Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-12-14 / 100. szám
— 398 — Ezután tárgyalás alá vétetvén, elfogadtattak a következő törvényjavaslatok : az Angolország és Fiume között eszközlendő kereskedelmi gőzhajózási járatokra engedélyezendő póthitelről, — a : szegényjog kölcsönös biztosítása tárgyában I ran- cziaországgal kötött szerződéséről, — a phylloxera ellen követendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezményről és az ebből folyó ideigl. intézkedésekről, — a magyar-horvát egyezmény hatályának meghoszabbittásáról, — a Francziaor- szággal kötött kereskedelmi egyezmény hatályának meghosszabitásáról és végre a kereskedelmi viszonyoknak a Németbirodalommal leendő ideiglenes rendezéséről. Ez utóbbi törvényjavaslat mellet, _melyhez többen szóltak hozzá, — tárgyalás al á vétetett, de nem fogadtatott el a Simonyi Lajos b. által beadott különvélemény. Végül Kemény Gábor b. miniszter előadta azon válasz tartalmát, melyet Apponyi Albert gr. interpellácziójára adni szándékszik azon kérdésre, szándékozik e a kormány a vámkonferencziába szakértőket, az országos gazd. egylet és a neve j zetesebb gazd. egyletnek képviselőit meghívni. A Németországgal való kereskedelmi politikai viszonynak ideiglenes szabályozására irányuló tárgyalások az osztrák és magyar kormány közt jelenleg írásbeli utón folynak. Ez ügyre vo natkozó közös miniszteri értekezletek a legközelebbi időben nem fognak tartatni. A német kormánynak e tárgyban konkrét ajánlata van, melyre nézve a két kormány megállapodásra törekszik. A „B. C.“ m e g c z á f о 1 j a azt a hirt, hogy Bécsben a delegációk behivási határidejének megállapítása czéljából a héten közös miniszteri értekezletet tartottak volna. A delegációk csak a véderőtörvény elintézte után ülnek egybe. A közös kormány a/, 1880-ra szóló költségvetést s ezenkívül a jövő év két, esetleg három hónapjára megadandó indemnitási javaslatot elé fogja terjeszteni a delegáczióknak. A boszniai katonai közigazgatás rendkivüli kiadásainak fedezésére az indemnités nem a folyó év első két, illetőleg három hónapra megszavazott összegre fog alakíttatni, hanem való- szinüleg egy általányösszeg fog erre nézve kéretni. A hadügyi kormány a „B. C.“ szerini Bosznia számára az egész évre nyolcz millió forintot szándékozik előirányozni. A muszka rendőrség hiányos szervezését semmi sem bizonyítja oly kézzelfoghatólag, mint azon körülmény, bogy az utolsó merényletről senki sém tudott előre semmit, pedig az bizony*.s, hogy ahhoz, hogy az eiőkészittessék, elég hosszú idő volt szükséges, kivált oly nagy vonalon, mert most sül ki, hogy a sínek több, mint egy pár mértföldön voltak aláaknázva, nemkülön ben a moszkvái pályaudvar is. Egy embert fogtak el, Jellisawedgrad és Kurszk közt, ki a merényletben részt vett : azon zajda, melyet hátán vitt, arányosítva a benn elterjedt tehernél sokkal kis- sebb volt, mintha az ruhanerrmekből állott volna és épen ez tűnt fel, csak hogy már későn. "Az elsők, kik a miiszka czárnak szerencseki- vánalaikat fejezték ki megmenekülése felett, voltak mindenek előtt Umberto olasz király, mindjárt utána következett Waddington franczia külügyér, ezután Vilmos német császár, ki saját kéziratu levelet küldött a czárnak, utóbb Hayes az északamerikai Egyesült-Államok elnöke. A háromszék-Toarczasági vasut. Gróf Schweinitz Gyulától. IV. Különösen kedvező e vidékre nézve az a körülmény, hogy Galacz, Braila és Gyurgyevo, e kikötővárosok közel vannak ide ; ehhez hozzájárul, hogy Románia a bukurest-cserna-voda-küsztendzsei útvonal által közvetlen összeköttetésben van a Feketetengerrel, a