Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-10-05 / 80. szám

— 319 —

A háziipar-tárlat a szövő tanműhely három tágas termében volt elhelyezve. A belépőt nem csak a sokaság, a különféleség lepte meg, hanem különösen kellemesen hatott a kiállított háziipar- czikkek széps é g e. Meg kell adnunk, hogy e kiállítás minden várakozásunkat felülmúlta. B. volt itt mutatva a helybeli szövő-tanműhely készítményei közül igen sok uj és érdekes tárgy ; be volt mutatva a tulajdonképeni házi-szövetipar és gyönyörű példányokat láttunk a női munkákból,

Az első teremben, mint már említők, a szövő tanműhely kiállítása volt elhelyezve. Meglepő ügyes béggel, sok csínnal és teljes figyelemmel van rendezve. A szorgalmas szövő leányok neveivel, kiket korábbi kiállítások alkalmával gyakrabban megemlítettünk, itt is találkoztunk. Solymosi Annának, a pozsonyi női ipartanodában végzett jeles ipartanitónőnek szép munkái voltak a teremben kiállítva, harisnyák, nyakkendők, alsó szoknyák stb., melyek a 180 tűs kötő-géppel készültek. Hamar Etel, Fiilöp Gizella, Császár Róza stb. az intézet növendékei szép abroszokat, kendőket ál litottak ki. Mint meglepő újdonságokat, megemlítjük a szövő tanműhely által készített székely szőttes kötényeket, asztalneműnket és gyermek ruhákat.

A második teremben többféle nemű és a házi szövő ipar remek példányai vannak kiállítva. Ré- vay Biri többféle szőtteményt állított ki, melyek sajátkeziileg mosattak, sajátkezüleg vannak fonva, festve es szőve. Vitályos Gáborné Étfalváról csinos mustráju szép hán szőtteseket mutatott be. A szöfitkatolnai kis gazdaságú kör is utánzásra méltó jeleit adta a házi-ipar iránti érdeklődésének, sokféle czikkeket küldött be inkább a házi szőttesek közül, ezek között Deák Lajosnénak, Debreczi Albertnének tömött és tiszta munkáit említjük meg. Béldi Tivadarnénak Bodoláról gyönyörű asztalneműit láttuk itt melyekBodolán termesztett selyemből vannak valódi művészettel szőve. Ezen asztalneműtek csinosságuknál és szépségüknél fogva méltó feltűnést keltettek. Kár, hogy nem olvashattuk a feliraton az illető szövőgyár nevét is, hol e becses czikket készítették. Mindjárt mellette Boda Samu nagyajtai tanítótól vannak kiállítva sokféle szinü selyem gubók és egy ügyesen lefejtett selyem mat- ring, melyek sok utánjárásról és gondos munkáról tanúskodnak. Péter Józsefné egy, színre nézve nem legszerencsésebben választott ingnek és lepedőnek való házi szőttes kartont állított ki; Csusz Tamásné szürke asztalneműi, melyek saját tér- mesztményéből szövettek, úgy a.szövés tisztasága, mint formai csinossága folytán is dicséretet érdemelnek. Szép kender- és lenkiállitás volt, bár, meg valljuk, igen csekély számban, Bardocz Mihály - tói (Sztkatolna), Albu Endrétől (Kis Borosnyó). Bereczkről Borcsa Juon csinos pokróczot állított ki. i\ posztóipar csupán Sequencz Gáspár készítményei által v'olt képviselve, ki többféle fajtából meglehetős tömött és jól kidolgozott posztókat vég számra állított ki. A román női viseletre reflektáló nehány csinos munkát is láttunk. Ott volt a többek közt egy román női ing, díszesen kivarrva, úgynevezett „foták" Komsa Eleknétöl Szita Bodzáról. .Sándor István (Sepsi-Sztgyörgy) által bemutatott különféle szinü és gazdag választékú festett fonalain kívül még e nemből meg kell említenünk Bartha László fonalait (Kökös) és a Nagy-Boros- nyóról küldött 12-féle festett fonalat. Sándor Istvántól még szép nyomtatott szövetek is voltak kiállítva. Csákány Lilla által Zaboláról ágyneműtek többféle nemből állíttattak ki.

