Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-08-28 / 69. szám
69. szám. дя3»» П>агг7!^гай1=ацть-дсе^ Sepsí-Szeiitgyörgy, 1879. Csütörtök augusztus 28 IX. évfolyam, Szerkesztőségi iroda Sepsi Szentgyörgyön a ifcf. kollégium épületébe», hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendőkKiadó lihutai: OLLÁK JAÓ R könyvnyomdája és könyv- kereskedése, hová a hirdetések és ! előfizetési pénzek hét mentesen intézendők. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgezdászati lap. A ftHáramszéki háziípar-egyíetií hivatalos közlönye. Megjelenik ezen lapheten- kint kétszer: 3 csütörtökön és vaeürnap. ELŐFIZ El' fcSI F ELT È T F. K Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . I fit 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A sop^w^enlgyőrgyi kiállítás. {Háromezc kmegye t gazdáinak ajánlva,) 1. Tudva van az érdeklődő t. közönség- előtt, 1 ogy Sepsi-Sztgyörgyön f. évi október hó elején állat-, gazdasági termény- és házi ipar tárlat fog tartatni. * A gazdasági s ipari termékek nyilvános kiállítása kétség kivül a mezei gazdaság és mellékiparainak előmozdítására leghathatósabb tényezőül szolgál. Egy ily kiállítás az összes mezei gazdaság terjedelmének képét kell, hogy adja, a látogatónak az egész vidék gazdasági tevékenységét szeme elé kell, hogy állítsa ; — kell, hogy bemutassa mind- a zt, mit a lakosság szorgalma előállít, vagy a természet, mint nyers anyagot rendelkezésre bocsát. Sajnos, hogy a kiállítások iránt aránylag oly kevesen lelkesednek és épen azért mindenek előtt a nagyobb birtokosokat illeti a jó példával elől- járni, a különböző kalászos takarmány, kapás és gumós növényt stb. összegyűjteni s a tárlatra ideje korán bejelenteni, mi által ismét másokat fognak buzdítani mindannak kiállítására, illetőleg beje lenlésére, a mi arra alkalmasnak látszik. Azt mondják, rósz termésünk van, mire való hát a kiállítás ? Van kalászos és szemes gabonánk, kenderünk és lenünk szálban és kikészítve, törökbuzánk, burgonyánk stb. de még a jelentéktelennek látszónak sem szabad hiányoznia, mert a látogató, főleg a kereskedő és iparos, uj és egyáltalában oly tárgyakat találhat, melyek vagy mindjárt, vagy jobban mivel ve, javítva, üzletének alapjául szolgálhatnak. Jelenlegi külterjes, szemes gabona termelésünk túlélte magát, egész gazdasági rendszerünk ósdias, mindamellett talajunk sok kincset rejt és bátran mondhatjuk, hogy azok még feltárva nin Suum euique ! Háromszék elszigetelt harcát az 144g. január 2 iki békekötés csak elnapolta, de meg nem szüntette Habár fájdalommal, de lovagias becsületérzettel kívánták a polgári és katonai tekintélyek a békepontokar "teljesitni. Az „önkéntesek“, „Mátyás huszárok“ barátságos családok hajlékaiba vonultak, a székely huszárok, gyalogok s szervezkedett nemzetőrök to vábbi parancsig hazaoszoltak ; a fegyverek, lovak s tán egy vagy két ágyú — biztosan nem tudom (természetesen a használhatlanok) a kökösi hídnál az osztrák előőrsnek átadatott. A hüségeskü a mint ezt Orbán Balázs épen oly lelkes, mint igazságszerető hü tollával leírja, letétetett egy pár székely katona több tiszt által Brassóban és Horváth Albert által „adhoc“ összehozott egy nehány polgári egyén által, SepshSzentgyörgyön. (Lásd Orbán B. „Székelyföld“ 4. kötet 190 lap.) De hogy nem vezette a békekötéskor az őszinteség az osztrák, vezéreket csakhamar kiderült. Betörtek Erdóvidékre s összerombolták a fülei vashámort, a hol öntötte volt Gábor Áron az első 4 ágyút.2) Folytonosan a határszéleken száguldoztak az osztrák csapatok részint ijesztgetésül, részint, hogy hízelgő és ámítva rémitgető nyomtatott „kiáltvá nyokat“ csempészhessenek, be Háromszékre. A mi előőrseink