Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-15 / 48. szám

— 187 — )ár egyént, pedig ezen előadással Sztupa ur őket isztelte meg. A színkörben a függöny legördülte itán kezdetétét vette a csizmadiák táncmulatsága; trről azonban nem szólhatunk, mert nem volt sze­rencsénk benne részt vehetni ; annyit azonban sejtünk, hogy többen voltak, mint az előadáson, s íogy virágos jókedvben nem volt hiány. Engedje meg szerkesztő ur, hogy szini tudó­sítói tisztemtől eltérve, megemlékezhessem e he- yen magáról a csizmadia zászlószentelésről is. Egyebütt már tétetett ugyan róla említés, de „bis •epetita valent,“ tehát nem árt, ha a dolgot a „Nemerédben is kissé megszellőztetjük. Azonban íz egész ünnepély sorrendjét tőről-hegyre leírni fölöslegesnek tartván, csupán a legérdekesebbet nondjuk el. Ugyanis az ünnepély emeléséhez a „k.-vásárhelyi tanítói kör“ dalárdája is jólrült két szép alkalmi énekkel a társulat felhívására. Ez eddig rendén van ; hanem az aztán már nincs rendén, hogy az érdemes társulat (mintegy hála fejében a tett szolgálatért) a szegbeverési aktusnál a tanítói kört mellőzte. Mindé i testület képviselve volt, csak ez nem. De ha már a tanítói kör mellőz tetett is, nem volt volna szabad mellőzni az ipari felső népiskola tanítótestületét. I p a r t á r s u 1 a t és ipariskola; testvé ek ; mindkettő az ipart műveli, csakhogy az egyik a yagi, a másik szel­lemi téren mozog. Valóban meggondolatlanság volt tehát e testvértestület mellőzése, s az ünne­pély rendezőjének, — mert tőle eredt — nem igen válik dicséretére. Eltekintve ettől, az ünnepély a szokásos módon elég rendben folyt le. Csütörtökön (jun. 5.) „EGY KATONA TÖR- ténete“ négy felvonásos szinmü adatott elég szép számú közönség előtt. A darab igen sikerültnek mondható. Leginkább kitűntek : Komáromy (Renő János,) Zádor Gézáné (Adrien,) Sztupáné (Apátnő a nevelő intézetből,) Kazalicky (tábornok) és Zá­dor Zoltán (Saborán őrmester.) A többiekre sem lehet azonban kifogás. Volt is kihívás és taps bő­ven, tehát mind a közönség, mind a színészek megelégedve távoztak a színkörből. Szombaton (junius 7.) L. Benkő Jolán juta- talomiutékául adatott „EGY KÖNNYELMŰ Lл- ÁNY“ Bittnertől; életkép 3 szakaszban, dalokkal. Sem magával a darabbal, sem az előadással nem vagyunk megelégedve, és csodálkozunk, hogy Benkő Jolán ezt a vásári bódéba való komédiát választotta jutalomjátékául Mi a bírálatnál soha­sem tévesztjük szem elől, hogy vidéki ván­dor színtársulattal van dolgunk ; azért igyekszünk a lehető legszelídebben járni el és sokat elnézünk hanem ezúttal kénytelenek vagyunk minden ki méletet félretéve, őszintén kijelenteni, hogy ezen előadás még azt a csekélyszámu közönséget sem érdemelte meg, a melyet balvégzete ezen este a színkörbe vezetett. Voltak ugyan olyanok is, a kiknek a darab tetszett, de mi nem az ő, hanem a müveit ízlésű közönség véleményét tolmácsoljuk s ilyen szempontból Írjuk a bírálatot. Mivel pedig — az igazat megvallva — mi e valóban jól szer vezett társulatról mindig csak szépet és jót sze retnénk mondani, a legőszintébb jóakarattal ajánl juk Sztupa igazgató urnák, hogy az ilyen dara­bokat repertoirjából küszöbölje ki, hiszen saját és társulatának jól felfogott érdeke is azt kívánja. Mint már fenntebb is mondottuk, az előadással sem voltunk megelégedve. Nem tudjuk az üres padok han olták e le a személyzetet vagy pedig a darab természete hozta úgy magával, többnyire gyengén alakitottak, igazán csak játszottak ; szinte látszott rajtok, hogy oly munkát végeznek, a mely nem igen van inyökre Csupán óváryné (Eipelda- uerné) és talán még Óváry (Malzler serfőző) vol­tak az egyedüliek, a kik bele találták magukat szerepeikbe. Szathmáry (Flinserl írnok) az első jelenetben jó volt, hanem a későbbiekben a többiek hibája ő reá is elragadt. Benkő Jolán sem volt olyan a címszerepben, mint minővel