Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-04-20 / 32. szám
128-— Disztalicska készül most Csepregyhy János budapesti ^müasztalos műhelyében György görög király számára arra az alkalomra, mikor a korinthusi földszoros átvágására az első kapavágást teszi. A disztalicskát mahagóni fából finom görög stilü faragásokkal. Gerster Kálmán rajzai szerint készitik, a „vasalást“ pedig Vandrák mű- iparos késziti ezüstből. — Rémdráma. Mint az „E—s"-nek Írják, regényes rémdráma tartja izgatottságban Ipolyság városát. Egy ott szolgáló fiatal paraszt asszonynak, kinek a férje Csalomján kocsis, egy ottani juhász bojtárnak volt szeretője. E juhász bojtár a napokban éjjeli lárma miatt elzáratott, mert kedveséhez nem kapván bebocsátást, zajt ütött. Történt azonban bezáratása előtt két napjoal, vagy is e hó io-én, hogy az "asszonynak férje látogatóba ment nejéhez, a szerelmes bojtár ez alkalmat felhasználván, hazafelé mentében a férjet megölte. A kocsisnak gazdája jött őt keresni és mindjárt felmerült a gyanú, hogy a gyilkos az eközben elzárt juhászbojtár lehet. A bojtár be is vallotta, hogy tényleg megölte a férjét a feleség segítségével és a holttestet a közel folyó Ibolyba dobták. A feleség mindent tagad. Az egész dologban az a feltűnő, hogy délután 2 óra tájban törént a tesmagi szőllők alatt. A zene hatalma. A'„Cla:ron“ beszéli a következő csinos történetet : Thomas, a „Hamlet“ s más hires és nemzeti színházunk repertoirján is levő operák szerzője, Argenteuilben pompás villával bír, melynek minden része az utolsó tetőcserépig egy-egy műremek. 1S70 ben, midőn a győztes poroszok Párisba vonultak, nagyon aggódott az érdemes zeneszerző, hogy mi lesz most villájából; szentül azt hitte, hogy a poroszok feldúlják, mint annyi jeles épületet. A béke megkötése után fölkereste villáját és nagy meglepetésére mindent a régi rendben talált. Magán kívül volt örömében, hogy kedves kis fészkét nem dúlta fel a háború vészes karja. Megkérdé kapusát, kit a villa örize- 1 téré hátrahagyott volt, hogy mint történt a dolog-. Az igy válaszolt : „Egy ifjú porosz törzstiszt jött e villába először; megkérdé, hogy ki a gazdája. En azt mondám : Thomas, a zeneköltő ! Erre ő egy névjegyet vett ki, ráirt valamit s aztán azt mondta nekem, hogy minden porosznak nyújtsam ezt oda, a ki csak bekopogtat. Húszszor akartak a poroszok beköltözni, de mihelyt e kártyát elolvasta az illető csapatvezető, rögtön visszafordult; pedig a szomszéd villák ugyancsak zsúfolva voltak ám!“ Thomas kíváncsian nyúlt a vi Iáját megmentő névjegy után, de mekkora volt meglepetése, midőn a törzstiszt neve alatt e két szó állt: „Meyerbeer unoka- öcscse.“ — A kit a csárdás tett híressé. Párisi lapok közölték a napokban a második császárságnak Offenbach mellett egyik legtipikusabb nevezetességének, Markovszkynak halálát, ő volt az, ki a kankán-tánczot nemzeti dicsőségre emelte és a császárszág alatt a félvilágnak nem volt egyetlen oly tündöklő csillaga, a ki nem Markovszky táncztermében avatta volna magát az általa klasz- szikusá vált kankan titkaiba. A zulu földön szomorú véget ért trónkövetelőnek is ő volt táncz- mestere. Egy öreg boulevardista beszéli el, hogy Markovszky miként lett hiressé. 18 éves korában hagyta el Lengyelországot, másfél évig Budapesten tartózkodott könyvkötősegédi minőségben. Itt tanulta meg a magyar csárdást, melynek későbbi nevét köszönheté. Budapestről Párisba jött gyalog és egy ideig itt is könyveket kötött. Egy vasárnap társaival egy külvárosi nyilvános tánczmulat- ságba ment. Hogyan, hogyan nem, az a szerencsés gondolata jött, hogy eitánczolja a csárdást. A munkás népség elragadxa megtapsolta a magyar nemzeti tánczot, melyet Markovszky gyönyörűen lej tett. Hogy még nagyobb hatást tegyen, ö össze- takaritott nehány száz frankjából diszes magyar ruhát készíttetett magának és ezután igy sarkan- tyus csizmával, kossagds kalpaggal járta vasárna- ponkint a nemzeti tánczot. Csakhamar hire járt a dolognak