Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-12-21 / 102. szám
Pávai Vájná Elek jelentése. Méltóságos főispán ur ! Az erdélyi gazdák jelen év október 2—5-én Sepsi Sztgyörgyön tartott vándorgyűlésének okt. 5-én délután a -j. alatt mellékelt felirati fogalomból is kitetsző hét, a gyűlés általános helyeslésével érvényre juttatni határozott, a haza közszükségeit és sürgősen orvoslandó bajait tárgyazó indítványaimnak a magyar kir. kormány, illetőleg a magvar birodalmi törvényhozó testülethez juttatá sára' az erdélyi gazdasági egylet igazgató választmánya oly feltétellel bízatván meg, hogy engemet a szükségessé válható tárgyalásokra s mindenesetre az év folytán eszközlendő az illetékes helyekre felterjesztés eszközlése módozatai megállapításában részvételre meghívjon. Méltóztatott az érd. gazd. egylet igazgató választmánya idei november hó 3-án keit 416. számú leiratával tudtomra adni, hogy az indítványok előleges tárgyalásaira kebeléből egy bizottságot küldvén ki, úgy a jelzett bi- zottság'gal november 27-én kezdődő tárgyalásokra, valamint az igazgató választmánynak deczember I én tartandó gyűlésére, a hol az indítványok felett a végelhatározás történik, az előadói tiszt vitele mellett megjelenésem szükségessé vált. Ezen felhívás következtében, megfelelendő a vándorgyülési, lefolyt életemet és munkásságomat egyedül jutalmazható birtokos társaim és nemzet- feleink határtalan megtisztelő bizalma és kiküldetésének, nőve m b e г 27-én К о 1 о z s v á r 11 megjelenve a nagyméltóságu báró Bánfty Dániel elnöksége alatt működött bizottsággal nov. 27-én kezdve 30-án délután is tárgyaltunk, rendre minden indítványt felolvasva: a hosszas vitatkozás után a három első indítvány többségi, a négy utol só általános elfogadó határozatokkal lettek ellátva, fogalmazván a jegyzőkönyvet bizotttsági tag és ezen értekezletek folyamára felkért jegyző Tompa Károly ur. A három első indítvány a kiküldőit bizottság- többsége által csak elvileg, a részleteket szabályozó pontok és indokolások mellőzésével fogadta j tott el, azért, mert részint a kormány és törvény hozásnak ezeket illetőleg már intézkedései lenné nek, régi, a főhelyeken nem ismert (!) törvényeken is alapulnak. E helyes alapot nélkülöző elhatározás ellen a deczember 1 én tartandó igazgató választmányi teljes gyüélsre tartám fenn az ellátásnak, illetőleg csakis onnan történhető, a felterjesztésnek módo ! zatát tárgyazó intézkedéseknek elhatározását, be- nyujcván ugyanakkor az általános felterjesztés érdekében szerkesztendő feliratnak indokolásul használható feliratom fennebb jelzett s ide csatolt fogalmazványát is. A deczember í-ső napján csak délután 3 órára összehívott igazgató választmányi gyűlésen a szokottnál többen megjelent minden rendű, kii'ö- nösen a legnagyobb birtokos urak és irányadó férfiak jelenlétében és részvétével, — bár e haza földbirtokosait és iparosait egyaránt érdeklő hazai közügyek előbb is tárgyalhatok lehettek volna, számos csekélyebb jelentőségű folyó tárgyak ellátása után hét indítványomra, mint a tárgysorozatban utolsókra 0 óra tájban eljutván a sor, a legmelegebb érdeklődés és szakértő, hazafias nyilatkozatok kíséretében a kiküldött előkészítő bizottság jegyzőkönyvi határozatai minden egyes indítványra felolvastattak s miután, a mint fennem em- litém, a három előbbi indítvány csak elvileg és indokolásaink mellőzésével valának az előkészítő bizottság