Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-03-27 / 25. szám
— 99 Előttem, ki román dalt ily szépen előadva még nem hallottam, kétszeresen meglepő volt. Beetho ven „Septuor“ négy kézre irt müve első részét játszották el aztán H. Gartner és E. Scnser asszonyok s most a zongora elhallgattával egy ifjú hölgy lépett az emelvényre Eötvös nagy irónk költeményéivel kezében. Mély csend s figyelemmel hallgatta a közönség, midőn a valóban vonzó külsejű hölgy Szemerjai R. k. a. Eötvös „a vár és kunyhó“ cimü költeményét oly érzelemdusan s némelykor megra adó lelkesült hangon szavalta el, hogy a gyönyörű költemény alakjai mintegy megtestesülve lebegtek képezeletünkben a teremben, s midőn az utolsó versszak is elhangzott, viharos tapsban tört ki a közönség, melyhez még a magyarul nem értők is oly készségesen csatlakoztak. Eobenweinné asszony énekelt egy magyar népdalt, melynek szépségéből azonban sokat levont a németes kiejtés ; de azért magyarokul tüntetőleg tapsoltunk, hiszen kétszeres érdeme, ho.-y a magy árny elvet, (melyért a román püspökök oly hosszú utat megtettek), birja s kedves hangjával magyarul, habár idegen kiejtéssel énekel is. Végül mint az est hősét, Szaboszlai L. k. a.-t kell megemlítenem, ki művészi tökélylyel kezelt hegedűjével ob- viharos tapsot és éljent, meg az isrnótlésrei kérés sajátszerű felkiáltásait idézte elő, ho y csak úgy ren gett bele a lég. Másodszor is kezébe vette azzal az igen jól álló nyugodt magatartással hegedűjét s minden segély nélkül részeltetett valóban művé szí előadásában, melyet ismét percekig tartó taps követett. — Ezután még Chopin „Scherzo“ müvét Gârtnerné asszony, Stenner Fr. énekelt egy német dalt, és az utolsó darabot : Verdi Requiem éből „Lacrimosa“ ábrándját játszotta el Brennerbergné asszony, a mire kezdetét vette 'az adományozott tárgyak kisorsolása, mely sorsjáték a tetemes bevétel egy igen jelentékeny részét képezi. Csevegliy. Színház, Szombaton, március 22 én Bérei Miksa jutalomjátékául Szigligeti Ede jeles népszínműve, a „Két pisztoly“ adatott Az eredeti címhez újra hozzáragasztották : „vagy Sobri lakodalma“, pedig a darabban épen Sobrinak van legkevesebb szerepe. Nem is fogható fel egészen, hogy miért kerül itt Sobri a krédóba akkor, midőn nincs egyetlen ténye, mely a cselekvény lefolyásár * behatással lehetne, az előbbre mozdítaná, vagy kifejlődésében késleltetné. Az, hogy Sobri a pandúrok elől csak úgy tud menekülni, ha rablóiból lakodalmas népet alakit, vagy hogy a borbélytól frakkot meg mellényt kér, hogy az álarcos bálban megjelenhessen: az a Stéin, vagy Bájkerti szerencsétlen esetére semmi befolyással sincs, sőt még az sem eléggé indokolt, hogy miért kelljen Báj kertinek épen Sob- rival jelenni meg ama végzetes bálban. Ha a darab a maga eredeti valóságában adatnék elő, hiszem, hogy mindezekre kellő felvilágositást nyerhetnénk, de igy mindig marad egy ür, melyet a néző úgy tölthet be, a mint épen kedve kívánja. — I mi az egyes ezereplőket illeti, elmondhatjuk, hogy azok mindent megtettek a dirab sikerültéért s ha mégis a közönség unatkozott, annak oka a felvonások és változások között levő boszantásig hosszú pauzákban keresendő. Jól alakítottak : S z a- b ó (Bájkerti), Bérezi (Sobri), Szakáll (Stein), A r a d i n é (Lujza), S z ab ó n é (Bibi), В é r c i n é (Rózsi). S i ménfalvi ma sokat elhagyott félszeg modorából s báró Sziitfoki szerepét dicséretesen oldotta meg. N y é ki elemében volt, komediázott és pedig nagy buzgalommal. Többet nem kéxünk belőle. Deák Péter urat pedig figyelmeztetjük, hogy kímélje a közönséget máskor s Ízetlenségeivel, eszelős mozdulataival menjen komediázni oda, hol országos vásárok alkalmával 5 krért szokták ürülni az ilyen művészetet. M u r a y n é, Demény, Miskolci jól megállották