Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-02-16 / 14. szám

hatósági igazolványt előmutatni, mely szerint azon hely, honnét az utas jön, pestis mentes. EzenHutézkedés a rendelet vételével lép ha­tályba. Miről méltóságodat további szives intézkedés és veszteg intézeti igazgatónak értesitése végett tudósítom. Fogadja méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten 1879 évi február hó 10-én. A miniszter helyett Gróf Zichy Ferraris Viktor, s. k. államtitkár. Bukurestböl. — Saját levelezőnktől, — (A pe»tU. — ílyárfás Albert, ref. lelkész.) link ürest, 1879. február 9. Tisztelt szerkesztő ur ! A lapok közelebbről Romániából azon hire, két terjesztették, hogy a lakosság legkisebb félel­met sem tanusit az Oroszországból jővő pestis-hi- rek hallatára, — hanem csak úgy beszél azokról, mint napi újdonságokról. Bármily cholerikus vér- mérséküeknek ismerem is a románokat, kiknek lanyha vérüket csak nagyobb események szokták izgalomba hozni, én mégis csak azt mondom, hogy aggódik itt a lakosság és pedig annál inkább, mi­nél jobban nő a veszély nagysága és minél inkább terjed a pestis közeledéséről a hir. A kormány azonban megtett minden intézke­déseket a veszély elhárítására. Úgy vesszük észre itt, hogy az osztrák-magyar kormány még most is kissé gyanakvó Romániával szemben, legalább az egyezség s az ezt követő rendeletek után azt kell következtetnünk. A román kormány elindította már körülbelöl egy héttel ezelőtt a 8 ik gyalogezredet, mely Jász­városon volt Skulenibe és Unghenibe s ezek fog­ják azon kordont képezni, mely a román-osztrák határtól, Skulenitől Radantzig terjed ; a 3. és 6-ik ezred Gáláéból a Pruth torkolatáig ment s ez kor­dont fog tartani Skuleniig. Ungheni község, mely csupán 30 házból áll, egészen veszteghelylyé ala­kíttatott át ; minden ház egy-egy vesztegzár. Van ott egy orvos, van szépen berendezett gyógyszer- tár. A kormány megbízása folytán dr. Petruscu, egyetemi tanár elutazott Szentpétervárra, hogy ott találkozzék az európai többi megbízottakkal. A kamara — jól felfogva a helyzet aggasztó voltát, a pestis behurcolása megakadályozása vé­gett 950,000 frank rendkívüli hitelt szavazott meg a kormánynak. A kormánynak igen sürgős teen­dői vannak s ezeket még eddig el is végezték ; — úgy szeretnék intézni a dolgot, hogy a pestisnek nyugatra való terjedése megakadályoztassék, arra nézve óhajtaná, ha az európai hatalmak megtilta­nák együttesen az orosz csapatok átvonulását Ro­mánián keresztül. Az előintézkedések ellen tehát nem lehet ki­fogásunk, csak valóban az volna óhajtandó, ha a többi hatalmak s különösen Ausztria Magyarország ne tekintsenek folyvást kancsal szemmel Romániára s bízzanak is valamit benne. * A bukaresti magyarságot érdeklő hírek kö­zül egy igen nevezetes, de egyszersmind szomorú tudósitni valóm van. Az egész Bukurest, még a román előkelő körök is, nagy megindulással vet­ték a leverő hirt, hogy itteni derék református lel­készük, tiszteletes Gyárfás Albert ur önök­höz pályázott el. Úgy tudjuk, Ilyefalván csak nem nem rég ürült meg egy lelkészi állomás, mely alig lehet jövedelmezőbb, mint a bukuresti ecclésia s t. Gyárfás ur mégis elpályázott oda. Ránk nézve ez a hir leverő. Egy papot vesztünk el benne, ki a szó teljes értelmében lelkész, egy embert vesz­tünk el benne, a kinek magas társadalmi művelt­sége jótékonyan hatotta át nemcsak az egyházat, de az összes magyarságot is. Elénk közigazgatási