Nemere, 1879 - Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap (9. évfolyam, 1-104. szám, Sepsi-Szentgyörgy)

1879-05-18 / 40. szám

— 159 — megérdemlett uj disz hivatalához. A választmányba be lettek választva : Mittelmann,' Broikes, Sussu, Fuchs, Rosenberg és Ehrenkranc urak. Tiszteletbeli tagnak a miveit lelkű és a köz- jót valóban szivén hordozó Aronsohri Lobi ur lett megválasztva. Egyletünknek minden szombaton d. u. a hely­beli izr. imaházban fen irt szaktanár által egy héber előadás tartatik. Már alakulásunk alkalmával a többi közt két magyar nyelven tartott felolvasást hallottunk. Grünvald Samu „A lélek nemesítése“ és Gottlieb Ignátz „Darvin elmélete ismertetése kapcsolatban a szentirással“ cimü szakértelműig kidolgozott értekezéseit élvezettel hallottuk. Egyletünk 40 taggal alakult meg, de vidékről is szívesen látunk tagokat, melyre tisztelettel fel­hívjuk igen tisztelt távollevő hitfeleink figyelmét. Roseuberg Salamon. A márkosíalvi tanító gyűlés előtt. Tekintetes szerkesztő ur ! Becses lapja 36-ik számában a „Márkosfalvi tanító gyűlés után“ megjelent czikkben a márkos­falvi községi elöljáróság oly vádakkal lett megtá: madva, hogy elhalgatni azokat annyit tenne, mintha a közvélemény iiéletét „maxima culpa“ magunk mondanék ki a fejünkre, s magunk mellé bűnré­szeseknek még a községi képziselő. bizottságot és iskolaszéket is bejelentenék, — Azonban szerkesztő ur szives lévén becses lapját magunk igazolására felajánlani, azt köszönettel elfogadjuk s mágunk igazolására a következőket előadjuk.— Azt mondja a vád, hogy a tanító gyűlésnek a márkosfalvi iskoláról tett jelentéséből ítélve a községi elöljáróságban a közügyek iránt semmi érdeklődés nincs „továbbá felteszi hogy Márkos- falva község vagy szándékosan követi el ezt az eléggé nem qualificálható bűnt, vagy sejtelme sincs arról, hogy mit tesz a népnevelés“ „stb. A tanítói gyűlésnek iskolánkról tett jelentésének valóságát habár megilletődve is, de igen jelentékeny részben be kell ösmernünk, ezzel tartozunk azon tanítói gyűlésnek, mely már egyszer a bemondott jelen­tést tudomásul vette : de másszor tartozunk ma­gunknak, mert az igazságot eltitkolni nem lehet, s elvégre, mert azon elismerésünkkel a bemondott meglehetős kemény vádra nézve enyhítő körül­ményre számítunk. Ez azonban csak enyhítő körülmény lévén, a vád eloszlatására semmi hatása- sincs, megkísért jük tehát ahoz is hozzá szólárií s elmeséljük hogy volt egyszer egy falu, melynek az idő viharaitól megrongált szent Egyházát a politialis: rendeletek értelmében elkeltett bontani, hogy a. szent hely késő öregségében életveszélyes jeleneteknek ne le­gyen eszköz lője- — A szent egyház néhai lett, ‘de annak egy m'dtó utódját, sem,- a ;h ígtakár itott fe­lekezeti vagyonból, sem egyesek könyöradőmi- mányaiból, sem az Egyházi elöljáróság szorgal­mas kitartó és ügyes fáradozásaitól nem. lehetett várni, hanem ezek egy közös cél érdekében össze­olvadva a faluval kezet fogtak s 7 év alatt 1869- től 1876 ik létre hoztak egy oly Torony és Temp­lom épületet, melynek felépítése 15.000 frtra és a falu vagyona teljes kizsákmányolásába került, — Még cl sem vala érve a kitűzött cél midőn 1873-bán a helybeli egyházgyülés kijelentette, hogy a ne­velésügy további kezelését a községnek átadja, mert ő iskoláit a közoktatás ügyi törvények szél­iemében fenn tartani n^m képes. — A község örömmel vette át a nevelésügy kezelését s az 1S73 ik év őszén már községi tanítóink voltak. Is­kola helyiséget csak haszonbérbe vehettünk, még pedig olyant a milyent kaphattunk, s ezért mert a rögtöni építést az előadott kiadások miatt nem kezdhettük meg, s mert még hozzá telkünk se volt? ■—■ Azonban az 1874-ik évben annyira tudtunk ha­ladni, hogy egy puszta kertet iskola helyiségnek kisajátíthattunk. Ekkor számot vetve a még