szerepükben. Vasárnap (márc. 23-án) bérletben Csepreghy Ferenc „Vízözön“ cimü 5 föl/onásos vigjátéka adatott. Mi a darabot illeti, annak taglalatába bocsátkozni nem akarunk. Megtették arra észrevételükét az arra hivatottak. Csak annyit jegyzünk meg, hogy őrizkedjék jövőre az igazgató ilyen „kiállitá sós“ darabot színre hozni. Nem vidékre való az. hói sem színpad sem ruhatár nem hozzá való. A íiarabban előforduló pár megkapó jeleneten kívül ífii inkább a nyelvezet szépségének köszönhető, nincs semmi mi a néző figyelmét leköthetné. Még a tündér tánc sem képes életet önteni a darabba, főleg ha olyan Deák Péterféle pásztor lábatlanko- dik ott, hol rá épen semmi szükség sincs. Ezy pásztornak ki megszokta az egyedül valóságot nem szabad Ízetlennek, helytelennek lenni. Juhai között ugráljon, fintorgassa arcát, hányja a cigánykereket de ha színpadra kerül, hagyja abba az egész komédiát. Deák P. ugyszólva összetörte az egész darabot, a közönség boszankodott s többen elakartak távozni a színházból. Jól fogták fel szerepüket: Si in é n f a 1 V i (Gábor Angyal) a kinek játékáról újra dicsérettel szólhatunk, csak beszélő orgánuma nem akar már egyszer odamódosulni, hogy élvezhetővé váljék. Szakáll (Mámor) ez úttal is kitünően alakított, ezt mondhatjuk Szabóról is. S z a b ón é szépen átgondolt szereppel lépett a közönség elé, Bérciné jól alakított, de nun volt egészen hangjánál, mit betegsége okozott D e- m é n y (Nóé) eléggé egészséges alak volt, valamint Nyéki és Miskolci is. A többi szereplők többé kevésbé jól fogták fel szerepüket. Közönség elég szép számmal. Hétfőn március 24-én Hennequin 3 felvonásos vigjátéka, a „Három kalap“ adatott a szegedi árvízkárosultak javára. A közönség sokkal cseké lyebbb számban jelent meg, mint a szent ügy érdekében várni lehe'ett volna. De ezen ne csodálkozzunk, mert egy ily kis közönség mint a miénk elébb-utóbb kimerül, főleg úgy hónap vége felé s ilyenkor könnyen feledi saját szükségletei mellett a nagyobb nyomort. Meghívás. A háziipart és ipari oktatást fejlesztő egyesülőt március hő 25-án tartott választmányi ülésében idei ápril nó 7-én d. e. 10 órakor a megye házánál háziipar egyleti nagygyűlés tartása határozta- tott el, melynek tárgyai : 1) Titkári jelentés. 2) A szövészeti tanműhelyről jelentés. 3) Pénztár állásáról „ 4) Elnök választás. 5) A kézdi-vásárhelyi müfaragó iskola további fenntartásáróli intézkedés. 6) Áz alayszabály 17-ik szakasza értelmében átalános ( tisztujitás. 7) Es végül az ápril hó 6-án tartandó választ mányi ülésből teendő indítványok tárgyalása. Ezen nagygyűlésre az egyesület t. c. tagjait tisztelettel meghívjuk. Sepsi Sztgyörgyön, 1879. március hó 25.én. Potsa József, Tarcali Endre, h. i. egyl. elnök. e. titkár. KÜLÖNFÉLÉK — Sepsi-Szentgyorgy város képviselő közgyűlése tegnap vette tárgyalás alá a honvédelmi mi niszterium azon leiratát, melyben a várost ezy kaszárnya építésére hívja fel. A közgyűlés örömmel fogadta a miniszteri leiratot s evy kaszárnya építését elhatározta ; a továbbiak elintézését ezy kiküldött bizottságra ruházta. Részünkről örvendünk, hogy a rég pengetett eszme valahára testet nyer ; egy állandó katonai laktanya sok tekintetben előnyére fog válni városunknak. Később e tárgyhoz még hozzászólunk. — A mozgósított vagyontalan katonák hátramaradott családjai részére begyült adományokból a belügyminiszter 350 frtot küldött megyénk főispánjához, az általa segélyezésre ajánlott 35 család részére kiosztás végett. — Szakáll Antal, a, városunkban működő szín- társulat kitűnő művésze s derék rendezője jutalomjátékául szombaton a „Két árva“ cimü hirhedt szin- mü fog adatni. Szakáll sok élvezetes estét szerzett közönségünknek művészies játékával s igy csak az érdem iránt rójuk le kötelességünket, midőn a kedvelt művészt közönségünk szives p rtfogásába ajánljuk. — Színházi játákend Pénteken március 28 án adatik „Aesopus, a mese királya“ eredeti vígjáték 5 felvonásban. Irta Rákossy Jenő. — Szombaton, 29-én Szakáll Antal jutalmául „Két árva“, francia színmű 4 felvonásban. írták D’Ennery és Cormon, ford. Vezéry Ödön. — Vasárnap, 30 dikán közkívánatra másodszor adatik „Piros bugyelláris.