Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-04-27 / 34. szám
— 140 — őszinte hűségében s azért biztosítsák őket mindenkori hajlandóságomról és változatlan kegyelméről.“ Oroszországban az erőszakos renszabályok, mint előre látható volt, épen az ellenkező hatást idézik elő, mint a minőre számitvák. Az értelmiség köreiben nagy izgatottság uralkodik, s első sorban az oktatásügy katonai rendszabályozása találkozik heves ellenzéssel : az egyetemi tanárok nem akarnak katonai uralom alatt működni, 5 eddig már 16 tanár be adta lemondását : példájukat követni fogják a középiskolai tanárok is, és valószínű ho ry a kormány viszont számos tanintézet bezárásával fog válaszolni. A nihilista össze esküvésről a kormány tudni véli, hogy a gyilkos szövetség élén tizenkét tagú igazgatóság áll, melynek parancsait minden összeesküvő halálbüntetés terhe alatt vég rehajtani köteles: az igazgatóság egy tagja, Dub rovin katonatiszt, Sztaraju Részban állítólag elfogatott. Hogy azonban az ‘összeesküvők egyáltalában nincsenek megfélemlítve, kitűnik a kiewi legújabb esetből hol éjjel fegyveresen rátörtek az államügyészre irományait megsemmisítették, őt magukkal vitték, s miután szigorü vallatás alá vonták, haza kisérték lakásába, tudtára adzán, hogy le kell mondania állásáról, mert különben halálos Ítélet vár reá. Szentpétervári tudósítások ^megcáfolják azt is, mintha .Suvalóv gróf békítő reformokat ajánlott volna a baj orvoslására. A nagy tanácsban, mely a ! ivételes intézkekéseket Tárgyalta, s melyben cár elnöklete alatt a trónörökös, továbbá Miklós nagyherceg, Adlerberg, Suvalov, Miljutin és Makov vettek részt, élén Suhalov gróf támadta meg legélnsebben a kormány edeigi erélytelen eljárását, és kijelenté, hogy Oroszországot lehetetlen a nyugati miveit államok módjára kormányozni, az orosz nép e re még éretlen : a szabadság méreg volna számára, s ezért erős kézzel és nagy szigorral kell a mozgalmat 'elfojtani. Tanácsát készséggel meg is halgatták. A király ezüst lakodalma. E hó 2 2 iké’n kezdődtek meg Bécsben azon ünnepiességek, melyeket Bécs városa az uralkodó pár menyegzőjének 25-ik évfordulója alkalmából rendez. Egész Bécs, legkivált pedig az a része, melyen a nagy diszmenet átvonul, ma reggel óta ünnepies jelleget öltött. Már korán reggel tömérdek néptömeg gyűlt össze az ünnep tulajdonké- peni helyén az udvari múzeumok közt fekvő ringen, hol a pompás császári tribune-őket büvészi gyorsasággal s genialis ügyességgel építik. Üveggel elzárt két pavillon közt gazdagon hím zett vörös posztóból sátor emeltetik, mely királyi fénnyel lesz berendezve. Gobelinek képezendik a falakat és a bútorokat rózsabokrok és babérfák fogják körülvenni. Mindkét pavillonhoz nyílt ősz lopos tornác csatlakozik és ezek szinte nyílt mina- retteféle kerek-pavillonban végződnek. A sátorhoz baldachinnal fedett széles lépcsőzet fog vezetni és mint óriási őrök mindkét oldalon győzelmi jelvényekkel díszített árbocfák állíttatnak fel. A pavillonok féldombormüvü faragványokkal és szobrokkal, gályákkal, virágokkal és címerekkel diszitvék. A sátorban és a pavillonokban az ünnepi napon az udvar és legelőkelőbb vendégei várják meg- menlüket és itt fogadja a királyi pár népei hódolatát. A sátor átellenében nagy tribune emelkedik. Ennek szárnyát obeliszksk képezik és külső körvonalán magas faragványokkal díszített tiz oszlop emelkedik, melyek csúcsára, golyón álló, szárnyát kiterjesztő sasokat állítottak fel ma reggel Ma a magyárországi küldöttségeket fogadta az uialkodó. A fogadtatás и órakor kezdődött, s tartott d. u. I óáig. Az uralkodó pár^a nagy trónteremben fogadta a tisztelgőket. A király magyar lovas tábornoki egyenruhát viselt, a királyné ga- lambszin selyem ruhát, háromsor csipkéket, nyakán gyémántokkal