meg-megszalasztottak ilyen nyargonco kát, a kik szándékosan ejtették el táskáikat, a melyek tele voltak álhirlapok s kiáltványokkal s a melyeket mint hadi zsákmányt hoztak be Sepsi- Szentgyörgyre. Ezeket használták fel aztán némelyek a nép megpuhitása, vagy nyerésére s főleg a volt szé- ely határőrök elszéditésére. csenek és épen azért bir a kiállítás reánk nézve oly nagy fontossággal. Lehet, hogy egy s más tárgy ma jelentéktelennek látszik, de a tapasztalás bebizonyította hogy minden későbbi tárlat elődjéhez viszonyítva, haladást mutatott fel s igy most tervezett kiállításunk is majd utóda termékeinek megítélésére oly alapot log teremteni, mely véghetetlenül fontos lesz. De hát egyáltalában van e valami, a mi nem fontos e tervezett kiállítás programmjában ? Falán a búza vagy a rozs ? Hiszen Háromszék áldott földje a mai, bár hiányos mivelés mellett is kitűnő terméket ád ! A lisztkivitel tetemesen emelkedett, a folyó ev második negyedében csakis a tömösi szoroson át íó 10 métermázsa ment ki, a mi a bevitelt 1015 métermázsával haladja túl. A gabona bevitel 79,913 métermázsát tett, ez csökkenőben van, mert ma már a liszt és szesz előállítására szükségelt gabonakészletet inkább a belföldön fedezhetjük. A vasúti csatlakozás következtében molnárainknak, — ha malmaik megfelelően lesznek berendezve, — nagyobb kivitelre nyílik kilátás, mert előttük áll a tengeri ut, tehát a termelőnek is jobb árakat adhatnak, a lisztkivitel különböző vidékre lehetséges és a romániai búza versenyétől sem kell félnünk. Sőt ellenkezőleg ! Háromszék 12,933 holdon 134,251 mérő búzát termel, miglen belterje- sebb gazdálkodással, azaz nagyobb takarmány — tehát okszerű lóhere termelés mellett mintegy 9800 holdon 142,500 mérő lesz L eállítható ! Elmúlt már azon idő, midőn előnyösnek látszott sok földet ro- szul mivelni. A verseny sokkalta nagyobb, az előállított trágyamennyiség sokkalta csekélyebb, hogysem a termelt szem a mai termelési költségekhez helyes arányban állhatna. Ha a gabonát az iparos dolgozza fel, ha a Lehet-e lovagiatlannak mondani Háromszéket, ha ezeket látva a harez vesta tüzét kialudni nem engedte s a két arczu Jánus békemosolyába megbízni nem tudott. Január 2 ától 21 -ig tartott e helyzet, mialatt mintegy ösztönszerüleg vonult minden jóra való ifju Kézdi-Vásárhelyre mint a háromszéki szabad- ságharcz Spártájába. Nem kellett véres kardot hozdozni, csak zász lót kellett bontani. Megtörtént ez is, A lelkes Martonfalva') bol a hirhedett Berzenczey-féle nép- gyülés is tartatott volt, a mikor nyerték a Mátyás huszárok a Kossuth huszár nevet — adta az első jelszót. Mintegy varázsütésre alakultak a századok, zászlóaljak előkerülnek az ágyuk, s szervezkedett ekkor először a tüzérség, (addig csak dilettánsok lévén azok) Gábor Áron vezérlete és a Bodola Lajos hadnagysága alatt (Semsey csak később lépett a tüzérséghez.) Es itt egy uj szakasza kezdődik a háromszéki Csatáknak. Az eddig önvédelmi harc most a nép- joí s szabadságharccá változott, s ha életéért s becsületéért sokat áldozott, ez utóbbiért legbecsesebb családi s vallásos ereklyéit ék- és étszereit, harangjait hozta élete és vére mellett áldozatul. De az újra kezdett harc uj embereket is követelt. A békekötést megelőzött időszak férfiainak félre kellett vonulniuk, részint a lekötött becsületszóért, részint mert állásp ontjuk már túl volt szárnyalva. Félre vo mit Berde Mózsa is, a ki eszélye, mint hazafiságával méltán betöltötte megbízatását. Megszűnt minden polgári kormányzat. Soha és sehol tisztábban nem nyilatkozott, a népfönség és önkormányzat. Mint egy. férh állott ekkor Háromszék, kinek szive lángból, feje és karja érczből állott. A