ereje, alkotó szelleme, a nemes célokért hőn lelke­sülő szive egyikké tették őt a legnépszerűbb em­bereknek, kiket valaha a bukuresti magyar egy­ház és társadalom maga között látott. Az odaadó ragaszkodás, az önzetlen szeretet, melyet hivei vele szemben tanúsítanak, talán elég erős kapocs lesz rá nézve s nem fog elkívánkozni tőlünk. Azt hi­szem, a püspök ur ő méltóságának is kellene be­folyni arra, hogy az annyi viszályok rohamát kiál lőtt bukuresti egyházat valahára biztos és erős ke- zek közt lássa állandóan. Annyit szenvedett ez egyház, hogy valahára isten áldásának kell tekin­tenünk egy magas nűveltségü, erős kezekkel kor­mányzó és apostoli szelidségü lelkész itt működé­sét. к sorok is ejtsék gondolkozóba a derék lel le észt, kit sehol oly őszintén tisztelni és szeretni nem fognak, mint itt. Időjárásunk felette megengedt. Locs-pocsban járunk s a bukuresti városi elöljáróság a tisztaság­nak nem nagy barátja. r. 1. — 45 — Szláv lapok szemléje. A mirigyvészről a „Golosz“ két vezércikket hoz, melyekben konstatálja, hogy a járvány nem terjed s hangsúlyozván az orosz kormány által a kór ellen tett intézkedések elégséges voltát a kül­földi kordonok és az orosz kiviteli kereskedelmet megszorító rendszabályok alkalmazását fölösleges­nek tekinti. Ezen rendszabályok a járvány mérvei­nek nem felelnek meg. Németországnak és Ausz­tria Magyarországnak a rendszabályok életbe lép­tetése előtt kellene bevárniok a helyszínére kikül­dött szakértő orvosaik véleményeit. A járvány ál­tal meglátogatott helyek területén tapasztalt és te­hetséges őr rendkívüli hatalommal s uralkodójának bizalmával felruházott őr Loris Melikoff tábornok áll. Bizalmat vetve ennek ismeretes óvatosságába és erélyébe, foglalkozhatunk belügyeinkkel, külö­nösen termesztő erőink fejlesztésével, a mitől ellen­ségeink szeretnék, hogy figyelmünket elfordítsuk. Hivatkozva Astrachánból kapott megnyugtató ma­gántávirataira, a „Golos“ azt jelenti ki, hogy az orosz ellenségek érdekében áll a veszélyt nagyí­tani s ha ezt orosz emberek teszik, az ellenségek kezére játszanak. A „Novoje Yremiaíf a katonai őrvonalakra való játékot helytelennek mondja. A romániai és osztrák kordonok csak puszta tüntetéseket jelen­tenek s az orosz diplomáciának joga van kívánni, hogy a szomszédok a kordonok felállításától egy­előre tartózkodjanak. Némely orosz áruk bevitele ellen irányult német és osztrák tilalomra orosz rész­ről hasonló tilalommal, — vagy az illető árakra Oroszországba való bevitelénél szedendő vámok felemelésével kellene válaszolni. Ez nem lenne megtorlás, hanem csak az egyensúly visszaállítá­sára vezető rendszabály s elővigyázat az ellen, — hogy a külföldi tilalom érvénye a szükséges határ­időn túl ne maradjon érvényben. Á temesvári „Národne Glasznik“ Angyelics Germán bácsi püspök budapesti missziójáról a kö­vetkező sorokat közli Budapestről ; Angyelics püs­pök pár napja időz már Budapesten. A g. kel. vallásu szerb püspöki conferencia határozata foly­tán van ő kiküldve, hogy a magyar kormánynak előadja a Karlovitzon tartott püspöki értekezlet nézeteit a boszniai és hercegovinál g. kel. lakos­ság vallási ügyéről. Angyelovics püspök ez ügy­ben cönferált már Tisza miniszterelnökkel, az igaz- ságügyérrel, a vallás és közoktatási miniszterrel. Ang)relics innen Becsbe utazik, hogy ő Felsége előtt adja elő a bosnyák szerbek ügyét. Mi — úgy­mond a temesvári lap fővárosi levelezője — üdvö­zöljük