Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-04-30 / 35. szám

35. szám. Sepsi-Szentgyörgy. 1882. Vasárnap, április 30. Szerkesztőségi iroda j Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-ntcza, Matheovies-íélc J ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal : c6e MtMci it 01cátír KO M Y V X У ОМ OÁ J A horn a hirdedésel• és előfizetési pénzek bérmentesen intézemlölc. A hirdetmények és nyiltte- j rek dija előre flsetendö. 0----------------------г-:--» P olitikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászai к „Háramszékí fiáziípar-sgyesiilet14 XII. évfolyam. »---------------------------‘ • ' » M egjelenik ezen lap heten- í kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési á-r : helyben házhoz hordva, j ! vagy vidékre postán küldve : j Egész évve G frt — kr, Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért tí kr. B é 1 у eg-el i j ért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. 9-~............ ......j-----—j»_ A szavazás után. Budapest, 1882. április 27. A magyar álláspont diadalmaskodott a dele­gációkban. Vagyis a takarékosság álláspontja. A közös szavazás ápril 26-án a déli órákban meg­történt. A magyar delegátusok közöl csak az egy Széchen Antal gróf szavazott az osztrákokkal. Az osztrák delegátusok közül ellenben nyolezan átpár­toltak a magyarok táborába. Így a győzelem a miénk lett. Üdvözöljük a szabadelvű párt delegá­tusait. Kitartásuk, az egyszer felismert helyes ál­lásponthoz való rendithetien ragaszkodásuk szíik- sógkép ez eredményre vezetett, imponált az osz­trákoknak, a magyar álláspontra vonzotta közülök azokat, kik a hadügyminiszter előterjesztvényének minden tételét nem voltak hajlandók érinthet len­nek és bírálat alól elvontnak tekinteni. A szabadelvű pártnak a delegációban szere­pelt tagjai bizonyosak lehetnek, bogy a közvéle­ményt. képviselték, s pedig nemcsak Magyarorszá­gon, hanem Ausztriában is. Bizonyosak lehetnek továbbá arról is, hogy növelték a delegationaüs intézmény prestigejét. A magyar közvélemény nem is fog késni, hogy az első alkalmat a szabadelvű párt iránti bizalom nyilvánítására használja fel. Csak az ellenzék az, mely ineg nem adja magát solia, nem helyes’i a kormánynak és a szabadelvű pártnak egyetlen tényét sem. A gyengék féltékeny­ségével esik neki a szabadelvű párt által aratott minden dicsőség csillámának, elhomályosítani igye­kezvén azt ; míg az erős rendesen megtiszteli el­lenfelét azzal, hogy elismeri érdemeit és jeles tu­lajdonságait. De hát a mi ellenzékünk nein erős. Reszketeg idegességgel akarja lerombolni a szabad­elvű párt sikereinek még látszatát is. E közben azonban nem egyszer felsői, s csak növeli a sza­badelvű páit vívmányainak értékét. A mikor a törlés a négyes bizottságban ha­tározattá lett, az ellenzék lapjai azt mondták : a szabadelvű párt delegátusai csak coups de theatre-1 hoznak szilire ; csak fitogtatni akarják, mennyire teljesitik ők a népképviselet ellenőrzési kötelessé­gét ; de mikor aztán kenyértörésre kerül a dolog, úgy szavaznak, mint a parancsolat ; feledve lesz­nek a négyes albizottságban kifejtett takarékossági szempontok. Az ellenzéki jóslat nem teljesült, — egyetlen egy kormánypárti delegátus sem változ­tatta meg véleményét. Valamennyi helyt állt nem­csak szavával, hanem szavazatával is. Éz pár nap óta még az ellenzék előtt is két­ségtelenné vált. S mert bécsi hírek minduntalan arról beszéltek, hogy az osztrák delegátusok egy csoportja hajlandó a magyarokhoz átpártolni, az ellenzék sejtette, hogy a magyar álláspont diadal­maskodni fog. Ekkor taktikát, változtatott. Devalválni akarta a takarékossági