A íulajdonképeni ipar — mert nem is volt e kiállítás czélja — csak nagyon kevés mértékben volt képviselve. Szép kikészített bőrök, kis bundák (kozsók) voltak láthatók, az utóbbiak Kézdi- Vásárhelyről ; a férfiruhákat Kovács Gábor sepsiszentgyörgyi szabó állította ki, egy teljes öltöze ‘ let nagyon szép és tartós honi szövetből. Nagy Elek és Serester Dániel (S.-Szentgyörgy) czipői és csizmái csinosak. Egy másik részén a teremnek Balog Jánosné oxford-ingei, Czt.ll Ágnes horgolt munkái, Andrássy Berta szép Ízléssel és nagy gonddal készült női ruhája voltak láthatók. A tu- lajdonképeni „székely szőttesek“ ezen a részen vannak csoportositva, melyek közül Székely Mó- zesné (L~borfalva),Székely Gyuláné (Oltszem), Debreczi Albertné (Szt.-Kato!na) csinos formájú, sokféle mustráju szőttesei említésre méltók. Kis Dénes (S.-Szentgyörgy) kalapokat állított ki. Kuri- ozumképen egy czifra csikósmellény és művésziesen készült ostor is fungált Debreczenből. Szent- györgyi István Gidófalváról pedig- egy termetes szotyrot mutatott be, mely egyedül állott e nemből a kiállításon.

A harmadik terembe vezető ajtó közölt Bodoláról Jakab Berta gyönyörű kivarrott asztalterítője pompázott. A remek mü mindenki figyelmét magára vonta. Benn a teremben a díszmunkák voltak elhelyezve. Ezek között a Solymosi Anna és Nagy Teréz kézdi-vásárhelyi ipartanitónő gyönyörű pipere munkái selyem és hárász báli belépői, stb. vonták különösen magukra a figyelmet. A természethiven utánzóit virágcsokrok és cserepekbe alkalmazott csinált virágok valóban páratlan gonddal s meglepő szépséggel készültek., Him- zett fehérneműi s apró díszmunkái ezen két derék ipartanitónénak a legszebb elismerésben részesültek. Nagyon szép munka a Réz Tompa Mari posztó díszmunkája, melyet különösen a szerencsés színválasztás és természethü alkotás jellemez. Lázár Irén (Brassó) egy gazdagon különféle alakokkal hímzett pompás falszőnyeget állított ki. Kiss Berta (S.-Szentgyörgyről) díszmunkákat mutatott be. Kiváló dicsérettel kell följegyeznünk a Künle Tezéz (S.-Szentgyörgy) finoman hímzett fehérneműit, melyeken alaposság, gond és csín meglepő szépen mutatkoznak. Schul Jetti (S.Sztgyörgy) hímzett fehérnemüeket, Semsey Tamásné női ingeket állítottak ki, melyeket szintén elismeréssel említünk meg.

Általában ezen kiállítás egyike volt azoknak, melyeken csak nagyon ritkán lehet látni s melyek különösen Három székmegye nőinek becsületére váltak. A szorgalom és természetes ügyesség produktumai oly szépek voltak, hogy tanúságot meríthetett belőle minden idegen látogató.

K Ü LÖNFÉLÉK

— А V áros u n k b a n rendezett kiállítás oly fényesen sikerült, a minőt a legvérmesebb remények mellett sem vártunk. Mai számunk csu- pán a. liHziipar tárlatról hoz bővebb értesítést, a „Bazár“ és kollégium épületekben elhelyezett tárlatokról pedig, úgy szintén a jutalmazásokról jövő aíkalommal emlékezünk meg tüzetesebben. A kiállítást naponta nagyszámú közönség látogatja, a mozgalom egész nagyvárosias szint kölcsönöz városunknak. A látogatók száma f. hó 3-án meg'ha- ladta az 1500-at.

Az erdélyi gazdák vándorgyűlése alkalmából pénteken rendezett bál jól sikerültnek mondható, ha az uralkodó jó kedvet és fesztelenséget tekintjük. Másfelől azonban, a jótékony czélt tartva szem előtt, a mennyiségnek a minőség által való helyettesítése nem lehet kielégítő. Á csinos kis nő koszorú kellemes benyomást idézett elő a távoli vidékről jött vendégekre, a kik közt az er délyt gazdasági egylet elnökét Tisza Lászlót, al- elnölcét^ Szabó Józsefet, titkárát Gamauf Vilmos urakat is láttuk; nem hiányzott természetesen me- tiyéjjk főispánja: Potsa József ur sem, a kinek létesüli eset köszönheti az estely. Az első négyesben harminczkét pár vett részt s csupán a nem tán- czoló urakon múlt, hogy a párok száma a negyvenet túl nem haladta. A szép női közönségből in egem tjük : Kelemen Lajosné (tengerzöld princesse Pompadour szalaggal), Rápolti Gáborné (choeoladeszin princesse, sötét barnával díszítve), Drágos ügyészné (fekete curasse, piros betétiéi), Geréb Jánosne (megyszin, fehér echarpe), Pünkösti Lajosné (fehér terno, atlasz díszítés), Bogdán An- di asne (fekete curasse fehérrel), Bartha Lina (vil drapszin gaze), Szabó Lajosné (fekete pánczél rózsaszínnel), Bartha Józsefné (fekete pánczél rózsaszín díszítés), Kovács Albertné (kék princesse, grand schlep) stb. A kisasszonyok csoportjából van szerencsém ismerhetni: Zathureczki Izabella, Gidó- falvi Mari és Anna, Künle Teréz, Bartha Vilma és Ilka, Gyulai Katalin, Bisztrai Mari, Ujvárossy Anna, Placsko Mari, Nagy Leona és Olivia, Ivósa Amalia, Tafoveanu Viktoria, Karácson Laura, Soly- mossi Anna, Nagy leréz kisasszonyokat. A még jelen v olt sok szép alak megbocsát, hogy neveiket nem jegyezhettem fel, nem lévén szerencsés őket ismerhetni. Gervais.

