Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-10-02 / 79. szám
A király a következő legfelsőb kéziratokat bocsátotta ki : I. Kedves Tisza ! Előterjesztése folytán személyem körüli magyar minisztériumom ügyeinek ideiglenes vezetésétől önt ezennel fölmentem. Kelt Mürzstegben, 1879. évi szeptember hó 25-kén. Ferencz József s. k. Tisza Kálmán s. k. II Kedves báró Orczy! Magyar miniszterfcluö- köm előterjesztése folytán önt személyem rüli magyar miniszteremmé ezennel kinevezem. Kelt Mürzstegben, 1879. évi szeptember hó 25 kén. Ferencz József s. k. Tisza Kálmán s. k. Az országgyűlési szabadelvű pártkörben, estenként már nagyobb számban gyűlnek össze azon képviselők, kik az országgyűlés nemsokára bekövetkező megnyitására a fővárosba érkeztek. A kör tagjai közt élénk diskussziók folynak s egyebek közt nevezetesen a képviselőház tiszti karának ujonválasztása képezi az eszmecserék tárgyát. A szabadelvű körben uralkodó hangulat szerint — irj ». a „Búd. Corn“ — válószinüleg (nógrádi) Szontagh Pál és a képviselőház alelnöke báró Kemény János fognak a ház alelnökeivé kijelöltetni. Nikita követe visszatért az orosz czár- tól. A követ Bozsidar Petrovics volt, a ki levelet vitt a ozárhoz a montenegrói fejedelemtől. A czár örömmel fogadta Nikita azon tudósítását, hogy jövő februáriusban meglátogatja. Athénben izgató nyomtatványokat terjesztettek György király ellen. Ennek következtében többeket elfogtak. A kellenek, úgy látszik, verekedni akarnak. A görög-török határrendezés jelen állapota legalább nem fosztja meg őket ezen reménytől. Román lapokból. A bukaresti „Romanulu“ szeptember hó 25-ik számában közli a zsidó-kérdés megoldását czélzó, a román kormány által előterjesztett törvényjavaslatot, s mely következőleg szól: „Az alkotmánynak 7-ik czikke helyébe következő czikk tétessék: Egy hang, a tudat fojtó hangja — a lelkiismeret hangzik füleibe : nagy valál, gazdag s dicső s most mindenedet eljátszád. Lelke előtt lebegett atyja, Caracci s a nagylelkű V. Pál, s önkénytelen esik tekintete az előtte fekvő palotára. Ah! e ház lett poklom küszöbe kapujánál, mint czerberus álla egykor Caravag-gio. S e keserű emlékek átgondolása után fájdalommal felkiálta s roskadó léptekkel lakása felé tarta. Otthon kellemes meglepetés várá. Andrea S i r a n i, legjobb tanítványa hosszas távolléte után Rómából visszajött s most kérésé fel először mesterét. ^ le vagy Andrea, köszöntő Guidó szomorúan Emlékszel-e még rám? — Jóságáról megfeledkezni soh sem fogok szól Siráni melylyel engem eláraszta. Irántad való halamnak az legyen legnagyobb bizonyítéka^ hogy most mint vigasztalód jöttem, s ismételt intések által újból föléleszszem geniedet, mely sok ideig szunyadt, s most uj világot kell magad közé szétárasztanod.-'»'б mond azt, Andrea ! Az én dicsőségem elhunyt. ö — Nem, az örökké él ! — Kezeim már megdermedtek. — Mégis önnek uj mestermüveket kell teremteni. A játék, mondom, me^dermesztő azt. — Kisértse hát meg ön ! Megkísértsem, én? Hiányzik vásznam. — Csalatkozik, maestro. Sirám magával vivé őt egy szomszéd terembe, hol egy állvány volt kifeszitett vászonnal Az öregnek e váratlan meglepetéstől könnyek tolultak szemeiből s karjaiba zárá Siránit. 