katonai ügy élére az Erdélybe diadalmasan benyomuló Bem tábornok által ezredessé kinevezett Gál Sándor állott, a ki a reaktionariusó liszt előnyösen exportálható, oly árak állanak be, melyek magasabb földjáradékot biztosítanak. Pedig a mi lisztvitelünk állandóan gyarapodni látszik, váljon nem érdemes-e hát a jó nyers-terményt kiállítani ? A lisztkivitel Romániába \ 872-ben 388, már 1878-ban 3479 métermázsát tett, a folyó év i-ső negyedében 1408, a másodikban 1757, tehát félév alatt már 3165 metermázsát tett. A lisztbevitel 1872-ben 1217, miglen 1878-ban csak 203 : az idei első negyedben 557, a másodikban 742 metermá- zsára rúgott ; a be- és kivitel tehát emelkedett mi elég okot szolgáltat termékünk tökéletesítésére s a nagyobb kivitel elérésére, a mi valószínűleg sikerülni is fog, ha finomabb lisztet állítunk elő. Vagy valóban azt hiszi valaki, hogy az üzletember meg nem keresi a jobb nyersanyagot és hogy nem épen a kiállítások azon helyek, hol bizonyos nyersanyagok létezéséről legkönnyebben lehet tudomást szerezni ? — Vagy talán kendertermelésünk nem fontos ? Kötélárukból az idei i-ső évnegyedben 366, a 2 ikban 1534 metermázsa ment ki, viszont behozatott összesen ezen félévben 414 metermázsa. És viszont mindennek daczára Galicziából tengelyen ! ! ! nemcsak kendert hoznak be, de még a legközönségesebb pakkoló szövetet is ! Minő lendületet vehetne kendertermelésünk, ha okszerű áztatási rendszer lenne behozva és a gép segítsége igénybe véve. Van-e szükség Galatz, Braila, Gyurgewo, Rustschukon vitorlavászonra, ponyvára, kötélre stb. ? És ha igen, azt hiszik, hogy az iparos nem fogja személyesen, vagy szakértők által felkeresni a nyers anyag\ t ? Hát tőrökbuza termelésünkkel tulajdonképen miként állunk ? Mintegy 9022 holdon termel Háromszék tö- rökbuzát, hozama 346,532 mérő, tán a legnagyobb^ termés, mely az egész országban előfordul és ha osztrák tisztek által behálózott elárult, lekötött Csikszéket felverte, az osztrák tiszteket megug rasztotta. Ekkor kardlapozta volt meg Gyulai Albert a később oly szomorú hírre vergődött Kovács kapi tányt, a ki a s/abadságharcz után, mint egy Gassier uralkodott Háromszék felett. A csíkiak készséggel csatlakoztak a lelkes papság a Jankók' s Andrássyak stb. vezetése alatt. A polgári ügyek kormányát pedig ityefalvi Németh László orsz. képviselő, a Beöthy Ödön által Háromszékre teljhatalommal beküldött kormánybiztos vette kezébe, a ki életveszély között a mezőségen Maros- és Udvarhelyszéken január 20. érkezett meg Csik-Szentgyörgyre, a kérőbb bór- bönben megtört agg Jankó esperes kanonokhoz, kitől küldetése végrehajtására mintegy megáldatva az Olt jegén jutott Háromszék szentföldére Olt- szemre г» onnan S.-Sztgyörgyre. Itt a vezérférfiakat megbénítva találva, miután Berde Mózsával értekezett, január гг ikén K.- Vásárhely felé sietett, a hova épen akkor érkeztek meg" — talán Macskási Antal és Gyárfás Károly a Gál Sándor ezredesi oklevelével, a ki mini fen- nebb irók, gyors intézkedésével visszaszerezte Csíkot a szabadság ügyének. Németh László épen ez időszaknak termett férfi volt, minden uralmi vágy nélkül egyszerű határozott egyenes ember, a ki mintegy „karon vezette“ a magasztos jellemű Háromszéket, a melyhez intézett első „felhívásában“ ő mag'a monda, hogy: „megcsókoltam a nagy tettek szülötteinek földét, midőn arra beléptem.“ A „felhívásnak“ óriási eredménye lett. K.- Vásárhely ágyú, lőpor és gyutacs gyárrá alakult, Sepsi-Szentgyörgy fegyver, ágyúgolyó Öntődévé, tőlténygyárrá, melyhez mivel a férfiak harezba mentek, munkásokként székely leányok vállalkoztak. A falvak összehordott harangjaikat, a kinek ntála, tányéra, kanala volt ingyen szolgálöatta
