Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-01-12 / 4. szám
15 pedve. Azonban ez még- nem bizonyítja azt,hogy magyarok és szászok elfoglalták volna a románoktól a legszebb helyeket, nem tudom, erőszakkal-e, vagy jó pénzért; hanem igenis bizonyít annyit, hogy ma tényleg szászok és magyarok birtokosai azon legszebb helyeknek századok óta, s hog'y ezek adják a hazának évenkint a véradót, mialatt a román hadkötelesek pompásan kiszöknek Romániába. It miatt van hogy Brassómegye nem bírja kiállítani a hadkötelesek létszámát, a mint ezt igen jól tudja a Gazeta is. Soha sem olvastam a Gazetából, hogy felszólalt volna ezen kiszökdösés ellen, hogy megértette volna a hétfalusi román ajkú magyar honpolgárokkal, miszerint a haza terheit minden hon polgár hordozni köteles, ha igényt tart annak jótéteményeire. Azonban a Hétfalu perével в esheíőleg ennek jövedelmével nincs semmi köze a hétfalusi katonaköteles román ifjak kiszökdösésével s ezt csak úgy mellesleg hoztuk fel, hogy a l rassómegyei szász és magyar atyafiak nem vennék rósz néven Traján fiaitól, ha ezek a sorozás elöl nem szökdös- nének Romániába. Azon ijedelmére pedig, hogy Hétfalu nagy veszedelemben forog, mert még Haromszékmégyé hez találnák csatolni, ezt mondjuk: „A magyar ha za polgárainak, lakjanak azok a haza bármelyük pontján, nem szabad megijedni som az állam nyelvétől, ha bű és igaz fiai a hazának, sem attól, hogy nyelvüket e miatt saját iskoláikban, templomaik mm, családi tűzhelyeiken társ is -kôrôikb.-n ne növelhetnék“. Nem kívánja a haza senkitől, hogy anyanyelvét megtagadja, de az állam nyelvének megtanulását e hon minden fának saját egyéni érdeke követeli. Аз ipartanulónők karácionfája.Sepsi-Szeiiigyfirçy, 18З2. január 9. Csöndben, zajtalanul munkálnak a háromszéki leányok az ők kis világukban, utt a nöipar tanműhelyben. Kötnek, varrnak, 'hímeznek, hurkol nak, stylszerü minták után gyöngéd kezekkel a a nőipar újabb termékeit csudálatos könnyűséggel meglepő alakokban feldolgozzák; gyűjti* a leendő családanyák azokat a kincseket, a melyek majd az otthon magányát paradicsommá varázsolják számukra annak idejében. A székely nemzet nemcsak fiai történeti múltjára mutat vissza büszkeséggel: önérzetesen tekint ma leányai jövőjére is. Az anyák a társadalom nevelői; a székely nők anyai hivatása a mi kis társadalmi körünkben többé félre nem ismerhető. Legyenek áldva azok, a kik a mi leányainknak helyet mutatattak a székely társadalom feladatában! Áldva legyen a leg parányibb lépés is, mely ezt a szent czélt a maga nagy horderejű fontosságához képest előbbre vezeti. * A zajtalan munkának tegnap egy kis jutalma is volt. A Jézuska, mikor már rendre járta a fé nyes salonokat, ragyogó palotákat, mikor meghozta szerettei számára apró ajándékait: el átogatott ide is, hogy teljék el a szorgalmas tanuló lelke a jól végzett kötelesség megnyugtató öntudatával és teljék meg a látogató szive még egyszer a tiszta öröm teljes érzetével. A szeretet ünnepén allegorikus fényben úszott a karácsonfa, bevilágitá a nagy termet egészen. Egyszerre megzendült egy harmonikus dal, az egyházi dalárda énnekkara szólalt meg; a tanulóleányok ünnepélye-; színben, meghatotcan vették körül a karácsonyfát. Mikor a dal elhangzott, egy daliás alakú főur, szemében csillogó örömkönnyekkel, jóságos, szeretetteljes szavakkal megnyitotta az ünnepélyt. Az intézet gondviselő édes atyja, a mi főispánunk látható gyönyörrel tekintett végig beszéde után azon intézeten, melyet ily virágzóvá az ő emberbaráti szeretete