Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-10-26 / 86. szám

— 348 — hogy épen egy^ gazdasági kiállítás részéről része­sültek oly kevés figyelemben. Az erdélyi gazda­sági egyesület igen helyesen cselekednék, ha jő vőben a termény kiállítás mellett épen ezekre for­dítaná a főfigyelmet, ha mennél iöbb oly kőzetet és földnemet állítatna ki, a melyeket az egyes vi­dékeken technikai czélokra használnak, vag-y a melyek az egyes vidékek határrészleteinek földtani összeállitását tüntetnék fel. Erre jövőben még visz- S2atérünk. Az egyes kiállítók közt leginkább kitűntek : a háromszéki m. kir. építészeti hivatal, Dániel Gábor (serpentin és vörös márvány), ifj. gróf Te­leki Sámuel (az alsórákosi uradalmában előforduló összes kőzetekkel), Greguss János, Sándor István stb. Figyelemre méltók voltak a fülei vashámor érezönt vényei, Nagybaczonbói a Jekelius gyárából kikerült, kovácsolt vasból készített vaseszközök, a Zách ári ás magyar-hermányi öntödéjében készült öntvények, a kercsztyénfalvi tüzhatlan téglák, a nagybaczoni házfödő cserepek stb. Ezeken kivid még többen állítottak ki többé- kf-vésbé érdekes tárgyakat, főleg a fanemek kö­zűi, de a melyekre e lap szűk tere miatt jelen al­kalommal nem reflektálhatunk. — —n. VIDÉKI ÉLET. liyefaSvn, 1879. október 18. A sepsi szentgyörgyi jótékonyczélu nőegylet folyó hó 16 án 120 írt 50 krt, mint a folyó hó 14- ikén rendezett hangverseny és szini előadás tiszta jövedelmét azon felhívással küldötte hozzám, hogy azt, a helybeli rom. kath. lelkész úrral és a köz­ségi elöljárósággal egyetértve, községünk segélyt igénylő tüzkárosultjai közt oszszam ki. Ezen ősz- szeghez az ilyefalvi önképző kör szintén 19 frt 17 krt csatolt, mint a folyó hó 15 én tartott szinielő- adás tiszta jövedelmét. E szerint a kiosztandó ősz szeg 139 frt 67 kr lett. A kiosztó bizottság — a róm. kath. lelkész ur kivételével, ki nem jelent meg — összeült s túlnyomó többségének nézete szerint abban álla­podott meg, hogy a segélyt a tüzkárosultak kö­zött egyenlő részletekben osztja ki, kivéve termé­szetesen azokat, kik a gróf Nemes Nándor adomá nyából már részesültek segélyben. Ezen megálla podáshoz képest a kiosztás a következő egyének között történt : Drágomér Miklós, id. Farkas Mihály, Ferenci Kata, id. Bartha József, Gál József, M. Gál József- né, Csusz Ferencz, Szabó János, Kertész Antal, ifi. Támpa Mihály, Bordás Jánosné, Lőthe Petemé, Farkas József, Szalánczi Ferencz, Jakó Sándorné, Bcnkő István, Szász Pálné és Molnár János egyen­ként 3 frt 78 krt, és igy a 18 egyén összesen 68 frt és 4 krt kapott. Dózsa János, Incze Károly, Rápolti Ferencz, Vá.rga István, Tóth Zsigmond, Imre Elek, Fazakas lómén ez, Tankó György, Bedő István, Incze Ist­vánná, Kertész János, Bedő Adám, Törös Mihály, Kis Ferencz, Zajzon Sámuelné, Benkö Elekné, Sza­bó István, Incze Domokos és Antal B. Ferencznek egyenként 3 frt 37 kr és igy a 19 egyénnek ösz- sz-'sen 71 frt 63 kr adatott. A fennebbi 68 frt 4 krhoz hozzáadva ez utóbbi összeget, a 71 frt 63 krt, a két részben kiosztott összeg tesz 139 frt 67 krt. Megjegyezni kívánom, hogy Gál István ur, ki az utóbbi tűz által szintén tetemes kárt szenve­dd tt, azon indokolással utasította vissza a részére jutandó segélyt, hogy — miután a t. nőegylet az összeget a segélyt igénylők felsegélésére küldötte — nem érzi magát feljogosítva a segély- pénz elfogadására. Kis Albert, ref. pap. Nagy-Bacsón, 1879. okt. 21. Tekintetes szerkesztő ur ! Nagy-Baczon egyház- és politikai község elöl­járósága, illetőleg képviselő testületé ő felsége I. .herencz József császár és királyunk és ő felsége