Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-12-21 / 102. szám

Pávai Vájná Elek jelentése. Méltóságos főispán ur ! Az erdélyi gazdák jelen év október 2—5-én Sepsi Sztgyörgyön tartott vándorgyűlésének okt. 5-én délután a -j. alatt mellékelt felirati fogalom­ból is kitetsző hét, a gyűlés általános helyeslésé­vel érvényre juttatni határozott, a haza közszük­ségeit és sürgősen orvoslandó bajait tárgyazó in­dítványaimnak a magyar kir. kormány, illetőleg a magvar birodalmi törvényhozó testülethez juttatá sára' az erdélyi gazdasági egylet igazgató választ­mánya oly feltétellel bízatván meg, hogy engemet a szükségessé válható tárgyalásokra s mindenesetre az év folytán eszközlendő az illetékes helyekre felterjesztés eszközlése módozatai megállapításában részvételre meghívjon. Méltóztatott az érd. gazd. egylet igazgató választmánya idei november hó 3-án keit 416. számú leiratával tudtomra adni, hogy az indítványok előleges tárgyalásaira kebe­léből egy bizottságot küldvén ki, úgy a jelzett bi- zottság'gal november 27-én kezdődő tárgyalásokra, valamint az igazgató választmánynak deczember I én tartandó gyűlésére, a hol az indítványok fe­lett a végelhatározás történik, az előadói tiszt vi­tele mellett megjelenésem szükségessé vált. Ezen felhívás következtében, megfelelendő a vándorgyülési, lefolyt életemet és munkásságomat egyedül jutalmazható birtokos társaim és nemzet- feleink határtalan megtisztelő bizalma és kikülde­tésének, nőve m b e г 27-én К о 1 о z s v á r 11 megjelenve a nagyméltóságu báró Bánfty Dániel elnöksége alatt működött bizottsággal nov. 27-én kezdve 30-án délután is tárgyaltunk, rendre min­den indítványt felolvasva: a hosszas vitatkozás után a három első indítvány többségi, a négy utol só általános elfogadó határozatokkal lettek ellátva, fogalmazván a jegyzőkönyvet bizotttsági tag és ezen értekezletek folyamára felkért jegyző Tompa Károly ur. A három első indítvány a kiküldőit bizottság- többsége által csak elvileg, a részleteket szabá­lyozó pontok és indokolások mellőzésével fogadta j tott el, azért, mert részint a kormány és törvény hozásnak ezeket illetőleg már intézkedései lenné nek, régi, a főhelyeken nem ismert (!) törvényeken is alapulnak. E helyes alapot nélkülöző elhatározás ellen a deczember 1 én tartandó igazgató választmányi teljes gyüélsre tartám fenn az ellátásnak, illetőleg csakis onnan történhető, a felterjesztésnek módo ! zatát tárgyazó intézkedéseknek elhatározását, be- nyujcván ugyanakkor az általános felterjesztés ér­dekében szerkesztendő feliratnak indokolásul hasz­nálható feliratom fennebb jelzett s ide csatolt fo­galmazványát is. A deczember í-ső napján csak délután 3 órá­ra összehívott igazgató választmányi gyűlésen a szokottnál többen megjelent minden rendű, kii'ö- nösen a legnagyobb birtokos urak és irányadó férfiak jelenlétében és részvétével, — bár e haza földbirtokosait és iparosait egyaránt érdeklő hazai közügyek előbb is tárgyalhatok lehettek volna, számos csekélyebb jelentőségű folyó tárgyak el­látása után hét indítványomra, mint a tárgysorozat­ban utolsókra 0 óra tájban eljutván a sor, a leg­melegebb érdeklődés és szakértő, hazafias nyilat­kozatok kíséretében a kiküldött előkészítő bizott­ság jegyzőkönyvi határozatai minden egyes indít­ványra felolvastattak s miután, a mint fennem em- litém, a három előbbi indítvány csak elvileg és in­dokolásaink mellőzésével valának az előkészítő bizottság többségétől elfogadva, mindezek kérő semre és y issza terjesztő bizottsági irat alapján - - ' újabb tárgyalás alá bocsáttattak. Az újabb tanácskozás eredménye az lett, j hogy mind a három fontos tárgyak feletti inditvá- ! nyok, még pedig az első Szabó Józsefnek a fos j tett pálinkát stb tárgyazó indítványával kapcso- ! latosan nemcsak teljtartalmuiag elfogadtattak, ha­nem felhagyásával az előkészítő bizottság fentebb