levő bajokkal a lehetőség korlátái között építeni szán­dékoztunk hí, 10.003 frt. államsegélyt kaptunk . volna azonban ezt az 5295 875 számúé magos mi­niszteri leirat szerint 2 kedvezőtlen; helyzet miatt nem nyerhettük meg: s igy a maglévő építési össz-eggel iskola telkünket vásár utján kinagyítot­tuk, s ily módon egy 3000 frt. értékű kert isko ­láink tulajdonává vált- — Az idő előbbre halad­ván megszabadultunk a témplom építéséhez meg- kiVántató kiadásoktól a kedvezőbb helyzet békö- vetkezésének reményében újból számot vetettünk pénzügyeinkkel s az iskola felépítéséhez 4654 frt. államsegélyért folyamodtunk, azonban ez is a 32143I877 számú magos leirat szerint a fenni okon nem volt megadható. — A közelebbi 1878-ik év­bén pedig újabban is kényszeritve lettünk 3000 frt állam segélyért folyamodni, mert ekkor már be­következett iskoláinkban azon szerencsétlen álla­pot, melyet fennebb bár meg illetődve, de egész- őszinten bsö miértünk s ehhez még azon körül mény is járult, hogy haszonbérbe iskolánk részére házat nem kaptunk, miután a jelenlegi iskola is a 4 ik azon épületek közül melyet a rosszaság miatt kimustráltunk. — A meglévőket átalakítani nem lehetett újat pedig magunk erőnkön csak úgy épít­hettünk volna, ha a célszerüsség szabályai alól ki vételnek lesz helye. — Az utóbb említett folya­mod vány unkát a mint e becses lap múlt évi egyik számiból olvastuk a megyei tkts közigaz­gatásibizottság a magas kormányhoz pártolólag felterjeszteni hátározta, mi tényleg meg is tör­tént, s igy a magas leiatot minden órán vár­hatjuk. Engedje meg Absens czikk iró ur ha az általa előre felmondott „ezután építünk“ tervben van, ép­pen most akarjuk okok szinte kevés kivétellel for­dulnak elő igazolásunkban, azonban hogy ennek még is igy kellett történni az előadottakból meg­győződhetni, mert előadtuk, hogy eddigelé cél­szerűen nem építhettünk, hogy a községben 4 ik- szeri haszonbérlés által is alkalmasabb iskolai épü­letet nem kaphattunk, s hogy a meglévő községi épületeket célszerűen átalakítani nem lehet s ab­ból megítélhetni, hogy ki a hibás. — Mi a nevelésügy érdekében ennyit tettünk,’a mit nem tettünk, azt nézze el „Absens“ cikk iró ur, a mit tettünk pedig arról hallgasson, miután az igazolásra nagyon rövid időt adott s miután iga­zolásunkat nem fektettük azon mentegetésekre; hogy hát a hol még igy sincs ?! .A tiszelt közön­ség- pedig a további igazolást 2 évig prolongálja s akkor teljes megnyugtatására bármi történjék is, egy 12.000 frtos iskolai épületet fogunk felmu­tatni. A községi elöljáróság. ról, hogy á kérdéses cikket Schell Károly irta? 2. Foglaltatik e a cikkben becsületsértés, vagy nem ? >• Vétkesnek tajálják-e a vádlottá*, vagy nem ? Az ssküdtek az első kérdésre egyhangúlag igennel, a másodikra 10-en nemei, 2-ten igennel, a harma­dikra szintén 10-en nemmel s 2-ten igennel felel­tek. Vádlott tehát fölmentetett és vádló 126 frt perköltségben marasztaltatott el. — Egy folyó égése. New Yorkból Írják, hogy ápril 20-án az East Rivers folyónalc Blackwells Island és Hunters Point közötti ága lángban állott- Csak hamar rájöttek, hogy egy cső repedt meg, mely a folyó fenekén van elhelyezve s finomítás végett nyers petruleumot közvetít a new yorki központi V asuttól Hunters Pointbe. A csőből nagy mennyiségben kiszivárgó olaj a folyó tükrén tele­pedett meg. Nehány gonosz kölyök ezt észreve- vén, meggyujtotta az olajat és kerekeit oldott. A viz felülete természetesen egy pillanat alatt lángba állott. A szél a lángokat csak élesztette s folyó áradattal Cong Island partjai felé kergette. A lán­gok itt csakhamar nyaldosni kezdték a hajógyárt több épületet és fákat. A tűz négy óra hosszáig égett s csak a cső elzárta után anyag hiányában aludt ki. Az okozott kárt jelentékenynek mondják. — JM it remlel a pópa? Pere volt