszékmegye közigazgatási bizottsága a Cseh Emil segéd szolgabiró ellen elkövetett merénylet alkalmából felért a kormányhoz, hogy a pénzügyőröknek a szolgálaton kívüli oldalfegyver viselés tiltassék el. Hogy Háromszékmegye közigazgatási bízott sága a fináncz urak ezen quaficálhatatlan eljárását szó nélkül neun hagyta, azon csak örvendhetünk; mert a személyes biztonság ily módoni megtámadása m agát az alkotmányos szabadságot teszi kérdésessé. Azonban, az én szerény nézetem szerint, a közigazgatási bizottság csak félmunkát végzett, midőn annál, hogy a szolgálaton kívüli oldalfegyverek viselése eltiltassék tovább nem ment. Hiszen a kérdéses esetben is tulajdonképen nem az volt a baj, hogy a fináncz urak oldalfegyvert viseltek; hanem hogy egész haditervszerüleg fegyveres erővel mentek az állampolgárokra, s még ,.a törvény nevében“ merészkedtek a kaszabolást végre hajtani. Vájjon mikor, és melyik törvény jogosította fel a fináncz. urakat fegyveres erővel rukkolni oda ki, a hol semmi keresetük, a hol csak henczegni és dőziöni szoktak, hogy aztán hősies fegyvertényeket hajthassanak végre. Azt mondja egy latin példabeszéd: „capite- foetet piscis fejétől büdösödik a bal. Aligha a kézdi-vásárhelyi fináncz henczegé- sek, merész támadások is erre n un vihetők vissza. Ezelőtt soha ily vakmerőségre itt nem mertek vetemedni a finánczok. Teljesítették törvényszabi a kötelességüket, s azon túl nem mentek. Bezzeg egészen másképen van a jelenlegi főnökség alatt. Most már a fináncz garázdálkodások mindennaposok; csak pár hó alatt is a Cseh Emil megtámadása a 3-ik eset. Sőt, ha jól vagyok értesülve, épen a Cseh Emil elleni merénylet fő-fő hőse csak Töveddel azelőtt hajtott volt végre megint egy merényletet, s ezért el is tétetett volt innen (hogy .pro forma mégis megbüntettetni látszassák;, de csakhamar újból vissza hozta ide a főnők ur, hogy gyönyörűsége telhessék, benne. És mi történt a Cseh Emil elleni merénylet alkalmával is? — Még a hivatalos szolgálati könyv meg hamisításától sem rettentek vissza a fináncz urak. Mert, hogy azon a — szolgálati könyvbe bevezetett — tétel, hogy esetleg erős fegyveres patrol menjen hivatalos szolgálattélelre a vendéglőbe, az ott dőzsölő fináncz támogatására, a hivatalos szolgálati könyv meghamisítására azt már azon egyszerű tény is világosan bizonyítja, hogy még csak eszükbe sem jutott magukhoz venni ; már pedig ily polgári hatóság nélkül absolute nincs megengedve a fináncz uraknak az állampolgárok lakásainak feldulása, még pedig épen éjnek idején. Reméljük, hogy maga a törvényszék is az ítélet kimondásánál ezen sulyofitó körülményt is figyelembe fogja venni. Ezekből pedig világos, hogy a kormánytól tulajdonképen azt kellene kérni, hogy magát a fináncz 'urak főnökét vonja a kormány szigorú felelősségre; mert ha a főnök ur nem volna oly annyira — épen a törvényes kötelessége ellenére — elnéző (vagy talán épen bátorítólag foly be) bizony alantas közegei sem garázdálkodhatnának oly annyira, mint nem garázdálkodtak korábban: capite foetet piscis. X. Fürdői mozgalmak. Kovászt)», 1882. május 5, J ekintetes szerkesztő ur! Végre-valahárn felébredt lethargikus álmából a koWlszna-vajnafalvi fürdőbirtokosság is, még pe' dig nemcsak annyiból áll ezen fölébredése, mint némely emberé, ki ébredése után egyik oldaláról a másikra fordul ugyan, de még sem