Párisban és egy café-concert j igazgatója fényes ajánlatot tett neki, hogy ezentúl es ténként a színpadon tánczoljon csárdást. Mar- kowszky elfogadta és az élelmes igazgató temérdek pénzt nyert vele. Helyisége tömve volt, minden párisi látni akarta Markowszkyt, ki fényes costumében járta a csárdást. Nehány évig mindig színházakban tánczolt, azután a világhírűvé vált táncztermét nyitotta meg, melyben megfordult a császárság alatti jenuese dorée és a félvilág valamennyi tagja. — Margit királyné és az antiklerikali- sok. A [„Risorgimentó“-nak Írják Rómából: „Itt nagyon csodálkoznak a felett, hogy Margit királyné, kinek áj tatossága általánosan ismeretes, s a ki, mióta az udvar Rómában van, minden nagypénteken meglátogatja a szt. Péter templomot, hogy imát rebegjen az apostolok sírjánál, az idén nem jött ebbe az egyházba. Sőt a többi három templomba sem ment, a melyekbe tiz év óta rendesen eljár a nevezett szent napon. Ennek oka az antiklerikális-egyesületben rejlik. — Számos tagja ugyanis a mondott egyesületnek elhatározta, hogy a fejedelemnőt templomba léptekor fütytyel és pisszegéssel fogadják. A Quirinalban azonban idejekorán értesültek a nevezett demonstratióról, azért a királyné más templomba ment nagypénteki ájta- tosságát végezni. — Csattá nős bizonyíték. Jersey Cityben Amerikában egy közelebbi iskolaszéki ülésen valóságos verekedés támadt. Az érdemes iskolaszéki tagok egy tanítónő ellen felmerült vád feleit ösz- szevesztek s legkényelmesebbnek találták az ügyet úgy elintézni, ha a két ellenfél, már mint a melyik a tanítónőt vádolja s a melyik védi, ökölre mennek s igy egy nemével az istenítéletnek derítsék ki az igazságot. A vádlott védője hatalmas ökölcsapást adott a vádlónak, s midőn ez nem érzé magát a „párbajban“ „harczképtelennek“, földhöz verte s [izmos ökleivel derekasan meg- gyomrozta. Az ülésen jelen volt több tanítónő is, kik a páros viaskodásnál tanúként szerepeltek. Végezetül a legyőzöttet kidobták s az ülés ezután tovább folyt, mintha mi sem történt volna. Mily gyönyörűen virágozhatik az emerikai népiskolázás ügye, ha ilyen bölcs, tapintatos és türelmes elöljárói vannak. — Czigányaink Amerikában. Vágó La- czi zenekarvezető levelet intézett C i icinnatiból Budapesten lakó testvéreihez, hogy czimére a legújabb népdalokat és egy uj czimbalmat küldjön. Vágó Laczi már 8 éve, hogy Amerikában tartóz kodik. A bécsi világtárlat után Bécsbe ment 12 tagú zenekarával, ott két hóig tartózkodott:, hangversenyezve, egész Hamburgig utazott, hol egy hajós kapitány annyira megszerette a magyar nótát, hogy az egész zenekart díjtalanul átszállította az uj világrészbe. Azóta állandóan ott tartózkodnak és időnként egy két hóra körutat tesznek Amerika, illetve az Egyesült-Államok nevezetesebb városaiban. Jelenleg Cincinnatiban tartózkodnak. — Telegráf növény. A sajátságos növény, mely e nevet viseli, tudományos néven Desmodi- um gigans, Indiából ered és a hüvelyesek családjához tartozik. Melegházi növény, melynek fejlődéséhez oly hőmérsék szükséges, a mely sohase szálljun 13 fok alá. Magról is könnyen tenyészthető. de rendesen tőről tenyésztik. — E növény egyikét képezi a kertészet legérdekesebb jelenségeinek. Meleg időben ugyanis a növény két oldalsó levele szabályos ütemszerü mozgásban felemelkedik és ismét leereszkedik, fel- és alájáró mozgása közben o ykor megállapodik egy kissé s aztán ismét folytatja amaz önkénytes mozgást. A növény különben érzéketlen az érintés iránt. — A világ összes népessége a legújabb számítások szerint. Behm és Wagner jeles statisz tikusok a föld jelenlegi népességét a következőleg vélik megállapíthatónak : Ázsia 834,707.000 lélek, Európa 315,929.000 „ Afrika 205,679.000 „ Amerika 95,405.000 „ Ausztrália 431.000 „ Sarkvidékek 82.000 „ Összesen 1,452,233.000 lélek. — Rövid hírek. Festő iskola. Az az intézet, melynek vezetésére a közoktatási miniszter Benczúr Gyulát hívta meg, mint a „B. C.