a karloviczi püspöki cenferencia szerencsés választását a közvetítő egyén személyére vonatko­zólag'. Angyelovics püspök egyike azon szerb fő­papoknak, ki képességeinél fogva mint a Szerb Hierarchia történeti kiváltság'os jogainak kitün c? ismerője és személyének egyéb tulajdonainál fogv a is mint az összes orthodoxianak képviselője pra e- sentálhatja magát. A ő missiójától a legjobb ered­ményt várjuk, ha mindjárt nem is engedjük magun­kat át azon iluzióknak, mintha t. i. mindenütt csak is rózsás utakon járna. A katholikus propaganda s Rómának fáradhatlan ármánya igen jól kezdte az utat egyengetni arra névé, hogy Boszniát és Hercegovinát mint két tiszta katholikus horvát tar­tományt tüntesse fel. Ezen körülménynek megvilá­gítása nemcsak Angyelics püspök feladata, hanem mindnyájunké, hogy t. i. ne engedjük, miszerint az egy fajú, egy és ugyanazon vallásu testvéreink a török igából a katholikus propaganda és a fra- treselc ármányának jármába kerüljenek. LEGÚJABB. Az osztrák minisztérium ülést tartott február 12-én délben, melynek tárgyát a cabi­net újjáalakításának föltételei képezték. Auer­sperg hg. és Unger miniszter hir szerint hatá­rozottan kijelentették, hogy nem maiadnak meg hivatalukban. Erősen állítják különben, hogy a kilépett tagok helyét a legközelebbi 48 óra alatt betöltik. Hírlik, hogy esetleg Taaffe gr. lép az újjáalakított kabinet éléie és akkor a belügyi tárcát is átveszi. Lehetséges azonban hogy a kabinet volt tagjainak egyike vállal­kozik a kormányelnökségre, és pedig Strenmyr. Mad rid, febr 12 A Patria jelenti Tan­gerből, hogy a fe/.i kormányzó a MuhíjdrEz- mecset szentélyébe menekült, hogy meneküljön a föllázadt lakosság elől, A marokkói szultánt gutaütés érte. Teljes fejetlenség uralkodik. KÜLÖNFÉLÉK. — Kitüntetés. Ő cs. és apostoli királyi Fel­sége 1878. évi december 31 én Gödöllőn kelt leg­felsőbb elhatározásával Salamon Antal, a m. kir. erdélyi csendőrparancsnokság állomány ába tar­tozó sepsi-szentgyörgyi Őrmesternek a közbizton­sági szolgálatban töltött sok évi és sikeres szolgá­lat teljesítése elismeréséül a koronás ezüst érdem­keresztet legkegyelmesebben adományozni méltóz- tatott. Kitüntetés. Z. dr. Knöpfler Vilmos királyi tanácsost, Maros-Vásárhely szabad kir. város alsó kerületének országgyűlési képviselőjét újabban az a kitüntetés érte, hogy Tisza miniszterelnök meg­bízta a pestis ügyében azonnal Bukurestbe utazni, hogy ott gróf Hoys nagykövetnél jelentkezve, min­den intézkedéseket szakértőleg* megvizsgálva, írás­ban azonnal jelentést tegyen a m. kir. minisztéri­um előtt. Hogy épen Z. dr. Knöpfler Vilmost s nem valamely kézügyben levő fővárosi orvostudort érte a fontos megbízatás, az valószínűleg abból következik, hogy Z. dr. Knöpfler Vilmosnak mind hely, mind pedig nyelvismerete a kitűnő szakkép­zettség mellett leginkább megteheti a kívánt szol­gálatot. — A szövészeíi tanműhely javára városunk polg'ár.sága által folyó hó 22-kén rendezendő tánc­vigalomra az előkészületek megtétettek. A rendező bizottság megalakult, mely a meghívókat — méh. Potsa József főispán ur mint elnök megbízásából bocsátotta ki. Belépti dij személyenként 1 frt, csa- ládjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. — Császár Bálint városi polgármesternél e hó 13 án kedélyes névestély folyt le. Az estélyen je­len volt a polgárság egy része, kiket a kedélyes házigazda igazi magyaros vendégszeretettel látott el. A háziasszony gazdag és iz’etes vacsorája, a felköszöntők szellemes toasztjai — s általában az élénk, fesztelen jókedv, mely e társaságban mutat­kozott, mind befolytak a jelenvoltak teljes megelé­gedésére. — Megbízható forrásból, Budapestről vett ér­tesülésünk alapján azon székében keringő hir, mintha a kormány a „nemsokára bekövetkezhető válság“ esélyeivel komolyan foglalkoznék, minden alapot nélkülöz. Háromszékmegyében az ilyen hí­reket egyes ál apostolok nagyon is jól fel tudják fúni, azért megnyugtatásul, a mire különben egye­bütt szükség nem volna, közöltük e dementit. Az ellenzék ilyen álhirei még most csak arra valók, hogy az ember érdemök szerint megmosolyogja azokat. — Hivatalos közlemény. Az orbai járási szol- gabirói-segédi állás lemondás következtében meg'- ürülvén, annak betölthetése végett pályázatot hir­detek következő feltételekkel : Ezen állomást el­nyerni óhajtó hozzám március hó 10-éig beadandó folyomodásában igazolja : a) Hogy a 22 évet be­töltötte és nincs apai vagy gyámi hatalom alatt, b) Hogy valamelyik jogalcademián jogot hallgatott, avagy hogy megfelelő hivatalt viselt, c) Hogy ezen hivatalt viselésében képzettséget és szorgalmat mu­tatott. d) Hogy kifogástalan előélettel bir. Kelt Sepsi Szentgyörgyön, 1879, február 1-4 én. Potsa József, főispán. — Mull számunkban a helybeli nőegylet köz­vacsorával összekötött táncvigalmára történt ada­kozások kimutatása tévedésből kikerülte a javitnok figyelmét s igy az ott előforduló számos sajtóhi­bákért szives elnézést kérünk. — Hymen. Szathmári Károly színművész, kit elkezdve a nemzeti színpadtól, — hazánk minden színpada ismer, eljegyezte a szép és bájos Paskovsz- ky Antóniát, esküvőjük Debrecenben f. é. február 24-én megy végbe. E hírrel kapcsolatban megem­lítjük, hogy a pár április 5-én Sztupa Andor szín­társulatához fog jőni Brassóba. — Liszt vagyona Liszt Ede a nem rég meg­halt osztrák főállam ügyész a kitűnő jogász, unaka- testvére volt nagy művészünknek, Liszt Ferencnek. E derék férfi hatvanegy éves korában gyomorrák­nak esett áldozatul, nemcsak szeretett rokona volt Liszt Ferencnek, hanem egyszersmind tőkéjének kezelője is. Ez a tőke, a mint a „Fővárosi Lapod­ban olvassuk, kerek 100,000 frt. Még fiatal korá­ban, egy ebéd fölött Rotschild h. inté a bőkezű s jótékonyságokra nagyon sokat áldozó művészt, hogy jó lenne valamit félretenni most, mikor köny- nyü. A művész mosolyogva egyezett belé s odaa­dott százezer frtot, melyet biztos helyre tettek be, s melynek kezelője dr. Liszt Ede volt. Egyebe nincs is a nagy művésznek, ki milliókat szerzett. Lisztet természetesen igen leverte szeretett rokona halála. — Magyar ember Szibériában. A lapok a „Hon“ nyomán, legközelebb egy igen érdekes tu­dósítást hoztak egy magyor fogoly felöl, ki Szi­béria ólombányáiban tartatik elzárva. E hirt most illetékes helyről a tényállás következő vázlatával erősíti meg a „B. C.“ Zemplénmegye kistornyai származású Csodák György értelmes néptanító, 1868-ban egy, helysége szolgabirói hivatala által kiállított igazolvánnyal egy rokona látogatása vé­gett Gácsországba utazott. Az orosz, határon ta­lálkozott egy orosz őrjárattal, a mely őt kétségte­lenül — miután más magyarázatot a dolognak alig lehet adni — igazolványa dacára brevi manu ma­gával hurcolta. Csodák György élemedett atyja — látván, hogy fia nem tér vissza s azon hirt kapván Gácsországból, hogy fia orosz rendőrök

Next

/
Oldalképek
Tartalom