tud Somnia karjai közül kibontakozni, — hanem megifjodott, ruganyos izmokkal állt talpra, hogy kitartó erővel munkálkodjék eddigi mulasztásain, a küzdve haladás szinterén, legalább egy porszemmel öregbítendő a közegészségügy humanisztikus oszlopát. Bizony mély és hosszas álomban aludtak talán magok a sokoldalú gyógyerővel biró ásványvizek nymphái és dryadjai is vörhenyes-sárga és kékes-fehér nyoszolyájukon. hogy eddig tettre nem serkentették a boldog semmittevésben szendergő tulajdonosokat. Pedig ha a jelenlegi birtokosok jámbor elődei csak ezelőtt 20-30 évvel midőn nemcsak a bel-, de még a külföldiek előtt is (hova főleg a szomszédos román tartományok lakói számítandók) már jó hírnévben állottak és meglehetős számmal látogattattak a kovászna-vajnafalvi gyógyvizek, azonban ha még akkor azt az elvet tartották volna, hogy a mi ma meglehetne, ne halaszd holnapra, — jelenleg már sokra haladt volna fürdőjük úgy építészeti, nemzetgazdászati, valamint gyógyászati szempontból is. Az idők vihara lassankint és észrevétlenül homokszemekkel temeti be Egyptom hajdani királyainak óriási temetkező helyeit, a pyramisokat, mig a hangya-szorgalom azt bizonyítja, hogy : „gutta cavat lapidem“, azaz, ha bizonyos rendszer mellett ma is, holnap is munkálunk valamit, idő vei a sok kicsi kitölti a térnek magasságát vagy kiássa a talajnak mélységét. No de sebaj ! őszinte jóakarat, egyetértéssel és kitartással párosulva, még sokat pótolhat a mulasztásokból és teremthet újat, nagyot a jövőben ! Eőveget emelve üdvözlöm tehát a kovászna- vajnafalvi fürdőbirtokosságot, hogy miután a múlt 1881. évben fürdő-alapszabályai a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium által megerősítést nyertek és ez által Kovászna is a rendezett gyógyhelyek sorába lépett, — hosszas mulasztásait pótlandó, folyó évi ápril hóban fürdőbirtokossági gyűlést tartott, a melyben többoldalú hasznos és czél- irányos kezdeményezéssel egyengeté útját és vetette meg' alapját a további haladásnak, melyek a fürdő helység egykori felvirágoztatására szolgá- landnak. A jövőbeni haladás sikere mellett látszik tanúskodni azon kedvező körülmény is, hogy a fürdőbirtokosság szerencsés volt elnökéül, a köz- iigyek terén sokoldalú buzgó munkálkodásairól ismert, helybeli földbirtokos tok. Csia György urat nyerni meg. Jegyzőül ifj. Deák Károly ur, f rdő orvosul pedig В irabás Sámuel ur lettek megválasztva. Ezen gyűlésben a birtokosok által elhatároztatott a fürdőhelyiségek kijavítása, esetleg újraépítése; nehányan saját költségükön égy födött sétatér építésére, valamint a sétatérek ingyenes befá- sitására is yáJlalkoztak. Csak a közelmúltban is több diszes uj épület emelkedett és jelenleg is van épülőfélben, kizárólag a fürdővendégek kényelmére és használatára szánva. Ez úttal nem mulaszthatom említés nélkül hagyni első sorban helybeli fürdőtulajdonos Mihály Albert urnák viszonyainkhoz képest elég csínnal és kényelemmel berendezett, a Pokolsár közelében fekvő fürdőintézetét, mely 3 szakaszra 6 iletöleg 9 fürdőkáddal van berendezve; és a melynek vas , kén- és timsó-tartalmu páratlan gyógyvize már eddig is sok szenvedőnek nyújtott enyhülést és szerzett maradandó egészséget. Czélszerü továbbá ezen fürdőintézet azon jó tulajtonságáért is, mert télen-nyáron egyaránt használható, a mi főleg faluhelyen lakókra nagy előny. Hasonló