Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-04-03 / 27. szám

107 repült léleké, midőn napról napra tünedezni érezé életerejét, s mégis halk hangon is ezt feleié min­den sajnálkozó és könnyezőnek : „Jobban vagyok.“ Igen, ő jobb létre szcnderült s ma már a türkösi rom. kath. testvérek magasan fekvő temetőjében alussza örök álmait. A latin gyászszertartást a tür­kösi rom. kath. lelkész ur vég/.é ; hangja a k^ser gö honfi hangja vala, sir fölötti imája menten min­den felekezeti szintöl, remek és minden érző szivet megható volt. Nem feledem soha. Háznál és teme­tőben a négyfalusi tanitói kar énekelt gyászdalt, megkönyezv-e az elhervadt virágszálat, a ki csak most a lefolyt vig napokban dísze vala a hétfalusi mulató körnek. Egész Ilétfalu intelligenciája sietett jelenlétéval vigasztalni a mély fájdalomba merült kedveseket. A gyászkocsira emelt koporsót több koszorúk boriták, — ezek között egy a bácsfalusi lutheránus konürmánsoké. Értéke megbecsülhetet­len; a peres bércekről üsszenordott havasi rep- kényböl, és a mi mindennél szebb : lutheránus nép gyermekei által fonva s a katholikus koporsóra szerető szív vei iileszte Jertek ide rideg felekezetiesség emberei s tanuljatok egymáshoz si- mulást s félretenni a válaszfalakat fentartó tanokat. A gyászkocsi a két magyar iskola tanulói virág'os sorfala közt haladt Xürkös felé — kisérve a több százra menő bácsfalusi é* türkösi néptől. Jól esett látnom a bácsfalusi lutheránus lelkészt a katholi kus lelkész mellett, mintha testvérek lettek volna. Bezzeg megférnek ezek mint jó szomszédok egy­más mellett, egymást a nemzeti küzdelmekben vi­gasztalva s bátorítva, de nem üres hitszőrszálhaso- garásba bocsátkozva. Ily s ezekhez hasonló jelene­tek azon édes reményt ébresztik szivemben, hogy eljő az idő, midőn a magyar nemzet négy feleke- zete szeretetben egyesülni fog, még pedig" a lelké- szi állomások apadása nélkül. Aliért is az a szere­tetlenkedés, hisz reánk is sirhalom borul ! „Elme­gyünk, elmegyünk, mindnyájan elmegyünk“ hang­zott el a requiem nemcsak a katholikus, hanem a pretestáns szivekben is. És te nemzetem virága, ne félj, nem vagy egyedül ; az édes anyai, testvéri, rokoni szeretet angyala átölelve tartja bemohosodó sírodat a távolban is és a vigasztaló hit szárnyain fensőbb tájakra kiséri el halhatatlan lelkedet. Tömösi. Kuriózumuk a népéiül babonáiból Angyalos, 1879. március 30. Tekintetes szerkesztő ur ! Községünkben a templom előtti keresztut közepében folyó hó 29 re virradókig valaki egy gúzsai y t állított fel s arra egy csomag kenderszöszt felkötve, — orsót szúrt belé s az orsóba egy kenyértésztából alakított pe­recet akasztott. Máig mé^ nem akadt ember e köz­ségben, ki a jelzett kuruslást eltávolítani elég bátor lett volna. Kerüli azt mindenki, gyalog és szekér­rel s ennél fogva nevezett útvonalon a járás-kelés kivált fogaton annál nehezebb, mert a „kuruzslás“ épen a különben sem nagyon széles útvonalnak közepén áll — Miként az elterjedettt hír- beszéli, azért lett ez felállítva, hogy ha bárki legközelebb ahoz nyúl, arra fogna szállani azon betegség, mely a guzsaly felállitóját kínozza. — Azt is hallottam, hogy a jelen évben ezen községben magát felakasz­tott két egyén is éjente gyakran hazajár a teme­tőből s csak úgy ijesztgetik s kisértgetik a leg­többször virradtig szivarozva kóricáló ifjúságot, e szemen szedett gyöngyeit a községnek. A „kurus- lásra“ nézve azt jegyzem meg, hogy ha ilyesmi pár századdal előbb történt, azon nem csodálkozom, de hogy ily dolog 1879-ben és épen Angyaloson, a világ közepében megessék, az bizony nagy szel lemi hátramaradást mutat. — A hazajáró lelkekre nézve pedig észrevételem az, hogy ha azok leg­alább 25 bot képében látogatnának hazafelé s úgy kisértgetnék a kóborló csemetéket, — ez nagyon óhajtandó volna. Épen levelemet akarám bezárni, midőn