többségétől elfogadva, mindezek kérő semre és y issza terjesztő bizottsági irat alapján - - ' újabb tárgyalás alá bocsáttattak. Az újabb tanácskozás eredménye az lett, j hogy mind a három fontos tárgyak feletti inditvá- ! nyok, még pedig az első Szabó Józsefnek a fos j tett pálinkát stb tárgyazó indítványával kapcso- ! latosan nemcsak teljtartalmuiag elfogadtattak, hanem felhagyásával az előkészítő bizottság fentebb jel- i zett határozatának, a m. kir. belügyminisztérium- ; hoz intézendő felirattal, az indítványok eredetileg az érdemleges indokolás érdekében fel terjesztetni határoztalak. A négy utóbbi indítvány felett az előkészítő bizottságnak november 28 án egyhangúlag hozott határozata ellen nem lévén semmi észrevételem, a hazafias komoly aggodalmaktól áthatott igazgató választmányi gyűlés is azokat az előkészítő bizotts. határozatok érteimében el foga dá s a tárgyak sürgős voltánál fogva a magyar birodalmi képviselő - házhoz mindeniket külön, felterjesztés mellett indokolásaikkal együtt, hová előbb felküldetni újólag elhatározd. A mely habár az országrészben aggodalmat méltán ébresztő, és orvoslást sürgősön igénylő igen fontos tárgyak feletti hazafias érdeklődést, és a vitatkozásokban indokolt komoly részvétet tiszteletteljesen, a sokáig várakozott uraknak megköszönve, a mind kitűnő hazafiakból állott gyűlés eloszlott, az elnök és derék titkárra bízván a fel- terjesztések sürgős eszközlését. Ezek tények, Erdély hazafias tettében gazdag, és munkásságában fáradhatatlan, földbirtokossága látván azt, hogy minden áldozatkészsége mellett nem bírja el a kor terheit, nem képes nemzeti ös jellege szerint áldozatkészségét teljesíteni, saját és mások nemz élteit a dicsőségben öröklött hazában a kor kívánalmainak megfelelően istápolói növeltetni, tapasztalva, hogy naponta száll alább képessége iparosainak, ez országrész hazafias érzelmű hű fiainak megérdémlett keresettel szolgálhatni, háromszorosan meg fontolt, megbírált a törvények és kényszerűség', még a nemzetgazdaság, és ipar felvirágozhatása többszörösen elősorolt indokai alapján a kormány és képviselőháztól kéri biztosítását tulajdona használatának, és értékesithetésé- nek kéri törvényes és biztosított- jogai teljés kár- potoltatását, kéri tapasztalatok utján károsoknak bizonyult újabb törvények méltányos reformját. A m. kir. kormány és törvén3rhozó testület tudva azt, hogy ezen országrész, sőt a magyar ( bizodalom minden népei a törvény tisztelete s ennek oltalma alatt álhattak fénn annyi századokon keresztül, hogy csak az a népéket kielégítő s hosz- szas érvényben letelt biztosító törvény, mely ennek szokásai, körülményei, s minden rendű viszonyainak teljes esmeretéből vészi az alapot, az én és mindennemű nem kétkedő hazafiak biztzs hite szerint, méltányolni, orvosolni fogja a hazafias őszinte és tiszteletteljesen, de egyszersmind törvényesen indokolt kérelmeket, felterjesztéseket. A földbirtokos osztály minden esetre eleget tett ország fenntartói nyolezszázadokon koresztál tanúsított buzgalma, és kötelezettségszerü hivatásának ; bizalommal reá írutat a bajokra s épen olv bizalomteljesen követeli a meglevő törvények pontos foganatosítását, mint a mely alapos indokolással reámutat az újabb három törvénynek nem csak a maga, hanem a közös jóllét, és az érdekeltek vagyoni és erkölcsi hanyatlásával indokolt mellőzhetetlen reformjára ; nem egészséges államfentartási