. — Lorándy Tivadar első és Hét é- nyi Antonia második felléptével Sztupa Andor színtársulata csütörtökön két kis darabot adott elő. „O nem féltékeny“ czimü egy felvonásos „mulattató“ vígjátékot és a „Szerelmi varázsital“ egy felvonásos operettet. Akkora közönsége Sztupának itt tartózkodása óta még egyetlen egyszer sem volt. A vidéki és távolabbi vendégek, a kiket az erdélyi gazdasági egylet vándorgyűlése alkalmából rendezett kiállítás hozott városunkba, szép számmal látogattak el ez előadásra. Mindenesetre lehetett volna valamivel újabb és értékesebb apróságot választani ennél a vígjátéknál, mely, hogy a „mulattató“ epithetont megérdemelte, csupán a négy szereplő (Benkő Jolán, Szathmáry, Ivomáro- my, Óváry) ügyes játékának köszönheti, ide számítva még a súgót is. Hanem az operettet, azt olya zene kisérte, mintha Csetevayo udvari zulu- kafterei pengették volna cl ellenség-riasztóként. Hetényi Antonia, kinek különbén már nem üde hangját elvezetéssé teszi annak a gyakorlottsága, nemcsak játszott, hanem dirigált is az orchestrum- nak s talán e miatt kettőztette meg annyira a mássalhangzókat. Lorándyról, kinek elég tűrhető kicsi hangja van, csak az a megjegyzésünk, hogy a felső-magyarországi tótos tájkiejtés nem franczia operettéhez való.

— Jakab Ödön, a fiatal nemzedék egyik legkiválóbb tehetségű költője, kinek a „Fővárosi Lapokéban s a „Vasárnapi Újság“ ban gyakran jelentek meg költeményei, most összegyűjti verseit s egy 8—10 ívnyi kötetben napvilágra bocsátja. Jakab Ödön, a székelyföld gyermeke, hangulat- teljes költeményeit ismeri a müveit olvasó közönség s hisz szűk, hogy a székelyfölden pártolásra talál a tehetséges fiatal költő. A költemény füzet előfizetési ára 1 frt ; bolti ára 1 frt 50 kr lesz. Az előfizetési ivek í. év deczember io ig szerzőhöz küldendők Dévára, ki karácsonyig a könyvet haladéktalanul kézhez szolgáltatja az előfizetőknek. Gyűjtők 10 előfizető után egy tiszteletpéldányt kapnak. Л alóban, napjainkban, midőn annyi hívatlan versiroink vannak, jól esik, ha egy hivatott költőt ajánlhatunk a közönség figyelmébe.

— A Phylloxera Erdélyben van. Szilágyság nagy kiterjedésű szőlőhegyeit a Phylloxera meglepte! E rémhír érkezett az „Erd. G.“ szerkesztőségéhez. Péer helységében, mintegy 60 holdnyi területen a m. minisztérium kiküldöttje a bajt feltalálta. Az uj csapás Erdély bortermelésének egész jövőjét fenyegeti.

— Uj magyar találmány. Noszlopy Tamás és Vojta Adolf pápai lakosok egy uj gépet találtak fel, mely nevezetes szerepet van hivatva elfoglalni az erőmütan körében. Az uj gép maga egy kétkarú emeltyű, mely az eddigi elméletekkel ellentétben V, rész erőt képes megtakarítani, azon okból, mert támpontja nem fix, hanem mozgó. A feltalálók találmányukat legközelebb a pápai ismeretterjesztő egyletnek is bemutatták, hol az általános feltűnést keltett.

