Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-04-03 / 27. szám

107

repült léleké, midőn napról napra tünedezni érezé életerejét, s mégis halk hangon is ezt feleié minden sajnálkozó és könnyezőnek : „Jobban vagyok.“ Igen, ő jobb létre szcnderült s ma már a türkösi rom. kath. testvérek magasan fekvő temetőjében alussza örök álmait. A latin gyászszertartást a türkösi rom. kath. lelkész ur vég/.é ; hangja a k^ser gö honfi hangja vala, sir fölötti imája menten minden felekezeti szintöl, remek és minden érző szivet megható volt. Nem feledem soha. Háznál és temetőben a négyfalusi tanitói kar énekelt gyászdalt, megkönyezv-e az elhervadt virágszálat, a ki csak most a lefolyt vig napokban dísze vala a hétfalusi mulató körnek. Egész Ilétfalu intelligenciája sietett jelenlétéval vigasztalni a mély fájdalomba merült kedveseket. A gyászkocsira emelt koporsót több koszorúk boriták, — ezek között egy a bácsfalusi lutheránus konürmánsoké. Értéke megbecsülhetetlen; a peres bércekről üsszenordott havasi rep- kényböl, és a mi mindennél szebb : lutheránus nép gyermekei által fonva s a katholikus koporsóra szerető szív vei iileszte Jertek ide rideg felekezetiesség emberei s tanuljatok egymáshoz si- mulást s félretenni a válaszfalakat fentartó tanokat. A gyászkocsi a két magyar iskola tanulói virág'os sorfala közt haladt Xürkös felé — kisérve a több százra menő bácsfalusi é* türkösi néptől. Jól esett látnom a bácsfalusi lutheránus lelkészt a katholi kus lelkész mellett, mintha testvérek lettek volna. Bezzeg megférnek ezek mint jó szomszédok egymás mellett, egymást a nemzeti küzdelmekben vigasztalva s bátorítva, de nem üres hitszőrszálhaso- garásba bocsátkozva. Ily s ezekhez hasonló jelenetek azon édes reményt ébresztik szivemben, hogy eljő az idő, midőn a magyar nemzet négy feleke- zete szeretetben egyesülni fog, még pedig" a lelké- szi állomások apadása nélkül. Aliért is az a szeretetlenkedés, hisz reánk is sirhalom borul ! „Elmegyünk, elmegyünk, mindnyájan elmegyünk“ hangzott el a requiem nemcsak a katholikus, hanem a pretestáns szivekben is. És te nemzetem virága, ne félj, nem vagy egyedül ; az édes anyai, testvéri, rokoni szeretet angyala átölelve tartja bemohosodó sírodat a távolban is és a vigasztaló hit szárnyain fensőbb tájakra kiséri el halhatatlan lelkedet.

Tömösi.

Kuriózumuk a népéiül babonáiból

Angyalos, 1879. március 30.

Tekintetes szerkesztő ur ! Községünkben a templom előtti keresztut közepében folyó hó 29 re virradókig valaki egy gúzsai y t állított fel s arra egy csomag kenderszöszt felkötve, — orsót szúrt belé s az orsóba egy kenyértésztából alakított perecet akasztott. Máig mé^ nem akadt ember e községben, ki a jelzett kuruslást eltávolítani elég bátor lett volna. Kerüli azt mindenki, gyalog és szekérrel s ennél fogva nevezett útvonalon a járás-kelés kivált fogaton annál nehezebb, mert a „kuruzslás“ épen a különben sem nagyon széles útvonalnak közepén áll — Miként az elterjedettt hír- beszéli, azért lett ez felállítva, hogy ha bárki legközelebb ahoz nyúl, arra fogna szállani azon betegség, mely a guzsaly felállitóját kínozza. — Azt is hallottam, hogy a jelen évben ezen községben magát felakasztott két egyén is éjente gyakran hazajár a temetőből s csak úgy ijesztgetik s kisértgetik a legtöbbször virradtig szivarozva kóricáló ifjúságot, e szemen szedett gyöngyeit a községnek. A „kurus- lásra“ nézve azt jegyzem meg, hogy ha ilyesmi pár századdal előbb történt, azon nem csodálkozom, de hogy ily dolog 1879-ben és épen Angyaloson, a világ közepében megessék, az bizony nagy szel lemi hátramaradást mutat. — A hazajáró lelkekre nézve pedig észrevételem az, hogy ha azok legalább 25 bot képében látogatnának hazafelé s úgy kisértgetnék a kóborló csemetéket, — ez nagyon óhajtandó volna. Épen levelemet akarám bezárni, midőn azon hirt vettem, ho y a templom előttihez hasonló guruzsa van a falu túlsó vegén is felállítva. Már most nem tudom, mit fogunk tenni, mivel ott az ut annyira keskeny, kogy a guzsal)'os praktikát kikerülni szekérrel 1 hetetlen. Annyit látok, hogy valamiképen Szegedet az árvíz, Angyalost a boszorkányok müve épen annyira bekerítette. Boldog ember, ki mellékutakon kikerülheti a végső veszedelmet. Részemről azt hiszem, hogy ha tavasz nyiltával a mezőkre kijáró sertéscsorda meg nem semmisíti a felállított rémeket, örökre el vagyunk veszve, mert a mi szemeink homályosak s lelkeink sötétségbe vannak sülyedve.