bereczk ojtozi útvonalon át vezető pálya pedig a brassói piacz, mint kereskedelmi központ helyes összekötő vonalak utján a szom szédos vidékekkel közvetetlenebb s így előnyösb összekötetésbe hozható. Egyébiránt az itteni viszonyok meg'itélésére a sepsi-szentgyörgyi kiállítás és tavaszszal Brassóban rendezendő kiállítás igen-igen tanulságosak lesznek. Már a sepsi-szentgyörgyi kiállítás megtekintése alkalmával több oldalról utaltak arra, hogy a megyének semmije sincs, a mit kiállításra vihetne. Ugyancsak e kiállítás constatálta, hogy fa és müfa-ipart itt könnyen lehetne teremteni s magas virágzásra emelni, hogy az ásványország becses nyersanyagot szolgáltat, hogy a talaj termékenysége elégséges, hogy nagy terjedelmű gyümölcs- termelés fejleszthető, hogy egy csomó iparághoz van ittjdusan nyersanyag, gépipar már is keletkezőben van, a vasgyárak kezdenek kiterjedtebb mérvben dolgozni. Szóval kivilágolt, hogy e vidéken min den előfeltétel megvan a nemzetgazdaság fejlődésére s hogy épen a tervezett vasut lesz hivatva- hogy sokat tegyen arra nézve, miszerint a gazdasági viszonyok gyorsabban forduljanak jobbra. Brassóban az ipar jelenleg épen átmenti stádiumban van ; a fokozott kölcsönös hatás a város és vidéke között, mit a tervezett vusut eszközölne. a város és környéke gyáriparát is tovább fejlesz- ; tendi. Az is tervben van, hogy a projectált pálya a brassói pályaudvarral közvetetlen összeköttetésbe hozassék, hogy egy külön sin vezettessék egy kellően berendezendő marhapiaczhoz, hogy az ál- lamvasut pályaudvara a tervezett pálya indóházá- val összeköttetésbe hozassék, valamint a felállítandó közraktárakkal és egy terménycsarnokkal, melyeket mindenesetre a város közelében kell alkalmas helyen felállitni. A pályát a piaczi forgalom javára kell felhasználni s e czélra berendezni, j A tervezett pálya jövője érdekében tanácsos. ; hogy az olyan vidéken vezettessék keresztül, mely ; kereskedelmi és ipari fejlődésre képes Ilyennek tekinthető az a vidék, mely a határhegység közelében fekszik, de azért képes a szomszéd területek forgalmát magához vonzani. Az eddig kimutattuk számításokból kiviláglik, hogy a tervezett pályának meglesz a megfelelő forgalma s hogy remélhetőleg hasznos és jövedelmező tőkebefektetés Esz. egyébiránt e pálya úgy a mint terveztetik, a megyei utak irányát követi, mely utakat, mellesleg megjegyezve, megfelelőleg ki kell szélesbi- teni. A szükséges területek kisajátítása nem igen le^z drága, mivel nagy területeket lehet valószínűleg minden költség nélkül- megszerezni Francziaországban a forg'alom emelésére ezélzó localis vaspályákat (Chemins de fer d’intéret local) az 1865. jul. 12-i törvény honosította meg és szabályozta Es Francziaország e törvénynek köszön heti sok vasutjának a léire jövetelét. Idővel azonban kitűnt, hogy e localis érdekű vaspályák, ámbár olcsón épültek föl, nem elégségesek s ez okból alkottatott egy törvény 1878 ban az országutakon vezetett pályák kiépítéséről. A törvényben nincs előre megállapítva sem a pálya, sem az országút szélessége; az 1. §. egyszerűen csak azt mondja ki, hogy országos, megyei vagy községi utakon építhetők ilyes pályák. Midőn 1875-ben a vicinális pályák a franczia törvényhozó testület által először tárgyaltattak, a törvény I. § ba fölvétetett volt az a határozmány, hogy a szekérforgalom számára 6 méternyi tér hagyandó szabadon ; ám a tárgyalás folyamában kitűnt, hogy sok ut van, melyeknek egész szélessége nincs b méter. Ez okból ez a megszorítás, mely a vicinál vaspályák építését megdrágította, •sőt néhol lehetetlenné tette volna, elhagyatott, ellenben világosan