Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-06-29 / 52. szám
207 — elkészítésével a magyar nyelv tanítása a népis kólákban még a jövő tanév elején kezdetét vehe ti ott, hol a törvény értelmében a tanítás elhdasz tása jogszerüleg megengedve nincs. F-omán lapokból A bukaresti „Románulu“ a szabadelvű (kormány) pá t közlönye jun. hó 22 ik számában történelmileg vitatja a zsidó kérdést Romániában és Bluntschli állításait cáfolja Mindenek előtt örvendetes tudomásul veszi; hogy külföldön is találkoznak szakemberek, a kik e nagy kérdést elfogulatlanul tárgyalják s ilyen két szakvélemény a zsidó kérdésre nézve a Genfben megjelent : „La question Israilite en Románie par un ancien député“ és a Párisban kiadott „Quelques nots sur la Question Israélite en Romania“ G. Adrian generálistól. Azután cáfolja Bluntschli állítását, hogy Románi' ában egy zsidó család, a mely annyira assimiláló dott volna, hogy családi nyelvül a román nyelvet elfogadta volna, létezne mert minden zsidó megtartotta és szilárdul ragaszkodik a rósz dialectus- sal beszélt német nyelvhez és a századok óta Romániában élő spanyol zsidók is megtartották nyelvüket. Bluntschlinak azon állítását pedig, mely- szerint mégmost is léteznék zsidóság Romániában a kik Trajánus alatt vándoroltak be, igen tévesnek mondja, mert azok régen elrománosodtak s többé nem nem tartoznak a zsidó valláshoz. Hogy pedig Romániában vallási türelmetlenség elve soha sem uralkodott, azzal bizonyítja, hogy Petráöa- voda Mihály vajda apja idejéből, 1553-iki évkönyvben is e következők találhatók : „Oltón túli Viau községben egy meggyilkolt zsidó hullája találtatott és a megölt zsidó anyja és felesége elment és térdre borul Mircsa Yóda lábinál. Es az ur erre kikutatta a dolog mibenlétét és kárhoztatta vala a községet és 40,000 asperi megfizetésére Ítélte a melyet a zsidó anyja és feleségének kell adni s csak igy lesznek majd szabadok. De nem lévén a köz ségnek anynyi pénze, könyörögve kértek bocsánatot és kegyelmet a vajdától, erre az ur megkegyelmezett nekik és maga fizette meg a 40,000 asprivel a zsidó vérét. Ez — azt mondja a „Ro- rnanulu“ — történelmi tény, mely eléggé világosan szól a románok igazságszeretete mellett, még zsidókkal szemben is. Azután igy fejezi be cikkét : „A mi becsületünkre fog válni, ho y megmutassuk az egész világnak, hogy Mircsa Vajea idejében honolt igazságszeretet a románoknál most is él, és vetélkedhetik bölcsességében még a hires Salamon zsidó életével is.“ A nagyszebeni „übservatoriul“ junius 21-én kelt 46-ik számában statistikai adatokat mutat ki, saim folyamát ezennel, melyet valahára a biztos közlekedés megalapításával megindíthatok. Hogy Bulcurestből tudósításaim g)rérek valu- naky oka, hogy onnan Makk kezéből érkeznek ön- hez : mert nem is álltam ott működésem terén, s tudatni valóim se voltak stb. Ezek ön előtt is tudva vannak. — Bukurestből augusztus közepe táján indultam el, utasítás szerint a moldovai csángó elemen át. Bák óban Peduin gyógyszerész nem fog’adott várakozásom szerint, s ilyen volt nála a Gergely százados fogadtatása is. Azonban ott Mezei Antal vendéglős hazafias kézséggel fogadott, s ott találtam a reám aggodalmasan várakozó erdélyi küldött kalauzomat, aki előadta, hogy sietnem kell, mert érkezésemre várnak küldői, addig nem mozdulna1'. ; holott a réorganisateur ur utasítása szerint a csángók felhasználására időre vala szükségem, -elindultam Puszdna felé, hol a lelkes csángó pap által Bardoc Jánost is megtudtam, hol van ; kinek is ittléte állal magamat mellőzhetőbbnek hivém e körben. Az idő