1 . Andrea! mondá hévvel, egy gondolat villant at agyamon — ha még egyszer a tűz föl loboghatna! Igen. E vásznat % fogom L“. námi s e.-y ifjúságomhoz méltó képet festek reá. A jelen, melyet magam választék magamnak össz- hfn£ban ah szenvedéseimmel. Jézust festem le az olajfák hegyen. Az elhagyott, imádkozó, erőtlen Jézust, a mint a bakot várja; miközben véres ve koionáf П arCZárÓL E kép ie^en munkáim koionája. ügy is megegyez a megvetett, szerencsétlen Guidoval. Hat hónap múlva elkészült a remekmű Krisz tus az olajfák hegyén“ s Guido Keni megh"aU ml Után végkép lemonda a játékról, visszaszólt ifjú Korához ; v-iszsza — régi dicsfényébe. í'őhm József. cr 7-ik czikk. Romániában 1 vallá ésis felekezeti különbség politikai és polgári jogok gyakorlására akadályul nem szolgálhat. 1. Bármily vallásbeli idegenek, megnyerhetik a honosítást speciális és egyéni törvények által. Ezen jogok adatnak azoknak is, a kik mint román alattvalók laknak Romániában, a nélkül, hogy polgárok volnának. 2. §. Szőllőkön, városokban, házhelyeken és házakon kívül — mezei ingatlanokat semmiféle czim alatt nem nyerhetnek mások, mint csak azok, a kik román polgárokká lesznek, megvédetvén azonban azoknak jogai, a kik azokat megelőzőn törvények szerin' birják, vagy pedig Románia és más államok között fennálló szerződések szerint. 3. A Dunán túli román provincziában Dobrudzsában, a mely Románia kiegészítő részének nyilvánittatik — az annexió pillanatában ott mint ottomán polgár talált minden lakós, egyaránt birja a románnak minden jogait és kötelességeit, a mint ezt az alkotmányozó gyűlés által hozandó spéci alie kormányreform elöirandja. A mezei ingatlanra vonatkozó megszorítás Dobrudsára nem alkalmaztatik. 4. §. Azok, a kik Romániában születtek és nagykorúságukig ott nevekedtek, és a a kik soha idegen protectio alatt nem állottak, jógii ig felmentetnek a határidőtől, midőn az alkotmányozó gyűlés honosítás iránti kérelmüket helyben fogja hagyni. 5. ip Ez egyszer és mindenkorra polgároknak kijelentettek azon román polgárok még pedig valláskülönbség nélkül, a kik a román nemzettel as- similáltattak, és a kiknek milyenségét és neveit ezen törvénynyel együtt ez alkotmányozó gyűlés megszavazza. Ezek közül azok, a kik a honosításhoz való bocsátástól számitva egy év múlva sem fogják a honosítási okmányt reclamálni, el fogják veszteni az adott jogokat. (Következnek a miniszteri aláírások.) A „Telegraphul“ közölvén a „Temesvarer Zeitung“ által hozott hirt, hogy a románok Te- mesmegyében Boszniába és Hercegovinába szándékoznak kivándorolni, azt írja, hogy inkább vándoroljanak ki azok Dobrudsába és gyarmatosítsák azon tartományt, annál is inkább, mert ez megfelelőbb a román érdekkel és egyúttal biztosítja a vándorolni szándékozókat, hogy kedvezőbb feltételek mellett letelepedhetnek ottan, mint Boszniában. . V A „Pressa“ pedig- nagyon megdicséri azon olasz gyarmatosokat, a kiket Anghel nagybirtokos Romániába telepitett. Azt irja, hogy igen szorgalmas nép és a földet igen jól művelik. Ez alkalommal felhívja a többi nagybirtokos figyelmét erre és felszólítja őket, hogy lépjenek özszekö'.te- tésbe Benotti úrral, a ki hajlandó még ez őszszel sok ezer olaszt Romániába behozni. A „Kemény Zsigmond társaság“ s/ept. havi üléséről. Maros-Vásáthel.vlf, szept. 