Alszegi.

(Közöltük ezen levelet, mely annyira nevetséges színben tünteti fel a község elöljáróságát, hogy méltán azt kérdezhetjük : hát nincs-e Angyaloson az arra hivatottak közül egyetlen „bátor“ ember sem, ki a népet az ily babonás hiedelmektől meg merné szabadítani ? S z e г к )

Színház,

Pénteken, március 28-án színre került „Aeso- pus, a mese királya“, vígjáték 5 felvonásban. Irta JCáko.sy Jenő. Hogy a különben humortól pezsgő darab hatást nem szült, azt a játék összefüggéstelensége okozta. Egyes epizódok egészen kiemelkedtek az egésznek rovására. S ez nem is lehet másképen, midőn a mellékszereplők, a kiknek a kapcsot kellene képezni, csupán saját jólhallásukra s a súgó erőteljes hangjára támaszkodnak, — de a

darab valódi miféleségéről jóformán csak az elő adás alatt szereznek mag'uknak halvány fogalmat.

A címszereplő Aesopus (Szakáll) beleszeret az udvari tudós, Xanthus (Miskolci) leányába : Erotába (Szabóné), a kit szülői úgy neveltek fel, hogy a samosi fejedelemnek Aegeusnak (Demény) fia Dió dór (Bérei) mit sem tud e leányról. Aegeus elren delte volt, hogy udvarában a kitűzött határidő alatt minden fiatal ember megnősüljön — fejvesz- tés terhe mellett. A fiatal Diodor megtudja, hogy atyja tudósának leánya van s ez elég inger arra, hogy látatlanul beleszeressen a leányba. Aesopus- nak akad Diodoron kívül még' három versenytársa : Onosus, Alkias és Dorsus fiatal emberekben, a kik eljönnek Erota kezét megnyerni. Aesopus, hogy tervét kivihesse, öt leányból csinál Erotát s ezzel a bonyodalom eléggé összekuszálódván, — szerző ügyesen fejti le a csomót, mely azonban sokban hasonlít a „Krakkói barátok“ kifejtéséhez. A mi ott a barát : az itt Erota. Aesopusnak hivatása az alkotás megtestesítése, s Szakáll alkotott nemcsak mint színész, hanem mint rendező is ; ez kitűnt minden mozdulatánál. Nem az ő hibája, hogy azok a szegény schlafrockok, a melyek „Iskárióth“ fon- dorkodásai alul szerencsésen kiszabadultak, azután egy „Vizözönből“ megmenekültek, most „görög jelmez, knek“ lettek előléptetve. Aradiné asszony Trundusia szerepében kitűnő karrikaturáját nyujtá a „sapphoi költőnőnek“ nem egyet mutatva be a mai „tudós nők“ jellemző vonásaiból is, különösen a mi a házassági hajlam )kat ideti, A Pontifárné féle jelenetben a közönség lelkes tapsokban nyil vánitá tetszését S z a b ó n é asszony szokott kedvessé ével tűnt ki ; Béremé asszony Sardanapallával keltett derültséget. Köztudomás szerint a kecskeszőr nem tartozik a keresettebb és igy drágább cikkek közé s igy Xanthus tudós helyesen cselekszik, ha jövőre kissé tömöttebb ősz-parókáról gondoskodik, hogy a fehér legyen a túlnyomó és ne a saját fekete haja Hogy azonban a kecske mégis kellően képviselve legyen, arról gondoskodott Deák P. ur, vivén ő véghez olyan mekegést, hogy beillett volna a májat vezető cáphoz