s viszonyok miatt vele nem találkozhatván, írtam neki teendőiről tudósítva, s utasítva, hogy7' óvatosan járjon el a csángó elem feldolgozásával, nehogy népjogi érdeket sértve, okot adjon a muszkának, két, Oláhon védelme ürügye alatt ügyünk ellen működhetni. Utasítottam a Pruth balpartján történő mozgalmak figyelemmel tartá sára. Utasítottam, önnel Bákon és Foksányon át biztos közlekedést alapítani. Utasítottam bevárni a továbbiakra nézve ön intézkedését, s akkor 2 — 300 fuvar kiállítására ön szükségére (elhallgatva a fegyverszállítás titkát ) Végre utasítottam, hogy tudassa önnel utamban tett minden intézkedéseimet, 5 tudassa időnként saját működése eredményeit is. Ezek után siettem rendelt helyemre, nehogy véletlen megmozdulás szüksége esetében ott az előkészítéssel elkéssem. Aluton Csikba menve, Balázsi Lajossal találkozva, vele elmentünk Vocsárcsi- j t, hol rögtön működéshez kezdettem ; de azon egyéneket, kikhez utasítva valék, részint börtönben, ■észint eltávozva, részint megijedve találván, majdnem terra incognitán voltam. (folytatása kö/) az osztrák magyar hadseregben levő román elemről azt állítja, hogy a közös hadseregbe 70,000 román ifjú besoroztatott, a honvédségnél pedig 30,000, tehát összevéve 100,000 harcos s e szám azt mondja, hadi lábon 150,ooo-ig emelkedik. Kimutatja tehát, hogy a románok egy 8-dal hozzájárulnak a haderőhöz és azután mondja : „Ezen odaadás és lojalitás maradhat-e mindig kárpótolatlanul és lenézve ? íme egy kérdés, a mely felett kell, hogy elmélkedjék az egész román nemzet és a melyet nem kellene szem elöl téveszteniük sem a dinastiának, sem ő felsége kormányainak.“ A székely közművelődési egylet. Budapest 1879. jun. 23. A „székely művelődési és közgazdasági egyesület központi választmánya legközelebbi ülésén a következőket határozta: 1. Az egylet ez évi közgyűlése szeptember 2—3 án tartatik Csik-Szere- dán. A Történelmi társulat országosan tisztelt elnökének s több kiváló tagjának Ígéretét bírjuk, hogy közgyűlésünkön szintén részt veendnek s épen azon célból is lett e gyűlés napja akként meghatározva, hogy a történelmi társulat augusztus 30 iki segesvári zárüléséről a részt venni kívánóknak elég idejöfc legyen Csik-Szeredába utazhatni. 2. Jelentetik, hogy az egyletünk által 1000 forint pályadijjal koszoruzott „A székelyföld közgazda- sági és közmivelődési állapota“ cimü könyv a Franklin társulat nyomdájából megjelent. Ára egyleti tagoknak 1 forintban, másoknak 2 forintban álla- pittatik meg. Bizományos, Budapesten Kilian Frigyes könyvárus, Kolozsvárit Stein János. Egyleti tagok a könyvet Budapesten az egylet pénz tárnokától, Gidófalvi Istvántól, vár, uriutca 71. szám kaphatják vidékre utánvét mellett : Kolozsvárit Stein János könyvárustól, a Háromszék-Udvarhely és Maros-Tordamegyei egyleti tagok az említett megyék vidéki választmányaitól. — 3. Három székely ifjút a váci kosárfonó tanműhelyben az egylet a maga költségen fog kiképeztetni. — 4. Uj alapitó tagokul jelentettek be 100 forint ala pitványnyal Ipolyi Arnold püspök ur, Székely-Udvarhely város közönsége é - a Marosvásárhelyi takarékpénztári részvény: k-i r Ezen kívül a múlt évben Maros-V tartott közgyűlés alkalmával rendezeti yek jövedelméből 150 forint küldetett be, u. . is a törzsvagyonhoz csatoltatott. — 5. A Székely nemzeti muzeum ügyében mind “az alapitó Csereyné urhölgytől, mind a háromszéki vidéki választmánytól részletes értesítések jöttek be, melyek alapján ezen nemzeti kincsnek biztos helyen és módon való elhelyezésére és rendelkezésére nézve egyesületünk a maga részéről is minden szükséges lépést megteend. — 6. Az ősszel a fővárosban rendezni tervezett „Székely ipari és müipari kiállítás ez évről elhalászta- tott, felmerült akadályok miatt s részben a székes- fehérvári országos kiállítás tekintetéből.