azon hirt vettem, ho y a templom előttihez hasonló guruzsa van a falu túlsó vegén is felállít­va. Már most nem tudom, mit fogunk tenni, mivel ott az ut annyira keskeny, kogy a guzsal)'os prak­tikát kikerülni szekérrel 1 hetetlen. Annyit látok, hogy valamiképen Szegedet az árvíz, Angyalost a boszorkányok müve épen annyira bekerítette. Bol­dog ember, ki mellékutakon kikerülheti a végső veszedelmet. Részemről azt hiszem, hogy ha tavasz nyiltával a mezőkre kijáró sertéscsorda meg nem semmisíti a felállított rémeket, örökre el vagyunk veszve, mert a mi szemeink homályosak s lelkeink sötétségbe vannak sülyedve. Alszegi. (Közöltük ezen levelet, mely annyira nevetsé­ges színben tünteti fel a község elöljáróságát, hogy méltán azt kérdezhetjük : hát nincs-e Angyaloson az arra hivatottak közül egyetlen „bátor“ ember sem, ki a népet az ily babonás hiedelmektől meg merné szabadítani ? S z e г к ) Színház, Pénteken, március 28-án színre került „Aeso- pus, a mese királya“, vígjáték 5 felvonásban. Irta JCáko.sy Jenő. Hogy a különben humortól pezsgő darab hatást nem szült, azt a játék összefüggéste­lensége okozta. Egyes epizódok egészen kiemel­kedtek az egésznek rovására. S ez nem is lehet másképen, midőn a mellékszereplők, a kiknek a kapcsot kellene képezni, csupán saját jólhallásukra s a súgó erőteljes hangjára támaszkodnak, — de a darab valódi miféleségéről jóformán csak az elő adás alatt szereznek mag'uknak halvány fogalmat. A címszereplő Aesopus (Szakáll) beleszeret az ud­vari tudós, Xanthus (Miskolci) leányába : Erotába (Szabóné), a kit szülői úgy neveltek fel, hogy a samosi fejedelemnek Aegeusnak (Demény) fia Dió dór (Bérei) mit sem tud e leányról. Aegeus elren delte volt, hogy udvarában a kitűzött határidő alatt minden fiatal ember megnősüljön — fejvesz- tés terhe mellett. A fiatal Diodor megtudja, hogy atyja tudósának leánya van s ez elég inger arra, hogy látatlanul beleszeressen a leányba. Aesopus- nak akad Diodoron kívül még' három versenytársa : Onosus, Alkias és Dorsus fiatal emberekben, a kik eljönnek Erota kezét megnyerni. Aesopus, hogy tervét kivihesse, öt leányból csinál Erotát s ezzel a bonyodalom eléggé összekuszálódván, — szerző ügyesen fejti le a csomót, mely azonban sokban hasonlít a „Krakkói barátok“ kifejtéséhez. A mi ott a barát : az itt Erota. Aesopusnak hivatása az alkotás megtestesítése, s Szakáll alkotott nemcsak mint színész, hanem mint rendező is ; ez kitűnt minden mozdulatánál. Nem az ő hibája, hogy azok a szegény schlafrockok, a melyek „Iskárióth“ fon- dorkodásai alul szerencsésen kiszabadultak, azután egy „Vizözönből“ megmenekültek, most „görög jelmez, knek“ lettek előléptetve. Aradiné asszony Trundusia szerepében kitűnő karrikaturáját nyujtá a „sapphoi költőnőnek“ nem egyet mutatva be a mai „tudós nők“ jellemző vonásaiból is, különösen a mi a házassági hajlam )kat ideti, A Pontifárné féle jelenetben a közönség lelkes tapsokban nyil vánitá tetszését S z a b ó n é asszony szokott ked­vessé ével tűnt ki ; Béremé asszony Sardanapallával keltett derültséget. Köztudomás szerint a kecske­szőr nem tartozik a keresettebb és igy drágább cikkek közé s igy Xanthus tudós helyesen cselek­szik, ha jövőre kissé tömöttebb ősz-parókáról gon­doskodik, hogy a fehér legyen a túlnyomó és ne a saját fekete haja Hogy azonban a kecske mégis kellően képviselve legyen, arról gondoskodott De­ák P. ur, vivén ő véghez olyan mekegést, hogy beillett volna a májat vezető cáphoz Szombaton, március 29 én a „Két árva“ című 4 felvonásos színmű adatott. Maga a darab a fran­ci I sensations cronique scandaleuse-ök ügyes kom pozíciója, sok költészettel, az élet apróbb és na­gyobb tarkaságaival telve. Hatásos színmű, mely кüuívösen nagyobb színpadokon, teljesebb készlet­tel szerencsés darabnak mondható. Leszámítva itt- ott egy vidéki társulattal