kimondatott, hogy az út széles sége lényegtelen, föltéve, hogy máskülönben a vicinális pálya épitése egyáltalában lehetséges. Az árvíz. Az árvízveszélyt, mely a múlt héten a hirtelen időváltozás miatt a Királyhágón innen és túl mindenfelé nem csekély aggodalmat keltett, ezúttal szerencsésen elkerültük ; leg-alább a mennyiben az eddigi tudósításokból Ítélhettünk, sehol nagy pusztítást nem vitt véghez az árviz, mit különben egyesegyedül annak a szerencsés körülménynek köszönhetünk, hogy a hóolvadás a mily gyors volt a hirtelen beállott nehány órai meleg miatt, épen oly hamar meg is szűnt ismét, minekutána a légmérséklet újra nagyot csökkent, s más nap már a legcsikorgóbb hideg uralkodott. Ezer szerencse, hogy e rögtönös fordulat meggátolta a hó további olvadását, mert már mindenfelé olyan magas volt a vízállás, hogy még csak 48 órai olvadás : és a szegedi catastropha százszoros mértékben ismétlődött volna az egész országban. Az erdélyi részekben a Maros, Küküllő, Aranyos Szamos több helyit kiöntött. Úgy látszik azonban, nagyobb mérvű pusztítást nem vittek véghez sehol. Egy К üküllömenté- ről jött tudósítás igy szól : M e d g y e s, 1879. deczember 6. Ma délelőtt rohamosan futotta be a vészhir városunkat, mely szerint Segesváron a Küküllő kiöntött, elborította a város alantabb fekvő részeit, ; s benyomult a postahivatalba is, minek követ- ! keztében a posta zárva is maradt, s a Csikból jövő I posta nem érkezhetett meg. Aggodalmunk nőtt, ; midőn Erzsébetvárosról is hasonló hir kezdett szállingózni. Hogy rettegésünk nem volt alaptalan, I szomorúan igazolá a nálunk is déltájban megjele- lenö árviz. Iszonyú cl is gondolni télnek időjén annyi szegény ember hajlék nélkül ! Az ellenzék nem fog késni ebből is fegyvert kovácsolni a kormány ellen, s szidni az átkozott kormányt, mért nem akadályozta meg a szerencsétlenséget. Az árviz oka a pár nap óta tartott havazás s az arra ^következett rohamos olvadás és eső, I mely a csaknem méter magasságú havat majd ! teljesen elolvasztotta, s a hó levével a Kükül!őt megnövelte. Miként tudjuk, a Kűküllőmente egyike hazánk legtermékenyebb részének, s igy méltó aggodalommal gondolhatánk azon hangyaszorgalmú népre, mely ezen vidéket lakja, melynek reménységeit az árviz megsemmisíteni készül. Midőn e sorokat irom, a veszély nagyságát csak hézagos értesülésből ismerem, de valósággal még nem tudom. Az Aranyos folyam kiáradása. A hóolvadás s a töménytelen sok eső következtében az Aranyos folyam deczember 5—-ó án oly nagy mérvben öntött ki a megyékben mindenütt, hogy ekkora kiáradására az Aranyosnak az emberek nem emlékeznek. A Torda mellett fekvő lapályos helyeket a viz egészen elöntötte ; a kincstári faraktár épületei viz alá kerültek, úgy hogy a viz a házak ablakpárkányait csapdosta : a teménytelen fakészletben is a vizár nem kis mérvű károkat tett. Alsó- és Felső-Szt-Mihályfalva községének a viz felöli részét a viz szintén elöntötte, s egy halász — a ki a szigetre szorult, s másfél napig térdig érő vízben foglalkozott átfázva, éhen a halál gondolatával — csak nagy bajjal volt megmenthető. Egerbegy községében szintén vagy 30—40 ház került majdnem a viz alá, s a háztulajdonosak és a hozzátartozók csak nagy bajjal voltak megmenthetők. A gyérési vasúti hidat a viz annyira megrongálta, hogy a közlekedés e miatt 10 napig bizonyára fennakadást fog szenvedni, s e mellett a gyéresi megyei hidat is a viz elvitte, úgy, hogy a mezőség felöl a közlekedés szintén fennakadt. Hadrév községét a viz szint n elzárta a külvilágtól s a rémület f. hó 6-án éjjel oly nagy volt, hogy a harangokat verték