szempont értékét. Több ellenzéki magyar lap p’áne gúnyolódott. Mi az a 2 millió 33 ezer forint? Bagal.ell ! Magyai ország fel sem veszi a belőle reá eső hányadot. És hogy is me­rik a delegáczió tagjai megszámoltatni a hadügyi minisztert,? Mit értenek ahhoz a Baross, Falk-, Hegedűs-féle czivilek, hogy mennyi pénzre van szüksége a hadügyi kormánynak ? És szavaztak — a lapok — a hadügyminisztert egész élőter- jesztvény mellett, inig a delegátusok — az ellen­zékiek — szavaztak az egész javaslat ellen. A concord ia discordanti arum igy virágzott az ellenzék lapjai között is. Hiszen csak az osztrák delegáczió törölt vol­na két milliót s a magyar üzent volna hadat a takarékossági szempontnak : az Kendet t csak a rettenetes zaj, melyet az ellenzék közlönyei ütöt­tek volna ! Az „átkos“ Tisza kormánynak, a „nemzet jogait feladó“, a vakon szavazó szabadelvü;párt- nak lett volna a túloldalról úgy a sajtóban, mint a parlamentben, mit hallania. De hát a magyar delegáczió védte a takarékosság álláspontját ь az osztrák delegáczió nem használta a vörös illát. Ez egészen más. Ez esetben a hadügyminiszternek és nem a magyar delegácziónak van igaza. Szerencsére azonban maga a hadügyminiszter is megczáfolja az ellenzéket. A magyar delegáczió törlését nem vette bizalmatlanság gyanánt, amint hogy nem is volt az, A hadügyminiszter azon költségvetésekből alakította össze előterjesztvényét, melyeket az egyes csapat parancsnokok hozzá fel­terjesztettek. Л költségvetésekben már a hadügy­miniszter is tett törléseket s a főösszeget leszállí­totta, a mennyire összeegyeztethető:)M tartotta a katonai akczió czéljaival. De a magyar delegáczió kimutatta, hogy még további két milliót lehet tö­rülni a czél koczkáztatása nélkül. A hadügyi mi­niszter ebben megnyugodott, sőt a delegáczió sza­vazata megkönnyítette helyzetét a csapatparancs­nokokkal szemben. Ezek bizony könnyebben szá­mítják a költségeket magasabbra, mint alacsonyra. S ezt nem is lehet rósz néven venni tőlök. Es mégis, a legkisebb mérvű tulszámitás, a nélkülöz- hetlen határán való legkisebb átlépés nagy össze­gekben, milliókban nyilvánul egy hadi akczió össz­költségénél. /V hadügyminiszter azon kényelmes helyzetbe jutott, hogy a delegácziók szavazatának súlyával követelheti a hadparancsnokoktól a leg­szélsőbb határokig vitt takarékosságot. S mint bé­csi táviratok jelentik, ide vonatkozólag már ki is bocsátotta utasítását. Előbb, mint a közös szava­zás történt, elrendelt több rendbeli redukeziókat. A hadügyi miniszter tehát, nemcsak nem ve­szi zokon a törlést, s nemcsak hogy nem tartja — a törlés miatt — megliiusitot.tnak az ak- cziót, hanem alkalmid használja azt a takarékos- sági szempontok nyomatékos hangsúlyozására. S ezért a hadügyminiszter bizonyára dicséretet érde­mel. Az ellenzék ellenben, melynek több közlönye hadügyminiszterei»!) volt. a hadügyminiszternél, mig delegátusai nemcsak a bizalmat, hanem a pénzt is megtagadták a hadügyi kormánytól, ismét megmu­tatta, hogy politikai fellépéseiben sem öntudatos­ság, sem egység nincs. Belföld. A magyar kormány és az osztrák állam vasút közt létrejött megállapodás egyik pontjának értel­mezése végett azt Írja a „B. C.