s hozzá egy ilyen ren­dezetlen, szerelvények hiányábán sinlő színpaddal járó leszámitandókat, egyike volt az itt előadottak közül a legsikerültebbeknek. Kiemeljük különösen a nőket. Bérciné (Louise) a vak szenvedő leányt igen szépen személyesítette, mig Szabóné (Henri­ette) szintén tiszta érzéssel játszott ; mindkettőnek pár igen megható jelenetét a közönség megtapsolta. Nyékiné (koldusnő) z ő utánozhatatlan dialektusá­val ez úttal érdemel először megemlítést. Aradiné (Diana grófnő) mély érzéssel, sok utánjárással ját­szott ; magatartásában sok nemesség mutatkozott; a közönség őt is megtapsolta és kihívta. A férfiak közül Szakáll (Jaques) — ki, közbe legyen mond va, jutalomjátékára nagyobb szerepet is választha­tott volna macának — ezúttal is kitűnt. Megemlí­tésre méltó volt Szabó, Siménfalvi, Bérei és De- ménÿ. Deák P. (Larfíeur komornok) most bebizo­nyította, hogy ő minden egyéb csak nem színész. Annyit szeleskedett, olyan hebehurgya fickó volt, mint egy borbélymühelyből elszalasztott individuum A közönség türelmet veszített Deák uram ízetlen kedései alatt, sokat mozgolódott s úgy érezte ma­gát, mintha légvonat lett volna a teremben. Az igazgató gusztusának pedig gratulálunk, a ki ettől a „tehetségtől“ még a pénzt sem sajnálja. Meghívás. A háziipart és ipari oktatást fejlesztő egyesü­lőt március hó 25-én tartott választmányi ülésében idei ápril hó 7-én d. e. 10 órakor a megye házá­nál háziipar egyleti nagygyűlés tartása határozla- tott el, melynek tárgyai : 1) Titkári jelentés. 2) A szövészeti tanműhelyről jelentés. 3) Pénztár állásáról „ 4) Elnök választás. 5) A kézdi-vásárhelyi müfaragó iskola további fermtartásáróli intézkedés. 6) Az alapszabály 17-ik szakasza értelmében átalános tisztujitás. 7) És végül az-ápril hó 6-án tartandó választ mányi ülésből teendő indítványok tárgyalása. Ezen nagygyűlésre az egyesület t. c. tagjait tisztelettel meghívjuk. Sepsi Sztgyörgyön, 1879. március hó 25-én. Botsa József, Tárcáit Endre, h. i. egyl. elnök. e- titkár. KÜLÖNFÉLÉK _ Figyelmébe ajánljuk a n. é. közönségnek az ip ar egylet által rendezett kiállítást, mely e h(J 6, 7, ós 8 ilcán fog megtartatni Sepsi-Szentgyörgyön, sí székház nagytermében a tárgyak e hónap ю-én a székesfehérvári országos kiállításra küldetnek. A kiállítás a látogatók számára díjtalan. Miután me­gyénk rés/, ’ről is igen óhajtandó volna, hogy az országos kiállításon ipara, ipari cikkei minél szeb­ben legyenek képviselve, felhívjuk a t. közönséget szíveskedjenek minél nagyobb számban beküldeni kiállításra szánt cikkeiket. — Sx in házi jáfcékrcnd. Csütörtökön ápril 3-án adatik „Nagyapó és a vígkedvű mendikáns“ ere­deti énekes népszínmű (Quodlibet dalokkal és tánc- cal) 3 felvonásban. Irta Szigligeti. — Pénteken nem lesz előadás. — Szombaton 5 én Bérelné jutalom- játékául „A szegedi menyecske“, Lukácsi Sándor énekes népszínműve adatik 3 felvonásban. — Va­sárnap april 6-án közkívánatra misodszor adják a „Piros bugyellárist“. Ez utolsóelőtti előadás lesz. ;— Nagy Olivia kisasszony, ismert gyermek kertésznő a napokb n nyitja meg iskoláját a Szé­kely Gergely ur fnzában a kórház szomszédságá­ban. — A tehetséges és müveit tanítónőt ajánljuk mindazon szülék figyelmébe, kik kisdedeiket taní­tásban akarják részesíteni. — A 11a-у-bor osayoi ev. ref. lelkészi állomás­ra folyamodványukat márczius 30-ikáig követke zők adtak be : Molnár Albert, Rácz Albert, Bede János, Benkő Gyula, Nagy Károly, Miklósi József Bedő Ferenc, Simon Endre, Zajzon Farkas, Jakab Albert, Puskás Lajos. — A roncsoló !oroklob, a terjedésének meg- gátlása czéljából elrendelt hatósági intézkedések daczára, meg mindig az ország több részében uralg*. A belügyminiszter e sajnos körülmény főokát ab­ban látja, hogy a megbetegúlések azonnal való bejelentését elmulasztják s ennek folytán az an­nyira nélkülözhetetlen