Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-03-23 / 24. szám
24 szám Szerkesztőségi iroda : Fépiac, Csulak-féle ház, hová * lap «zellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hiratal : Pollák Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Vasárnap, március 23. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. IX. évfolyam Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: Csütörtökön és TAsármap Előfizetési feltételek : Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — W-. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 5* kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór «óra 15 kr. к háraraszéb nHázíípap-&gjf[etJi és a ^sepsí-szetttgyörgjt örakéiiytós tűzo)ltá*sgytöt13 hivatalos közlöny ^Előíizetsi felhívás a IX. évfolyamának II. negyedére. :í 1: Előfizetési feltételek : Ápr— junius.............................1 frt 50 kr. Kü lföldre egész évre .... 8 frt —- kr. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó- hivatalának Pollák Mór könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- mattathatunk. ~J^§gtj§j; A „Nemere“ kiadóhivatala A. zernesti románok a magyárnyéiv mellett. Fog aras, 18Y9 március 15. Tekintetes szerkesztő ur ! Azt, a mit én itt leirok, a leghitelesebb forrásból vettem és hazafias kötelességemnek tartom a nyilvánosságnak átadni. Ezelőtt két héttel kiszállt nehány brassói román írástudó a történelmileg nevezetes Zer- nest községbe, hogy ott is aláírásokat gyűjtsenek a tisztelendő Román Miron érsek úrhoz intézett hálafelirat alá, a miért a magyarnyelvnek a. görög-keleti román népiskolába való bevitele eilen Bécsbe felfáradott Összehívták a község képviselőit és előadták jövetelük célját. Erre lett roppant felzúdulás a nép között — és hallatszottak szóról szóra ilyen nyilatkozatok : Az egyik közember : ,„Az ur sem volna ma ügyvéd, ha nem tudna magyarul.“ A másik közember : ,,Az ur sem lenne ma körjegyző, ha nem tudna magyarul.“ A harmadik közember : ,.Hát X. X. főpap miért taníttatja fiát épen Debrecenben, ha nem barátja a magyarnyelvnek ?“ A negyedik közember : „Az urak, kik ide jöttek, mind jól tudnak magyarul, miért dolgoznak tehát az ellen, hogy a mi gyermekeink ne tanulhassák meg a magyarnyelvet ? Ugy-e, azért, hogy önök és gyermekeik maradjanak urak, mi pedig és a mi gyermekeink maradjunk parasztok ?“ Mind : „Úgy van, nem jóban járnak ; nem írjuk alá ; takarodjanak !“ Es lön erre az írástudók közt nagy megdöbbenés és dolgot adott ára a népet lecsillapítani, Aláírás került az egész nagy községből négy. íme tisztelt szerkesztő ur, igy gondolkozik a józan eszü román nép a magyar nye’v felől. — Nem nagyítottam én, midőn közelebb azt Írtam, hogy a román nép barátja a magyarnak és az állam nyelvének, de az a baj hogy a na- tioban is már arisztokrácia képződött, a mely a zsiros fazakakat egymaga számára kivánja megtartani. Ismerem én a román nemzetet és annak lelkületét. Örök időkre barátja az a magyar hazának és magyar nemzetnek, csak vezetői ne vezessék álutakra s ne ijeszszék azzal, hogy a magyar ki akarja irtani a román nyelvet és a hitet. Már én csak megjósolom, hogy a román túlzók a nyelvkérdéssel is épen úgy fognak járni, ha el nem hallgatnak, m nt jártak a passiva politikával. Ott maradnak a gyepen s lógathatják lábaikat a nagy semmiségbe. A nép pedig követelni fogja a magyarnyelv tanítását és maga el fogja bocsátani az olyan tanítót, a ki nem fog tanulni magyarul. Hanem én miután a román nép között éltem le életem javát, — ajánlok valamit az or- szággyűlésnek, s a mit ajánlok, nem azért teszem, hogy ez a levél hosszabb legyen; hanem azért, hogy meghallgassák és meg is tegyék: íme a mit ajánlok az országgyűlés figyelmébe : Mikor ama tvényjavaslatot megszavazza, mondja ki egyúttal azt is, hogy 10—20 évig annyi és annyi magyar abc-t fog adni ingyen a görögkeleti és görög-katholikus román iskolák számára, a hányra épen szükség leend — s akkor aztán ne tartsunk attól, hogy a románnép nem fogja a legörömestebb megtanittatni gyermekét a magyarnyelvre. Csekély áldozat 10 év alatt félmillió magyar abc a román elemi népiskolák számára, — de ezerszeres kamatot fog hozni a testvériség és államegység érdekében. S nehogy valaki azt gondolja, hogy ez a terv tőlem sült ki : sietek megmondani, hogy Romániában is az az uzus a csángókkal, bolgárokkal s műiden más nyelvüekkel szemben Ott a magyar, stb. nyelvekről tudni sem akarnak és igy az apának egy abc-t sem kell vásárolni, mert román abc-t ad ingyen a kormány, sót még Ma* cedoniába is küldözget. — Nálunk tiszteljük a nemzetiségeket s igy az apa gondoskodjék román, tót stb. abc-ról, az országgyűlés pedig adjon ingyen magyar abe-ket mindeniknek, és 10 év múlva egy lélek sem fogja a magyarnyelvet idegennek tekinteni Dévénytől — Oj- tozig. Komolyan ajánlom a hon atyáinak ezt a javaslatomat becses figyelmükbe, s ha valakit a kíváncsiság késztetne megtudni, hogy ki beszél e szerény sorokban, tehát a t. szerkesztő ur meg is mondhatja — úgy négyszem közt ■— hogy ki legyen az az Éberfy. A képviseiőház márczius 17-iki ülésének napi rendjén a vallás és közoktatás ügyi minisztérium költségvetése állott ; s a ház nem jutott végére általános tárgyalásának. Irányi Dániel emelt szót, ismételvén a teljes vallás szabadságra és a polgári házasságra vonatkozó ismeretes eszméit és határozati javaslatát, melyben a minisztert a vallás- szabadság és a polgári házasságot tárgyazó törvény * „Piros bugyeliüris.“ — NépsziDmü 3 felvonásban. Irta Csepreghy Ferenc — Tóth Ede óta a népszínművek írásához kedvet kaptak. A „Falu rossza“ általános sikerén fel buzdultak a szinmüirók és egymásután teremnek a jobb, gyengébb népszínművek, melyekről azonban bízvást el lehet mondanunk, hogy maradandó becsük nincs, ho_»y a színpad deszkáin nem sokáig fognak fungálni. A népszínművek Írása és előadá- sa tehát napirenden van, mondhatnók divattá vált, a közönségnek is tetszik s több mulatságot talál bennök, mint a drámákban vagy szomorujátékok- ban. Hanem Tóth Ede meghalt s rövid élete csupán arra volt elég, hogy a népszínműnek, e hálá- datos genrenek pár mintaszerű példányát mutassa be csak. Aztán letűnt a szinmüirodalom egéről, mint egy rövid bujdosásu üstökös csillag : pályája utat mutatotott azoknak, a kik igazi tehetséggel rendelkezve, hivatva volnának őt követni. .Két névvc-l találkozunk ma e téren gyakrabban : Csepreghy és Lukácsy nevével. Az utóbbi ellapul, sem invenciója, sem kiviteli ereje nincs : hatásra számit s rendesen bukik. Csepreghy szerencsésebb. Benne több a tehetség, a megfigyelő ügyesség s általában tetszésnek örvendenek darabjai. A „Piros bugyelláris“.ról jól esik elmondanunk, hogy a sokféle szinü újabb népszínművek közt a legmaradandóbb értékű. Jól esik találkoznunk egy darabbal, mely a népszínművek rémeivel minők a pandúrok, betyárok, nincs annyira tömve, ámbár itt is megtaláljuk ha nem is a cigányt, legalább a „cigánynét“, az icés üvegeket, melyeknek, ury látszik, egy becsüleses népszínműből sem szabad kimaradniok. — Mindezek dacára azonban elmondhatjuk, hogy a „Piros bigyelláris“ nem má soit darab, hanem gondos megfigyelés után készült csinos munka. A tárgya nagyon családias színezetű. Török Mihály tölgyesi biró