jel- i zett határozatának, a m. kir. belügyminisztérium- ; hoz intézendő felirattal, az indítványok eredetileg az érdemleges indokolás érdekében fel terjesztetni határoztalak. A négy utóbbi indítvány felett az előkészítő bizottságnak november 28 án egyhangúlag hozott határozata ellen nem lévén semmi észrevételem, a hazafias komoly aggodalmaktól áthatott igazgató választmányi gyűlés is azokat az előkészítő bizotts. határozatok érteimében el foga dá s a tárgyak sür­gős voltánál fogva a magyar birodalmi képviselő - házhoz mindeniket külön, felterjesztés mellett indo­kolásaikkal együtt, hová előbb felküldetni újólag elhatározd. A mely habár az országrészben aggodalmat méltán ébresztő, és orvoslást sürgősön igénylő igen fontos tárgyak feletti hazafias érdeklődést, és a vitatkozásokban indokolt komoly részvétet tisz­teletteljesen, a sokáig várakozott uraknak megkö­szönve, a mind kitűnő hazafiakból állott gyűlés eloszlott, az elnök és derék titkárra bízván a fel- terjesztések sürgős eszközlését. Ezek tények, Erdély hazafias tettében gazdag, és munkásságában fáradhatatlan, földbirtokossága látván azt, hogy minden áldozatkészsége mellett nem bírja el a kor terheit, nem képes nemzeti ös jellege szerint áldozatkészségét teljesíteni, saját és mások nemz élteit a dicsőségben öröklött hazában a kor kívánalmainak megfelelően istápolói növel­tetni, tapasztalva, hogy naponta száll alább képes­sége iparosainak, ez országrész hazafias érzelmű hű fiainak megérdémlett keresettel szolgálhatni, háromszorosan meg fontolt, megbírált a törvények és kényszerűség', még a nemzetgazdaság, és ipar felvirágozhatása többszörösen elősorolt indokai alapján a kormány és képviselőháztól kéri bizto­sítását tulajdona használatának, és értékesithetésé- nek kéri törvényes és biztosított- jogai teljés kár- potoltatását, kéri tapasztalatok utján károsoknak bizonyult újabb törvények méltányos reformját. A m. kir. kormány és törvén3rhozó testület tudva azt, hogy ezen országrész, sőt a magyar ( bizodalom minden népei a törvény tisztelete s en­nek oltalma alatt álhattak fénn annyi századokon keresztül, hogy csak az a népéket kielégítő s hosz- szas érvényben letelt biztosító törvény, mely en­nek szokásai, körülményei, s minden rendű viszo­nyainak teljes esmeretéből vészi az alapot, az én és mindennemű nem kétkedő hazafiak biztzs hite szerint, méltányolni, orvosolni fogja a hazafias őszinte és tiszteletteljesen, de egyszersmind törvé­nyesen indokolt kérelmeket, felterjesztéseket. A földbirtokos osztály minden esetre eleget tett or­szág fenntartói nyolezszázadokon koresztál tanúsí­tott buzgalma, és kötelezettségszerü hivatásának ; bizalommal reá írutat a bajokra s épen olv biza­lomteljesen követeli a meglevő törvények pontos foganatosítását, mint a mely alapos indokolással reámutat az újabb három törvénynek nem csak a maga, hanem a közös jóllét, és az érdekeltek va­gyoni és erkölcsi hanyatlásával indokolt mellőzhe­tetlen reformjára ; nem egészséges államfentartási elv, „mindegy csak adóját fizessék a földnek“ ná­lunk feloszlást erdményez ha a dij diplomátikus ős három nemzet kifoszlik a fekvő birtokból. A mely tiszteletteljes jelentésemet a midőn szerencsém van a méltóságos főispán úrhoz mint a Sépsi-Szentgyörgyön jelen év október 2—5. nap­jain fényesen és kielégítő eredménynyel megtar­tott erdélyi gazdák vándorgyűlése rendező bisott- ság elnökéhez megtenni, mély tisztelettel megké­rem, a vezetése alatti nemes Háromszékmegye- nagyrabecsü.lt földbirtokossai a jelzett munkák teljesítésére nagyrészben megbizóinuk is lankadha- tatian hálám és tiszteletem kifejezése mellett a végzet munkároli e jelentésemet a melléklettel együtt tudtokra juttatni méltóztatni. Melyek jelentése után mély tiszteletem és ragaszkodásom kifejezése mellett stb. M agya r-C s es z t v é n, 1879. decz. 3-án. Tárai Vaj11 a Elek. KÜLÖNFÉLÉK. — A negyedik emberéletnek ve­tett véget a folyó évben a sepsi.