Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-03-20 / 23. szám

23. szám Sepsi-Szerdgyörgy, 1879. Csütörtök, március 20. h Q V ,\ IX. évfolyam 11 Szerkesztőségi F oda : Főpiac, Csulak-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal Pollák Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Megjelenik ezen lap heteml kint kétszer: H csütörtökön és vasűraaf j 33 és a físepsü-sz3 szépirodalmi és közgazdászat! lap, Előfizetési teltételek : Helyben házhoz hordva, vagyjj vidékre postán küldve F.gész évre . . 6 írt — kr-. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . I frt 5* kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-serért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. furata tes fctkSdnyg. Az alföldi vész парок. Lapunk rnult száma bezáríakor vettük a lapokat, melyekben о Felsége levele közölve volt s igy bár kissé megkésetten, most adjuk a fenséges gondolkozásról, népe iránti atyai szeretetről tanuskod > királyi levelet az aláb­biakban : Kedves Tisza ! Tekintettel a több oldalról nyilvánult kívánalmakra s az ország minden részében már készii oben levő loyahs tünteté­sekre, szándékomban volt Nőmmel, a Császár­né és Királynéval házasságunk 25 évfordulójá­nak ^közelgő ünnepélyes alkalmával Budapest fővárost meglátogatni, hogy szeretett magyar királyságom lakossága köréhen is annak sze­rencse kivánatait, mint tapasztalt szeretető és ragaszkodása ujabbi bizonyítékát elfogadjam, E szándékom tejesítése által saját óhajtá­somnak is feleltem volna meg, mert mindig örömömre szolgál hü Magyarországom népével találkozhatni Azon súlyos sorscsapások azonban, melyek által a lakosság nagy része a Tiszavidéken be­következett vizáradás folytán sujtaloit, azon elhatározásra indítottak, hogy említett szándé­kom kivitelétől eltekintsek és pedig azon kíván­ság által vezéreltetve, hogy azon költségek, melyek ez alkalomból a törvényhatóságokat, községeket, testületeket vagy egyeseket érték volna, valamint az ezen alkalomból netán ala­pítványokra szánt összegek, a mennyiben lehet­séges és legalább részben, a balsors által súj­tott s a segélyre oly sürgősen ráutalt szükcl­ködók javára foniittassanak. Utasítom Önt, ezt oly hozzáadással közzé tenni, hogy Kn ezen kívánságom lehető du; teljesítését, mely által a mindenkor á dozatkés; i lakosság szűkölködő polgártársai sz nvedései1 áldásosán enyhítheti, egyszersmind írányombar való szeretet és ragaszkodás legörvendetesebb és szivemnek legjobban eső bi/.onyitékául fo­gom tekinteni. Egyidejűleg egyszersmind intézkedtem, hogy Önnek, a legközelebb múlt napokban már kéz­besített összegeken kívül még további negyven ezer forint Saját nevemben s Nőm a Császár­né Királyné nevében, magánpénztáramból ki­szolgáltassák, mely összeg Ön által a Tisza áradása folytán sújtott szükölködok segélyezé­sére lesz fordítandó. Kelt Budapesten, 1879 évi márczius hó 13-dikán. Ferenc József. A király utja ő Felsége a király a már előre jelzett utazá­sát .Szegedre 16-án este 8 óra 20 perckor kezdte meg külön vonattal. Ő Felsége 8 óra után érkezett az osztrák államvaspátya udvarára és Zichy Ferra­ris gr. államtitkár, Jekelfalusy miniszteri tanácsos, Thaisz Elek főkapitány és Gottlieb állomásfőnök által fogadtatván, a fényesen világított királyi vá­róterembe vonult. Nehány perccel a vonat elindulta előtt ő Fel­sége a pályaudvar peronjára lépett, a hol a nagy számmal megjelent díszes közönség lelkes éljenek­kel fogadta. — Miután Tisza miniszterelnökkel ne- hány szót váltott, ő Felsége szalonkocsijába vonult vissza, mire a vonal útnak indult. Ö Felsége kíséretében utaztak: Tisza, Wenk- heim miniszterek, Mondel és Beck tőhadsegédek, Pulz altábornagy, Görgey tábornok, két szárnyse­géd, Tarkovics miniszteri tanácsos, Peöcz osztály- tanácsos, ő Felsége katonai irodájának két hiva­talnoka és Doleschalk úti marsall.” A vonatot Ceglédig Hübner felügyelő, Ceg­lédtől