- r. 1. KÜLÖNFÉLÉK — Báró Kerné ny Gábor földmivelési ipar és kereskedelmi miniszter ur, újabb értesülésünk szerint jövö hó i-én Kolozsvárit lesz, honnan a megállapított terv szerint csak másnap indul Fogarasba s onnan hozzánk, Háromszékmegyébe. Városunk a nvniszter ur ünnepélyes fogadtatását illetőleg megtette az intézkedéseket mir. Most egyéb nincs hátra, minthogy az iparosok, gazdák és kereskedők, kiknek érdekében a miniszter ur erdélyi útja történik, fogják fel ez utazás célját és saját érdekükben tegyék a miniszter tapaszt alatait rá nézve tanulságossá, önmagukra nézve pedig hasznossá. Különben felhívjuk olvasóink figyelmét mai számunknak e tárgyban írott vezércikkére. Megemlítjük még, hogy Kemény Gábor b. kereskedelmi minisztert Lipthay István és Kozma Ferenc tanácsosok fogják kisérni. — József főhercee; a kiállításon. József főherceg ismét körüljárta a székesfehérvári kiállítást. Az „Egyetértés“ tudósítója e körszemléről több érdekes adatot jegyez föl. A képtárt szemlélve egy tájképnél gr. Zichy megjegyezte, hogy azt báró Hirsch (Parisból) a szegediek javára fölajánlta és 1000 forintért kisorsoltatja. „Apropos Szeged, mondá a főherceg, tudjuk, hogy most a belga hadseregben indu’t meg a legújabb mozgalom a szegediek segélyezése érdekében. A húgom (a belga királyné) kért tőlem képeket a hajdani és az árvizes Szegedről, de a régi Szegedről egész Pesten nem tudtam képeket kapni.“ Erre Zichy az „Egyetértés“ tudósítóját mint szegedit mutata be, ki készséggel fölajánlta a régi Szeged tájképeit. „Köszönettel fogadom, mondá a főherceg de ne azokat küldje, melyek a „Vasárnapi Ujság“-ban voltak, mert ezt a lapot járatom s a benne közölt képeket már elküdtem.“ A nemzeti muzeum érem- gyüjteményénél, melyeket részletesen megmagyaráztatok magának ezt mondá: „Alcsuthon megint szereztem egy pár régi érmet, majd elküldöm nemsokára a nemzed muzeum számára.“ A porcelán-csoportban a herendi Fischerrel társalgóit hosszan és kérdezősködött a gyár emeléséről és a porcellánipar még nagyobb fejlesztése iránt. Zsol- naynál két csészét és Römer Flóris (a főherceg volt nevelője) arcképével ellátott tálat vett. „Úgy sem tudok az öregtől jó arcképet kapni — mozdá — igy legalább ha eljön hozzám, megláthatja magát.“ — A borcsoportnál Prückler pezsgői előtt a következőket mondá a főherceg : „Hiszen mi is csak oly jó pezsgőt készíthetnénk, mint a fra iciák, mert ugyanazon mód szerint csináljuk, a mint önök is tudják. Mikor a Champagneban négy évig nem volt termés, Napolecn udvara Magyarországból, Palugyaitól hozatta a pezsgőt. Ezt én tudom. Ha a francia udvarnak jó volt, nekünk is csak beválhat. Egy bécsi likörgyáros „nektárt“ kinált a főhercegnek. „Köszönöm, nem excedálok. Elég volt egyszer, akkor is kitettek az újságba.“ Négy óra után a főherceg eltávozott. Megígérte, kogy még egyszer eljön a „feleségével“, főleg a gépkiállításra, melyet most nem nézhetett meg. A város határáig gróf Zichy és Havranek polgármester kisérték ki. Elváláskor Zichyt meghivta magához „egy heti pihenőre.