uram háza és udvara játszik benne, ö az egyik főszemély, a másik a felesége, Zsófi, a harmadik Csillag Pál, manipuláns strázsa- mester, a ki elveszti a piros bugyellárist, a melyben a legénység lénungja volt. Rövid kivonata a darabnak ez : Zsófi, most a kissé koros biró felesége hűséget esküdött még 14 éves korában Csillag Pálnak, a ki később katona lett s a kiről azon hir jött le, hogy elesett Königgratznél. Zsófi a hosszas várakozást megunta s férjhez megy a bíróhoz, egy becsületes, derék emberhez s összeszokott vele : megszerette. Török uramat, a bírót azonban nagyon bántja a gondolat, hogy „ha vissza találna kerülni Csillag Pali.“ S csakugyan vissza is jön s épen a biró há zába szállásolják el a strázsamestert. Ez nem tudja, hogy Zsófi férjhez ment s a birónak elpanaszolja baját, — elmondja, hogy a bugyellárist elvesztette, melyben a legénység 500 frt lénungja benne volt. Török uram kapóra veszi ezt a szerencsétlenséget s hálára akarván kötelezni az őrmestert, kölcsön adja az 500 forintot. Hanem mikor Csillag épen ki akarja osztani a legénység közt : akkor toppan be Z'-ófi s kisül, hogy ő a biró felesége lett. E feletti elkeseredésében oda dobja Csillag a biró szeme közé a pénzt s nem bánja, ha „bajba kerül is“ az elveszett pénz miatt. Ebből áll az első felvonás. Igen sikerült része a darabnak. Sok elevenséggel van Írva, mulattató alakokkal teljes a felébreszti a várakozást a továbbiak iránt. A második felvonás azonban már sokkal gyengébb. A bonyodalom lassan szövődik, — a helyzet nem elég világos, elannyira, hogy gyakran kell magyarázgatásokhoz folyamodni. A mellékszereplők itt többet foglalkoztatják a közönzéget, a mint -kellene s épen ezért mosódnak el a jellemvonások Ebben a felvonásban elő van adva, hogy biró uram levelet kapott a szomszéd helységből s neki oda kellene utaznia, de nem meri itthon hagyni a menyecskét. Megbízza tehát Hájast, Pennást és Gyurkát, hogy vigyázzanak rá. Azalatt, mig ő távol van, Csillag megtudja, hogy feljelentették a kapitánynak s az árulkodással a bírót gyanúsítja ; Zsófi, hogy megtudja, ki volt a feladó, kártyavetőt hivat, a ki aztán csellel kiküldi a birónét s az 500 frtot kilopja a ládából ; hanem Peták káplár, — ki közbe legyen mondva, öreg fővel maga is kisértetbe jött a lopásra, megfogja a cigánynét s elveszi tőle a pénzt. A vacsorára hivott Hájast és Pennást Csillag zsákba dugva kiviszi s a pocsolyába löki, de mikor visszatér, a férj már megérkezett az ablakon át s a betörő huszárőrmester láttára „megszállja ölyv- ként sanda gyanú“ s kérdőre vonja feleségét háza becsülete elrablásáért. A harmadik felvonásban e miatt biró uram ki teszi a szűrét Zsófinak, hanem megjön a szomszéd- faluból egy parasztasszony leányával s ez más fordulatot ad a dolognak. Az idegen asszony elmondja hogy ő régi kedvese a birónak s az eladó leány mellette a biró leánya. Egyszersmind elhozza a piros bugyellárist, a mit ott felejtett nálok Csillag Pál a leány szobájában, a hol örök hűséget esküdött s házasságot Ígért az őrmester neki. Ezt az eseményt a diseretió fátyla fedi s igy nem szabad arról sokat beszélni. De mégis elég volt az arra, hogy a biróné asszonyom felpattanjon s ártatlansága érzetében mind a bírót, mind Csillagot kérdőre vonja, a kik szépen ki is vallják hibájukat őszintén. A legénység megkapja a lénungot, a ládából kilopott 500 frt előkerül, Török uram és felesége közt szent lesz a béke s a strázsamester elveszi a biró leányát. * A mese tehát jól van kigondolva és elmésen, bár sok helyen túlságosan van részletezve. Vannak benne sallangok is, — de általában tőrül metszett
