Nemere, 1879 - Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap (9. évfolyam, 1-104. szám, Sepsi-Szentgyörgy)

1879-10-02 / 79. szám

A király a következő legfelsőb kéziratokat bocsátotta ki : I. Kedves Tisza ! Előterjesztése folytán szemé­lyem körüli magyar minisztériumom ügyeinek ideig­lenes vezetésétől önt ezennel fölmentem. Kelt Mürzstegben, 1879. évi szeptember hó 25-kén. Ferencz József s. k. Tisza Kálmán s. k. II Kedves báró Orczy! Magyar miniszterfcluö- köm előterjesztése folytán önt személyem rüli magyar miniszteremmé ezennel kinevezem. Kelt Mürzstegben, 1879. évi szeptember hó 25 kén. Ferencz József s. k. Tisza Kálmán s. k. Az országgyűlési szabadelvű párt­körben, estenként már nagyobb számban gyűlnek össze azon képviselők, kik az országgyűlés nem­sokára bekövetkező megnyitására a fővárosba ér­keztek. A kör tagjai közt élénk diskussziók foly­nak s egyebek közt nevezetesen a képviselőház tiszti karának ujonválasztása képezi az eszmecserék tárgyát. A szabadelvű körben uralkodó hangulat szerint — irj ». a „Búd. Corn“ — válószinüleg (nó­grádi) Szontagh Pál és a képviselőház alelnöke báró Kemény János fognak a ház alelnökeivé ki­jelöltetni. Nikita követe visszatért az orosz czár- tól. A követ Bozsidar Petrovics volt, a ki levelet vitt a ozárhoz a montenegrói fejedelemtől. A czár örömmel fogadta Nikita azon tudósítását, hogy jövő februáriusban meglátogatja. Athénben izgató nyomtatvá­nyokat terjesztettek György király ellen. Ennek következtében többeket elfogtak. A kellenek, úgy látszik, verekedni akarnak. A görög-török határrendezés jelen állapota lega­lább nem fosztja meg őket ezen reménytől. Román lapokból. A bukaresti „Romanulu“ szeptember hó 25-ik számában közli a zsidó-kérdés megoldását czélzó, a román kormány által előterjesztett törvényja­vaslatot, s mely következőleg szól: „Az alkotmánynak 7-ik czikke helyébe kö­vetkező czikk tétessék: Egy hang, a tudat fojtó hangja — a lelkiis­meret hangzik füleibe : nagy valál, gazdag s di­cső s most mindenedet eljátszád. Lelke előtt lebegett atyja, Caracci s a nagy­lelkű V. Pál, s önkénytelen esik tekintete az előtte fekvő palotára. Ah! e ház lett poklom küszöbe kapujánál, mint czerberus álla egykor Caravag-gio. S e keserű emlékek átgondolása után fájda­lommal felkiálta s roskadó léptekkel lakása felé tarta. Otthon kellemes meglepetés várá. Andrea S i r a n i, legjobb tanítványa hosszas távolléte után Rómából visszajött s most kérésé fel először mesterét. ^ le vagy Andrea, köszöntő Guidó szomo­rúan Emlékszel-e még rám? — Jóságáról megfeledkezni soh sem fogok szól Siráni melylyel engem eláraszta. Irán­tad való halamnak az legyen legnagyobb bizo­nyítéka^ hogy most mint vigasztalód jöttem, s is­mételt intések által újból föléleszszem geniedet, mely sok ideig szunyadt, s most uj világot kell magad közé szétárasztanod.-'»'б mond azt, Andrea ! Az én dicsőségem elhunyt. ö — Nem, az örökké él ! — Kezeim már megdermedtek. — Mégis önnek uj mestermüveket kell te­remteni. A játék, mondom, me^dermesztő azt. — Kisértse hát meg ön ! Megkísértsem, én? Hiányzik vásznam. — Csalatkozik, maestro. Sirám magával vivé őt egy szomszéd terem­be, hol egy állvány volt kifeszitett vászonnal Az öregnek e váratlan meglepetéstől könnyek tolul­tak szemeiből s karjaiba zárá Siránit. 