-szentgyörgyi er­dőn levő „g ő z 1 ő“. Az életuntak alig találhat­nak kellemesebb öngyilkossági módot, mint ebben a g'unyhószerü odúban. A benn levő lábai nehány perez alatt melegedni kezdnek ; a kéjes zsibongás a testen lassan fölfelé halad s mikor a fejhez kö­zeledett, elégséges nehány lélegzés s a szénsav meggyilkolja a másvilág után sovárgót. így tör­tént ez Boga Eerencz sepsiszentggörgyi ácscsal is folyó h<5 18-án. Az öngyilkos kinek felesége Ro­mániában van szerencsét próbálni, három gyermeke társaságában nem talált elég- szórakozást, a bubá- nat a bevett szesztől még inkább erőt vett rajta s csak a „Gőzlőben“ talált rá a megelégedésre és az örök bekére ; tegnap temették el. — Véletlen baleset történt tegnap­előtt Künle József orsz. képviselővel. Revolveré­ből ugyanis tisztitás végett a töltényeket kiakar­ván szedni, a fegyver véletlenül elsült s Künle ur­nák jobb tenyerén ment keresztül a golyó. A seb ugyan nem veszélyes, de gyógyítása több időt ve- end igénybe. — A helybeli tanintézeteknél ma (szombaton) adtak a karácsom ünnepekre szün­időt. A kis múzsák tömegesen ülnek szekérre s látható örömmel távoznak haza, hogy n karácsom angyalokkal közelebbi találkozásuk lehessen. A jövő szorgidő január 4-én veszi kezdetét. — Mentő v i c h F e r e n c z n e к Maros- Vásárhely nagyhalottjának temetése decz. 17-én d. u. ment végbe. Mély és általános részvét mellett : tették sírjába. Mentovi eh 23 év óta él M.-Vásár­I helyit s szerette mindenki, a ki ismerte. —Halála előtt pár nappal vidám reménységgel telt leveleket mondott tollba s költői levélbe kezdett beié Arany Jánoshoz, régi kedves barátjához. Nem végezhette be. 15-én éjjel erőé rohamok érték el s pár órai szenvedés után meghalt. — Ravalatát koszorúkkal borították el. — Tanártársai nevében Horváth Gás pár, az elhunytnak elválhatatlan barátja tett ko­szorút („a felejthetetlen pályatársnak.“) A Társalgó Egylet nevében Ajtai Mihály, régi tanítványai ne­vében — kik nagy számban állották körül a rava­talt — Vas Tamás szolótt meghatottam Tettek még koszorút: Jakab Ödön (hálából : tanítójának) a tanítói kar ; Imreh Sándor (a ref. főtanoda nyom­dája nevében ;) a ref. főtanoda ifjúság is az önkép­ző kör felejthetetlen elnökének. А К azt nézi utczát nagy néptömeg lepte el. A tanuló ifjúság hosszú sorban az utcza két oldalon, ben a gyászoló gyér mekek s barátok nagy sokasága töltötte be a szo­bákat. Lénárt József beszélt a ravatal előtt, a Dal­— 409 — kör s a főiskolai kar énekelt. — Majd megindult a menet, hogy megállapodjék a ref. főtanoda előtt, hol a tanuló ifjúság nevében Bodolla Gábor mon­dott búcsúszót. Innen a temetőbe, hol a sir felett Pap István szólott azon nagy szeretetről, melylyel szerették s azzal a betölthetlen -űrről, melyet ha­gyott maga után. Tanítványai tervezett tánczvigal- mukat elhalasztották a gyász miatt, mely az egész collegiumé. Kalapjukra fátyolt kötöttek, maguk közt gyűlést inditottak meg s az elhunyt nevére idáig' egy 150 frtnyi alapítványt tettek az önk. kör javára, melynek Mentovich volt vezétője lelke. t N e с г о 1 о g. Gidófaivi Gidófalvy Bajos mint férj, valamint az elhunyt édes anyja, Kun Ágnes, másodszor férjesült Könczei Elekné férjé­vel, az elhunyt testvérei : Könczei Kelemen gyer­mekeivel, Könczei Emilia férjével Könczei AÍbert- tei s gyermekeikkel, kiválóan Zsuzsa leányukkal, kit a néhai felnevelvén, örökbe fogadott, és a férj részén levő számos rokonok mély fájdalommal tu­datják a forrón szeretett jó nő, szerető gyermek, önfeláldozó növéi*, nevelő édes anya és rokon, már néhai Bodó Juliánná Gidófaivi Gidófalvy Lajosné f. hó 17-én éjjel két órakor élete 49- ik évében, boldog házasságának 27 évében vizkór- ban hosszas szenvedés után történt gyászos el­huny tát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó ig­én d. u. 2 órakor Karatnán az anyai házból egy rövid ima után fognak a családi sírboltba Örök nyugalomra elhelyeztetni. Áldás, béke poraira К aratna, 1879. decz. 17. — Kossuth I. a j о s nagy hazánkfia, mint sajnálattal értesülünk, ismét gyengélkedik s a hét végén Nizzába megy pár hétre üdülést keresni. — Az árvíz. Nag y-E n y e d r ő 1 arról tudósítják a P. N.