emeit. Majd Binder Lajos gépészmérnök a jutalrnazottak neveit olvasta fel, mire a növendékek egy szép hymnust énekeltek. Révay Lajos ref. lelkész, szokott hatásos beszédében köszönettel emlékezett meg a magyar kormányról, mely a háromszéki háziipari intézményeket oly megbecsülhetetlen támogatásban része sité. Albu Mari tanulótársai nevében megyénk fő ispánjához intézett szép köszönő szavakat, hogy az iskolát atyai gondoskodásával emelni meg nem szűnik. A jutalmak kiosztása alatt a dalárda több csinos darabot énekelt, melyet pár órai rögtönzött tánczmulatság rekesztett be. A kedves kis ünnepély ezzel véget ért; mi pedig méltónak találjuk, hogy erről, a háromszéki háziipari czéloknak oly nem várt eredményét feH mutató intézet ünnepélyéről e lapokban külön ozikkberi emlékezzünk meg. A nagyobb szabású politika úgyis kiszorít lapjainkból sok oly esemény ismertetését, a melyek pedig közvetlen hatásuknál fogva, a közművelődésnek és általános nem zeti jólétnek nagyobb szolgálatot tennének, mint — hogy többet ne mondjak — a Hencz}' szobor ügye feletti országos értekezletek. Virgula. A barátosi járásbiróság. — Kép a közelmúlt időkből. — Barátos Orbaiszéknc-k igen fontos pontja; az igaz, hogy minden tekintetben nem valami pontos pont, de fontos! Jelentőségét ez alkalommal attól a fekete-sárga világtól kezdem datálni, mikor a járásbíróságot úgy hittak, hogy „Beczir kszámt“, a a hivatalnokot pedig úgy, hogy „Beamter“. Abban az időben 1857 ben, Barátosi, mint Orbaiszék központját, jelölték volt ki a járásbíróság székhelyéül. Ámde annak nagy ház kellett s nem volt. Sebaj ! Minden jó gondoikozásu ember örvendett. Erdőnk van ; iát, követ hordunk. Házat, a milyen kell, olyant építünk. Az üresen maradt kapitányi kovártély jó csendűri laktanyának. Az urak számára sütni, főzni, varrni, mosni kell, ezért a fejér népek jó pénzt kapnak. Vendéglőket nyitunk, ver sen y keletkezik s jó italost iszunk. A falu között kö/puszta elég van, akármelyik jó lesz piacznak, heti vásárt eszközlünk. A mi eladó portékánk lesz, könnyen eladjuk, készen idehozzák. A mikor olcsó mind megvesszük, a mikor drága, mind eladjuk. Lesz pénzforgalom ! Lesz postaállomásunk, újságainkat, leveleinket mindennap tesszük-vesszük ; nem kell egy gyalogszeres levélhordót gazdagon fizetni, hizlalni. Az orbai ügyesbajos emberek félannyi idő és fáradság alatt elvégzik dolgaikat itt a hivatalnál, mintha a járásbíróság Orbainak bármely más pontjára helyeztetnék át. Mekkora előny! átkozott a a neve, a ki ezen központ megrontására tör! így beszélgettek a jövőbe néző emberek. A falu gyűlése ezt íratta jegyzőkönyvre: „F. év november 14 én a tek, cs. kir. járási hivatalnál ezen épület felől tanácskozás fog tartatni, bizottmányi tagokul kineveztetnek T. Mihály és B. Károly urak s kötelességükké tétetik a kérdéses épületnek Ba- rátosra leendő építése iránt mindent elkövetni, a falu ingyen helyet ád “ Kovászna is szerette volna, Borosnyó is sze rette volna Barátos helyett központtá változni — otthon. Nos hát mi történt, mit tud a jegyzőkönyv a dologról tovább? „Kovács kap'tány ur elnöklete alatt a barátosi járási falvak elöljárói közgyűléséről meghatározta- tott, hogy ezen járási hivatalnak egy épület építtessék Kovásznán.