egyéb al­kalmakkor magát mutatni szokta, látszott rajta, hogy e szerep nem neki való. No de szóljunk valamit a rendezőségről is. Az ember nem tudta nevessen-e vagy boszankodjék azokban a gyö­nyörűséges tusokban, a miket a rendezőség a tü­relmes közönség hallérzékének gyötrelmére he­venyészett. Bajos volna elhinni, hogy létezhessék olyan „vad dalegylet“ a föld kerekén, a melynek nek eszébe juthatna va'aha ily eszeveszett tust produkálni. Vasárnap (junius 8.) mintegy kárpótlásul a tegnapi darabért adatott Vahot Imre 3 felvonás, népregéje, a „Bányarém,“ meglehetős közönség előtt. Miután tudósításom már úgy is hosszúra nyúlt, csak röviden jegyzem meg, hogy a darab élvezhető volt, s hogy a személyzet is igen jól vi­selte magát, mintha csak tegnapi gyarlóságát he’y- reütni iparkodott volna. Kiemeljük ezúttal Kiss Pistát (Lőrinc bányászlegény) kinek mind játéka, mind éneke sikerült volt, továbbá K. Nagy Ró­zsát (Margit,) Zádor Zoltánt (Günther bányagróf), Óvárynét (Brigitta), Kazalickyt (Vendelin) és Ko­máromit (Aknár). Ezúttal Komlóssyval is (Bolesz- láv bányamester) megvoltunk elégedve. A közön- ség gyakori tapsokban és kihívásokban adott ki­fejezést megelégedésének. Pattantyús. KÜLÖNFÉLÉK — József főherceg Kolozsváron. A „M. P.“ irja : József főherceg hétfőn reggeli rendes vona­ton utazott városunkon keresztül M.-Vásárhelyre. Az indóháznál a hatóság részéről gr. Eszterházy Kálmán iőispan, Minorich Károly főkapitány és helyettes polgármester, és két városi tanácsos, a közös hadsereg részéről : Timon alezredes, a csend­őrség részéről Török ezredes fogadták; Ő fensége a szalonkocsiból kiszállva, az üdvözléseket barát­ságosan fogadta, az elindulásig elmúlt nehány perc alatt nyájasan társalgóit, s midőn a vonat tovább indult, a szép számmal megjelent közönség éljen­zését katonás köszöntéssel viszonozta. — Felhívás a székely szövő nökhez. Zemplén- megyéből, Sátoralja-Ujhelyről vett felszólítás foly­tán, — hogy oda nyári férfiöltözékekre alkalmas „székely szőtte s“ mintákat küldjék, mint­hogy onnan többek szándékoznak megrendelést tenni : van szerencsém felhívni Háromszékme^ye szövéssel foglalkozó nőit, hoyy a jóhirü eredeti székely íparágnah becsüléséről tanúskodó felszólí­tásnak eleget teendő — szíveskedjenek férfiöltözé­kekre alkalmas, különösen keskeny sávokkal szőtt szőtteseikből e lapok szerkesztőségéhez lehető rövid idő alatt mintákat küldeni. Egyúttal szíveskedjenek a szövetek szélességét s azok árát folyó méterenként tudatni. Tisztelettel Gyárfás Győző. — A megyei törvényhatóság figyelmét újból is felhívjuk a kézdivásárhelyi faragászati iskolára Ennek egy nehány cikke ki volt állítva a székes- fehérvári kiállításon s mint mai közleményünkből látható, minden kritikán alul állanak. Lapunkban már szellőztetve volt ez iskola s bár akkor kímé­letesen szóltunk róla, de az illetők mégis észreve - hették volna, hogy cikkei nem a nagyközön­ség elé valók. S miután csakugyan oly gyarló munkákat állitnak elő, nézetünk szerint vagy más tanítót kell oda alkalmazni, vagy más szakosztál­lyal kell megtoldani azon felsőnépiskolát, melynek derék tanítói ilyen müvekkel (!) kompromittáltat- nak a világ előtt. A kézdivásárhelyi felsőnépiskola nem ilyen szakosztályt érdemel meg. — A sepsi-szentgyögyi ipar tanulók vizsgája f. hó 15-én délután 2 órakor fog a felső népiskola helyiségében megtartatni, melyre úgy az iparos mesterek mint az érdeklődők tisztelettel meghi­vatnak. — — л. szel) cni postai g a z g a t о s á g, nem tudjuk, jó kedváben-e vagy múltkori felszólalásunkra csak ugyan beküldött a minket illető postaváltozásokról I közleményt. Úgy látszik azonban, hogy ezzel be kell érnünk, mert az igazgatóság becses figyelmé­ben inkább a szász lapok részesülnek: azokból szedegetjük ki az eféle közérdekű közleményeket : A zajzoni postahivatal működését folyó hó 15 ével