félre. A székely lôkeszerezèsi alap. Maridra, 1879. decz. io-én. A „Nemere“ idei 96 ik számában t. Czakó József és Kürde József urak szép czikkeket írtak a székely lóbeszerezési alapnak egy közös C2élra,- takarékpénztár létesítésére leendő elhelyezése czéljából. Átolvastam a hazafiui tiszta érzéssel Írott czikkeket s szivem teljességével „ament“ mondtam rájuk ; mert meg vagyok győződve, hogy egy ily tekintélyes pénzalapnak szétforgácsolása csupán egyesek pénzvágyát elégitné ki úgy a hogy ; de mig egyesek a szétosztott pár krajczárral, melyet hiszem, hogy némelyek mohón kívánnak, -— semmire sem mennének, addig a székely huszárcsalá- dok elveszítenének egy közös kincset, egy élő tőkét, melynek hasznát, jövedelmét végre is csak maguk és utódaik élveznék. Tehát elolvastam a czikkeket és nem hittem, hogy legyen közülünk valaki, a ki ezt nem úgy erezné és nem úgy val- laná. S ime mindjárt a 98 ilc számban neki áll Csulak Zsigmond ur s epébe mártott tollal neki ront azon uraknak, azok szép terveinek s hatalmas hangon azt kérdezi : „mit bajlódnak ők más ember dolgaival ?“ Hát én ezt a kérdést épen Csulak Zsigmond úrhoz intézhetném. Mert igenis, szükségét látom annak, hogy a mi dolgainkkal más — okosa b b emberek bajlódjanak s ne engedjék meg nekünk, ha történetesen olyan félrelépést akarnánk elkövetni, a miért gyermekeink, unokáink sírva kisérnének a koporsóba. Csulak Zsigmond ur, ha nem csalódom, lelkész ; mint papnak, a társadalomban szép hivatása van : buzditni, lelkesíteni mindenre, a mi szép, jó, a mi az isten oiszágának e földön való terjesztését s tovább fejlesztését elősegíti ; hivatása megőrizni híveiben a nemes czél iránti elő szeretetet s ápolni azt teljes erejével, egész hivatali buzgóságával. E helyett azonban mit kellelt Csulak úrtól olvasnom ? Ledorongolja őket s oly tanokat hirdet, melyek után bennünket a müveit világ azonnal elitéi. Avagy nem gondolta-e meg tiszteletes ur, hogy a székelység felkapott nemzet mások előtt; nem gondolta-e meg, hogy éber figyelemmel kisérnek bennünket s ha csak a legkissebb haladást veszik is észre rajtunk, azt milyen nagy örömmel fogadják illetékes körökben. Hogy volt képes a székelységet igy és ilyen gondolkozásunak mutatni be a nagy világ előtt? Én részemről a közmivelődésnek, a közjólétnek emeltyűjeként épen ilyen humánus intézeteket tartok. A hol az erők csoportosulnak, a Hol tömörülnek az állam polgárai a közjóiét emelésére, ott már kezdődik az állami jólét ; a hol ezek helyét cstipa önérdek, haszonlesés foglalja el, a hol a polgárok semmit sem tesznek önmagukért : onnan messze időkre száműzve van az együttlét bol- í dogsága. Részemről nem vitatom : takarékpénztárba ! fektettessék-e be a székely lóbeszerezési alap, vagy más hasonczélu, a közjó és társadalmi emelkedést ezélzó intézmény alapjául tétessék le ; nekem tökéletesen mindegy. Határozzon a többség, de az olyan kisebbséget, mely saját nemzete fiainak javát igy akarja szolgálni, nem tekintem irányadónak. Kóré Ferenc/, voit székely huszár-ivadék. Nyílt levél. (Vígé.) Törvényhatóságok ritka esetben alkalmasak egy múzeumnak megbecsülésére; föladatuk a köz igazgatás, főfoglalkozásuk a politikai választások, a tudományt s tudományos intézeteket nem tartják körükhöz tartozóknak. Vidéki múzeumok csak úgy virágoznak fel, ha azok igazgatása társulat kezébe jő, mely évenként 2—5 forint tagsági dijt fizet, az őrt kinevezi vS ellenőrzi, de azt, mig benne bízik, vételnél azon összeg erejéig, mely rendelkezésére áll, nem akadályozza. A mi az Őrt illeti, nagyságod Vasady Gyula megtartását szintén kikötötte alapi tó levelében, 3