“ Miért Kovásznán? — A járásbíróság nem Barátosra való. Azt ki mondja? — Azt a barátosi elöljáróság. Hát azt honnan vették? — Másoktól tanulták-. De hát miért mondják? — Azért, hogy a járásbíróságnak nagy házat kell építeni és ez nagy baj A csendőrök is ide fészkelődnek, minden kis hibáért becsuknak, ez. is nagy baj. A finánezok is ide jőnek, a kis üstökkel lopva nem lehet pálinkát főzni, ez is nagy baj. A sok zsandár, fináncz és beámter leányainkat elszereti, ez irtózatos baj A lovas gazdákat fuvarosnak nyakra főre kivetik, ez is nagy baj Most az utaink roszak, járhatlanok, jóravaló ember erre felé nem jő, nyug hatunk; de ha a hivatal ide jő, az utakat velünk megcsináltatják, ez is nagy baj. Ivóvizünk rósz — ámbár mi élünk és hízunk tőle — de az urak megbetegednek, elpusztulnak; ez ugyan, nem lenne baj, de jó lesz ez a fogás az urak ellen ijesztőnek/ Oh, be ok о ; emberek ezek a mi elöljáróink! Sok bajtól megszabadít nak. — Es az ördög elvitte a járásbíróságot a po kol torkába — Kovásznára. Azért mondom, pokol torkába, hogy a „Pokolsár“ fürdő mellé telepedett, — annak pedig a feneke oda lent van a pokolban. A csendőrök már rég tanyát ütöttek volt Ba- ratoson, de ezen urakat is még 1854-ben elajándékozták Nagy-Borosnyó nak. Barátos maradt az a mi volt — egy kis község 938 lélekkel. Ez a barátosi járásbíróság története. Borivó. Farsang1. — Az idei bálok között Sepsi-Szentgyör* gyön, ugylátszik, első lesz a nőegyleté s minthogy a kaszinó, vagy a korcsolya-egylet a farsang alatt nem szándékszik bált adni, ez fogja a város és vidéke előkelőségét fogadni. A megindult élőké szüleiek, a rendező bizottság ügyes megválasztása mind oda mutatnak, hogy a nőegylet január 21 ki bálja a legfényesebb sikernek fog örvendeni. Belépti díj személyenkint 1 frt 50 kr. Családjegy 4 frt. — Kovásznán a casinó javára rendezendő tán ez estél у gr. Mikes Benedek né ő nagysága védnöksége alatt f. évi február 4 én fog megtartatni. Mint rendesen, úgy az idén is nagy reményeket tűzünk a bál sikeréhez, mert a casinó közg}'ü'ése által kijelölt bálrendező bizottság, egész erélylyel oda törekszik, hogy a bál a várakozásnak minden tekintetben megfeleljen. Előlegestül is van szerencsém, a bál iránt érdeklődő t. ez. közönség becses figyelmét fölhívni. Egy bizottsági tag, VEGYES ШЕЕК. f Szentkirályi Mór. A negyvenes évek nagy alakjainak egyike, Szentkirályi Mór, hosszas kínos czenvédés után vasárnap délután a fővárosban meghalt. Kevesen vannak már, kik a múlt idők e nagy korszakából életben maradtak s min- deniknek elhunytét úgy érezzük:, mintha nemzett csapás volna, mert hiszen a magyar nemzet történetének egyik legdicsőbb korszakából fenmaradt élő emlékek, az óriások egy-egy példánya dűl össze. Szentkirályi Móricz 1809-ben márczius 9 én született Budapesten. f Necrolog. László Márton, előnyö-en ismert divatárus Brassóban tegnapelőtt éjfélkor a casinoban hirtelen meghalt. Temetése ropant n-'gy részvét mellett tegnap volt. — Papp Domokos királyi államépitészeti mérnök Csik-Szeredán, e napokban jegyezte el néhai Sándor László honvédőrnagy leányát Annát. — Farkast lőtt a napokban Jakó László lisznyói körjegyző. Mint nekünk onnan Írják, Jakó Szacsváról hazafelé mentében Magyarós mellett észri vette, hogy egy hatalmas ordas nagy lelki- nyugodalommal ballag utána. Jakó fegyvere nyul- söréttel volt töltve s be kellett várnia, mig biztosra veheti a vadat, a mi szerencsésen sikerült is neki, mert mikor a fegyvere eldördült, a duvad ordítva hengeredett föl s nehány erős rugdalódzás után kiadta páráját. Jakót, ki különben is jó vadász hírében áll, számos ismerői keresték fel másnap este, gratulálván neki a szerencsés lövésért. Levelezőnk azon nézetének ad kifejezést e hírrel kapcsolatban, hogy szükséges volna a vadászjegyek árának alábbszállitása, főleg az erdőségek