28. A „Kemény Zsigmond társaság“ a nyári szünet után, szept. 28-án d. u. 4 órakor tartá meg rendes havi ülését a városház tanácsternvben. Elnök : báró Apor Károly ur ő méltósága titkárt a tárgysorozat bemutatására kérvén fel, sorrend szerint Sándor Kálmán r. tag nyitá meg a nyilvános felolvasó ülést, bemutatván Goethe „Ifi- genia Taurisz“ ban czimü nagyszabású drámájának Ill ik felvonását Hegedűs István r. tag költői fordításában. A kitűnő drámának ezen festői ró széken I fi g e n i a Orestest találja meg s fölkéri, hogy a barátja által abban hagyott családi történetet fejezze be. Orestes nagy lelki harczot állott ki. mig a színlelő Pylades előtt az alakoskodást félre dobván, egész határozottan lép föl, s indulata egész hevével kitör, mondván : Orestes vag-yok! Az álarczot eldobott barátot Pylades fölismeri. Az ebből kifejlett felismerési jelenet festői leírása, Orestes megrázó lelki harcza képezi a Hl ik felvonás további tárgyát, melyet az iró és fordító művészi ecseteléssel vitt keresztül, s az ügyes felolvasó igen szabatosan adott elő a jelen voltak tetszés nyilatkozataitól kisérve. A második felolvasás tárgyát Gergely Lajos r. tag „Tarlózatok a magyar nyelvészet mezejéről“ czimü jeles székfoglalója képezte, melyet dr. Tolnay Lajos titkár olvasott fe., az ő szokott ékes- szólási hatalmával, ügyesen h angsulyozván az értekezés főbb tételeit, melyek a magyar nyelv előnyét, vagy hátrányát tünte'ik fel a közhasználat terén. „Egyszerűség, világosság és rövidség“ a kifejezésekben; ez a hármas kivánalom zárja be az érdekes székfoglalót, melyet a rendes tagok és vendégek kevés számú tüntető elismeréssel fogadott. Deák Farkas, igazságügymíniszteri titkár rendes tag, ki kedves családja körében itthon időzik, szintén részt vett ezen ülésen. A jövő ülés október harmadik, a rendes évi naëTgyülé3 pedig november második vasárnapján fog megtartatni, mig a jövő szombaton a szakbizottságok tartják meg üléseiket a szokott helyen és időben. A nyilvános ülés után — 5 pereznyi szünet tel — zárt ülés következett, melynek tárgyai: kebli ügyek elintvzése inditványok, határozatok, nem tartoznak a nyilvánosság elé. r. 1. Ny i Iván os к őszön 01 Hereczlí, 1879. szept. 26-án. Nem tehetjük ugyan, hogy Ghika Mária Ô fő- méitóságának, e nemeskeblü drága úrnőnek mindenre kiterjedő és soha eléggé meg nem köszönhető jótéteményeit egyenkint előszámláljuk, de vi- ont nem lehet fel nem említenünk azon nagyét- tekü becses ajándékát, melylyel épen nagyboldogasszony napján a Szajna parti világvárosból, P á- r i s b ó 1 a bereczki rom. kath. hívőket és azok templomát, mint származási helyének egyházát meglepte. Ez egy drága 200 forint értékű, ki viil belől dúsan aranyozott kupáju nagy ezüst kehely, ahoz méltó, aranytól gyönyörűen tündöklő, pompás tányérral, olv csinos és nagymérvű Ízlésről tanúskodó kiállításban, melyet méltán bánul tunk meg mint olyant, melyhez hasonlót nálunk hiába keresünk. Élénk emlékezetben leszen mindig, mig egy hálás honfiú és honleány él, ama bámulatot keltő figyelem, melyben a dicső franczia nemzet fővárosa Paris a felbőszült elemek borzalmaiban vergődő szegedieket részesítette, de valameddig « Be- reczk városi templom oltáráról a vérnélküli áldozat az urnák bemutattatik, nem kevésbé