“ — A szörcsei tüzet illetőleg megbízható helyről következő sorokat vettük : Szörcse községében ápril hó 13-án történt tüzeset alkalmával kárt szenvedett 18 gazda, elégett 13 csűr, 7 ház több gazdasági épületek és takarmánynemek. Emberélet nem esett áldozatul, állatok nem estek a tűznek martalékává. A gyújtást állítólag szörcsei Kökösi Sándor biztatása folytán Nyáguj Róza 18 éves leány követte el, mindkettő a kovásznai kir. járásbi rósághoz kísértetett be s e lenük a nyomozat folyamatba tétetett. — A fővárosnak az árvíz ellen mogrédése. Szeged katasztrófája óta a városi képviseletnek к váló figyelmét vonta magára, s mint ismeretes Haris törvényhatósági bizottság, tag indítványt is tett e tárgyban, mely a közgyűlés által a középit- ési bizottság sürgős Jelintézése s véleménye alá bocsátatott, hogy enek alapján a főváros az érdemleges akciót megkezdje. A középitési bizottság 21 kén rendkívüli ülést tartó t ez ügyben, melyen Gerloczy elnök megemlítvén a 79-iki árvíz óta az árviz ellen tett intézkedéseket, jelezte, hogy a város még nem készíttette el egészen a Filatori- gátat ó Budán, a belvárosi lépcsőzetes rakpart fölemelését, s a Duna medrének mélyítését Ercsiig. Legelső dolognak véli a bizottság Máttyus indítványa értelmében a közlekedési minisztert megkeresni az enquete-tanácskozmány végett, s az országgyűléshez feliratot intézni azon kérelemmel, hogy utasítsa a kormányt, minden a főváros vész elleni megvédése céljából szükséges intézkédéseket, a mennyiben a törvényhozás hozzá járulását igénylik, mihamirább törvényjavaslat alakjába önteni és előterjeszteni. Egyszersmind Gerlóczy, Zsigmondy Freiszleder, Egerl, Varázsdi, Lechner az összes védmüvek megvizsgálására kiküldettek. — ‘Az ülés e tárgy elintézése után ellene nyilatkozott annak, hogy a budai keserűvízforrások közelében szemét- lerakó hely legyen. _ К GlokoJós Szegeddel. A fővárosban idéző sz egedi km l'ittség, mint a „Pesti Naplódban olvassuk, a Dunagőzhajózási társaság forgalmi igazgatóságánál is tisztelgett, hogy a Szolnok szegedi és a szatymáz-szegedi hajózási összeköttetés sürgős megnyitását kérelmezze. Medgyaszay forgal mi igazgató ur a küldöttséget ismert előzékenységével fogadta és kilátásba helyezte, hogy egyrészt a szatymáz-szegedi, más részt a szolnok-szege- di^ hajózási összeköttetés minél előbbi létesítése iránt sürgősen intézkedni fog, mi által Szentes, Csongrad, Mindszent s H.-M.-Vásárnely, melv városok most közlekedés tekintetében teljesen elzárt ádapotban tengenek, a közlekedés vonalába bevo natnának, a Szatymáz-szeged összeköttetés helyre állításával pépig a szeged környékbeli körülbelül 20.000 főre menő tanyai lakosság elzárt helyzeté bői megszabadulna és a bpesti-siegedi államvasUt- vonal helyreállításáig is használhatóvá válnék. — Szegedre küidptt segélypénzek. Szeged város polgármestere Pálfy Ferenc, körlevelet intézett a lapok szerkesztőségeihez, melyben megcáfolja azt a hirt, mintha az országban és külföldön gyűjtött s Szegedre küldött pénzadományok már most kiosztatnának. A polgármester a szegedi hatóság nevében kijelenti, hogy a pénzad 'Hiányokból, azon 5C0 írton kívül, melyet a pénzügyminiszter a királyadta 10.000 írtból küldött le kiosztás végett Kende Kanut kormánybiztosnak, — még egy fillér sem osztatot ki s a pénzek a legszigorúbb kezelés alatt álván, kiosztásuk későbbi időkre tartatott fen. A közönség megnyugtatására kívánatos, hogy e közlemény mennél szélesebb körben elterjedjen.