-t hogy a Maros ott még most is garázdálkodia. Nagy pusztításokat vitt végbe eddig Diód, Tövis és Benedek községek határia- ban, hol a vetéseket mind elöntötte. Kolozsvár több utczáját vasárnap és hét­főn elönté a Szamos. Ezt a hirt hozzák a tegnapi kolozsvári lapok. As áradás a Sz -Feszesnél tör­tént a jégduzzadás következnménye. A vészbizott­ság a katasztrópha alatt megalakult s megtette a legkiterjedtebb intézkedéseket, különösen a Hi- delvén, mely viz alatt van. Simon polgármesrer több táviratot intézett Tisza Kálmánhoz, melyek­ben a városi törvényhatóság mintegy 60 katoná­ból álló műszaki csapatot s a jégrobbantásra 200 — 300 kilogramm dynamitot kért. Tisza mindent megtett és meleg hangon fölhívta a polgármes­tert, hogy a menyiben bármire lenne a központ­ból szükség, ezizánt távirati jelentést tegyen. — Pályázat postamesteri állomásra. Ka­rinán (Besztercze-Naszódmegye) tiszti szerződés és 100 Irt. készpénzbiztositék letétele mellett. — Évi járandóság : 250 frt. fizetés és 40 frt. irodai álta­lány A kérvények három hét alatt a nagyszebeni magyar királyi postaigazgatósághoz intézendők. Nagy-Szeben, 1879. deczember 14 én. — A m. kir, postaigazgató. F о 1 1 é r t. — G yilkossággal párosult posta- rablás. E hó 4-én a Mohácsról Báttaszékre in-’ ditott szekérpostát, D.-Szekcső ésFurkó között ki­rabolták ; a postakocsist pedig agyonütötték. A posta két Eszékről érkezett pénzes zsákot tartalma­zott 1264 frttal. A tettesek a legcsekélyebb bűn­jelt sem hagytak hátra, mindent tovaszállitottak. A szegéig kocsis igen régi szolga volt már. Né­meth szegszárdi szolgabiró, alapos gyanúból, töb­beket befogatott, de a vizsgádat eddig positiv ered­ményre még nem vezetett. — К ét u j a b b m erényi et hírét hozzák az orosz lapok Muszkaországból. Midőn Dolgoru- kofi: herczeg főparancsnok e hó 9-én kocsizást tar­tott Szentpéterváron, kocsija közvetlen közelében ас О búk off-hídnál robbanás történt. A herczeg kocsija sértetlen maradt, azonban egy Tárások nevű paraszt súlyosan megsebesült. Midőn a fie­let megvizsgálták, rájöttek, hogy az egész hid dynamit töltényekkel van megrakva. Másik me rénylet az uj San dór hídnál, történt, ug3rancsak dy­namit által. A robbanás lyukat szakított a hídon és több embert súlyosan megsebesített. Egy látszik, egész Szentpétervár alá van aknázva s nem hiába kiált fel a remegő czár : „Vége Oroszországnak !“ — „M agyar paedagogiai szem­le“ czim alatt "Rill József jövő 1880. januártól kezdve tanügyi havi közlönyt ad ki. Minden füzet egy kartársai körében tisztelt jeles tanember arcz- képét és életrajzát fogja hozni, hadd lássa a ma­gyar tanítóság, hogy a becsületes törekvés a szel­lemi munkások respublikájában mindenkor megleli méltatását. Prog'rarnmja az uj paedagogiai folyó­iratnak : közreműködés arra, hogy a nevelés té • nyezői : u. m. az állam, egyház, tanoda, község és szülői ház, mindegyik a maga körében, vállvetve munkálkodjanak a népnevelés és ezáltal a haza felvirágoztatásán úgy, hogy az államé legyen a felügyelet, vezetés, irányítás és anyagi támogatás, a nevelés többi tévézői pedig törvényes korláto­kon belül feleljenek meg feladatuknak. E prog- ramm kifogása : az egyetemes tanitógyülés, a ha­zai tanegyletek tömörülése, az „Eötvös-alap üg>re, szakszerű tanfelügyelet, pontos iskoláztatás, ifjú­sági és népkönyvtárak létesítése, a tanítók képe- zése, anyagi és társodalmi állásuk emelése, paeda­gogiai elvek megvitatása stb. — A „Magyar pae-

Next

/
Oldalképek
Tartalom