“ — Dobler generális a felülvizsgáló tisztikar kíséretében ma (szerdán) érkezett városunkba. A szükséges katonai felülvizsgálatok a a mint halljuk, még ma véget érnek. A köztiszteletben álló tábornok holnap fog városunkbzl eltávozni. — Elgázolás. Kedden este Szilvási J. helybeli tímár mesterember szokása szerint ismét felöntött a garadra. Ilyen állapotában a csíki utca egyik háza előtt lefeküdt s aludta a boldogok álmát mindaddig, mig a sepregető leányok őt onnan fel nem költötték. Szilvási a fal túlsó feléhez akart menni, de ingadozó lábai irányt tévesztettek s az útra lépett ki, hol egy 8 — 9 mázsás teherrel megrakott árkosi szekérnek nekiesett. A lovak megijedtek s a kocsis legnagyobb erőfeszítése mellett sem tudta visszatartani a lovakat. Szilvási oldalán a kocsi mindkét kereke keresztül ment, Az oldalcsontok valószínűleg eltörtek : élete reménytelen. Csudálatos, hogy a rendőrség még két óráig hagyta ott fetrengeni a szerencsétlent s csak azután intézkedett elvitele felöl. — Nem ismeri a bankót. A csütörtöki népes országos vásárra a többi közt egy mák- sai ember is eljött, hogy egy tulkát eladja s kaszát vásároljon. Á kaszaárusok hosszú sorában végre talált kívánságának megfelelő pengét. Ki is fizetfe egy ötös banknótábél. Mikor már tovább haladt s számolgatta pénzkészletét nagy rémületei veszi észre, hozy hiányzik az 50 forintosa a melyért marháját eladta. Ekkor eszébe jut, hogy nagyon vastagnak tetszet* volt az öt forintos bankjegy a mely iől kaszáját kifizette. Lelkéndezve szaladt vissza a sátor felé s követelte vissza pénzét. Azonban a kasza árus (nota Dene : asszony) mit- sem akart hallani a dologról. Végre Szlamál Ágoston utmester megszánva a szegény károsultat rendőrségi segélyhez folyamodott s a kaszaárust motozás végett bekísérték a kapitánysághoz. Mikor aztán a vizsgálatra került, a dolog az asszony előhúz kebeléből egy öszefogott papír darabot, a mely rósz papirost úgy találta, nem tudja mi lehet az ? A rósz papiros a szegény gazda <. tven forintosa volt. — — A magyar ki r. igazságügyminiszter Szentiványi József brassói kir. törvényszéki írnokot a gyulafehérvári kir. járásbírósághoz aljegy zővé nevezte ki.-t— A székel y-к ereszturi állami ta- nitó-képezdénél az 1879/80-ik tanévre az első évi tanfolyamra feltétetnek 15-ik életévöket betölött oly ép testű növendékek, a kik a gymnasium, reál vagy polgári iskola IV-ik osztályát jó eredménynyel végezték, vagy a megfelelő t mtárgyak- ból a felvételi vizsgálatot a latin és aörögnyelv kivételével sikerrel teszik le. A felvételi folyamodványok keresztlevéllel, a testi épséget tanúsító orvosi valamint iskolai bizonyitványnyal úgy az ösztöndíjban részesülni kívánók részéről a családi állapotot és a szülők vagyoni állását tanúsító teljes hitelű okmányokkal felszerelve folyó évi augusztus hó 13-ig a képezdei igazgatósághoz címezve beküldendők. Sz. Keresztur 1879 junius 2b án az igazgatóság. — A nagyszebeni „Observatoriulu“ junius hó 20-án kelt 45. számában Szörény megye Bánya községéből, több polgár nevében egy nyilvános köszönetét közöl .Szabó A. bozovici szolgabirónak. Előadja, hogy fentnevezett községnek 5000 frtnyi iskola alapítványa van, s ez érték papírokban és készpénzben őriztetett a község ládájában. Megtörtént azonban, hogy egy reggelen a község ládája feltörve találtatott s elvitetett onnan minden értékpapír és 1036 frt 64 kr, kézpénz. Azonban Szabó szolgabiró ismert erélyes fellépése által s fáradhatlan buzgalma következtében megtalálta a tolvajokat és megmentette az iskola alapot megsemmisítésétől, ezért kötelességüknek ismerik a bányai polgárok, miszerint %zen erélyes tettéért neki legforróbb köszönetét nyilvánítsanak. — Beküldetett a losonci magyar kirá - lyi tanitóképezde ez évi értesítője. Kiadta Terray Károly igazgató. A 39 lapra terjedő értesítő go vidal és igen tanulságosan van szerkesztve.