Erzsébet királynénk iránti hűségünk és tántorít­hat lan ragaszkodásunknak kifejezést adandó, 25 'éves boldog házasságuk évfordulati napján hála- istenitisztelet tartása után testületileg a községhá­zához mentünk, hol jegyzőköny vileg örökítettük an eg e nap feletti örömünket. Ugyanitt a szegedi 'és tiszavidéki árvizkárosultak javára segélygyüjtés végett aláírási ivet nyitottunk s igy gyűjtő bizott­ságot neveztünk ki az adományok bevétele és il- Hető helyére leendő beszolgáltatása végett. A gyűjtés befejeztecett, a terményekben tett adományok az alábbi kimutatás szerint eladattak s a befolyt összeg 148 forint 70 kr a szolgabirói [hivatal által nyugtázva, illető helyre leendő jutta­tás végett beadatott, Kimutatás .a szegedi és tiszavidéki árvizkárosultak javára Nagy-Baczon községben eszközölt és beszolgálta­tott gyűjtés eredményéről. Nagy-Baczon község 50 frt. Zakariás András 10 frt. Zsigmond Béniám, Nagy M. Sámuel, Kévay Pál, id. Nagy Ferencz, Bogdán Kristóf 5—5 frt. Nagy István 3 frt. Kertsztes II. Sámuel, Gedeon János 2 — 2 frt. Kapitán Kristóf 1 írt 50 kr. Ifjabb Bardocz Ferencz, Bocz Péter, Bogdán Ferencz, Bardocz Sándor, Nagy sz. Sámuel, Szász György, Máté Pál, Baló Lajos, Putnoki Ferencz, Keresztes fel. Sámuel, Fosztó János, ifj. Pető Sámuel, Kele­men Lajos, Kosa Józsjf, Nagy I. József, Zsigmond Sámuel, Pető M. Sámuel, ifj. Gedeon Máté, Wil­helm Heinrich, Keresztes László 1 — 1 irt. Bardocz Mózes, Baló András, Mihály Lajos 50—50 kr. Ká- szonyi Mihály, Borbély József, Mihály József 40 — 40 kr. Fábián Péter, Baló Pál, Keresztes A. Ger­gely, Benedek Lajos, Baló Sámuel t. b., Bardocz Antal 20—20 kr. Jakab Józsefné özvegy 10 kr. — Összeg 117 forint 50 kr. Gabonában adakoznak : Kévay Pál, Barabás Elek, Bardocz Lajos, Nagy Gergely sz. 1 — 1 hecto. Nagy Dániel 80 liter. Bedő Sámuel (felső), Borbély András 22—22 liter. Ifj. Bardocz Áron (külső), Bar­docz S. Ferencz, Bartha Józsiás, Székely Dániel, ifjabb Molnár Lajos, Bardocz A. Ferencz, Borbély Ferencz, Nagy Áron, Bogdán Antal, Putnoki Pál 20—20 liter. Id. Nagy Sándor, Kosztos Lajos, Bor­bély Lajos, Nagy L. Pál, Keresztes Mózes 10—10 liter. .Székely Sándor 8 liter. — Összesen 7 hecto 82 liter gabona. E szerint begyült készpénz 117 frt, 50 kr. Gabna 7 hecto 82 liter, melyé­nek pénzértéke à 4 frt 31 frt 20 kr. S igy az összes adom, összege 148 frt 70 kr. Nyugta. Hogy a mai napon Nagy-Baczon községből jegyző Zsigmond Béniám á tál a szegedi és tisza­vidéki árvíz által károsultak javára egyszáz negy- vennyolcz forint és hetven krajezár alólirt szolga birói hivatalhoz ilyető helyére juttatás végett be­adatott, nyugtáztatik. Miklósvári j. szolgabirói hivatala által Nagy Ajtán, 1879. október 17-én. (P. h.) Kónya Miklós, segédszolgabiró. A lennebb közlött kimutatás és nyugta szol­gáljon a kegyes adakozók részére is nyilvános nyugtául, a kiknek ezennel szives köszönetünket fejezzük ki. A gyűjtő bizottság nevében Réyay Pál, Zsigmond Béniám, gyb. elnök. gyb. jegyző. A deési kiállítás. Doés, 1879. október 20. Városunk ünnepélyes mezben, minden lépten nyomon idegen arezok csoportjai, örömtl'l sugárzó arczczal köszönti egymást a deési győzelem tu­datában. Elháritvák az akadályok, le vannak győzve a nehézségek ; az eredmény sikere várat­lanul meglepő. Folyó hó 18-án délelőtt 9 órakor megnyitatott a kiállítás. Br. Bánffy Dezső főispán kiállítási elnök vezetése alatt indult meg a rendező bizottság a megyeházából a gazdasági társulat helyiségei felé, mely előtt a tűzoltók zenekara játszott s a gyengén permetező eső daczára nagy számú közönség gyü­lekezett. Felérkezve az egy