elv, „mindegy csak adóját fizessék a földnek“ nálunk feloszlást erdményez ha a dij diplomátikus ős három nemzet kifoszlik a fekvő birtokból. A mely tiszteletteljes jelentésemet a midőn szerencsém van a méltóságos főispán úrhoz mint a Sépsi-Szentgyörgyön jelen év október 2—5. napjain fényesen és kielégítő eredménynyel megtartott erdélyi gazdák vándorgyűlése rendező bisott- ság elnökéhez megtenni, mély tisztelettel megkérem, a vezetése alatti nemes Háromszékmegye- nagyrabecsü.lt földbirtokossai a jelzett munkák teljesítésére nagyrészben megbizóinuk is lankadha- tatian hálám és tiszteletem kifejezése mellett a végzet munkároli e jelentésemet a melléklettel együtt tudtokra juttatni méltóztatni. Melyek jelentése után mély tiszteletem és ragaszkodásom kifejezése mellett stb. M agya r-C s es z t v é n, 1879. decz. 3-án. Tárai Vaj11 a Elek. KÜLÖNFÉLÉK. — A negyedik emberéletnek vetett véget a folyó évben a sepsi.-szentgyörgyi erdőn levő „g ő z 1 ő“. Az életuntak alig találhatnak kellemesebb öngyilkossági módot, mint ebben a g'unyhószerü odúban. A benn levő lábai nehány perez alatt melegedni kezdnek ; a kéjes zsibongás a testen lassan fölfelé halad s mikor a fejhez közeledett, elégséges nehány lélegzés s a szénsav meggyilkolja a másvilág után sovárgót. így történt ez Boga Eerencz sepsiszentggörgyi ácscsal is folyó h<5 18-án. Az öngyilkos kinek felesége Romániában van szerencsét próbálni, három gyermeke társaságában nem talált elég- szórakozást, a bubá- nat a bevett szesztől még inkább erőt vett rajta s csak a „Gőzlőben“ talált rá a megelégedésre és az örök bekére ; tegnap temették el. — Véletlen baleset történt tegnapelőtt Künle József orsz. képviselővel. Revolveréből ugyanis tisztitás végett a töltényeket kiakarván szedni, a fegyver véletlenül elsült s Künle urnák jobb tenyerén ment keresztül a golyó. A seb ugyan nem veszélyes, de gyógyítása több időt ve- end igénybe. — A helybeli tanintézeteknél ma (szombaton) adtak a karácsom ünnepekre szünidőt. A kis múzsák tömegesen ülnek szekérre s látható örömmel távoznak haza, hogy n karácsom angyalokkal közelebbi találkozásuk lehessen. A jövő szorgidő január 4-én veszi kezdetét. — Mentő v i c h F e r e n c z n e к Maros- Vásárhely nagyhalottjának temetése decz. 17-én d. u. ment végbe. Mély és általános részvét mellett : tették sírjába. Mentovi eh 23 év óta él M.-VásárI helyit s szerette mindenki, a ki ismerte. —Halála előtt pár nappal vidám reménységgel telt leveleket mondott tollba s költői levélbe kezdett beié Arany Jánoshoz, régi kedves barátjához. Nem végezhette be. 15-én éjjel erőé rohamok érték el s pár órai szenvedés után meghalt. — Ravalatát koszorúkkal borították el. — Tanártársai nevében Horváth Gás pár, az elhunytnak elválhatatlan barátja tett koszorút („a felejthetetlen pályatársnak.“) A Társalgó Egylet nevében Ajtai Mihály, régi tanítványai nevében — kik nagy számban állották körül a ravatalt — Vas Tamás szolótt meghatottam Tettek még koszorút: Jakab Ödön (hálából : tanítójának) a tanítói kar ; Imreh Sándor (a ref. főtanoda nyomdája nevében ;) a ref. főtanoda ifjúság is az önképző kör felejthetetlen elnökének. А К azt nézi utczát nagy néptömeg lepte el. A tanuló ifjúság hosszú sorban az utcza két oldalon, ben a gyászoló gyér mekek s barátok nagy sokasága töltötte be a szobákat. Lénárt József beszélt a ravatal előtt, a Dal— 409 — kör s a főiskolai kar énekelt. — Majd megindult