ismét megkezdvén, ugyanaz naptól fogva a fürdő évadtartamára, azaz folyó évi augusztus végiig Zajzon és Brassó közt napontai küldönc-kocnposta- járat rendeztetik be, melvlyei mindennemű levél és kocsipostai küldemények rendes továbbítást nyernek. A menetrend következő : Indulás Zajzon- ból este 6 órakor Érkezés Brassóba este 7 óra 30 perckor. Indulás Brassóból vissza reggeló óra­kor. Érkezés Zajzonba 7 óra 3 perckor. Mi ezennel közhírré tétetik. Nagy-Szeben, 1879. junius hó 8-án A magyar királyi postaigazgató. Follért. A hosszufalusi mümetsző m. kir. állami felső népiskola 1879. tanévi zárvizsgáinak sorrendje : Jun. 17-én d, e. 8—9. Hit és erkölcstan: I. IL III. osz­tály. 9 —10. Szám-és mértan I. II. 10—11 .Szám és mértan III. 11—12 Vegytan, kézmütan ; III. IV. d. u. 3—4, Magyarnyelvtan ; I. II. III. 4—5. Törté­net és alkotmány tan ; II. III. 5 — 9. Irálytan, üzlet fogalom: III, IV. Junius 18. d, e. 8 9. Földrajz : I. II. 9—il. Természetrajz: I. II. III. n —12. Könyv­vitel, gazdaságtan. III. IV. d.u. 3—4:Természettan II. III. 4—fél 5. Nemzetgazdászat IV. fél 5 ről — 6. Ének I. II. Ill IV. 5—5- Német^relv és torna I—IV. A vizsgálatok folyama alatt a müfaragvá- nyok, rajzok és mintázatok közszemlére ki leend- nek téve, ezen vizsgákra a tanügy iránt érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az Igazgatóság. — Székesfehérvárról jelentik a „P. Ll.„-nak : E hó 10-kén a látogatás ugyan kevésbé volt né pes, de annál előkelőbb a közönség. Ma egész sora az excellenciás uraknak és képviselőknek jelent meg. Tisza Kálmán mmiszterelnök legnagyobb megelégedését fejezte ki a sikerült kiállítás fölött, s ezt Lederer Sándorral szemben is ismételte, kit gr. Zichy Jenő. mint a kiállítás legbuzgóbb elő­mozdítóját mutatta be. A vendégek telyes mege­légedéssel és a legjobb kedvvel utaztak vissza a fővárosba. Este a Ganz-cég sikerült elektrikus világítását a város egy részében ismételte----Mint a „Pesti Naplódnak jelentik : Lederer Sándornak a fővárosi iparosok diszalbumot fognak átnyújtani azon érdemeinek elismeréséül, melyeket buzgó fá­radozásai által a kiállítás körül szerzett. — A ha­zai lapokból jövő héten kiállítást fognak rendezni. A kiállítás után e lapokat a nemzeti múzeumban fogják letenni. — Széke sfehérvárikiállitásihi- r e k. Tisza Kálmán miniszterelnök meglátogatta a székesfehérvári kiállítást. / zonnal a kiállítási térre indult és a gépeknél megkezdte a szemlét. A mi­niszterelnök behatóan szemlélte a mezőgazdasági gépeket. A budapesti kereskedelmi ifjak egylete nevében Herich elnök tegnap hivatalosan bejelen tette ez egylet kirándulását, mely hónapra ter­vezve. Eddig 150-nél többen jelentkeztek a kirán dulásban való részvétre. Gróf Zichy Edmund érte­sítette fiát, hogy a bécsi reichsrátok közül sokan készülnek a kiállítás tanulmányozására. Egy társa­ság Dumba vezetése mellett legközelebb elindul. Az olasz consul értesítette Zichyt, hogy olasz ke­reskedők részéről megbízást kapott, hogy hordó és dongafák beszerzésére nézve felvilágosítást ad­jon és kedvező forrásukat nevezze meg. E célból legközelebb ismét megtekinti a kiállítást, hogy fő­leg megbízói intentiójihoz képest a faipart tanul­mányozza. A kiállítást sok előkelő vendég láto­gatta. Kisborosnyóról a következő sorokat vettük : A kisborosnyóí községi iskola növendékeit felszó litottam, hogy a szegedi árvízkárosultak javára adnának ők is valamit, legyen az bármi csekély. E felszólítás eredménye csak 75 kr. Nagyon cse­kély ez, tekintve a többi adakozásokat, de mivel csak egy nehány ^növendék adakozott — szűk anyagi viszonyok között lévén a többi, — elégnek tartom. Fogadjon szivesjó indulatába t. szerkesztő ur s küldje e csekélységet is rendeltetése helyére, ez is enyhít azokon, kiknek semmijök sincsen. Az adakozók neveit is szükségesnek tartom ide leírni, hogy lássa t. szerkesztő ur azon növendékek ne­veit, im ezek: Joós Anna 10 kr. Nagy Irma 5 kr. Nagy András, Nagy József, Kis Ida, Kis Lujza, Álbu Biri, 5—5 kr. Sikes Mihály 4 kr. Buna An- * drás 3 kr. Kovács Róza 4 kr Veres József 4 kr. Kocsis Mózes 3 kr.