Szombaton, március 29 én a „Két árva“ című 4 felvonásos színmű adatott. Maga a darab a franci I sensations cronique scandaleuse-ök ügyes kom pozíciója, sok költészettel, az élet apróbb és nagyobb tarkaságaival telve. Hatásos színmű, mely кüuívösen nagyobb színpadokon, teljesebb készlettel szerencsés darabnak mondható. Leszámítva itt- ott egy vidéki társulattal s hozzá egy ilyen rendezetlen, szerelvények hiányábán sinlő színpaddal járó leszámitandókat, egyike volt az itt előadottak közül a legsikerültebbeknek. Kiemeljük különösen a nőket. Bérciné (Louise) a vak szenvedő leányt igen szépen személyesítette, mig Szabóné (Henriette) szintén tiszta érzéssel játszott ; mindkettőnek pár igen megható jelenetét a közönség megtapsolta. Nyékiné (koldusnő) z ő utánozhatatlan dialektusával ez úttal érdemel először megemlítést. Aradiné (Diana grófnő) mély érzéssel, sok utánjárással játszott ; magatartásában sok nemesség mutatkozott; a közönség őt is megtapsolta és kihívta. A férfiak közül Szakáll (Jaques) — ki, közbe legyen mond va, jutalomjátékára nagyobb szerepet is választhatott volna macának — ezúttal is kitűnt. Megemlítésre méltó volt Szabó, Siménfalvi, Bérei és De- ménÿ. Deák P. (Larfíeur komornok) most bebizonyította, hogy ő minden egyéb csak nem színész. Annyit szeleskedett, olyan hebehurgya fickó volt, mint egy borbélymühelyből elszalasztott individuum A közönség türelmet veszített Deák uram ízetlen kedései alatt, sokat mozgolódott s úgy érezte magát, mintha légvonat lett volna a teremben. Az igazgató gusztusának pedig gratulálunk, a ki ettől a „tehetségtől“ még a pénzt sem sajnálja.

Meghívás.

A háziipart és ipari oktatást fejlesztő egyesülőt március hó 25-én tartott választmányi ülésében idei ápril hó 7-én d. e. 10 órakor a megye házánál háziipar egyleti nagygyűlés tartása határozla- tott el, melynek tárgyai :

1) Titkári jelentés.

2) A szövészeti tanműhelyről jelentés.

3) Pénztár állásáról „

4) Elnök választás.

5) A kézdi-vásárhelyi müfaragó iskola további fermtartásáróli intézkedés.

6) Az alapszabály 17-ik szakasza értelmében átalános tisztujitás.

7) És végül az-ápril hó 6-án tartandó választ mányi ülésből teendő indítványok tárgyalása.

Ezen nagygyűlésre az egyesület t. c. tagjait tisztelettel meghívjuk.

Sepsi Sztgyörgyön, 1879. március hó 25-én.

Botsa József, Tárcáit Endre,

h. i. egyl. elnök. e- titkár.

KÜLÖNFÉLÉK

_ Figyelmébe ajánljuk a n. é. közönségnek az

ip

ar egylet által rendezett kiállítást, mely e h(J 6, 7, ós 8 ilcán fog megtartatni Sepsi-Szentgyörgyön, sí székház nagytermében a tárgyak e hónap ю-én a székesfehérvári országos kiállításra küldetnek. A kiállítás a látogatók számára díjtalan. Miután megyénk rés/, ’ről is igen óhajtandó volna, hogy az országos kiállításon ipara, ipari cikkei minél szebben legyenek képviselve, felhívjuk a t. közönséget szíveskedjenek minél nagyobb számban beküldeni kiállításra szánt cikkeiket.

— Sx in házi jáfcékrcnd. Csütörtökön ápril 3-án adatik „Nagyapó és a vígkedvű mendikáns“ eredeti énekes népszínmű (Quodlibet dalokkal és tánc- cal) 3 felvonásban. Irta Szigligeti. — Pénteken nem lesz előadás. — Szombaton 5 én Bérelné jutalom- játékául „A szegedi menyecske“, Lukácsi Sándor énekes népszínműve adatik 3 felvonásban. — Vasárnap april 6-án közkívánatra misodszor adják a „Piros bugyellárist“. Ez utolsóelőtti előadás lesz.

;— Nagy Olivia kisasszony, ismert gyermek kertésznő a napokb n nyitja meg iskoláját a Székely Gergely ur fnzában a kórház szomszédságában. — A tehetséges és müveit tanítónőt ajánljuk mindazon szülék figyelmébe, kik kisdedeiket tanításban akarják részesíteni.

— A 11a-у-bor osayoi ev. ref. lelkészi állomásra folyamodványukat márczius 30-ikáig követke zők adtak be : Molnár Albert, Rácz Albert, Bede János, Benkő Gyula, Nagy Károly, Miklósi József Bedő Ferenc, Simon Endre, Zajzon Farkas, Jakab Albert, Puskás Lajos.

— A roncsoló !oroklob, a terjedésének meg- gátlása czéljából elrendelt hatósági intézkedések daczára, meg mindig az ország több részében uralg*.