számtalan gyógyforrások vannak még a Pokolsáron kívül Vajnafalvában is, melyek főleg nő-betegek által mind m évben tömegesen kerestetnek föl, A kovászna-vajnafalvi gyógyvizek vegytar talmuk és gyógyhatásúkra nézve megegyeznek a franzensbadi ^Cs 'hország),Bánfa, Szliács, Koritnicza (M^gyarhon) és előpataki gyógy vizekkel. E szerint gyógyászati szempontból javalva vannak, hogy sokat ne is említsek: izom és ideggyengeség, mindkétnemü ivarszervek idült hurutjánál és gyengüléseinél (főleg nőknél), továbbá különféle csuzos és bőrbántalmakban stb. Fényűzés itt nem ismertetik, de a mi a szenvedő betegeket illetőleg megbecsülhetlen: a nyugalmas magány és olcsóság, igenis is megvan. A fürdő-idény tart május 15 étől szeptember 15-á ipf. Midőn jelen soraimat bevégezném, tiszta szívből kívánom, hogy említett kezdeményezések ne- csak a szalmatü/ lángjaival versenyezzenek, hanem jó és biztos alapon haladva, általok Kovászna-Vaj- nafalva a szenvedő emberiségnek egykor enyhet és gyógyulást nyújtó Mekkája legyen!! Kovásznak VEGYES HÍREK — Háromszékmegye törvényhatósági bizottság folyó hó 23-án, a megyeház nagytermében, délelőtti 10 órakor rendkívüli közgyült tart. Tárgyak lesznek; I. Alispáni és árvaszéki leiratok. Belügymin. ur ő n mélt gátiak leirata, a megyei pénztárhoz évi 800 írt fizetéssel czélba vett könyvvezetői állomásnak nem engedélyezhetése iránt. M. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszteri leirat, a kir. építészeti havatalnak nyújtandó utazási áltaiány tárgyában. III. Átiratok. Hevesmegye közönségének átirata, az országgyűlés felső házának rendezése iránt. Esztergom vármegye közönségének átirata, a megyei tisztviselők és családjainak nyugdíjazása ügyében. Szatmár vármegye átirata, melyben az Oroszországból Galiezián, át, az ottani megyékkel határos vidékekre beözönlő zsidók bevándorlásának megszorítása tárgyában, az országgyűlési képviselöházhoz megküldött feliratát támogatni kéri. A székely müv. és közgazd. egyl. közp. választmánya átirata, a kivándorlás megakadályo zása ügyében létesített sorsjásék támogatása iránt. IV. Megyei ügyek. A kézdi felsó járáshoz tartozó községi és körjegyzők kérése, az 1876. évi XV, i. ez. 52. és 62. §§-ssinak helyesen leendő magyarázása ügyében. Sepsi-Szentgyörgy város képviselő testületé által, 1882. évi márczius hó 11-én hozott határézata, a mérték hitelesítő hivatal beszüntetése és az eszközöknek a megye számára leendő átvétel tárgyában. Kérése Dobay .Sándor és Fhédenfeld Gyula gyógyszerészeknek Sepsi- Szentgyörgy városában felállítandó ILI-ik gyógyszertár megengedhetése iránt. Sorbán János és társa folyam odása, S.-Szentgyörgyön III. (gyógyszertár felállítása ügyében, a városi képviselő testületé áltál elutasító határozat ellen. Kérése Sokét P^óbert és Jáger J. Józsefnek Uzon községében leendő gyógyszertár felállithatása tárgyában. Számadás, a megyei köznevelésügyi alapnak 1881. évi kezeléséről. Ä sepsi-szentgyörgyi polgári fiúiskola épületének kibővítése iránti javaslata a gondnokságnak. Számadások a baróthi gazdasági felsőbb népiskola 1881.ik évi költségeiről, a kézdi- vásárhelyi ipari szakosztállyal megtoldott felsőbb népiskola, 1880 — 81. tanévi gazdálkodásáról, továbbá, számadás a s.