ékesített gyöngysort. Mind a király mind a királyné állva fogadták az érkezőket, kik közül az első csoport, a miniszterek x 1 órakor érkeztek meg. A belső várudvar már 10 óra tájban tele volt tolongó néppel, mely türelmetlen hullámzásban várta a diszruhás tisztelgőket. A Midiaeler-platzon és az Augusztiner Strassen nemkülönben a József-tér környékén is óriási volt a tolongás. A várhoz vezető utcákban lovas zsandárok tartották fenn a rendet, a várudvarban huszárok szolgáltak diszörsógül. Báró AVenckheimnál tegnap esti tiz órakor estély volt, melyen a küldöttségekkel ide érkezett magyar miniszterek, a felsőházi tagok, országos képviselők és a főpapság, összesen 60 személy jelent meg ; elhatároztatott itt, hogy a deputációk tagjai saját lakosaikból külön fognak « burgba indulni. Csak a minisztérium tagjai : Tisza, b. ÁVenck- heim, Szapári, Kemény, Fauler, Péchi, Bedekovics, mágnási öltözetben és Szende ezredesi egyenruhában, indultak egyszerre háromnegyed 11 órakor a m. kir. udvari kancellárból a királyi várba. A mágnások és a képviselőház tagja szintén díszruhában jelentek meg. A pompás öltözetek és a kocsisok melletti huszárok nagy feltűnést okoztak és külö- n .tetszésben részesültek. Pontban 11 órakor járult a trón elé a miniszterek küldöttsége, mely negyedóráig időzött ott. { Orosz lapok szemléié, A „Novoje Vremia“ a „Golos“ és a többi orosz lapok a leghatározottabban kárhoztatják a merényletet. A „Novoje Vrémia“ nem talál elég szót a sajnálat kifejezésére, hangsúlyozza a nép általános és őszinte örömét a merénylet nem sike- rülése felett, s mondja : A gondviselés már harmadszor elhárította a gonosztevők által az ellen intézett csapást a kinek az orosz nép szabadságát köszöni, a kinek fejedelmi keze Oroszországot nagy reformok útjára terelte s azon az utón majdnem már egy negyed évszázadon át kalauzolja a nemzet javára. A „Golosu a roszalás kifejezése után döntő és erélyes rendszabályokat kíván a rosznak gyökereiben leendő kikutatása és kiirtása céljából ; arra utal, bogy sokan az oroszországi merényletek okát külbefolyásokban keresik s e tekintetben a lövőtől vár felvilágosító adatokat; konstatálja továbbá, hogy az európai kabinetek és uralkodó üdvözlő táviratokat küldtek a gondviselés által megmentett cárnak, s hogy a nyugati sajtó sajnálatát fejezte ki; azután igy szól: De ezen kijelentések még nem merítik ki mindazt, a mit jelenleg'Oroszország jogosan várhat a nyugati kormányoktól és a nyugati sajtótól. Senki előtt nem titok, hogy nyugati Európa az 1877-ik évi keleti háború kezdetétől fogva valami felháborító kárörömmel viseltetett a háború különféle phasisaival és eredményeivel párhuza mos lépést tartó sajnálatra méltó orosz belső események iránt. Áilitja továbbá a „Golos“, hogy az orosz forradalmárok utcai zavargásai és merényletei kapóra jöttek Oroszország nyugati roszakaróinak és irigy lőinek. Ezek, írja a „Golos“ és pedig a hírlapírók és parlamenti szónokok és úgy, mint miniszterek hangoztatták a phrasist, hogy oly országnak, mely ilyen belső bajokban szenved, nem kellene külpolitikai kérdések megoldására vállalkoznia. Ök nem titkolták ezt, s észrevehető egoismussal nyilvánították azon feltevésre fektetett reményeiket, hogy az orosz kormány a belellenséggel folytatott küzdelmek miatt nem lesz képes a keleten elvállalt felszabadító feladatot sikeresen befejezni. Ezen remény nem valósult, de nyom nélkül el nem tűnt. A „Péterburgskija Gazetta“ a nihilista pártban szervezett társulatot lát, mely nem csekély anyagi eszközökkel rendelkezik, s kérdi, ki látja el a nihilistákat ezen eszközökkel ? kinek van haszna abban, hogy Oroszország folytonos feszültségben legyen. A feleletet ezen kérdésekre a most nevezett orosz lap azon külföldi lapokban