a napokban egy székely asszonynak, mivel egyetlen hajlékából kiadmoniálták. A per szokás szerint nem az ő ré­szére dőlt el. Ily körülmények közt mit tehetett egyebet, minthogy elment egyik szomszédfalusi oláh paphoz, kinek ügyét elpanaszolván, az a kö­vetkező diagnosist készítette az asszonynak : böj­töljön meg egymásután kilenc pénteket, de úgy, hogy egyetlen falatot ne egyék és egy csepp vi­zet szájába ne vegyen. Minden reggel napfeljötte- kor, délben és naplementekor vessen magára há­romszor keresztet, azután a szabadég alatt a nap felé fordult arccal imádkozzék peres társára annyi átkot a mennyi csak tőle telhetik. Mihelyt erős idő lesz gyújtson szentelt pimpót és szentelt tömjént s mig annak a füstje tart imádkozzék szüntelen. Ha ezeket pontosan véghez viszi akkor az az em­ber, a ki házából ötét kikergette, beleesik minden­féle csúf betegségbe az istennyila úgy megüti a házát, hogy pedig pora sem marad. A szegény asszony rendesen veszi az orvosságpt a mint erről saját szemeimmel meggyőződtem. Ő beszélte el nekem az egész gyógymódot. Mikor jön el már a kor, a melyben a vallás megtisztul a sok babona salaktól. — Amerikai párbaj. Kassán e hó ó-án egy Ternicsics nevű hadnagy revolverlövéssel vetett végett életének. A szerencsétlen fiatal ember ugyanaz nap érkezett Kassára a kassa oder-bergi vasúton, szállást vett egy vendéglőben, este még több tisztársaival együtt vig kedélylyel vacsoráit azután szállására térvén revorverrel mellbe^ lőtte magát. Öngyilkoságának okául amerikai párbajt emlegetnek — A kit az asszonyok nagyon szerettek. Egy fiatal szegedi ékszerész eg'y idő óta oly különös kegyre vergődött a női világ előtt, hogy maga is túlságosnak kezdte találni. Az utcán kivétel nél­kül mosolylyal üdvözlik azok is a kik azelőtt alig ismerték, a kikkel szóba állott, jelentős kézszori- tásokkal fejezték ki vonzalmukat, sőt az is -mege­sett, hogy a nők előzték meg nyájas üdvözleteik­kel. _ ' Ez aztán nem volt egészen megfogható előtte, és a mint meg-megállott a tükör előtt, azon tűnődött, hogy tán bámulatosan megszépült. De nem — ő épen semmit sem változott. A csodala­tos dolog nyitjának másba kell gyökereznie. \ egre is úgy jött rá, hogy imádottjával összetorlódott, __ a mire az önkénytelenül kiszalasztá száján : Ed­dig sem törődtem volna önnel semmit, ha nem let­tem volna kényszerítve rá . . . mert . . . mert egyedül önnek van mángorlója az egész száraz városrészben.“ íme egy fényes példa arra, hogy milyen boldoggá teheti az embert néha egy mán­gorló is ! _A S.-sZ£?yörgyi polgári iskola növendékei kö zül a szegedi árvíz károsultak javára a követke­zők adakoztak; IV. polgári osztály. Bíró Anna 20 kr. Gross Emma 25 kr. Márkos Vilma 20 kr. Pál Anna 20 kr. Szequens Mari Solymosi Póli 15 kr. Illik polgári osztály. Albu Mari 10 kr. Dane Lenke 40^ kr. Grosz Janka 20 kr. Koréh Róza 20 kr. Lengyel Ilona 20 kr. Mózes Tera 13 kr. iittl Irma 50 kr. Il ik polgári osztály. Boér Ilka 20 kr Koncéi Margit 10 kr. Nagy Róza 20 kr. Zatfiu- recky Viola 20 kr. Zajzon Ilona 10 kr. I. polgári osztály Végh Mari 1 frt. Zajzon Ágnes 10 kr. Bin­der Anna 10 kr. CintosAnna 10 kr. Salamon Pepi 10 kr Összesen 5 frt. 3 kr. Érték- és váltó-árfolyam a becsi cs. hír. nyilvános tőzsdén május 9. Magyar aranyjáradék................................. • 9--7° ki ncstári utalványok I. kibocsátás ” я „ II. „ ii9­” keleti”vasút II. kibocs. államkötv. 84’50 ” « „ 1876. évi államkötv 13 85.. vasúti kölcsön kötvény . . • • 87. földtehermentesitési kötvény . . • 86.2.0 Temesvári „ „ • • 66.6ö Erdélyi „ ,, • • ь1ло Osztrák egys.-államadósság papírban . . 7ö-95 Szölödézmaváltsági й ezüstben . . 