1 . Andrea! mondá hévvel, egy gondolat vil­lant at agyamon — ha még egyszer a tűz föl loboghatna! Igen. E vásznat % fogom L“. námi s e.-y ifjúságomhoz méltó képet festek reá. A jelen, melyet magam választék magamnak össz- hfn£ban ah szenvedéseimmel. Jézust festem le az olajfák hegyen. Az elhagyott, imádkozó, erőtlen Jézust, a mint a bakot várja; miközben véres ve koionáf П arCZárÓL E kép ie^en munkáim koionája. ügy is megegyez a megvetett, sze­rencsétlen Guidoval. Hat hónap múlva elkészült a remekmű Krisz tus az olajfák hegyén“ s Guido Keni megh"aU ml Után végkép lemonda a játékról, visszaszólt ifjú Korához ; v-iszsza — régi dicsfényébe. í'őhm József. cr 7-ik czikk. Romániában 1 vallá ésis feleke­zeti különbség politikai és polgári jogok gyakor­lására akadályul nem szolgálhat. 1. Bármily vallásbeli idegenek, megnyer­hetik a honosítást speciális és egyéni törvények által. Ezen jogok adatnak azoknak is, a kik mint román alattvalók laknak Romániában, a nélkül, hogy polgárok volnának. 2. §. Szőllőkön, városokban, házhelyeken és házakon kívül — mezei ingatlanokat semmiféle czim alatt nem nyerhetnek mások, mint csak azok, a kik román polgárokká lesznek, megvédetvén azonban azoknak jogai, a kik azokat megelőzőn törvények szerin' birják, vagy pedig Románia és más államok között fennálló szerződések szerint. 3. A Dunán túli román provincziában Do­brudzsában, a mely Románia kiegészítő részének nyilvánittatik — az annexió pillanatában ott mint ottomán polgár talált minden lakós, egyaránt birja a románnak minden jogait és kötelességeit, a mint ezt az alkotmányozó gyűlés által hozandó spéci alie kormányreform elöirandja. A mezei ingatlanra vonatkozó megszorítás Dobrudsára nem alkalmaztatik. 4. §. Azok, a kik Romániában születtek és nagykorúságukig ott nevekedtek, és a a kik soha idegen protectio alatt nem állottak, jógii ig fel­mentetnek a határidőtől, midőn az alkotmányozó gyűlés honosítás iránti kérelmüket helyben fogja hagyni. 5. ip Ez egyszer és mindenkorra polgároknak kijelentettek azon román polgárok még pedig val­láskülönbség nélkül, a kik a román nemzettel as- similáltattak, és a kiknek milyenségét és neveit ezen törvénynyel együtt ez alkotmányozó gyűlés megszavazza. Ezek közül azok, a kik a honosításhoz való bocsátástól számitva egy év múlva sem fogják a honosítási okmányt reclamálni, el fogják veszteni az adott jogokat. (Következnek a miniszteri alá­írások.) A „Telegraphul“ közölvén a „Temesvarer Zeitung“ által hozott hirt, hogy a románok Te- mesmegyében Boszniába és Hercegovinába szándé­koznak kivándorolni, azt írja, hogy inkább ván­doroljanak ki azok Dobrudsába és gyarmatosítsák azon tartományt, annál is inkább, mert ez meg­felelőbb a román érdekkel és egyúttal biztosítja a vándorolni szándékozókat, hogy kedvezőbb fel­tételek mellett letelepedhetnek ottan, mint Bosz­niában. . V A „Pressa“ pedig- nagyon megdicséri azon olasz gyarmatosokat, a kiket Anghel nagybirtokos Romániába telepitett. Azt irja, hogy igen szor­galmas nép és a földet igen jól művelik. Ez alka­lommal felhívja a többi nagybirtokos figyelmét erre és felszólítja őket, hogy lépjenek özszekö'.te- tésbe Benotti úrral, a ki hajlandó még ez őszszel sok ezer olaszt Romániába behozni. A „Kemény Zsigmond társaság“ s/ept. havi üléséről. Maros-Vásáthel.vlf, szept. 