tovább pedig Romberger. a tiszavidéki vasút igazgatója vezetik. A király megérkezése Szegedre. A király 17 ikén hét órakor reggel érkezett, kívánságára nem volt semmi ceremónia, se kato­naság, se rendőrség nem lett kirendelve. Lukács kormánybiztos és a polgármester fogadták Kál-lay- val. A. polgármester vezette a vész színhelyére. — Az államvasutnál e célra két ponton és nyolc csői* nak várakozott, kettő közülök marina-csolnak a szükséges legénységgel. A mentési munkálatok a megállapított rendben megszakadás nélkül folytak, a király mindenkit munkájánál akart látni; külső­leg csak annyi történt, hogy a király csolnakjának ülőhelye szőnyeggel volt bevonva és az indóház melletti mentő kikötőbe nehány deszkadarabbó\ lépcső rögtönöztetett. Időzése hivatalos jelzés sze­rint egy óráig tartott. A reáliskolában volt az első megállapodási hely, innen a Kálvária felé az al­földi vasúthoz ; onnan a Felső városon át a Széché­nyi tértől a hídfőig; itt megnézte a dunagőzhajó- üási ügynökség épületében összpontositott mentés­vezetést. Szeged város veszedelme. Szeged, március ió. A házak megszemlélé­sére kiküldött bizottság hivatalos adatai szerint mindössze 335 ház áll fenn. Alsó-városban csupán 17 ház maradt. Ebből négy középület, egy zárda, egy iskola, két apáca-intézet. Rókus városban 14 ház maradt. Ebből három középület, egy kórház, egy iskola, egy parókia. A Felső-városban 56 ház maradt. Ebből két középület, e.y zárda, egy is­kola. A belvárosban megmaradt 21S ház. Ebből 6 középület, egy gymnazium, e_-y reáliskola, honvéd laktanya, elemi iskola, árvaház, városház. A 70-iki összeírás szerint tanyai házakkal együtt van 956b. A tanyai házak között nem történt s emle. Annyi azonban bizonyos, hogy a homoki magaslaton kí­vül a többi tanyák ledőltek. Homoki magaslaton lehet 1400 ház. Ledőlt tehát 7831 ház a kül és bel területen. .Szeged, március 16. Értékek mentése szívó erélylyel foly. Mindenki utalványt kap közcsolnak A fővárosból. Budapest, 1879. március 15. (A szegedi átviz és a főváros hangulata — Adakozások. — Hang­verseny. — Népszínház.) Beköszöntött a végpusztulás, a nyomor, egy irtóztató nap hajnala, melynek sugarainál egy vá­ros, alföldünk gyöngye, Szeged nap nap után om­lik össze. De nem ! Elég volt egy fél nap, hogy milliók szive hivó könyörgésre, részvétre induljon akkor, midőn holttetemeket, koporsókat emel a Tisza és ezrek futnak, menekülnek vagy vesznek ! oda pőrén, éhesen, fázva, dideregve, hol mindenütt I sár és iszap. Hideg szél fodrozza a vizet, irtózatot, j félelmet gerjeszt, melyek harangok félrevert zugá- N sát viszik, meddig elfojtják a gondolatot. A fővá­ros, az ország szivében vészharanggá lettünk és egyre kongatjuk, bármerre megyünk : adjatok, ad­jatok ! / főváros e pillanatban nem is tehet eg"ye- bet, mint adakozásra szólitni a nagy közönséget, pénzt, élelmet, hajót küldeni, mert most érezzük i fazán, hogy Szeged pusztulása mekkora seb a nemzet testén, de a melyet gyorsan bekötnünk, . gyorsan gyógyítanunk kell s nem beszéddel, mint a nagyb'jti kereplő, hisz millió magyar csak tud I cselekedni !— Mindenütt pár napja hangzik már: ' Szeged nincs többé ! Magyarország második gyön- ; gye elenyészett ; — a vihar, a szélvész oly dühvei törte át vizárral a gátat, hogy négy óra elteltével a városházat és a monumentális állami reáliskola falait maldosták a habok, melyre a főisjoán és pol­gármester is sirva fakadtak. A jelen körülmények között minden figyelem a Sándor-utca felé irányul, hisz az országgyűlés­től messzeható intézkedéseket vár mindenki. Álta lánosa panasz a kormány ellen, mert a mulasztá­sok, melyeknek Alföldünk e legszebb és leggaz dagabb része áldozata lön, csak nagyszerű tények ereje által lehet ellensúlyozni A főváros lakossá­ga buzglókodik is a nemes tettekben, bár harag és elkeseredés teljes erővel zudul a kormány ellen. — Tényeket Írunk, mert