találja, melyek Oroszországnak a külpolitikáról való lemondást és a belügyekkel leendő kizárólagos foglalkozást tanácsolják s emlékezteti arra a közönséget, hogy az egész mozgalom azon időben vette kezdetét, mikor Oroszország a keleti kérdés megoldásához fogott. Végül azt mondja : a fiatalságot különösen az ingerelte fel, hogy a nihilismusban való tömeges résztvétellel gyanusittatott, ezen gyanúsítást felhasználták a bujtogatók a fiatalságot a bűntények ösvényére sodorva. Átalában a titok megfejtése nem csak a nihilisták tanaiban, hanem az eszközöket nem igen megválogató nyugati diplomáciában keresendő. A „Birzsevaja Gezeta“ a lengyel nemességre hárítja a felelősséget. Nem az orosz fiatalság körében, nem a szabadelvűek között kell, úgymond, keresni a felháborító bűntények kutforrását. Nem ezt ott kell keresni a hol a jobbágyi rabszolgaság csontváza van, a lengyel nemességnél, azon körben a hol a talajnélküli emberek forgolódnak s a naiv fiatalság által a vizet zavartatják, hogy magok ha- lászszanak. A mozgalom vezetőinek feltalálása valóságos jótétemény lenne Oroszországra nézve s megszabadítana bennünket a lidérctől, mely bennünket már oly régen nyom. De ez nem könnyű feladat mert ezek mások kezeivel működnek, magok pedig szép csendesen az árnyékban ülnek Oroszország dicsőségének, hatalmának és békés előmenetelének belső ellenségei elárulták játékukat, mindenki előtt világos lett most, hogy ezen törekszenek, külső kinövések egészséges állami szerkezetünk testén stb. Tarcali Endre titkári jelentőse Mélyen tisztelt közgyűlés ! Midőn a házi ipart és ipari oktatást terjesztő egyesületnek 1876 évi május hó 22-étől mint alakulási naptól kezdve jelen pillanatig működéséről, meglévő és tervbe vett altatásairól, a székelynép de első sorban Háromszék lakosságának ipari emelése és ipari oktatására irányult törekvéséről a választmány megbízásából a mélyen tisztelt közgyűlésnek jelentésemet megtenni szerencsém van, en gedje meg nekem futó pillantást vetni a nemzetek iparának fejlődésére s ennek alapján elért szellemi és anyagi nagyságra átalában és az ily irányú, de különösen ezen egyesület céljáról röviden szólani. A nemzetek mivelödési története szerint lassan és csak fokozatosan fejlődtek ki az életszükségleteinek megfelelő azon különböző foglalatosságok, melyek hivatva voltak és vannak ma is úgy egyeseknek, mint egy egész nemzetnek a miveltségi állapota szerinti igényeit kielégíteni, nem célszerűt uj és célszerűvel felcserélni s igy a korral fokozatosan haladva szellemi és anyagi szükségleteit pótolni. A nemzeteknek ezen különböző szükségletei szerint fejlődött és fokozatosan tökélyesbült különböző foglalatossága hévméröjéül tekinthető cultu- ralis állapotának is, melyre ugyan befolyással vannak földrajzi és helyi viszonyaik is. Azon nemzetek, melyek részint földrajzi fek- vésök, szomszédaik, helyi viszonyaik s a mi en női több cultural állásuknál fogva, mert ezeknél a j foglalkozás a szükségletek szerint oszlik meg, ré- - szint az ezekből fejlő lő és egy irányú tettvágy 1 korán felébredett, azt v az ipar terén a szükségletek kielégítésére is figyelmet fordítottak s megvetették alapját az iparnak s ez által a kereskedés- - nek s e kettőnek alapján az anyagi jóllétnek. Azok pedig, melyek vagy előítéletből, vagy 1 az említett körülmények meg nem létéből, vagy 1 pedig megelőző nemzeti hagyomány foglalkozásá- inkból nem tudtak vagy nem is akartak kibontakozni, többnyire nag'yon szűk körben vagy nagyon : is egyoldalú foglalkozásban, mondhatni kiitatás nélkül, fecsérelték el idejüket, nem éppen minden 1 haszon nőikül de nagyon kevés szellemi és anyagi gyarapodással. Az idő halad és nem vár senkire. Ki fel tudja használni bármi téren a kinál- kozó alkalmat és azt becsületes