termet képező 1100 négyszögméternyi helyiségbe, mely rendes körül­mények között a csizmadia ipartársulat áruló he­lyisége, néhány perczig le s fel mozogva a közön­ség, megkondult a jelző harang, mire mindenki fi­gyelme egy pont felé irányult. A teremnek körül- belől közepén volt egy rögtönzött, szőnyegekkel és virágokkal, ízléssel gazdagon feldiszitett szószék, mely előtt a főispán s elnök tűnt fel, körülötte a mozgalom vezetői, a bizottsági tagok. A harang újabb kondulásával szólni kezd az elnök s egy emelkedett hangulatú, mélyen átérzett beszéd kíséretében, melyben fejtegeti, mily kévéssé par.aszkodhatik azon nép, mely tétlenségbe tes- pedve öngyilkossá válik s elsöpörtetik a munkás szomszédok által ; ecseteli, mint érté meg hazánk Széchenyi szavainak tendencziáját ; mennyi aka­dályokkal kelle küzdenie, míg ma már nem a dolce far niente, hanem a munka emberei tarthatnának számot tiszteletére, s örömmel konstatálja az itt láthatókból, mily határozottan átértették honfiaink ezen a kor által megdönthetetlenül felállított axió­mát, s a közönség lelkes és szűnni alig akaró él­jenzése között megnyitódnak nyilvánítja a ki­állítást. Innen átment a bizottság az ipartársulatba, mely a polgári iskola 8. és a községi elemi iskola négy termében van elhelyezve, önelégülten te- kinté végig a szebbnél^ szebb tárgyakat. — Zára­dékul átmentek a gép- és állatkiállitási helyiségbe, mely az állami istállók körül épitett színekben van elhelyezve. Ezzel a tárlat minden helyisége átadatott a közszemléletnek. Déli I órakor közebéd folyt le a kiállítók tiszteletére az „Angol“ czimü szálloda nagytermé ben. Vagy 200 teríték volt s több előtt hölgy foglalt helyet. A 2 frt 50 kros ebéd ldelégité’ a közönséget, s kedvek derítésére bizonyára befő- P ással volt a nem nagy adagban nyújtott bor, de főleg az ez alkalommal Kolozsvárról átrándult Salamon zenekara. Persze toasztokban meg volt a bőség, mik magyar lakomán különben sem hiá­nyoztak volna. De mindegyik csak eg3'--egy fűszer volt, az ebéd kellőméinek emelésére. A legelső poharat b. В á n ff y D. kiállítási elnök eme lé a királyra, zv felváltva végig hall­gatott köszöntőt lelkes éljenzés követé. Gr. Kar­nis Viktor Kovács Samuhoz szólva megköszöni a kiállítási elnöknek a tárlat érdekében kifejtett ropant tevékenységét, reá emeli poharát. Roth Pál polgármester igen talpraesett beszédben az uj kor apostolaira, a kiállítók egszségére üríti poharát, Szabó József gr. Kornics Viktorra. Kovács Samu a vendégekre. Gr. Bernien Sándor Róth Pálra, Torma Miklós a nőkre, Szar vádi Pál alispán a végrehajtó-bizottság tagjaira, Simó Lajos gr. Zichy Jenőre, Lészai László több jeles iparosra. Torma István K. Papp Miklósra. K. Papp Miklós a deési sajtó képviselőjére, ki lapját a deési kiállítás érde­kében oly gyakran meglátogatta s ez által a kiál­lítás sikerére is hatott. (Havas Gyula.) Kozma Döme zárda-főnök poharat emelve sikerült humoros be­szédet tart, mondván, nem tehet róla, hogy jeles Papp után egy egyszerű pap beszél. Eddig Deés Magyarországon volt, ma szívesen látja Magyar- országot Deésen, az istennek ezen városában, mert hiszen Deustól vette nevét városunk. Az ebéd fél 3 órakor véget ért. Magáról a kiállitásrói egyelőre jelzem, hogy a gazdasági tárlatban igen jeles collectiv kiállí­tások láthatók, mint a b. Bánffy Dezső és nejeé, Bethlen Sándoré, gr. Kornics Viktoré, b Wesse­lényi Béláé, gr. Teleki Miksa örököseié. Szólunk majd a nagyszerű gyümölcs, mezőgazdasági, erdei terményekről. Az ipartárlat meglepő szép. Külö­nösen megragadja az ember figyelmét Veress Fe­rencz photocheramiai müveivel diszesitett hosszú asztala. Egy dohány-vázán ott látjuk a főispánt, gr. Komis Viktort, másikon Bovankovicz Gyula titkárt, Kovács Samut, Havas Gyulát stb. Ez asztal közelében a falon néhány sikerült képen gyönyör­ködhetik szemünk, ezúttal csak Nemes Ödön m.