“ Írja, a miniszter iníencziója szerint, viszonyainknak megfelelően csakis festő-iskola és nem akadémia lesz, miután első sorban arra van szükség. — A hatvanezer forintos főnyereményt a legutóbbi osz- ;rák jótékony államsorsjátékban egy verboi keres- cedő nyerte. 100 frtot ajándékozott az árva fiúnak, ci a számot kihúzta. — Gömörmegyében a lapokban naay havazás volt; a Sumjáczról Tel- rárt felé ballagott utkaparó az útfélen meg- ’ag) ott. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- es értéktözs dán 18ő2. április hó 18 én Magyar aranyjáradék ........ 119.— Magyar vasúti kölcsön .....................................134.— M agy. kel. vasúti államkötv. I. kibocsátás 91.— Magy. kel. vasúti államkötv. II. kibocsátás ni.— Magyar kel. vasúti államkötv. III. kibocs. 96.— Magyar földteher mentesítési kötvvény . 99.— Magy. földteherment. kötvény záradékkal. 97. Ternes bánáti földteherm. kötv.......................98.— T emes-bánáti földteherm. kötv. záradékkal 97,— Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . 98.— Horvát-szlavon földteherment. kötvény . . —.— Magyar szőlödézsmaváltsági kötvény . . 98.— Magyar nyeremény sorsjegy kölcsön . . 919.— Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . . 111.— Osztrák járadék papírban...........................76.— Osztrák járadék ezüstben..........................77.— O sztrák járadék aranyban.........................94. — 1 860-iki államsorsjegyek.....................................i3°- — Osztrák-magyar bankrészvény...........................810.— Magyar hitelbank-részvény........................... 34^- — Osztrák hitelintézet részvény . . . . , 350.— Ezüst.......................................... — — C sászári és királyi arany . . ... 5*— 20 frankos arany (Napoieon’dor) . . . 9.55 Német birodalmi márka . ,.............................58-65 L ondon 3 havi váltókért.....................................119 85 M agyar papír járadék...................................... 88 47 F elelős szerkesztő: Málik József. Kiadótulaidono^: Bernstein iíárk. SepsiP i a c z i árak Szentgyörgyön 1882. mdrezius 17 ~ én. ~ legszebb __ ——■ Búza közepes . . gyöngébb . , vegyes . . 9.80 к» О) Rozs legszebb 5.80 közepes- b.70 чО Árpa legszebb , 4.40 ч-> közepes —.— 2* О . Zab legszebb 3.20 х közepes 3.10 Tőrökbúza . 5.— ta Borsó 0.30 Kása 9.G0 Lencse , . 11.50 Fuázulyka . 4.40 Lenmag . —.— Burgonya . 1.60 « Marhahús . . —-44 g Disznóhus .... . —.48 tic с Juhhús . .---#__ 1 Faggyú (friss) . . . —.32 Sz. 1808/82. tszéki 6 közj. Árverezési hirdetmény. A brassói tele. kir. törvényszéknek 1882. már- czius 25-én Gyertyán ffy Albert brassói kereskedelmi ezég csődtömegéhez tartozó áruezikknek nyilvános bírói elárverezése elrendeltetvén, és ennek foganatosításával aláirt kir. közjegyző meg- bizatván, ennek folytán ezen birói árverezés megtartására határidőül f. 1882. évi április hó 25 dilc és esetleg következő napjait tűzöm ki. Miről érdekelt feleket és venni kívánókat azon hozzáadással értesítem, hogy az árvezerós a ezég üzleti helyiségében, belvárosi klastrom-utcza 5-ik házszám alatt mindenkor délelőtt 9 órától 12 óráig és délután 3 órától 6 óráig fog megtartatni, hogy az első két napon a 34,051 írtra és 84 krra becsült áruezikkek egészbeni eladása fog inegki- sértetni, és csak ennek eredménytelensége eseté- I ben fog a részbeni eladás foganatosittatni. Végre figyelmeztetnek venni kívánók, hogy a többi részletes árverezési feltételeket a hivatalos órák alatt a helybeli tek. kir. törvényszéknél, ügyv. dr. Herell Henrik csődtömeggondnok urnái és alólirt kir. közjegyző irodájában az árverezési napig megtekinthetik. Brassó, 1882. április i-én. Nemes Dénes, 3--3 kir. közjegyző. ЖЖЖЖЖЖЖЖЖ°ЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖ ж _ , ж ж lElscd-c ж ж .... ж Ж egy keteves szép & tenyèsz bika ^ Ж Megtekinthető Szenti vánban Ж Ж a Seethal-udvarban. [1—3 Ж ЖЖЖЖЖЖЖЖЖоЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖ ítyomatott Bernstein Márknál Sepsi-Smitgyörgyő».