marad hálás emlékezetben azon áldott lelkű jótevő is, ki «zen valóban h e r c z e g i ajándékkal Páris városából templomunkat megajándékozta Nem csuda azért, ha a leirhatlan öröm, ha a herezegné ő főméltósága iránt érzett mély hála azonnal, mint a kehely az egyháztanácsnak és a hiveknek bemutatva lön, mintegy önkémytelenül harsány „éljen“-ben, de leginkább ama forró óhajban nyilvánult, hogy a mindenható az ő szent hajlékai érdekében buzgólkodó és áldozó nemes szivii magas úrnőt ‘okáig a legnagyobb testi és lelki jólétben éltesse, tartsa meg és bőséges áldásával árassza el. A bereczki rom. kath. hívek nevében a Ilii községi egyhá/.tanács. Az erd. ga/d. V-ik vándorgyűlése alkalmából rendezendő tárlatra szept 20 -lg következő tárgyak vannak bejelentve : (Folytatás.) Bobokról : T. Incze Ferencz úrtól búza. T. Teleki Gábor úrtól fedő cserép. X. Bartók Zsigmótul urtól kupús cserép. T. Teleki jó/.sef úrtól búza. T. Heritor Amlrásnétól búza. M. Míkó Ferencz úrtól tök. Gidófalváról : T. Ferencz György úrtól alm i. T. Zajzon Zsigmond úrtól mezei termények. T. lm reh György úrtól egy tehén borjával búza árpa T. Ütő Zsigmond úrtól mák, szőtemények. T. Csu lak Mihály uitól haricska, tök, alma T. Nagy Dé nes úrtól búza, árpa. Orbán Lajos úrtól alma. T Sonár Annától szőtemények. Miskolczi Sándor ur tói szilvorium, méhser, viasz, mezei termények gyümölcs. T. Szentgyörgyi Mártontól szotyor Kölcze Józseftől burgonya, hagyma. T Szent györgyi Istvántól egy tyukboritó. Mendél József tői búza és gyapjúszövet. Káinokról : T. Bedő Lajos úrtól mezei termények. Ütő Dániel úrtól méz és dió. Szabó Izrától csirke, Bedő Dávidtól csempe, Púra Pétertől virágtartó, Váncsa Györgynétől búza, zab. T. Gyöngyösi Lajos úrtól búza. T. Szabó Zsigmondtól búza zab. T. Bedőházi Áronnétól búza, dió. T. Kis Góörgynétől paszuly, borsó. T. Kis Dávid úrtól kalap T. Szász Mihálytól búza, zab. T. Szász Fe- rencztől mezei termények. Bedőházi József úrtól czukkorrépa. T. ifj. Gyöngyösi Károly úrtól búza, zab Ütő Andrásnétól búza, kukoncza. Г. Kis Te rencznétől szőtemények. T. Bedő Árontól cserép edény. Kovács Mózestől tök. T. Sebestyén Istvántól fojtott szén. Bartók Józseftől kukoricza. Kovács Lászlótól fakalán. Ütő Károly tói fakalán. T. Nagy Tamásnétól tok. 1. Magyarosi Mihálytól sajt. I. Vitályos János úrtól kukoricza. I. Ütő Mihálytól dió. T. Téglás Árontól búza, hagyma, ifj. Ütő Idától kézimunkák. Vaska Dánielnetol dió. Vitályos Károly úrtól dió. ^ 0 .. Sem*ey Tamásnétól Sepsi Szentgyorgyről 12 darab női ing;, két darab hálókabát, egy nyakraVal°’ eSzyotyorbóiy:°STkéNagy Károly úrtól három darab tehén 3 drb. bikaborju és búza. 1. Imreh Ferencz űrtől egy tehén borjával kerti és mezei termények. T. Gi'dófalvi Jánosnetól csirke, kerti es mezei termények. Mltsgs Cserey jánosné ő ngtól Imecsfalváról eczet, málna szesz, bor, mák. burgonya, hagyma, lenmag, alma, káposzta. T. Ujvárossi Ferencz űrtől Szemerjárol 12 darab juh, 1 drb berbécs, 2 faj burgonya T. Kovács László úrtól M artonfalváról kert és mezei termények. , , . , . T. Hamar Lajos úrtól Kcvásznáró. zab és g'yümölcs. T. Jakó László úrtól Lisznyóból mezei termények, bükfatermények, baraczkmag. _ T. Mihály Róza kisasszonytól Liszr.yóból kézi munka, téli alma.