- vásárhelyi rajztanár tájképét említjük fel, mely to- roczkói-Sz.-György várromjainak regényes, s sze­rencsésen választott tárgyú képét gazdag színek­ben mutatja. KÜLÖNFÉLÉK. — A királyi menyasszony megké­rése. 20-án dé után 2 órakor kérte meg Baylen herczeg, a spanyol király rendkívüli követe a ki­rálytól, mint a Habsburg-ház fejétől Krisztina fö- herczegnő kezét A király a rendkívüli követet a nagy szertartásteremben a legmagasabb udvari méltóságok jelenlétében külön-kihallgatáson fogad­ta, mire a megbízó levél megtekintése után a hi­vatalos kézmegkérés történt. Baylen herczeg kísé­retét, a kíséretben levő lovagokon kívül még a bécsi spanyol követség tagjai képezték. A rendes spanyolkövet, Conte, az udvari etiquette szabályai­nak megfelelőleg e szertartáson nem volt jelen. A szertartás uűn közvetlenül a herczeget egy mellék- diszteremben Krisztina fherczegnő fogadta anyjával együtt. A herczeg egyenesen Krisztina főherczeg- nőtől kérte meg kezét, s a beleegyezés után a herczeg átadta Alfonz király ajándékait. Ezzel a kézmegkérési szertartás végett ér. 21-én Baylen her­czeg s a spanyol kőzet tiszteletéra a király disz- ebédet adott, melyre csak a miniszterek s a legma­gasabb udvari hivatalnokok voltak hivatalosak. Az uralkodóház tagjai közül csak Albrecht főher- czeg volt jelen. Baylen herczeg e hó 25-én indult vissza Bécsből. Krisztina főherczegnő a házassági szerződés aláírásakor fog lemondani az örökösö­désre táplált minden igényről. Az „Első székely szövő g yá r.a Csá­szár Bálint városunk polgármestere okt. 23-án est ve hét órára értekezletre hívta össze a városi polgár­ságot, hogy együtt tanácskozzanak a létesítendő szövőgyár ügyében. A kérdés a körül forgott, bogy miképen lehetne ?z eszmét a polgárság között el­hinteni s őket részvényesekül megnyerni. Császár Bálint meleg szavakban tolmácsolta a gyűlésnek a felállítandó intézet czélját, annak hatását első sorban városunkra és a vidékre. Felhívta az érte­kezlet tagjait a pártolásra és az eszme terjesztésére városunk, nemzetünk érdekében. Az értekezlet tagjai örömmel fogadták az eszmét, nem csak, ha­nem megígérték, hogy a felállítandó szövőgyár létesítése érdekében minden kitelhetőt elkövetnek. Merültek ugyan fel egyes nézetek, főleg a czél körülírására nézve, azonban a polgármester el­oszlatta az aggódók félelmét. A gyűlés végén a jelenlevők mindnyájan^ tehetségükhöz mérten részvényeket írtak alá. Örömmel üdvözöljük ré­szünkről is a vállalatot és fájna, ha városunk pol­gársága közül akár egy is akadna, a ki tehetsége szerint nem járulna ezen egészséges vállalathoz. Szövetkezzünk, munkálkodjunk, dobjuk el magunk­tól nemzetünk örökös átkát, a kicsinyeskedést s meg fogjuk látni, hogy az erős kitartás, лг ügy­buzgalom meg fogja hozni gyümölcsét. Végül öröm­mel jegyezzük fel, hogy a szövőgyár felállítását illetőleg nemcsak megyénkben, de messze vidéken is nagy az érdeklődés. így például Walser F. gép­gyáros Budapestről egymaga 20 részvényt vett s egyszersmind Ígéretet tett, hogy a szövőgyár által nála vásárlandó gépek árának egynegyedét szintén részvényekben fogadja el. Éljen a derék hazafi ! — Időjárásunk kezd szeszélyeskedni. A határhavasok barna csúcsai óriási fehér gúlákként ragyognak az őszi verőfényben. A napokban a keleti hegyek alsóbb részeire is lehullott a hó : a

Next

/
Oldalképek
Tartalom