általános a meggyőződés, hogy Szeged megmenthető lett volna, igen, mon­dom, dacára annak ; a magyar főváros páratlan nagyságban áll az adakozások és gyűjtések tényé­ben, mindig megmutatta, hogy szive az országnak, honnan a vér kering s ha veszély van, készen áll, ha a nemzettestnek bármely része segítségére szo­rul. Az élelmi szerek waggonokkkal szállíttatnak Szegedre ; e tekintetben a kormány és a főváros Hatósága a magasabb katonai körökkel (br Edels- heim Gyulai) megtette a közös intézkedéseket. — Siet mindenki tenni valamit, mert ott, hol eddig- jólét és öröm tanyázott, ma jajveszéklés, sirás hang­zik ; hol eddig sárga vetések aranykalászai renget­tek a délibáb ragyogásában, ma emberek sirja, a pusztitás emelt gyászos teme őt. Ezrenkint tódul­nak Szegedre. Ma Bécsből érkeztek mentő csolna- kokkal magyar ifjak Pestre, kikhez többen csatla­kozva siettek a vész helyére. A fővárosból hányán vannak ott ; ennek rokonai, annak barátai, üzleti összeköttetések, másfelől a tudvágy ing-ere veze­tett sokakat, talán jobb vigasztalásoknak adjanak helyet. Az egyetemi fiatalság lent van, az egyéves önkéntesek szintén, hogy segítsenek. A mentésben eddig Porzsolt Gyula és Zubovits működtek bra- vourral, — több száz férfit, asszonyt és gyermeket megmentve. Mig lent a mentés és nagy munka zsibbaszt- ják a katonaságot és a többi működőket s mig ezeren a veszély és halál karjaiban kiáltoznak se­gélyért, megfagyva szinte : addig Budapest csak a tegnapi nap folyamában harmincezer írttal járult a szerencsétlenek fölsegélésére s holnap holnapután bizonyára nagy mérvben indul meg a vidékiek adakozása is, köztük Sepsi-Szentgyörgy, mely nem szokott soha elmaradni, midőn jótékony s hazafias ügyet magyar bőkezűséggel szoktak felkarolni. — Dány főispán távirati kérésé folytán naponkint 10 ezer darab kenyér fog küldetni a főváros és 12 ezer drb a kormány részéről ; a kormány Arad és Temesvár proviant házaiból szintén sok ezer kénye­iét vitet Szegednek s vidékének. A „Pesti Napló“ jelenti ma, hogy Szegeddel a direkt összeköttetés me.szünt. Mi lesz tovább ? A vész és nyomor egyre tart ; a mentők szaporodnak, de micsoda segítség ez akkora kebelrázó szerencsétlenséghez képest ? Nincr’, a kinek a phantasiája megközelíthetné azt a szörnyű képet, a mi Szeged helyén látható. Ott voltam, láttam; oh iszonyú! ninzs toll ezt leírni. Mi lesz az isten e csapásának vége ? Szentesről keringenek ma vészhirek fővárosunkban. „A ka­tasztrófa bekövetkezett — sürgönyzik. — Veszve vagyunk ; mentési kisérlet hiusul. A nép Bánfalva és Orosháza felé fut. Borzasztó szél dühöng.“ Bár merre megyünk, kávéházban, színházban, kaszinó­ban, mindenütt a szegediekről foly a beszéd Reg- geli, de főleg esti lapokhoz a délután kora óráiban sem juthatunk. „Pesti Napló“ vagy „Hon“ t ezer aranyért greizlerben vagy tőzsdékden, sőt kávéhá­zakban nem szerezhetünk. Az érdekeltség és rész­vét igen nagy. Nemsokára Liszt hangversenye is meg fog történni asze.ediek javára, mely iránt az érdekelt­ség előre is rendkívüli. Az irók és művészek tár­sasága fogja rendezni ; a kör elnöksége, továbbá Jókai Mór s Apponyi Albert gróf távirati fölkere­sésére Liszt Ferenc ma válaszolt s megígérte, hogy e célra közre fog működni. E hangversenyen Jó- kainé Laborfalvi Róza Jókai Mórnak „A bölcső“ cimii, a szegedi árvízre vonatkozó költeményét fogja szavalni. Egyszersind megemlítjük, hogy Liszt a budapesti Liszt-egyletnek Kolozsvárról sürgöny- nyözte, hogy a 18-án tartandó hangverseny a sze­gediek javára adassék. A szegedi árvíz által súj­totok javára a népszínházban ma jótékonycélu elő­adás lesz, mely alkalommal Benedek József által magyarosított „Szegedi kupec“ kerül színre. A fő­városi közgyűlés Szeged városának 15 ezer frtot szavazott meg. Siessünk a segélylyel ! „kétszer ad, ki gyor­san ad ‘ s isten áldása leend a jóltevőkön. Dózsa Déza,

Next

/
Oldalképek
Tartalom