28. A „Kemény Zsigmond társaság“ a nyári szü­net után, szept. 28-án d. u. 4 órakor tartá meg rendes havi ülését a városház tanácsternvben. Elnök : báró Apor Károly ur ő méltósága tit­kárt a tárgysorozat bemutatására kérvén fel, sor­rend szerint Sándor Kálmán r. tag nyitá meg a nyilvános felolvasó ülést, bemutatván Goethe „Ifi- genia Taurisz“ ban czimü nagyszabású drámájá­nak Ill ik felvonását Hegedűs István r. tag költői fordításában. A kitűnő drámának ezen festői ró széken I fi g e n i a Orestest találja meg s föl­kéri, hogy a barátja által abban hagyott családi történetet fejezze be. Orestes nagy lelki harczot állott ki. mig a színlelő Pylades előtt az alakos­kodást félre dobván, egész határozottan lép föl, s indulata egész hevével kitör, mondván : Orestes vag-yok! Az álarczot eldobott barátot Pylades föl­ismeri. Az ebből kifejlett felismerési jelenet festői leírása, Orestes megrázó lelki harcza képezi a Hl ik felvonás további tárgyát, melyet az iró és fordító művészi ecseteléssel vitt keresztül, s az ügyes felolvasó igen szabatosan adott elő a jelen voltak tetszés nyilatkozataitól kisérve. A második felolvasás tárgyát Gergely Lajos r. tag „Tarlózatok a magyar nyelvészet mezejé­ről“ czimü jeles székfoglalója képezte, melyet dr. Tolnay Lajos titkár olvasott fe., az ő szokott ékes- szólási hatalmával, ügyesen h angsulyozván az ér­tekezés főbb tételeit, melyek a magyar nyelv elő­nyét, vagy hátrányát tünte'ik fel a közhasználat terén. „Egyszerűség, világosság és rövidség“ a kifejezésekben; ez a hármas kivánalom zárja be az érdekes székfoglalót, melyet a rendes tagok és vendégek kevés számú tüntető elismeréssel fo­gadott. Deák Farkas, igazságügymíniszteri titkár ren­des tag, ki kedves családja körében itthon időzik, szintén részt vett ezen ülésen. A jövő ülés október harmadik, a rendes évi naëTgyülé3 pedig november második vasárnapján fog megtartatni, mig a jövő szombaton a szakbi­zottságok tartják meg üléseiket a szokott helyen és időben. A nyilvános ülés után — 5 pereznyi szünet tel — zárt ülés következett, melynek tárgyai: kebli ügyek elintvzése inditványok, határozatok, nem tartoznak a nyilvánosság elé. r. 1. Ny i Iván os к őszön 01 Hereczlí, 1879. szept. 26-án. Nem tehetjük ugyan, hogy Ghika Mária Ô fő- méitóságának, e nemeskeblü drága úrnőnek min­denre kiterjedő és soha eléggé meg nem köszön­hető jótéteményeit egyenkint előszámláljuk, de vi- ont nem lehet fel nem említenünk azon nagyét- tekü becses ajándékát, melylyel épen nagyboldog­asszony napján a Szajna parti világvárosból, P á- r i s b ó 1 a bereczki rom. kath. hívőket és azok templomát, mint származási helyének egyházát meglepte. Ez egy drága 200 forint értékű, ki viil belől dúsan aranyozott kupáju nagy ezüst ke­hely, ahoz méltó, aranytól gyönyörűen tündöklő, pompás tányérral, olv csinos és nagymérvű Ízlés­ről tanúskodó kiállításban, melyet méltán bánul tunk meg mint olyant, melyhez hasonlót nálunk hiába keresünk. Élénk emlékezetben leszen mindig, mig egy hálás honfiú és honleány él, ama bámulatot keltő figyelem, melyben a dicső franczia nemzet fővá­rosa Paris a felbőszült elemek borzalmaiban ver­gődő szegedieket részesítette, de valameddig « Be- reczk városi templom oltáráról a vérnélküli áldo­zat az urnák bemutattatik, nem kevésbé marad hálás