^ Kocsis Róza 4 kr, Pásztor Mári 4 kr. Bende Ágnes 2 kr. Bende Mári 1 kr. Joós József I kr. Kocsis József 2 kr. Sikes Mári I kr. if. Sikes Mári 1 kr, Kelemen Zsiga 1 kr, Összesen 75 kr. Szives indulatába ajánlom magam, hazafi szolgája M i h á 1 y f a 1 v i Károly k. tanító. (A 75 krt, átvettük és illetékes helyére juttattuk S z e r k. — A fővárosi hírlapírók által Párisban a Figaró szerkesztőségéhez, mint a szombaton a pá­risi nagy operában Szeged javára tartott, fényes sikerű ünnepély rendezőjéhez, intézendő köszönő levél e hó 12-én íratott alá az Athenaeum üléster­mében. Az aláírások száma 60 — 70, képviselve van majd minden budapesti lap. A levél szövegét Ko- mócsi J. irta, franciára Pyat Félix forditá. Az igen díszes kalligrafikus kiállítás Nyitrai Gyula, az első magyar biztosító-társulat tisztviselőjének müve, ki a tiszteletdijat a szegediek javára ajanlá fel. — A felirat gyönyörű albumban küldetik el, melyet Poz- ner K. díjtalanul ajánlod fel. Az album fehér bőr­ből készült, emailiirozot: bronz sarkokkal, előré- szén a magyar címer van arany nyomattal, a hát­lapon koszorúban paizson e felirat : „Au Figaro.“ Az album belseje nehéz kék selyem 5 az egész ki-x állítás oly ízléses, hogy a Posnergyárnak becsületé­re válik. Az album küldetett Párisba, a hol azt Zichy Mihály lesz szives átadni. Кis-ílápóton (Hunyadmegye) közelebbről egy házba beütött a villám és két házat lángba- boritott s egy gyermek is áldozatul esett. Csaku­gyan ott az erdőn 52 juhot is agyonvert a villám Felpestesen is egy asszonyt agyonsujtott. — Do­boka község en egy ember viperamarás követ keztében meghalt, más versió szerint a hamis ta­núskodás büntetésétőli félelmében a Csernába ölte magát. — Gyilkosság és őngyilkosság.Tinnyen, múlt hó 30-dikán d. u. 4 órakor borzasztó tragédia ment végbe.Az egykori Setéh féle urház szebb napokat látott, elhagyató П udvara zárt kupui mögött. E ház a birtok egy részével együtt valami ü -yes kölcsönző kezére került, ki oda felügyelőjévé Tel­kiről valami Eibenschutz nevő szintén kölcsönvé­telek által tönkrejutott családot helyezett el felü gyelöül. Vagyonuk elkallódása, az anyagi nyomo­rúság és a féltékenység régóta viszályt folylát­tatott a hat gyermekkel biró házas pár közt. A férj saját vejére is féltékeny volt. A fönt mon­dott napon segélykiáltások hallatszottak a zárt kapuk mögül s mire a segélyzők betörtek a nőt a kert bejártánál vérében, kiontott belekkel, nya­kán, fején s teste egyéb részén több sebbel haldo­kolva találták ; a nyújtott segély azonban képessé tette még, h gy legalább a tényállásról felvilágo­sítással szolgálhatott. Maga a férj a kapuk zörge- tésére abbanhagyva mészárló müvét, eszeveszet­ten futott a présházba s abban ócska zsineggel felakasztotta magát. Bár idejekorán levágták, életre hozni már nem lehetett. Másnap már mind Mutnyátnszky Ádám kir járásbiró, min J Végh J. k. aljb. megjelent a helyszínén s az eset után 12 óra múlva szintén meghalt nőt is felboncoltatván fölvett jegyzőkönyvük által az élet szomorujátéka- inak egy újabb ismétlését constatálták. A Tinnyé- től távolfekvő Ó-Budán székelő k, jbiróság gyors megjelenése teljes elismerést érdemel : de saját maguk a tinnyeiek megrovását követeli azon tény, hogy nagy községükben mai napig sincsen szer­ződött s ez idő szerint egyáltalán szmniféle or­vosuk. — Borzasztó mostoha. Londonban Guiot asszonyt halálra ítélték, mivel mostoha leányát, egy 8 éves gyermeket arra kényszeritette, hogy ló gombostűt, két varrótűt s apró sódarabkákat a levesben megegyen, a mitől az szörnyű kinok közt múlt ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom