Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-03-13 / 21. szám

smét ilyen kísérletről tesz jelentést a Politische Correspondenz.

Hafiz pasa a kosovói kormányzó ugyanis egyes séget kötött Szkener béggel, az albán liga vezé révei, a következő fetételek alatt i • A liga 40.000 embert bocsát a porta rendelkezésére folyó évi mi jus 5-éig‘ 2. Az ottomán kormány nevezi ki a segélysereg parancsnokát, és állami költségen fölszereli- 3 Hű arnauta népe szolgálatainak elismerése fejében, önállókig fogja kormányozhatni a szultán a kossovói vilajetet, Szkender béget nevezi ki a köz- igazgatás főnőkévé, akit külön jo „okkal és szabadalmakkal fog felruházni*

Szkender bég már meg is kezdette működését, hogy eleget tegyen kötelezettségeinek. Alsó- Albániában számos toborzO hivatal működik és a visegrádi, novavárosi, csajniczai, novibazári, priz- rendi és djakovai kerületekben hemzseg a sok al- pán ujoncz. Genie tisztek vezetéke mellett a vila jetnek majdnem minden városát erősitik és nagy mennyisé ü lőszert szállítanak az erődökbe. Az természetesen később fog megválni, hogy szilárdította e a portát ezen szövetséget. Mi egyelőre kétkedünk benne, mert, a mint mondják, ezen egyeségben nagy reszők van a Boszniából megugrott ja- vithatlan fanatikusoknak

Kossuth Lajos atyjának sirja.

Zlinszky Istvánné a Kossuth atyja sirja ü. yé- ben következőket Írja az „Ellenőrinek :

„Kondoros, 1879. március 6.

T. szerkesztő ur ! Az ismeretes sirügyben az alábbi sorokat volt szerencsém nagy hazánkfia — Kossuth lajoshoz intézni :

Mélyen tisztelt nagy hazánkfia !

Közeledvén az idő, mely ré i óhajtásomat megtestesitendő leend, t. i. ön jó édes atyja sírjának rendbehozása s emlékkővel ellátásának ideje, mert honleány társaim oly szép összeget gyűjtöttek és küldöttek be hozzám, a mi a mai körülmények között csakis a nagy' név varázsa mellett volt eszközölhető, — bátor vagyok tehát ismét háborgatni ön drága nyugalmát — s tiszteletteljesen kérni fel, miszerint magas beleegyezését szResked jék adni arra nézve, hogy az üdvözölt hamvait ez alkalommal az uj és valóban díszes a.-dabasi ref. sirkertbe átvitethessem s az újítást ott eszközöltethessem.

Okvetlenül szükséges ezen eljárás, mert maholnap bekövetkezik az idő, midőn harminc év letelvén, az ó temető egyéb célra lesz fordítandó, s ekkor úgy' is át kellene azon hamvakat szállítani, — melyeket a feledésnek végkép átadni nem akarunk.

Engedje meg m. t. nagy hazánka, ho.'y ez al- kalmrit me.ragadva, örömemet nyilváníthassam legutóbbi betegségéből szerencsés kigyógyulása felett. Adja isten, hogy soká, igen soká élhessen a magyar haza és mindnyájunk örömére teljes jó egészségben, hogy láthassa még a haza jobb napjainak felderülését is. Engem pedig tartson meg jó emlékezetében, mely nekem holtig legbecsesebb kincsem leend.

Z 1 i n s z к у Ist V ánn é.u

A nagy száműzött erre a következő levelében válaszolt :

„Collegno (al Baraccone) Italia, 1879. febr. 22. N... Asszonyom !

A halál kényszerűségével szemben az ember vigasztalást keres azon gondolatban, hogy a sir menedékház, mely háboritlan nyugalmat ad.

Nekem, — megvallom, — nehezemre esnék e nyugalom megháboritásának eszméjével megbarátkozni.