utón saját javának 2 emelésére fordítja, helyesen cselekszik, így van ez x nemzeteknél is; s mely nemzet számítással s foko- - satosan tökéletesítette magát az előre haladott, mig j a más elmaradva szolgai szerepet viselt és visel. . Egy nemzet egy oldalú foglalkozása hasonlít egy oly szántó földhöz, melyben a különböző ásványi alkatrészek a legkedvezőbb arányban van- - nak ugyan meg az égalji és helyi viszonyoknak , 2 megfelelő különböző növények termelésére, de ha azon a gazda minden javítás nélkül mindig egy és ugyanazon növényt termeli, mig a növény által ki- -j vett tápanyagtól teljesen megfosztatik, beáll azon növényre nézve a kimerülés és vagy épen semmit, vagy pedig oly s i Iá n у о n fog te- - remni, hogy a ráfordított költségeket sem téríti meg. — Ily állapotok bekövetkezése annak a jele egy 1 nemzetnél, hogy az csak egy irányt választott ma- - gának s nem tekinti, hogy azon irány helyes-e, , anyagi és szellemi téren gyarapitja-e, nagygyá, , erőssé teheti-e, hanem mint egy megszokott foglal- -J kozást folytat, jóllehet átlátja, miszerint az által • jelen körülmények között szükségleteit többé fedezni nem képes ; de nem veszi tekintetbe a cultur ; népek törekvéseit s az által létező anyagi és szel- -í lemi emeltyűk jelenségeit, melyek által főlény t gya- -, korolnak épp azon téren más nemzetekre, hol egy v nemzet méltán emelhet szót létjoga mellett, „ах . földmivel és ipar és kereskedelem terén.“ (Folytatása köv.) Ja&ócsy Póterííy Józseí értesitóse a h&zl iparról. Az egyesület a megye főispánjának mint egye--o sületi elnöknek a választmánynak és Sepsi-Szent-n g-yörgy város bőkezűségének köszöni fennállását íj! ezektől reményű további fejlődését. Ha a hazában van helye a házi iparnak, jogosult--íJ sága a szövészeti iparnak, úgy ez a székely földön van, s legyen szabad azokat, kik a székély kíván n dorláson annyit siránkoznak arra figyelmeztetni,ух hogy irodalmi munkásságukat a siránkozás és med- -b dő óhajtások közzététele helyett a székely népre’ iparának fejlesztése céljából érvényesítsék. Negyedik volt a központi házi ipar egyesü-o let létesítése. Igaz hogy ez nem az én cégem alattaj történt, -1e az én indítványomra. Budapesten más- cég kelett mint a miniszteri biztosé. Az egye-er sülét két évig vajúdott egy Vácon felállított kosár-1: fonó tanmühelylyel ; adatokat gyűjtött, sokat irt. —-— Ma már életre ébredt. A gyakorlati térre lépettek Ezen egyesület élén Kerkapoly Károly, Lipthayyy Béla bái-ó, Rakovszky Aladár, Hajos József uralok s egy szakértelemteljes választmány áll. Mint ötödik egyesület, az erdélyrészi háziipariéi egyesületet említhetem meg, mely gr. Eszterházyrx Kálmán főispán vezetése, Békési igazgató fárado-of zásai és a kolozsvári ipar kamara erélyes támoga-B-js tása alatt sok reményre jogosít. Ezen egylet e múlt év nyarán alakult, eddig,T pénzeit gyűjtögette, mi Erdélyben még nehezebb mint a Királyhágón innen ; — ma már egy gyer-ls mek játék tanműhelyt rendez be Bánfi-Hunyadon no Lehetetlen elhallgatni már csak azért is, memo eddig a ritka esetek közzé tartozik a háziipar i'á-h nyúlt mozgalom eseményei között, hogy ezen egye-о sületnek gróf Péchy Manó ő. n. mga alakulásá - hoz ötszáz forinttal járult. A nemes gróf alig ha. xi tett jobb befektetést a közgazdászat terén ennél, s hiszem is hogy öröm lesz benne, Végre a hatodik egyesület a felső tiszavidéki id székhelye Beregszász, mely létesülését Berégme rr gye n. érd főispánjának, a megyei kitűnő tanfelü gyelőnek s azon nemes befolyásnak köszöni, me on lyet a megyében a nőegyletek egyik legtevéke-01 nyebbike t. i. a beregszász és vidéki nő egylet a; az egész ottani társadalomra gyakorol. Ezen egyesületnek eddig egy női ipartanmüiin helye és ogy kosárfonodája van disz és közönség