“, hogy az osztrák államvasut ujszőny-brucki vonala, e vonal becsérté­kének felszámítása mellett, átmegy a magyar állam tulajdonába. Miután azonban a vágvölgyi vasút megközelítő felbecsülése alapján, ez a vonal az ujszőny-bruckinál 1—2 millióval magasabb értéket képvisel, a magyar állam nem fog vételárt fizetni. A „Nemere“ tározója. Kérelem a theologusokhoz. Ide s tova letel e földi árendám: Az utolsó fertályt már itt sem érem tán ; Szét kellene nézni, hol vár rám uj bérlet? Vagy mit is mondok! Hisz. ez már örök élet! Hanem az eddigi prospektusok nyomán Nekem mindenfele paradicsom „komám“. Húzódozom tőle; nem tetszik a csere: Nem tudom, az ember benne sokat nyer-e? A mit „kálvinista-menyországnak“ vadnak. Abba töltelékül tán csak nem vagdalnak? Mert az (Szirmayként) a „töltött káposzta“, 8 az nálamnál hizóbb állatnak van osztva. A pápistát azzal biztatják keményen, Hogy „szegény Lázárral“ lesz örök kenyéren. No ha Lázár Adám dikeziózik ottan Örökké: akkor én odakinn maradtam. A zsidót „Ábrahám kebelébe“ várják. (Vájjon porolják-e néha a kaftánját?) Luthránus édenben tán lehetek ulvez, Csakhogy azt az Isten tudja, hogy lesz, mint lesz? 1 öröknek nyitva van Mohamed édene: .Jó ebéd, púba ágy, pipa, táncz és zene! Hozzá feleségek lesznek hatvanhaton: — Hatvanhat feleség! — Ezt nem vállalhatom. 1 beologus urak, mondanék én egyet : Innen tovább menni én csak hadd feledjek. Olyan nagyon tetszik ez a világ nékem, Nem bánom, lm itt lesz mindörökké végem. A szép fák, virágok! Hadd maradok vélek! Nem leszek kisértet, se kopogó-lélok ; Nem háborgatom az éjszakai álmot ; Titkos borzadálylyal senkit meg nem szállók. Találtam én már egy jó helyet magamnak : Kiválasztottam rég paradicsomomnak. Szép kis tündérviiág, a neve: méhköpü; Ott leszek zengő méh, fényes arany röpii. Onnan járok végig illatos erdőket, Virágokat termő szétterült mezőket. Kiszívom a mézet, megtöltöm a sejtet, Abból, a mi voltam, semmit sem felejtek, Gyönyör volt a munka teljes életemben : Mit keressek én ott, a hol nincs mint tennem? Az a csepp méz, a mit mint méh összehordok. Ettől leszek én a más életben boldog! Jóival. 2s/Iór. Jókai Mórnak Válaszúi a „Kérőiem a theologusokhoz“ versére. No már Móricz bátyám, az ugyan nem járja, Hogy úgy rátapogatsz a szivünk tájára! Aliim van ni : megint egy uj búcsúztató — Omlik a pennádból könnyeket csurgató! Alig egy-két hóval, a hogy kibecsültek, Hogy az eszterhéjat levették felüled : Epithafiumot irtál a házadra, — Akkor is vontad a szivünket kinpadra. Most meg pláne fordulsz theologusoklioz, Mondják meg: tonéked a más világ mit hoz? Hogy melyik menyország lesz számodra nyitva? Vallás szerint milyeu egyik-másik titka? Mert, mint magad mondod : az árenda telik, Az utolsó fertály immár közeledik; Itt van a küszöbön a legújabb bérlet, — Vagy hogy . . . mit is mondasz? no: az örök élet1 Már én csak azt mondom: sohse válogass még, Hogy merrül nyílik meg majd a csillagos ég ! Hagyd te csak aludni szent Pétert javába Ott a menyországnak fényes kapujába! Hisz ha te elmennél, mi meg mit csinálnánk, Mikor Debreczenben oly szép ünnep vár ránk? Fáklya, pohárcsengés, lelkes éljenzések, — Szemek, mik szebbek, mint csillagi az égnek ! Maradj te csak köztünk, ha már házad sincsen ; Egy helyett milliót ád neked az isten : Minden ház a tied ebben az országban, Hol jobban szeretnek, mint a meriyországbnu ! Itt mindenik házban minden szív egy virág: Légy te azok méhe s — édes lesz a világ — Altul a sok méztűi, mit azokba gyiijtesz, S tudom én istenem, hogy hozzád mind hű lesz. Aztán szó, a mi sző: mi nem is ereszlünk, Mig a világ-világ: itt maradsz te köztünk. Az illatos erdők, a virágos mezők — Ismernek itt téged, neked örvendezek ! Lelked aranyméhe itt gyűjtse a mézet, 8 a csodás édesség, isteni igézet, Mely szivedből, mint a tenger, bőven árad: Csak hadd boldogítsa soká még hazádat! Majd ha kifáradtál az édes munkába: Akkor jöjjön érted Illés paripája. Es tüzes szekerén ragadjon az égbe. — A hol csillag lészesz, örök lánggal égve! Kpmócsy József,

Next

/
Oldalképek
Tartalom