emlékezetben azon áldott lelkű jótevő is, ki «zen valóban h e r c z e g i ajándékkal Páris váro­sából templomunkat megajándékozta Nem csuda azért, ha a leirhatlan öröm, ha a herezegné ő főméltósága iránt érzett mély hála azonnal, mint a kehely az egyháztanácsnak és a hiveknek bemutatva lön, mintegy önkémytelenül harsány „éljen“-ben, de leginkább ama forró óhaj­ban nyilvánult, hogy a mindenható az ő szent hajlékai érdekében buzgólkodó és áldozó nemes szivii magas úrnőt ‘okáig a legnagyobb testi és lelki jólétben éltesse, tartsa meg és bőséges áldá­sával árassza el. A bereczki rom. kath. hívek nevében a Ilii községi egyhá/.tanács. Az erd. ga/d. V-ik vándorgyűlése alkalmából rendezendő tárlatra szept 20 -lg következő tárgyak vannak bejelentve : (Folytatás.) Bobokról : T. Incze Ferencz úrtól búza. T. Teleki Gábor úrtól fedő cserép. X. Bar­tók Zsigmótul urtól kupús cserép. T. Teleki jó/.sef úrtól búza. T. Heritor Amlrásnétól búza. M. Míkó Ferencz úrtól tök. Gidófalváról : T. Ferencz György úrtól alm i. T. Zajzon Zsigmond úrtól mezei termények. T. lm reh György úrtól egy tehén borjával búza árpa T. Ütő Zsigmond úrtól mák, szőtemények. T. Csu lak Mihály uitól haricska, tök, alma T. Nagy Dé nes úrtól búza, árpa. Orbán Lajos úrtól alma. T Sonár Annától szőtemények. Miskolczi Sándor ur tói szilvorium, méhser, viasz, mezei termények gyümölcs. T. Szentgyörgyi Mártontól szotyor Kölcze Józseftől burgonya, hagyma. T Szent györgyi Istvántól egy tyukboritó. Mendél József tői búza és gyapjúszövet. Káinokról : T. Bedő Lajos úrtól mezei termé­nyek. Ütő Dániel úrtól méz és dió. Szabó Izrától csirke, Bedő Dávidtól csempe, Púra Pétertől vi­rágtartó, Váncsa Györgynétől búza, zab. T. Gyön­gyösi Lajos úrtól búza. T. Szabó Zsigmondtól bú­za zab. T. Bedőházi Áronnétól búza, dió. T. Kis Góörgynétől paszuly, borsó. T. Kis Dávid úrtól kalap T. Szász Mihálytól búza, zab. T. Szász Fe- rencztől mezei termények. Bedőházi József úrtól czukkorrépa. T. ifj. Gyöngyösi Károly úrtól búza, zab Ütő Andrásnétól búza, kukoncza. Г. Kis Te rencznétől szőtemények. T. Bedő Árontól cserép edény. Kovács Mózestől tök. T. Sebestyén István­tól fojtott szén. Bartók Józseftől kukoricza. Kovács Lászlótól fakalán. Ütő Károly tói fakalán. T. Nagy Tamásnétól tok. 1. Magyarosi Mihálytól sajt. I. Vitályos János úrtól kukoricza. I. Ütő Mihálytól dió. T. Téglás Árontól búza, hagyma, ifj. Ütő Idá­tól kézimunkák. Vaska Dánielnetol dió. Vitályos Károly úrtól dió. ^ 0 .. Sem*ey Tamásnétól Sepsi Szentgyorgyről 12 darab női ing;, két darab hálókabát, egy nyakra­Val°’ eSzyotyorbóiy:°STkéNagy Károly úrtól három darab tehén 3 drb. bikaborju és búza. 1. Imreh Ferencz űrtől egy tehén borjával kerti és mezei termények. T. Gi'dófalvi Jánosnetól csirke, kerti es mezei termények. Mltsgs Cserey jánosné ő ngtól Imecsfalváról eczet, málna szesz, bor, mák. burgo­nya, hagyma, lenmag, alma, káposzta. T. Ujvárossi Ferencz űrtől Szemerjárol 12 da­rab juh, 1 drb berbécs, 2 faj burgonya T. Kovács László úrtól M artonfalváról kert és mezei termények. , , . , . T. Hamar Lajos úrtól Kcvásznáró. zab és g'yümölcs. T. Jakó László úrtól Lisznyóból mezei ter­mények, bükfatermények, baraczkmag. _ T. Mihály Róza kisasszonytól Liszr.yóból kézi munka, téli alma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom