Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-05-11 / 38. szám
38, szara. Sepsi-Szentgyörgy, 1873 Y as árnap május 11 N z e r li e s z I ő - égi t r <« <1 a S e }-> s i- S 7. e n tg у « r g y i < n a rcf. Wllt-gimn г(,й1с1с- ii*.R> hová a 1 f» szelfemi rés/át illető к fui t; ménjéé к küldendőkkiadó bi val al : yOLLÁJÍ JAÓ R. könyvnyomdája es könyvkereskedése, hová a hiidetések és előfizetési pénzek h érment esen intézem! ok. IX. évfolyam ; Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasitr. Kp Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. A „Háromszék! ház il pap-egylet" és a „.sepsí-szeutgyörgyi önkéntes iffizéítá-egylet“ hivatalos közlönye ELŐFIZETÉST EF.I.TÈTE1. lelyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — 1er. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hinlet inén ус к dija : 3 hasábos petit-sorért,, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílttól' sora 15 kr. А к ép viifélőházbó]. A mily hosszadalmasan tartott a magyar- nyelv kötelezővé tételet illetőleg az általános \ita, oly simán folynak le a részletek. Igaz ugyan hogy a sok módosítván у legnagyobb része ápol у fölösleges volt, mint akár az általános vita sok szószaporitása. Különösen éideket csak a Griinvald Bé^a által ajánit módosítások támasztottak, s nevezetesen az, nnelylyel a magyarság e lelkes harcosa a vegyesnyelvíi lakosság iskoláiban a magyar nyelvet nemcsak köteles tantárgyul, de tannyelvül is akarta behozatni A szónok ig< n megkapó színekben festette azt a szomorú processust, melynek következtében ott, hol a magyarságmásajkn lakossággal érintkezik, az állam uralkodó nemzetiségre felszi- vütik értelmileg is alantabb álló nemzetiségek által. Mindenesetre hálás tárgy arra nézve, ki azt nemes eszméinek érdekében oly jól tudja felhasználni, mint épen Griinvald Béla. De ne feledjük, hogy minél fontosabb politikai kérdésekkel állunk szemben, annál kevésbé szabad a szív, az érzelem szagára hallgatnunk. Ne feledjük el, hogy ha helylyel közzel a magyart assimilálják másajku nemzetiségek, minden esetre jobb az a másajku* * nezeti- ségli lakos, kiket a magyar nemzetiség assimilai. És ne feledjük el azt se, hogy a törvény nem a tannyelvről szól. Ez a közoktatási törvény körébe tartozik, mely e részben czélra- \ ezetöbben fntézkedik, mint Grünwald Béla mó- dositványa. A közoktatási törvény szerint a vegytsajka lakkosságnál a helyben divatozó nyelvek egyenlő jogot tarthatnak arra, hogy iskolai tannyelvül alkalmaztassanak. Használjuk e törvényt a magyar nyelv terjesztésére, ha lehet, a felekezetek által, ha nem lehet, akkor egyenesen községi vagy állami iskolák felállítása áltál Ez — nézetünk szerint ~ jobban vezet czélra és jobban is felel meg az állam méltóságának. Л jelen törvény czélja nem volt más, mint az állam hivatalos nyelvének, mint köteles tantárgynak behozatala minden népiskolában. Így tudtuk igazolni azt minden támadás ellen és nyugton hallhattuk a nemzetiségi képviselők jogtalan kiíakadásak, kik e törvényben nemzetiségük elnyomására czé’zo törekvést láttak. Ha e térrel lelépünk, az igazságnak legalább látszatát kölcsönözhettük volna amfi so- phismáknak, mely lyel ellenségeink legalább a házon kivid propagandát remélnek űzni De abban aztán teljesen egyetértünk Grünwalddal, hogy a magyar nemzetiség pusztulására kell valamit tennie a kormánynak, sőt magának a nemzetnek is. Grünwald munkái maguk is nevezetes mozgalmat indítottak meg e tárgyban, és reméljük, hogy szavai minél szélesebb körben fognak visszhangra találni A magyar társadalomnak föl kell ébrednie letargiájából, és ha kell áldozatot is hoznia azért; hogy nemzetiségünk lehetőleg izmosodjék s ne hátráljon meg pz ország legutolsó zugában sem bármely más nemzetiség élni. De erre, mint mondtuk, a közoktatási törvény segélyével kell Íratnunk. Nem akarjuk mi más nemzetiségek iskoláit el- venni a magyarosítás terjesztésére, ez a fegyver kétes, sőt veszélyes is lehet. De állítsunk magunk iskolákat fejünk megvédésére és terjesztésére. Ezen tért mindnyájan elfoglalhatjuk, ezt tőlünk senki el nem vitathatja. Ki kell még emelnünk a bizottsági előadót Baross Gábort, ki a sok mindenféle, s részben igen fölösleges módosítások daczára, egy pillanatra sem lankadt meg fárasztó előadói lisztében. ■ Másnap, e hó 7-én végre befejezte a ház a magyarnyelv kötelező oktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, e’fog idv.ín annak mára maradt szakaszait a közoktatási bizottság szövegezésében, — kivéve a hatodikat, melyet Molnár Aladár, Irányi Dániel és Baross Gábor urak egyesült erővel vetettek némi módosítás alá. Az erdőtervényjavaska'nak általános tárgyalása következett ezután, és szerencsésen be is lejeztetett. A javaslatot, melynek törvén)- erőre emelkedését évek óta várja a gazdaközönség intelligens része, b. Perényi Zs'gmond mint előadó ajánlotta egy rövid, sikerült beszéddel. Rajta kivül az általános vitában még Szederkényi Nándor, b. Simonyi Lajos és Száj- bély Gyula urak vettek részt. Az első az erdő- törvényjavaslat által czélba vett intézkedések örökre való eltemetését indítványozta, javasolván annak olyatén átdolgozását, mely a íöfel- ügyeleti jogot ne a kormány, hanem a törvény- hatóságok kezébe adja; Szájbély Gyula ur pedig egy szakszerű, a tárgynak személyes isme rétét eláruló beszéddel támogatván egészben véve a javaslatot * Tisza Kálmán, Sepsi-Sztgyörgy város képviselője a budapesti lapok szerint meg fogja látogatni városunkat. Erre nézve közöljük a „Magyar ország“ cimü ellenzéki lap hirét. Az ő szokott fog- vicsorgató nyájassága természetesen itt sem marad el. A közlemény igy hangzik : „Tisza Kálmán"miniszterelnök ur, mint hal’juk, újabb kortesactióra készül. A debreceni diadalkapuk emlékei nem hagyják nyugodni, és hasonló ünnepélyre vágyikuj Debrecenébe, Sepsi-Szentgyör- gyön. Mint értesülünk, már minden előmunkálat készen van egy nagyszerű székelyföldi utazásra, hova Tisza К álmén miniszterelnök urat számos országos képviselő kisérné le. Tervben van, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök ur Sepsi Szent-györgyön fogja fogadni az összes főispánokat és alispánokat, elvenni töltik a h Lis égi és hódolati esküt. A székelyföldi mamelukok már járnak-kelnek, hogy nagyszerű kormánypárti tüntetés legyen belőle, és ha a talaj jól megdolgoztatik odalent, akkor a diadalmenet rögtön foganatba vétetik idefent. Az ország- gyűlési szünidők nagyon alkalmasak lesznek reá. Novibazári expeditió és székely diadalmenet jól ki fogják egymást egészíteni. Eddig tart a „Magyarország“ közleménye. Hogy az ellenzék szivének roszul esik a Tisza Kálmán ur utazása és azon tiszteletteljes szeretet, melyet Sepsi Szentgyörgy város nagynevű képviselője iránt mutat, — azt meg tudjuk magunknak magyarázni. Sok szép álmaikat oszlatta fel már nekik Tisza Kálmán s igy nem csodálkozunk, ha minden levélzörrenésre összerázkódnak Keserves állapot biz ez ! Fogadja részvétünket az ellenzék remegő sajtója ! Bármily nehezünkre essék is az ellenzéket ismét kiábrándítani egy édes csalódásukból, bárCLA.. A Kakuk, A napsugár megcsókolta a szendergő rügyecs- két és az pólyáiból kibontakozva vidor arccal üdvözlő az élet első forrását. Oly gyenge még szegényke, úgy fázik, ha éjszakára fordul az idő, reszketve várja a reggel első sugarát s ha eljött, a hanyatlásnak indult élet ismét uj erőre pezsdül; nehány nap elmúltával testben, erőben annyira gyarapodik, hogy alig lehetne többé féltenünk. És mégis féltjük. Eljön egy hideg éjszaka és tönkre teszi mindazt, mit a jó meleg nap épített. A fejlődő bimbóval egyszerre megnépesül az erdő s onnan, hol eddig a némaság, a kietlenség ütötte fel tanyáját, vidám zene hangzik a járó-kelők fülébe. A bogarak ezreinek zsongása, a madarak most bus, majd vidám éneke egy harmóniába olvad össze. Az üdítő lég, a kedves harmónia eltölti a gyarló ember lelkét szeretettel, hálával az iránt, a ki mindezeket létrehozta. Minden örvend, minden örül az életnek. A dal, a jó kedv reggeltől estig, sőt még azon túl is eltart. Ma korán keltem fel. A szokatlanság kissé bágyasztott, de dus kárpótlást találtam a reggeli édes álom helyett azon érzelemben, mely szivemet fokról fokra átjárta. Mindenütt élet, mindenütt mozgás a nagy természeti en ! A létért való küzdelem a leglelkesebben foly mindenfelé. Percre ledültem a harmatos fűre, hogy gondolkozzam azon erőkről, melyek állatot, növényt, ásványt oly szorosan egybetartanak. Egyszerre szokatlan hang üti meg fülemet. Figyeltem. A hang újra ismétlődött. Kukuk ! kukuk ! Óvatosan indultam azon hely felé, honnan e hang jött. Madaram egy fán munkálkodott. Azonnal elhatároztam, hogy pár sorban leirom e madár életét, hasznosságát. Ügy hiszem, hogy látásból mindenki ismeri e gerle nagyságú, hamvas-szürke madarat, melynek fehér hasa fekete hullámzatos csikókkal van ékítve. Farka hosszú, csőre kissé meggörbült. Ifjúkori ruhája rendesen vöröses barna. Költözködő madár. Ápril végen jön hozzánk s már september- ben távozik. ■ Nagyon különc egy madár ez a kakuk. Nincs az erdőnek egyetlen madara, melylyel barátságban élne, még saját faját sem szereti. Bizony ha igy, érte sem igen- rajonganak a többi madarak. Ha neszét veszik valahol, addig nem nyugszanak, mig onnan el nem kergetik. Csúfolják, csipkedik, té- pásszák s nem ritkán meg is. ölik. Különben is vad, ingerlékeny, haragos természetét ilyenkor a legnagyobb fokra csigázzák, s jaj annak a fecskének, mert ez üldözi legnagyobb kitartással, mely csőre közé akad. Szerencsés ha élve megmenekszik. Üldözéseknek, boszantásoknak leginkább költözködés alkalmával van kitéve s ilyenkor többet szenved, mint a mennyit megérdemelne azon haszonért, melyet a gazdának ittléte alatt hajt. Áprilisben, a mint az első rügyecske fejle- dezni kezd, a melengető, mindent uj életre keltő napsugár megindítja az életet azon apró tojáskák- ban is, melyeket egyes pillangók a múlt ősz végén raktak a levelektől megfosztott fák rügyeire. Tették pedig ezt azon számításból, hogy a tavaszkor kikelt állatkák azonnal táplálékot találjanak. Ezt meg is találják a fejlődő rügyecskén. A rest gazda nem szedi le azon pókhálós burkokat, melyek a hernyó tojásait rejtik, sőt még később sem sokat gon Hl a hüvelyknyi hosszúságra növekedett hernyókkal. Gondatlansága folytán nem ritkán tünkre menne minden gyümölcsfája, ha nem volna ki nyakon csípje a kártékony bestiákat. No hanem megjelenik a kakuk épen a kellő időben, hogy segítsen a gazda sorsán és megkímélje a lassú mozgású kertészt a fáradságtól. Irgalmatlanul esik neki a hernyóknak s visz véghez kozöttök oly pusztít 1st; milyenre a legélesebb szemű gazda sem volna képes. Egész nap fut, farad, hogy kikeressen minden zeget-zugot, hová a rügyirtóknak csak egyetlen példánya is befeküdt. Telhetetlen gyomra roppant sok hernyót képes megemészteni, úgy hogy a gourmond embert in-; kább lehetne hozzá, mint ama bizonyos négylábúhoz-hasonlítani, melynek fő kép ugari élete nem valami irigylésre méltó. Hogy a kakuk tojásait nem költi ki, haiíení becsempészi más madarak fészkébe, a melyek aztán az édesmostohát a legnagyobb gonddal ápolják,- — az mindenki előtt tudva van. Hogy mi viszi a kakukkot ilyen illetlen lépésre. arról már sokan és sokfélekép gondolkoztak. Én részemről azt tartom, hogy ennek egyedüli oka a haza, a melyért él hal s mely miatt minden egyebet, fészekepitést, költést, házasságot háttérbe szőrit. Aztán hivatása is van ám a ka- kuknak. Ha ő a tavasz egyrészét fészekrakással, költéssel foglalná el, vajon pótolná-e helyét valaki ? Betöltené-e azt az űrt, melyet az ő távolsága okoz, a természet háztartásában más madár ? Tehetne e szolgálatot a gazdának, conserválhatná-e testét, melynek alkotása sok tápfelvételt igényel. Ne ítéljük el a szegény kakukkot, hisz hozzá hasonló szüléket az emberek közt is találunk eleget. Nincs-e az emberek között is akárhány becsempészett gyermek.. . ? Nem találtatik-e olyan, ki oda dobja gyermekét a lelencház mostoha dajkainak csak azért, hogy mindennapi kenyerét annál könnyebben meg