elkülönítés nem foganato­sítható s számos esetben a gyógykezelést is, mely e betegség kezdetén még sikeres lehetett volna, md- lözi. — A belügyminiszter ennélfogva elrendelte, hogy mindenütt, hol a roncsoló toroklob járványo­sán felmerült, vagy ezentúl felmerül, utczai bizto­sok állíttassanak fel, kiknek feladata leend a ré­szükre kijelölt területen mindennap házról-házra járni s meggyőződni arról, van-e ott beteg s ha beteget találnak, azt a hatóságnak rögtön bejelen­teni. A hatóságnak azután kötelességében áll azon­nal szakértőileg megállapítani, vájjon a beteg nem roncsoló toroklobban fekszik-e s igenlő esetben a beteg elkülönítése s gondos ápolása iránt hala­déktalanul intézkedni. — A n:e ényletek hazájából. Charkowban egy ablakból rálőttek a kerületi törvényszék elnökére Leicht tábornokra, ki a socialis tüntetés elleni vizs­gálatot vezette. Széntp 'térváron pedig a müvész- egyle'.ből haja felé ballagó Dastojewsky ismert orosz író ellen követtek el merényletet, melynek semmi komolyabb következménye nem lett. U _yan- is a merénylettevő mielőtt lőtt volna, „IIa.lj meg kutya!“ szavakkal tette figyelmessé Dostojewskyt, ki rögtön a támadóra rohant, megragadta s mind­addig el nem bocsátotta, mig az előjövő rendőrök­nek át nem adhatta. — Cola olasz ezredes, bulgáriai határigaz­gató bizottság* tagja eltűnésének ti ka. mint a „Li­berté“ irja, végre fel van derítve. Holtrestét össze­kötött kezekkel és lábakkal, Macsin mellett kifog ták a Dunából. Kitűnt, hogy a szerencsétlen ezre­des, ki tudvalévőén több ezer franknyi úti költséget vitt magával, (s aranyait Bukurestből eiindultakor látni is lehetett) vagy mindjárt a Dunán átkelése­kor vagy közvetlenül azután esett rablógyilkosság áldozatául. Néhány" gyanús egyént le is tartóztat­tak már. — Szegedről. A „Szegedi Hiradó“-ban olvas­suk : Az Ilovay-féle szélmalom összedőlése alkal­mával 22 menekült lett eltemetve a romok alá. A katasztrófa beálltával ezekből, habár sebesü ve is, megmenekült 5. A benmaradt 17 halott közül múlt szerdán, a romhalmaz sokasága miatt nagr nehe zen bírtak 8 személyt kivenni a vízből. Hivatalos érresitések alapján írhatjuk, hogy a városból, éjnek évadján, a víz betörése alkalmával elfutott s jelenleg Kikindán tartózkodó szegedi asszonyok csecs mős gyermekei közt igen sűrű a haláleset A kisdedek — majdnem kivétel nélkül — nehéz­kórban pusztulnak el. Jelen voltunk, midőn az anyák egetverő jajveszékléssel, karjaikon a kisde­dekkel, félőrülten futottak Uj-szegcd irányába, mi­dőn a viz már sarkukban volt. Ily állapotban táp­lálékot adni a gyermekeknek! Gróf Károlyi Sándor, 400 személy számóira népkonyhát építtet saját költségén a város valamely magasabb fekvé­sű pontján. Gróf Csekonics pedig Szöreghen és más közel levő községekben több száz mene­kült számára főzet eledelt naponkint. — A Szeged és Szalymfz közt a tiszai árvíz katasztrófa által beállott forgalmi akadály tartamá­ra, a m. kir. vasúti és hajózási felügyelőség enge­délyével, a 7. és 8. személyvonatok Budapest és Cegléd közt április hó 1 tői kezdve meg fognak szüntetni. A Budapest-cegiéd szatymázi vonalrész ‘személyforgalma ez által csak azon módosítást szen­vedi, hogy az illető utasok a Budapestről reggel 7 óra 25 perczkor induló 13. sz. vonatot Ceglédiek használják, és a Ceglédről Szatymázig tei*jedő állo­másokra a 7. sz vonattal, mely a 13. sz. vonat ér­kezését Cegléden okvetlenül bevárja, tovább szál­líttatnak. A 8. számú vonattal Szatymáz felöl jövő utasok a Ceglédről esteli 6 óra 10 berczkor Buda­pestre induló 14. számú vonattal 'csatlakozást ta Iáinak — Miért kellett Szegednek elpusztulnia ? E kérdésre kenetteljesen felel meg a bajor szent lap a „Baerische Vaterland“. E г к ö 1 c s i s é g tekinte­tében rossz hire van Magyarországnak; hir szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom