Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-03-20 / 23. szám
23. szám Sepsi-Szerdgyörgy, 1879. Csütörtök, március 20. h Q V ,\ IX. évfolyam 11 Szerkesztőségi F oda : Főpiac, Csulak-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal Pollák Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Megjelenik ezen lap heteml kint kétszer: H csütörtökön és vasűraaf j 33 és a físepsü-sz3 szépirodalmi és közgazdászat! lap, Előfizetési teltételek : Helyben házhoz hordva, vagyjj vidékre postán küldve F.gész évre . . 6 írt — kr-. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . I frt 5* kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-serért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. furata tes fctkSdnyg. Az alföldi vész парок. Lapunk rnult száma bezáríakor vettük a lapokat, melyekben о Felsége levele közölve volt s igy bár kissé megkésetten, most adjuk a fenséges gondolkozásról, népe iránti atyai szeretetről tanuskod > királyi levelet az alábbiakban : Kedves Tisza ! Tekintettel a több oldalról nyilvánult kívánalmakra s az ország minden részében már készii oben levő loyahs tüntetésekre, szándékomban volt Nőmmel, a Császárné és Királynéval házasságunk 25 évfordulójának ^közelgő ünnepélyes alkalmával Budapest fővárost meglátogatni, hogy szeretett magyar királyságom lakossága köréhen is annak szerencse kivánatait, mint tapasztalt szeretető és ragaszkodása ujabbi bizonyítékát elfogadjam, E szándékom tejesítése által saját óhajtásomnak is feleltem volna meg, mert mindig örömömre szolgál hü Magyarországom népével találkozhatni Azon súlyos sorscsapások azonban, melyek által a lakosság nagy része a Tiszavidéken bekövetkezett vizáradás folytán sujtaloit, azon elhatározásra indítottak, hogy említett szándékom kivitelétől eltekintsek és pedig azon kívánság által vezéreltetve, hogy azon költségek, melyek ez alkalomból a törvényhatóságokat, községeket, testületeket vagy egyeseket érték volna, valamint az ezen alkalomból netán alapítványokra szánt összegek, a mennyiben lehetséges és legalább részben, a balsors által sújtott s a segélyre oly sürgősen ráutalt szükclködók javára foniittassanak. Utasítom Önt, ezt oly hozzáadással közzé tenni, hogy Kn ezen kívánságom lehető du; teljesítését, mely által a mindenkor á dozatkés; i lakosság szűkölködő polgártársai sz nvedései1 áldásosán enyhítheti, egyszersmind írányombar való szeretet és ragaszkodás legörvendetesebb és szivemnek legjobban eső bi/.onyitékául fogom tekinteni. Egyidejűleg egyszersmind intézkedtem, hogy Önnek, a legközelebb múlt napokban már kézbesített összegeken kívül még további negyven ezer forint Saját nevemben s Nőm a Császárné Királyné nevében, magánpénztáramból kiszolgáltassák, mely összeg Ön által a Tisza áradása folytán sújtott szükölködok segélyezésére lesz fordítandó. Kelt Budapesten, 1879 évi márczius hó 13-dikán. Ferenc József. A király utja ő Felsége a király a már előre jelzett utazását .Szegedre 16-án este 8 óra 20 perckor kezdte meg külön vonattal. Ő Felsége 8 óra után érkezett az osztrák államvaspátya udvarára és Zichy Ferraris gr. államtitkár, Jekelfalusy miniszteri tanácsos, Thaisz Elek főkapitány és Gottlieb állomásfőnök által fogadtatván, a fényesen világított királyi váróterembe vonult. Nehány perccel a vonat elindulta előtt ő Felsége a pályaudvar peronjára lépett, a hol a nagy számmal megjelent díszes közönség lelkes éljenekkel fogadta. — Miután Tisza miniszterelnökkel ne- hány szót váltott, ő Felsége szalonkocsijába vonult vissza, mire a vonal útnak indult. Ö Felsége kíséretében utaztak: Tisza, Wenk- heim miniszterek, Mondel és Beck tőhadsegédek, Pulz altábornagy, Görgey tábornok, két szárnysegéd, Tarkovics miniszteri tanácsos, Peöcz osztály- tanácsos, ő Felsége katonai irodájának két hivatalnoka és Doleschalk úti marsall.” A vonatot Ceglédig Hübner