— Haynald bibornok-érsek s Liszt abbé Rómában. Haynald a bibornok-érsek e hó 24-én vette ^birtokába „Maria del AngelR templomot, mely után tudvalevőleg bibornoki czimet kapta. Egy püspök s két praelatus voltak az ünnepélyes actus alkalmával az elkerülhetetlenül szükséges tanuk. A mechitharisták érseke Rómában, továbbá de Montéi máltai lovag és dr. Brunner praelatus voltak a bibornok kíséretében. A bibornokot a karthausiak conventje fog'adta s a prior üdvözölte. A bibornok latin nyelven válaszolt. A jelenlevők között volt Liszt abbé is, Haynald barátja — kit épen a jövő héten fognak az albanoi káptalan tiszteletbeli tagjává felavatni.

— Egy kivégzett főur ékszerei. Szatmáron nagy feltűnést kelt Kapussy András szij gyártóm ester elfogatása, ki gyanúsítva van, hogy 30 év előtt ő lopta el azt a nagymennyiségű ékszert és drágaságot, melyet Perényi Zsigmond b. életének megmentése végett Szatmáron keresztül küldtek föl s mely elveszvén, hiányzott a nagy hazafi megmentésére szolgáló eszköz. Csak most, oly hosszú idő után sikerült a tettes nyomára jutni. Kapussy — mint az „Egyetértés“-nek Írják — azelőtt szegény ember volt, s egyszerre meggazdagodott, de senki se tudja, honnan. Az. ügyben erélyesen foly a nyomozás.

— Tízéves gyilkos. Nem régen tör - tént Kokonskaja faluban, a pétervári kormányzóság Nowoladoga kerületében, hogy egy tíz éves fiúcska játszadozottaz ottani lelkész négyéves leányával. Játékközben összevesztek. A vad fiú erre földhöz verte a leányt, koponyáját összezúzta egy nagy kővel s aztán elhurczolta a holttestet s úgy elrejtette, hogy még máig sem akadtak reá.

— Egy főherczegnő kelengyéje- Egy bécsi nagyüzletben lázasan dolgoznak Krisztina főherczegnő kelengyéjén. A fehérnemüeknek, ruháknak már a jövő hónap második felében készen kell lenniök. A főherczegnő azon kívánságát fejezte ki, hogy a kelengye valamennyi tárgya, úgy az anyagot, mint a feldolgozást tekintve osztrák készítmény legyen. A kelengye százezer forintba fog kerülni.

— C setevájó t, az elfogott zulu királyt már várják a Fokvárosba, hol a vár helyiségeit rendezték be számára. Általában minden tettéből kitűnik, hogy az elfogott tudatával bir királyi méltóságának. Mikor a katonák el akarták fogni, s közeledtek hozzá, védőleg terjesztette ki karjait: „Öljetek meg, ha akartok, de ne érintsetek“. Mindez összefüggésben áll egy zulu király személyiségével, hagyományos szentségével. Meg is tesznek minden elővigyázatot, csakhogy kikerüljék azt, hogy az elfogott monarcha bámulgatá- sok tárgya legyen. Kíséretében van három neje, leánya s vele van azonkívül még másik négy előkelő zulu. Gifford lord a hadügyi s gyarmatügyi minisztereket értesitette a béke megkötéséről s Zuluország ügyeinek rendezéséről.

— Nő, mint köztársasági elnök. Angol lapok írják, hogy VGoodhall Viktoria asz- szonyt. a „New-York Herald“ szerint a század legcsodálatosabb asszonyát, a nöemanczipácio nagynevű bajnokát, ki most Londonban időzik, a napokban 7 amerikai gentleman kereste meg s felszólították őt, hogy a köztársaság elnökségére fogadja el a jelöltséget. Még megtörténik, hogy nő fog az északamerikai köztársaság elnöki székébe ülni.

— Ki akar milliókra szert tenni? Mint a „Sloboda“ hirdetési ' rovatában olvashatni, 14 évi kutatás után sikerült egy embernek oly helyre bukkanni, hol — az illető nézete szerint — roppant összegű kincsnek kell elásva lenni. Ez a szerencsefia állítólag egy régi jövendölés alapján találta meg azt a helyet, hol szerinte 1,600,000 dupla arany, 4 ezüst oszlop, 1 arany érezrud s megszámlálhatlan gyöngyök és drágakövek felcüsz- nek, melyek értéke körülbelöl 303 millió forintra rúg. Minekutána azonban a szerencsés találónak előbb azt a telket, hol az ásatást végre akarja hajtani, meg kell vennie, nfndazokat, kik a találandó millióknak részesei akarnak lenni, fölhívja, hogy vele a szükséges pénzt teremtsék elő. Magától értetődik, hogy a milliókat azután testvériesen megosztaná.

— Az uzsorások áldozata. Kosa Árpád joghallgató agyonlőtte magát Kolozsváron.