Nincs okom attól tartani, hogy ha majd porrá leszek, valakinek eszébe juthat poraimat kizavarni akarni a sirból, melybe végnyu alomra fognak tétetni ott, ama tengerfokon, a hol nőm és leányom hamvai oly' régóta várnak reám. De az ily kizavartatás eszméje oly kellemetlenül hat érzelmeimre, hogy ha legkisebb okom volna ez esélytől tartani, bizonyára e szavakat vésetném sírkövemre : „hagyjatok békében ! ne bántsatok ! Ekként érzek magamra nézve. Szegény jó atyámra nézve pedig a gondolat, hog-y hamvainak ki kell zavartatniok azon sir nyugalmából, melyben már 40 év óta nyu- gosznak, megvallom, annál inkább nehezemre esik mert e hamvaknak, melyeket ngod általam soha meg nem hálálható kegyelete a feledéstől megóvni vállalkozott, most, annyi évek után felszedése már csak azért is baj s feladat, minthogy az egyszerű fakoporsó, melybe zárva voltak, már alkalmasint rég porrá korhadt.

Azonban ngod arról értesít, hogy a temető, mellben atyám sirja van, már közel időben más célokra fog lordittatni.

Ez döntő körülmény, mely választást nem hagy fenn s érzelmeimnek rezignációt parancsol.

Mégis csak jobb a ngod kegyeletes gondviselése mellett most eszközlendö átszállítás, mint azon kilátás, hogy a temetőnek más célokra fordításával atyám hamvai vagy az ott nyugvó többi halottak földi maradványává vegyesen valamely közös sirba jussanak, miként a csatákban elesettekkel történik, még ha a „névtelen félistenek“ közé tartoztak i.s, vagy pedig az ásó és ekevas szórja szét a föld porával összevegyült hamvakat.

Hát én e tekintetben is egészen szabad kezet

hagyok ntod kegyes jóindulatának. Méltóztassék legjobb belátása és szivének csak nemesre képes sugalata szerint cselekedni.

Ngod engem örvendésének kijelentésével tisztel meg legutóbbi betegségemből felgyógyulásom felett. Szives érdeklődését a leszivesebben köszönöm ; a jo egészség bizonnyal nagy áldás az életben s én annak becsét annál jobban érzem, minél több szenvedés jutott osztályrészemül ; nagyon kínos állapot, ha ez még testi szenvedéssel is tetéz- tetik. Hanem megvallom, sokszor azon kérdésen kapom rajta magamat, ha nem volt volna-e jobb, ha hosszú kínos betegségem kigyógyit ama mis-к még kínosabb betegségből, melyet életnek neveznek ? . . . . Ngod pedig nekem még hosszú életet is kíván ! Ugyan minek ? . ... A kinek életcélja meghiusittatott, annak élete neki nehéz teher — s másnak nem használ. Hát ugyan minek ? On azt mondja, hogy annak, hogy „a haza napjainak felderülését láthassam“. — A mint a dolgok állanak, bizony soká kellene élnem, hogy ezt láthassam, — ha ugyan még látható lesz ! Nem mondom, hogy nem lesz. Nemzetek élete nagyon szívós, igen ne hezen halnak meg, még ha a loyalitást az önfen- tartási ösztönnek főbbe helyezve, maguk állanak is be sírásónak saját sirjoknak megásásához. — En nem mondom, hogy nem lesz, mert a történelem néha igen váratlannl kizökken a kerékvágásból, a melybe az „i n t é z ők“ mesterségesen beleterelték. Egy perc viharszeJe évek szemetjét seperheti el. Néha még századokét is; volt példa reá. Hát isten tartsa meg nemzetünkben a reményt a jobb napok felderüléséhez S a remény legyen anyja az önbi zalomnak s ez az erős akaratnak, melytől a cselekvés születik De a mennyire az adott helyzetből következtetni lehet, tartok tőle, hogy e derű nagyon sokáig fog magára váratni. Gondoskodtak erről Bécsijén és folyvást gondoskodnak s Budán ugyancsak tolják e gondoskodás szekerét nagy engedelmesen s a Sándor utcából ugyancsak kenik e szekér tengelyét nagy készségesen. Mig majd egy szép napon Bécsben is, Budán is, a Sándor-utcá- ban is arra ébrednek fel, hogy ... a muszka gondoskodik !

Engem hát annak a késő derűnek problematikus reménye bizony nem engesztelhet ki a tehetetlen élet unott terhével. Úgy érzem, hogy vagy e kor nem nekem való, vagy én nem vagyok e korba való. En halálommal nem h igyuk űrt magam után. Hát bocsánatot kérek, de a hosszú élet kivánatát nem köszönöm. Szerencsére a 77 dik év nyomja vállaimat s ez meglehetősen biztosit, hogy e kívánat nem is teljesül. De kérem, legyen ngod meggyőződve, hogy az önkénytes, keresetlen nemes kegyelet, melyet atyám emlékének szentelt, önt hálás emlékezetemben a mig csak élek, mindig kiváló helyep fogja tartani.