felügyelő, Ceglédtől tovább pedig Romberger. a tiszavidéki vasút igazgatója vezetik. A király megérkezése Szegedre. A király 17 ikén hét órakor reggel érkezett, kívánságára nem volt semmi ceremónia, se katonaság, se rendőrség nem lett kirendelve. Lukács kormánybiztos és a polgármester fogadták Kál-lay- val. A. polgármester vezette a vész színhelyére. — Az államvasutnál e célra két ponton és nyolc csői* nak várakozott, kettő közülök marina-csolnak a szükséges legénységgel. A mentési munkálatok a megállapított rendben megszakadás nélkül folytak, a király mindenkit munkájánál akart látni; külsőleg csak annyi történt, hogy a király csolnakjának ülőhelye szőnyeggel volt bevonva és az indóház melletti mentő kikötőbe nehány deszkadarabbó\ lépcső rögtönöztetett. Időzése hivatalos jelzés szerint egy óráig tartott. A reáliskolában volt az első megállapodási hely, innen a Kálvária felé az alföldi vasúthoz ; onnan a Felső városon át a Széchényi tértől a hídfőig; itt megnézte a dunagőzhajó- üási ügynökség épületében összpontositott mentésvezetést. Szeged város veszedelme. Szeged, március ió. A házak megszemlélésére kiküldött bizottság hivatalos adatai szerint mindössze 335 ház áll fenn. Alsó-városban csupán 17 ház maradt. Ebből négy középület, egy zárda, egy iskola, két apáca-intézet. Rókus városban 14 ház maradt. Ebből három középület, egy kórház, egy iskola, egy parókia. A Felső-városban 56 ház maradt. Ebből két középület, e.y zárda, egy iskola. A belvárosban megmaradt 21S ház. Ebből 6 középület, egy gymnazium, e_-y reáliskola, honvéd laktanya, elemi iskola, árvaház, városház. A 70-iki összeírás szerint tanyai házakkal együtt van 956b. A tanyai házak között nem történt s emle. Annyi azonban bizonyos, hogy a homoki magaslaton kívül a többi tanyák ledőltek. Homoki magaslaton lehet 1400 ház. Ledőlt tehát 7831 ház a kül és bel területen. .Szeged, március 16. Értékek mentése szívó erélylyel foly. Mindenki utalványt kap közcsolnak A fővárosból. Budapest, 1879. március 15. (A szegedi átviz és a főváros hangulata — Adakozások. — Hangverseny. — Népszínház.) Beköszöntött a végpusztulás, a nyomor, egy irtóztató nap hajnala, melynek sugarainál egy város, alföldünk gyöngye, Szeged nap nap után omlik össze. De nem ! Elég volt egy fél nap, hogy milliók szive hivó könyörgésre, részvétre induljon akkor, midőn holttetemeket, koporsókat emel a Tisza és ezrek futnak, menekülnek vagy vesznek ! oda pőrén, éhesen, fázva, dideregve, hol mindenütt I sár és iszap. Hideg szél fodrozza a vizet, irtózatot, j félelmet gerjeszt, melyek harangok félrevert zugá- N sát viszik, meddig elfojtják a gondolatot. A főváros, az ország szivében vészharanggá lettünk és egyre kongatjuk, bármerre megyünk : adjatok, adjatok ! / főváros e pillanatban nem is tehet eg"ye- bet, mint adakozásra szólitni a nagy közönséget, pénzt, élelmet, hajót küldeni, mert most érezzük i fazán, hogy Szeged pusztulása mekkora seb a nemzet testén, de a melyet gyorsan bekötnünk, . gyorsan gyógyítanunk kell s nem beszéddel, mint a nagyb'jti kereplő, hisz millió magyar csak tud I cselekedni !— Mindenütt pár napja hangzik már: ' Szeged nincs többé ! Magyarország második gyön- ; gye elenyészett ; — a vihar, a szélvész oly dühvei törte át vizárral a gátat, hogy négy óra elteltével a városházat és a monumentális állami reáliskola falait maldosták a habok, melyre a főisjoán és polgármester is sirva fakadtak. A jelen körülmények között minden figyelem a Sándor-utca felé irányul, hisz az országgyűléstől messzeható intézkedéseket vár mindenki. Álta lánosa panasz a kormány ellen, mert a mulasztások, melyeknek Alföldünk e legszebb és leggaz dagabb része áldozata lön, csak nagyszerű tények ereje által lehet ellensúlyozni A főváros lakossága buzglókodik is a nemes tettekben, bár harag és elkeseredés teljes erővel zudul a kormány ellen. — Tényeket Írunk, mert általános a meggyőződés, hogy Szeged megmenthető lett volna, igen, mondom, dacára annak ; a magyar főváros páratlan nagyságban áll az adakozások és gyűjtések tényében, mindig megmutatta, hogy szive az országnak, honnan a vér kering s ha veszély van, készen áll, ha a nemzettestnek bármely része segítségére szorul. Az élelmi szerek waggonokkkal szállíttatnak Szegedre ; e tekintetben a kormány és a főváros Hatósága a magasabb katonai körökkel (br Edels- heim Gyulai) megtette a közös intézkedéseket. — Siet mindenki tenni valamit, mert ott, hol eddig- jólét és öröm tanyázott, ma jajveszéklés, sirás hangzik ; hol eddig sárga vetések aranykalászai rengettek a délibáb ragyogásában, ma emberek sirja, a pusztitás emelt gyászos teme őt. Ezrenkint tódulnak Szegedre. Ma Bécsből érkeztek mentő csolna- kokkal magyar ifjak Pestre, kikhez többen csatlakozva siettek a vész helyére. A fővárosból hányán vannak ott ; ennek rokonai, annak barátai, üzleti összeköttetések, másfelől a tudvágy ing-ere vezetett sokakat, talán jobb vigasztalásoknak adjanak helyet. Az egyetemi fiatalság lent van, az egyéves önkéntesek szintén, hogy segítsenek. A mentésben eddig Porzsolt Gyula és Zubovits működtek bra- vourral, — több száz férfit, asszonyt és gyermeket megmentve. Mig lent a mentés és nagy munka zsibbaszt- ják a katonaságot és a többi működőket s mig ezeren a veszély és halál karjaiban kiáltoznak segélyért, megfagyva szinte : addig Budapest csak a tegnapi nap folyamában harmincezer írttal járult a szerencsétlenek fölsegélésére s holnap holnapután bizonyára nagy mérvben indul meg a vidékiek adakozása is, köztük Sepsi-Szentgyörgy, mely nem szokott soha elmaradni, midőn jótékony s hazafias ügyet magyar bőkezűséggel szoktak felkarolni. — Dány főispán távirati kérésé folytán naponkint 10 ezer darab kenyér fog küldetni a főváros és 12 ezer drb a kormány részéről ; a kormány Arad és Temesvár proviant házaiból szintén sok ezer kényeiét vitet Szegednek s vidékének. A „Pesti Napló“ jelenti ma, hogy Szegeddel a direkt összeköttetés me.szünt. Mi lesz tovább ? A vész és nyomor egyre tart ; a mentők szaporodnak, de micsoda segítség ez akkora kebelrázó szerencsétlenséghez képest ? Nincr’, a kinek a phantasiája megközelíthetné azt a szörnyű képet, a mi Szeged helyén látható. Ott voltam, láttam; oh iszonyú! ninzs toll ezt leírni. Mi lesz az isten e csapásának vége ? Szentesről keringenek ma vészhirek fővárosunkban. „A katasztrófa bekövetkezett — sürgönyzik. — Veszve vagyunk ; mentési kisérlet hiusul. A nép Bánfalva és Orosháza felé fut. Borzasztó szél dühöng.“ Bár merre megyünk, kávéházban, színházban, kaszinóban, mindenütt a szegediekről foly a beszéd Reg- geli, de főleg esti lapokhoz a délután kora óráiban sem juthatunk. „Pesti Napló“ vagy „Hon“ t ezer aranyért greizlerben vagy tőzsdékden, sőt kávéházakban nem szerezhetünk. Az érdekeltség és részvét igen nagy. Nemsokára Liszt hangversenye is meg fog történni asze.ediek javára, mely iránt az érdekeltség előre is rendkívüli. Az irók és művészek társasága fogja rendezni ; a kör elnöksége, továbbá Jókai Mór s Apponyi Albert gróf távirati fölkeresésére Liszt Ferenc ma válaszolt s megígérte, hogy e célra közre fog működni. E hangversenyen Jó- kainé Laborfalvi Róza Jókai Mórnak „A bölcső“ cimii, a szegedi árvízre vonatkozó költeményét fogja szavalni. Egyszersind megemlítjük, hogy Liszt a budapesti Liszt-egyletnek Kolozsvárról sürgöny- nyözte, hogy a 18-án tartandó hangverseny a szegediek javára adassék. A szegedi árvíz által sújtotok javára a népszínházban ma jótékonycélu előadás lesz, mely alkalommal Benedek József által magyarosított „Szegedi kupec“ kerül színre. A fővárosi közgyűlés Szeged városának 15 ezer frtot szavazott meg. Siessünk a segélylyel ! „kétszer ad, ki gyorsan ad ‘ s isten áldása leend a jóltevőkön. Dózsa Déza,