A belügyminiszter e sajnos körülmény főokát abban látja, hogy a megbetegúlések azonnal való bejelentését elmulasztják s ennek folytán az annyira nélkülözhetetlen elkülönítés nem foganatosítható s számos esetben a gyógykezelést is, mely e betegség kezdetén még sikeres lehetett volna, md- lözi. — A belügyminiszter ennélfogva elrendelte, hogy mindenütt, hol a roncsoló toroklob járványosán felmerült, vagy ezentúl felmerül, utczai biztosok állíttassanak fel, kiknek feladata leend a részükre kijelölt területen mindennap házról-házra járni s meggyőződni arról, van-e ott beteg s ha beteget találnak, azt a hatóságnak rögtön bejelenteni. A hatóságnak azután kötelességében áll azonnal szakértőileg megállapítani, vájjon a beteg nem roncsoló toroklobban fekszik-e s igenlő esetben a beteg elkülönítése s gondos ápolása iránt haladéktalanul intézkedni.

— A n:e ényletek hazájából. Charkowban egy ablakból rálőttek a kerületi törvényszék elnökére Leicht tábornokra, ki a socialis tüntetés elleni vizsgálatot vezette. Széntp 'térváron pedig a müvész- egyle'.ből haja felé ballagó Dastojewsky ismert orosz író ellen követtek el merényletet, melynek semmi komolyabb következménye nem lett. U _yan- is a merénylettevő mielőtt lőtt volna, „IIa.lj meg kutya!“ szavakkal tette figyelmessé Dostojewskyt, ki rögtön a támadóra rohant, megragadta s mindaddig el nem bocsátotta, mig az előjövő rendőröknek át nem adhatta.

— Cola olasz ezredes, bulgáriai határigazgató bizottság* tagja eltűnésének ti ka. mint a „Liberté“ irja, végre fel van derítve. Holtrestét összekötött kezekkel és lábakkal, Macsin mellett kifog ták a Dunából. Kitűnt, hogy a szerencsétlen ezredes, ki tudvalévőén több ezer franknyi úti költséget vitt magával, (s aranyait Bukurestből eiindultakor látni is lehetett) vagy mindjárt a Dunán átkelésekor vagy közvetlenül azután esett rablógyilkosság áldozatául. Néhány" gyanús egyént le is tartóztattak már.

— Szegedről. A „Szegedi Hiradó“-ban olvassuk : Az Ilovay-féle szélmalom összedőlése alkalmával 22 menekült lett eltemetve a romok alá. A katasztrófa beálltával ezekből, habár sebesü ve is, megmenekült 5. A benmaradt 17 halott közül múlt szerdán, a romhalmaz sokasága miatt nagr nehe zen bírtak 8 személyt kivenni a vízből. Hivatalos érresitések alapján írhatjuk, hogy a városból, éjnek évadján, a víz betörése alkalmával elfutott s jelenleg Kikindán tartózkodó szegedi asszonyok csecs mős gyermekei közt igen sűrű a haláleset A kisdedek — majdnem kivétel nélkül — nehézkórban pusztulnak el. Jelen voltunk, midőn az anyák egetverő jajveszékléssel, karjaikon a kisdedekkel, félőrülten futottak Uj-szegcd irányába, midőn a viz már sarkukban volt. Ily állapotban táplálékot adni a gyermekeknek! Gróf Károlyi Sándor, 400 személy számóira népkonyhát építtet saját költségén a város valamely magasabb fekvésű pontján. Gróf Csekonics pedig Szöreghen és más közel levő községekben több száz menekült számára főzet eledelt naponkint.

— A Szeged és Szalymfz közt a tiszai árvíz katasztrófa által beállott forgalmi akadály tartamára, a m. kir. vasúti és hajózási felügyelőség engedélyével, a 7. és 8. személyvonatok Budapest és Cegléd közt április hó 1 tői kezdve meg fognak szüntetni. A Budapest-cegiéd szatymázi vonalrész ‘személyforgalma ez által csak azon módosítást szenvedi, hogy az illető utasok a Budapestről reggel 7 óra 25 perczkor induló 13. sz. vonatot Ceglédiek használják, és a Ceglédről Szatymázig tei*jedő állomásokra a 7. sz vonattal, mely a 13. sz. vonat érkezését Cegléden okvetlenül bevárja, tovább szállíttatnak. A 8. számú vonattal Szatymáz felöl jövő utasok a Ceglédről esteli 6 óra 10 berczkor Budapestre induló 14. számú vonattal 'csatlakozást ta Iáinak

— Miért kellett Szegednek elpusztulnia ? E

kérdésre kenetteljesen felel meg a bajor szent lap a „Baerische Vaterland“. E г к ö 1 c s i s é g tekintetében rossz hire van Magyarországnak; hir szerint