-szentgyörgyi városi gyám- pénztár .1881, évi kezeléséről. VI Községi költség- vetések. VII. Számadási igazolások. VIII. Az indítványok során tárgyaltatik dr. Cseh Károlynak lapunkban is ismertetett javaslata, Brassómegyé- nek, mint önálló megyének megszüntetése, részben Háromszék-, részben pedig Eogarasmegyéhez leendő csatoltatása, és Brassó városának külön önálló törvényhatósággá alakítása iránt. — Majális. A sepsi-szentgyörgyi önkéntes tűzoltó-egylet folyó hó május 14-én (vasárnap) a Szemerja városrészi erdőben a „Tetves-kut“ nevű helyen majálist rendez, melyre a t. ez. közönség tisztelettel meghivatik. Külön meghívók nem fognak kiadatni. A megjelenni szándékozó közönség kényelme tekintetéből a nagypiaczon kocsik fognak rendelkezés alatt állani. Egyes személyek vitelbére menetre vagy jövetre 20 kr. A kik egész kocsit akarnak igénybe venni, menetre és jövetre is egy-egy forintot fizetnek. Hideg ételekről és italokról gondoskodva leend. A rendező bizottság mindent megteszen, hogy a közönség kényelmesen mulathasson. A kimenetel idejét ágyú és zeneszó fogja jelezni. Alkalmatlan idő esetében a majális a következő vasárnapra fog elnapoltatni. Fölöslegesnek tartjuk egyletünk czélját és nagy fontosságát a t. ez, közönség pártfogásába ajánlgatni. Az élet és vagyon biztonságának önérdek nélkül, ön- feláldozással szolgálunk: a közönség erkölcsi és anyagi támogatásától függ, hogy egyletünk az elébe tűzött czélnak megfelelhessen. S.-Sztgyörgy- 1882. május 8. A rendező bizottság. — Nyilvános köszönet. Kovács Mihály helybeli kerekes mester egyleti szerelvényekben eszközölt javításokért járó 1 frt 50 kr munka diját az egyletnek vissza ajándékozta. Nevezettnek ezen adományáért az egylet nevében köszönet nyilvánittatik. Az önkéntes tűzoltó-egylet parancsnoksága. Sepsi-Szcntgyörgyön, 1882. május 8-án. Horváth Ferencz, titkár. — A helybeli tanintézetek s az egy házi dalárda múlt vasárnapi majálisának az idő nagyon kedvezett. Kora reggel ágyulövések keltették fel a város lakóit; majd utczai zene gyűjtötte össze az ifjúságot. A Mikó-tanoda, polgári fiú- es leányiskola, a szövő, iiletőlag nőipar tanműhely tanulói testületileg lobogókkal vonultak ki a piaczra, honnan a Rákóczy-induló hangjai mellett indult meg az impozáns menet a majális szinterére. Ekkora közönséget még a sepsi-szentgyörgyi erdők nem láttak. Képviselve volt ott a társadalom minden osztálya; a sátrak, laczikony- hák, fák alatt letelepedett családok, a széles táncz- helyiség tömött tere stb. stb. oly festői tarka képet nyújtottak, melyről csak annak lehet megközelítő fogalma, ki egy ily nagyobb szabású nép- mulatságban részt vett. A délelőtti órákban az egyházi dalárda s a tanuló ifjúság énekkarai felváltva mulattatták a közönséget; majd kezdetét vette a táncz s az tartott késő alkonyaiig. Az egyházi dalárda részére ezen majális 200 frton felül jövedelmezett. — A szombati műkedvelő előadás közepes számú, de nagyon is válogatott közönség előtt minden részletében sikerült. Az estélyt a j vegyes kar nyitotta meg ; Zajzon Farkas ur veze- I tése alatt előadott Them Ivárolytól egy jó magyaros zamatu dalt és Zsaszkovszkytól egy kisebb darabot. A szép és összhangzatos énekeket a közönség tapsai jutalmazták. Ezt követte Spitzer Mer- szedesz és Lehrer Czeczilia kisasszonyok zongora- játéka. A „Boccacio“-ból előadott egyveleg kellemes hatást keltett; az ügyes előadókat megujráz- ták s virágcsokrokkal tünteték ki. Gold Izor egy