* — Gr. Pálfl Jánosunk méltán feltűnést keltett 50000 frtnyi adományáról mellyel az árvízkárosultak segélyezéséhez járult, a „Közvélemény“ a következő adomát beszéli el hallomás után : A nemzeti kaszinóban egy iv volt kitéve, melyen az adakozások gyűjtöttek. Tornyai Schossbergert is felszólítják az aláírásra. Schossberger kezébe veszi az ivet és összeadja az addig begyült őszeteket. Es ugyan annyit irt alá, a mennyire az ő aláírásáig az összes adományok összege rúgott. Pálffy gr. tanúja volt* ezen jelenetnek s nemes versenyzéssel igyekezett Schossbergert „lefözni“ Aláirt 50.000 forintot. — A szultán mondta. Fournier francia nagy-"4 követ, mint Konstantinápolyból Írják az „E“ nek : 22 ikén d. u. 2 órakor nagy gálában, fényei kísérettel ment az udvarba, az uj elnöktől nyert megbízó levelét bemutatni. Ez alkalommal szóba jött Ausztria és Szaloniki is, mire a szultán oda nyilatkozott volna, hogy nem birja belátni azon feltolakodó rend- és csendfenntartási okot, mert ö semmiféle zavarról eddig mitsem tud, csak annyi jutott tudomására, hogy azon a vidéken, osztrák pénzzel bujtogatnak az ő nagy sajnálkozására. Fournies sem tagadta ezen állítás valódiságát. Kísérete már este szélűben beszélt erről. — A belga király mint tiszteletbeli esztergályos. E hó 18-án történt meg Londonban a Lord- mayor palotájában Lipót belga királynak az észté- gályoí-céhbe való ünnepélyes fölvétele. A gyülekezet elnöke a Lordmayor volt; jelen voltak a céh mesterei és elöljárói, Viscount Bganington a királynő kamarása, a city aldermanjai és sheriffjei, úgy sok hölgy is, köztük a Lady Mayoress és Burdes Coutts báróné. Lipót királyt a Lordmayor fogadta s odavezette székébe, rövid üdvözlő beszédet tartott, s azután a céhmester megnyitotta az ünnepélyt A király meghalgatta a céh gyűlés márc. 6*ki határozatát, aláírta az alapszabályokat s teljesítette a szertartásos kézadást. — A céhmester azután kívánt neki hosszu'uralkodást egy sziba l egységes és b >ldog nép fölött, mire a király köszönetét mondott. Örvend — mondá — a szerencsének, a melyben részesült s a szívélyes üdvözlésnek. At)ja szintén büszkeséggel nevezte magát a londoni céh tagjának. Nem hízeleghetek magamnak azzal, hogy tettem volna valamit, a mivel e megtisztelteiért megérdemelném, s e szives előzékenységet egy tagtársuk befolyásának kell tulajdonítanom. A király ezzel .lady Burdett lCoustsra mulatott tű ki maga is aisztagja a céhnek. A belga kr.üy céh-levele egy művésziesen faragott elefántcsont hengerbe van foglalva. — Magyar menyecske. Nemrég e >y Mészáron nevű magyar menyecskét, ki egy szentpétervári kollégiumi tanárhoz ment nőül, több napi togs ág ra ítéltek, mert Kusinszky vizsgálóbírót, ZuchanoV kerületi törvényszéki alelnököt és Barssov bíró megsértette.. Mészáros asszonynak ki s keleti töltenie a fogsági időt. A ig bocsátották ki azonnal Zaburov államügyészszel óhajtott beszélni, ki őt a trvszék előtt bevádolta volt. Zaburov rosszat sejtett és a magyar menyecskét Matussevics helye- tesse által fogadtatá. Ez alig jutott a szobába s alig hogy észre vette az. államügyész helyettest, rögtön rá rontott, kegyetlenül arcon ütötte és falegyezőjével ugyancsak kezdte ütlegelni. A meglepett ügyésznek alig maradt annyi ideje, hogy magát védelmezze és ezalatt megfutamodjék. Az ütle- gek olyanak voltak, hogy az államügy szobájában a legyezőnek csak darabjait lehetett corpus delicti gyanánt összeszedni. A magyar menyecskét az összefutott hivatalszóigák letartozttaták és elvitték Ruszinov zizsgáló biró elé, ki az asszonyt ismét, bilincsekbe vereté és bebörtönözteté. Előbb azt hitték, hogy Mészáros asszony örült, de az orvosi vizsgálat kiderítette,hogy a menyecske teljesen é-p eszü, csak kissé „heves természetű.“