Méltóztassék szívesen fogadni e biztosítást s vele nagyrabecsülésemet s tiszteletemet.

К о s s u t h.“

Egyszersmind van szerencsém tudatni, hogy e szent célra szánt adományok még mindig elfogadtatnak általam.

Kondoros, u. p. M.-Berény, márc. 6.

Közli : Zlinszky Istvánné.

A szókely „kis üstök“ tárgyalása az orszâghàzban.

Csikmegye közönsége, kézdi-vásárhelyi Dezsi Jánosné, Udvarhelymegye közönsége, Kézdi-Vásár- hely város képviselő testületé, Torda Aranyos megyében fekvő Alsó-Szent Mihályfalva, Szikfalva, Aranyos-Rákos, Bágyon, Csegez, Körend községek az 1878. évi XXIV. te. módosítása, — esetleg az 1868. évi XIV. te. 12. §-nak a Székelyföld lakóira leendő fentartása iránt beterjesztett felirataira nézve a kérvényi bizottságnak következő véleménye : a képviselőház 1879. január hó 29-én tartott 54-iki ülésében Tibád Antal s társai által e tárgyban tett indítványának tárgyalását elrendelvén, a kérvények felhasználás végett a ház irodájában kitétetni véleményeztetik.

Ugrón Ákos hosszabb indokolással előterjeszti a követxezö elleninditványt :

„Tekintve, hogy az 1878. XXIV. te. az 1868 XIV. te. 25. § ának 2. bekezdésében foglalt azon intézkedéseket, miszerint a Székelyföldén eddig egy alsó-ausztriai akónál nem nagyobb üstön két írtnak lefizetése mellett szeszt főzhetett, meg nem szüntette ;

tekintve, hogy a pénzügyminiszter a fennálló törvény intézkedéseit és ez által a Székelyföld lakosságának a kis üsttel való pálinkafőzési jogait önhatalmúlag meg nem szüntetheti ;

tekintve végre, hogy a pénzügyminiszter a 42 ezer 226. szám alatti rendeletének fentartása mindennap kiszámíthatatlan kárt okoz :

utasítsa a ház a pénzügyminiszter urat hogy 43 226. szám alatt kiadott rendeletét azonnal vonja vissza.“

Orbán Balázs pártolja Ugrón indítványát.

Nagy Gábor megnyugszik a kérdésnek kilátásba helyezett tárgyalásában, de erre határidőt kér kitüzetni

Ugrón Gábor : Különösnek találja, hogy a pénzügyminiszter nem járult a közgazdasági enquête kiküldéséhez, de ily kis dologban enquetet akar tartatni. Élesen birálja a kormánynak szóban forgó rendeletét s kikel a pénzügyminiszter elen

a miért az nem hallgatja beszédét. Pá'tolja Ugrón Ákos indítványát. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon. A pénzügyminiszter, ki a beszéd közben elhagyta a termet, ismét elfoglalja helyét.)

Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter : Nem tartja a parlamentáris gyakorlattal megegyez- tethetőnek, hogy egy kérvény tárgyalásánál mellékesen tétessék ily fontos intézkedés s azért nem járul Ugrón Ákos indítványához.

Ugrón Gábor ellenében megjegyzi, hogy nem fog tőle leckét elfogadni. — (Elénk helyeslés jobb felől.)

A t. képvise’ó ur azt hiszi, — úgymond — hjgy Ö nagy hangjával és gesztikulációjával valakit meg fog ijeszteni és imponálni fog; tessék elhinni, hogy velem szemben e célt nem fogja elérni, és épen azért, mert azon modorho nem szók tam és annak tanúja lenni nem kívántam, eltávoztam a teremből. — (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélső Italon.)

En jobb reményben vagyok a székely képviseli urakról, mint ő, a ki azt mondja, hogy a székely képviselő urak egy őket érdeklő anyagi kérdéstől feltételezik, hogy miképen fognak, szavazni. — En felteszem a székely képviselő urakról, hog'y nem azért jőnek támogatni a kormányt, hanem mert meggyőződésüket követik, (lilénk helyes lé jobb felől.) ' s s

Hogy ez ügyben a tanácskozás még meg nem tartathatott, annak oka a ház elfoglaltságában rejlik. Záros határidőre magát szóló nem kötelezheti, de ígéri, hogy a tanácskozmány a lehető legrövidebb idő alatt meg fog tartatni. (Helyeslés jobb felől.)

U g г о n Gábor személyes kérdésben kíván szólni. (Halljuk ! Halljuk !)

Szóló figyelemmel hallgatta a miniszter előadását; a különbség kettőjük között az, hogy л miniszter ur, mid<4n saját .... (Felkiáltások : Ez nem személyes kérdés ! Nagy zaj.)

E 1 n ö к : Méltóztassanak meghallgatni a kép viselő urat. (Nagy zaj. Halljuk 1) Csak arra figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy szorítkozzék csupán a személyes megtámadásra, ha ilyren van.

Ugrón Gábor; A különb & * a miniszter közt és közte n az, h így a mini ízt с*пзк, ha tárcájába vágó ügy tárgya'tatik a házban, a tárgya lást figyelemmel kisérni hivat ilos kötelessége. Ne keni mint képviselőnek, dacára annak, bármily kellemetlen legyen is a miniszter ur hebegését végig hallgatnom, azt tenni hazafias kötelességem (Élénk visszatetszés jelei a jobboldalon. Felkiáltások : Rendre ! Rendre !)

Elnök : (Csenget.) T. ház ! Kötelességem a

t. képviselő urat ezen, a parlamenti illemet sértő kifejezésért rendre utasítani. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.)

l ibád Antal: Nem fogadta el Ugrón ellen- inditványát, mert azzal a ház belenyúlna az adminisztrációba. (Helyeslés a jobboldalon.)

Ugrón Ákosnak, ki őt azzal gyanúsította, hogy csak azért tette meg indítványát, hogy otthon megtudj ík, hogy e kérdésben felszólalt, — azt válaszolja, hogy meg van győződve arról, hogy Ugrón minden lehetőt el fog követni arra nézve, hogy mai beszéde el ne jusson választókerületébe. (Élénk tetszés és derültség.) Elfogadja a kérvényi bizottság véleményét. (Elénk helyeslés a jobboldalon.)

Úron Ákos : T ház ! Személyes kérdésben kivánok szólni. (Felkiáltások jobbfelől ; Nincs személyes kérdés !)

Azt a következtetést, mely beszédemben Tibád képviselő urra vonatkozólag volt, saját szavaira alapítottam. Ő ugyanis azt mondta nekem magánúton (Nagy derültség job; felől), hogy a pénzügyminiszter semmiféle halasztási indítványba nem fog belenyugodni.

A ház elfogadja a kérvényi bizottság Indítványát, s ezzel Ugrón indítványát mellőzi.

K i s-K őrös város a szeszadóról szóló törvénynyel engedélyezett pálinka - főzés iránt, a pénzügyminiszter által 43241 878. sz. a. kiadott körrendelet 1. §-ának 2. pontját hatályú i kívül helyeztetni kéri, — A kérvényi bizottság a kérvényt tanulmányozás végett a pénzügyminiszternek kiadatni véleményezi.

Sárköz у / űréi ; A köveikező elleninditványt nyújtja be :

„A pénzügyminiszter utasittatik az 1878. évi 44.241. számú pénzügyminiszteri körrendelet 1. § 2'. pontjának hatályon kivülhelyezésével az 1878. XXIV. te. 2. §-át épségben fentartani ; a mennyiben pedig a jelzett pénzügyminiszteri rendelet által az adómentes pálinkafőzésre jogosultak az 1878-ik évben jogaikat nem gyakorolhatták volna, nekik az adómentes pálinka főzéshez az eddigi mód szerinti gyakorlatot f. évi március végéig pótlólag engedélyezni.“

Kiss Albert: Pártolja Sárközy ineitványát.

Tisza Kálmán miniszterelnök : kétségbevonja azt, hogy a törvénnyel ellenkeznék a szóban forgó rendelet.

Szóló ellenkezőleg a rendeletet törvényesnek és helyesnek tartja magában véve mert a törvénynek intenciója nem lehet a törvénynek kijátszása és a törvény folytán elkövetett csalás. (Igaz ! Úgy van !) Azt pedig senki sem fogja kétségbe venni hogy azon titulus alatt, hog.y egy hektolifor fö^et* neiik az illetőknek saját terméséből, az által, hog eze kifőzés egyes községekben a létező szeszgyá^