86,25 l> T> 77 ­KÜLÖNFÉLÉK 0 felsége Berde István brassói törvényszék1 jegyzőt, az ó-orsovai járásbírósághoz albiróvá ne* vezte ki. — A föl(lniivelés-,ip«r és kereskedelemügyi m.. kir. miniszter által állandó gazdasági tudósító1 tiszttel megbizattak : — 2. Brassómegye területére • a hétfalusi járásban Коре István; a felvidéki és alvidéki járásban Murz György ; Brassó városába11 Sihlandt Gottlieb. — 3- Háromszékmegye terüle-^ téré ; a sepsi felsöjárásban Csia György ; a kézdi felső járásban Elekes Tivadar ; a kézdi alsó járás­ban Vitályos György; a miklósvárijárásban Nagy Imre és K.-Vásárhely városában ErdélyiKároiy — A székely nemzeti múzeumnak városunkba való átköltöztetésére illetőleg már több közlemény jelent meg, melyek közül különösen a „Kelet“ közelebbi értesülései a tényállásai merőben ellen­keznek. A „Kelet“ ma hezánk érkezett számában ismét a következőket olvassuk : A székely nemzeti múzeumnak nemzeti gyűlése f. hó i-én Pulszky F'erenc elnöklete alatt Budapesten mégis csak megtartatott. így tehát a nemzet kezébe vette a gyeplőt, mely reményt nyújt arra, hogy a megye közegeinek hanyagságai orvosolva, mielőbb ren­des útját találandják a mielőbbi létrehozatalban.“ Nem értjük ugyan e közleményt egészen, hanem annyit kivehetünk belőle,, hogy valaki a megyei közegekre szeretné a muzeum le nem szállítását illető hanyagságot háritni. Ki'kell jelentenünk te­hát, h )gy ez a vád alaptalan: a törvényhatóság az átvétel tárgyában többször tett léjDéséket, s már­cius óta teljesen berendezve, bezárva áll a helyi­ség S.-Sztgyörgyön s hogy mindezek dacára még sincs itt a muzeum, annak lehet más valaki az oka de a törvényhatóság semmiesetre sem. A „Kelet“ közleményei tehát e tárgyban a viszonyokkal való teljes ismeretlenségben lelik indokaikat. —• A helybeli polgárság e hó 18-án azaz va­sárnap tartja majálisát a „Súgásban,“ a mint ez olvasóink előtt tudva van. A indulást reggel ágyu- lövések jelzik, a napi programm további részleteit a rendezőség a helyszínén fogja közölni Ismétel­ten ajánljuk e kedélyesnek Ígérkező majálist kö­zönségünk szives figyelmébe. — József főherceg Alcsuthról következő táv­iratot küldött dr. .Wencél Gusztávnak jubileuma alkalmából : „Szivem mélyéből üdvözlöm a mai ünnepnapon családunk egykori tanítóját és leg­bensőbb szerencse kivánataimmal csatlakozom számtalan tisztelőihez. ; TJj. főispán. Lo no vies József csanádmegyei te­kintélyes földbirtokos van kijelölve av elhunyt Ná- vay helyére Csenád megye főispánjának. A „Ma­ros“ cimü lap örömmel jelenti, hogy a miniszter­elnök és a csanádmegyei notabilitások ismételt felhívására Lonovics József végre elfogadta a fő- ispánságot. — Szalonnabőr-Siijfcöpőr. A marosvásárhelyi m. k, törvényszék mint sajtóbiróság előtt, mint la­punknak írják, e hó 10-ikén furcsa sajtópör tár­gyaltatott. Kaulér Gottfried jaadi (Beszterce-Na- szodvármegye) szolgabiró indította a port Schell Károly besztercei tanár és a „Bistr. Wochenbl “ szerkesztője ellen. Schell ugyanis lapja első számát * megküldte Kaulernek : ez azonban visszaküldte a számot, ráírván, hogy nem fizet elő. Időközben a szerkesztő a második számot is elküldte : ezt a szolgabiró egy couvebe takart darab szalonna­bőrrel küldte vissza, a couvertre ezt írván : „az ér­dem jutalma“. — A. szerkesztő erre meglehetőser goromba „nyílt levéllel“ válaszolt, mely sorozások nál való vesztegetésekre, parasztokról való aján dékokra célozgatott, az ivópajtásoknak minder gorombaságot m ígnyeritő röhögését, neveletlen séget, alaptalan becsmérlést stb. emlegetek — Vádlott a sajtóbiróság előtt beismerte az inkrimi nál cikk írását. Lázár Adám védő kérése a „B. W‘ szalonnabört tartalmazó száma is nyilvánosan fel mütatthatott, mely aktus úgy a hivatalos egyénei mint a hallgatóság részéről többeket fakasztott hangos nevetésre. A vád- és védbeszédek előadási után elnök a következő kérdéseket tette föl : Meg vannak-e győződve az esküdtszéki tegok ar

Next

/
Oldalképek
Tartalom