alatt fekvő községek lakói számára, kik nem ritkán szoktak részesülni az ordasok látogatásában még falujokon belül is. Egy-egy hajtóvadászat azonban mindenesetre elkelne ilyen körülmények között. — — A s e p si-s z e n t g y örgy i jótékony nőegylet által .Sylvester estéjén a szegények számára fölállított karácsonyára begy ült adományok kimutatásának folytatása: Tompa Milclósné, Kelemen Imréné, dr. Samek Fülöpné, Bodor Domo- kosné. Jakabos Siinonné, Adler Henrikné, Spitzer Sarolta, Nagy Gyuláné, Komáromy Andorné, Bar- tha Béniámné, Révay Lajos, N. N. Gyárfás Lajos, Biaskó Józsefné, Császár Bálintné, Gyárfás Győző, Bogdán Arthur, Bogdán Flórián 1 —1 frt. N. N. Botár Albertné, Szász Istvánné 60—60 kr. liary Géza, N. N. 50—50 kr. Mélik Kristóf, Sequent Gáspárné, Kövér Antalné 40—40 kr. Longi Tivadar 30- kr. N. N. 20 kr. N. N. 20 kr. Klein József- 2 ing vászon. Csutak Jánosné 2 shawl és 2 pár harisnya. Jancsó Albertné 3 kendő. Nagy Károly- né (rendőrbiztosné) 2 kendő. Nagy Józsefné (vendéglős) I szőttes kendő. Lehrer Jánosné 1 kosár ezukros tészta, Molnár Áronné 4 darab kartonkendő. Összesen 149 frt 30 kr. és különféle adományok. A begyült összegből 12 leány és 12 figyer- mek láttatott el ruházattal és lábbelivel, 24 háziszegény nagyobb adományt nyert és mintegy óo szegény gyermek apróbb ajándékozásban részesült. A választmány megbízásából: Bogdán Arthur, egyl. pénztárnok. Gyárfás Győző, egyh jegyző. — Л. háziipart s iparos szakoktatást terjesztő háromszéki egyesület nőiipar és szövé- szeti tanmühhely szegény és szorgalmas növendékei részére rendezett karácsonyfájára még a következők adakoztak: Renke litván, Pálfi Dani, Forró Ferencz, Móra Károly, Bartha Béni, Mátyás Zsigmond és Málnási Antalné 1 — 1 frtot. Kelemen Lajosné I frt 50 krt. Sebeidig Károly, Schubert Hermann, dr. Szász Károly, Losonczi mérnök, Lehrer János, Bartok Károly, Szentiványi Miklós, Kiss Lajos, Málik Józsefné és Mélik Kristófné 50 — 50 krt. Incze Zsigmond 80 krt. György András 60 krt. Bedő Imre és Bartha István 40 krt. Derűs Péter, Téglás Gábor, Binder Márton, Hayt Ferencz, Goiián Döme, ifj. Sándor István és Spitzer Sarolta 30 — 30 krt. Titelné, Bagarus György - né, N, N. Nagy Dénesné, Jakó Lászlóné, Kiss László, Dam ó Kálmán, és Lőrincz Sándor 20 —20 krt. Perlei István, Vida Bertha, Tischler János, Mihály Jánosné, Jáni Mihály né, Szotyori Antal, Barabás Gergely, Bedő József, Danes Ferencz, Jakó Ferencz, Janó József, Jani Ferensz, Csia Sándor, Barabás Antal és Lőfi Antal 10—10 krt. N. N. 8 krt. Dancz József 5 Krt és Nagy Istvánné 15 krt. Szinte Jula egy fél kiló szentjánoskenyér. Deák András 6 drb. olló. Mltgos Potsa József 3 rend ruha. Demes Péterné 60 drb mandulás tészta és 1 darab sonka. Deák Lászlóné 10 darab tészta. In- cz.e Zsigmondné hat darab kürtőskalács. Nagy Györgyné I tál tészta és egy szál kolbász. Zajzon Mózesné 4 darab kürtőskalács. Gyárfás Juliska egy fél véka alma. Barthos Domokosné 10 darab tojás. Pálfi Dani né 1 koszorú hagyma és 2 kupa fuszulyka. Sikó Lászlóné 1 kupa fuszulyka. Klein Salamon 3 liter borsó, 2 liter lencse. Daboczi József fél kiló rizskása. Gidó Jánosné 2 kupa fus sulyka. Swartz Klára 1 koszorú hagyma. Gyárfás Anna I fél kupa lencse. Sas józsefné három koszorú hagyma. Sas Róza 2 kupa fuszulyka. Jakabosné fuszulyka és borsó. Matheovics Mátyás egy gyermek sapka. Császár Sándorné 1 kupa íuszulyka. N. N. két kupa fuszulyka. Demeter Ferenczné 1 koszorú hagyma. Aboi Györgyné 1 kupa ius/uly- ka. Komán György fuszulyka, (Folyt, köv.)