a menet, hogy megállapodjék a ref. főtanoda előtt, hol a tanuló ifjúság nevében Bodolla Gábor mondott búcsúszót. Innen a temetőbe, hol a sir felett Pap István szólott azon nagy szeretetről, melylyel szerették s azzal a betölthetlen -űrről, melyet hagyott maga után. Tanítványai tervezett tánczvigal- mukat elhalasztották a gyász miatt, mely az egész collegiumé. Kalapjukra fátyolt kötöttek, maguk közt gyűlést inditottak meg s az elhunyt nevére idáig' egy 150 frtnyi alapítványt tettek az önk. kör javára, melynek Mentovich volt vezétője lelke. t N e с г о 1 о g. Gidófaivi Gidófalvy Bajos mint férj, valamint az elhunyt édes anyja, Kun Ágnes, másodszor férjesült Könczei Elekné férjével, az elhunyt testvérei : Könczei Kelemen gyermekeivel, Könczei Emilia férjével Könczei AÍbert- tei s gyermekeikkel, kiválóan Zsuzsa leányukkal, kit a néhai felnevelvén, örökbe fogadott, és a férj részén levő számos rokonok mély fájdalommal tudatják a forrón szeretett jó nő, szerető gyermek, önfeláldozó növéi*, nevelő édes anya és rokon, már néhai Bodó Juliánná Gidófaivi Gidófalvy Lajosné f. hó 17-én éjjel két órakor élete 49- ik évében, boldog házasságának 27 évében vizkór- ban hosszas szenvedés után történt gyászos elhuny tát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó igén d. u. 2 órakor Karatnán az anyai házból egy rövid ima után fognak a családi sírboltba Örök nyugalomra elhelyeztetni. Áldás, béke poraira К aratna, 1879. decz. 17. — Kossuth I. a j о s nagy hazánkfia, mint sajnálattal értesülünk, ismét gyengélkedik s a hét végén Nizzába megy pár hétre üdülést keresni. — Az árvíz. Nag y-E n y e d r ő 1 arról tudósítják a P. N.-t hogy a Maros ott még most is garázdálkodia. Nagy pusztításokat vitt végbe eddig Diód, Tövis és Benedek községek határia- ban, hol a vetéseket mind elöntötte. Kolozsvár több utczáját vasárnap és hétfőn elönté a Szamos. Ezt a hirt hozzák a tegnapi kolozsvári lapok. As áradás a Sz -Feszesnél történt a jégduzzadás következnménye. A vészbizottság a katasztrópha alatt megalakult s megtette a legkiterjedtebb intézkedéseket, különösen a Hi- delvén, mely viz alatt van. Simon polgármesrer több táviratot intézett Tisza Kálmánhoz, melyekben a városi törvényhatóság mintegy 60 katonából álló műszaki csapatot s a jégrobbantásra 200 — 300 kilogramm dynamitot kért. Tisza mindent megtett és meleg hangon fölhívta a polgármestert, hogy a menyiben bármire lenne a központból szükség, ezizánt távirati jelentést tegyen. — Pályázat postamesteri állomásra. Karinán (Besztercze-Naszódmegye) tiszti szerződés és 100 Irt. készpénzbiztositék letétele mellett. — Évi járandóság : 250 frt. fizetés és 40 frt. irodai általány A kérvények három hét alatt a nagyszebeni magyar királyi postaigazgatósághoz intézendők. Nagy-Szeben, 1879. deczember 14 én. — A m. kir, postaigazgató. F о 1 1 é r t. — G yilkossággal párosult posta- rablás. E hó 4-én a Mohácsról Báttaszékre in-’ ditott szekérpostát, D.-Szekcső ésFurkó között kirabolták ; a postakocsist pedig agyonütötték. A posta két Eszékről érkezett pénzes zsákot tartalmazott 1264 frttal. A tettesek a legcsekélyebb bűnjelt sem hagytak hátra, mindent tovaszállitottak. A szegéig kocsis igen régi szolga volt már. Németh szegszárdi szolgabiró, alapos gyanúból, többeket befogatott, de a vizsgádat eddig positiv eredményre még nem vezetett. — К ét u j a b b m erényi et hírét hozzák az orosz lapok Muszkaországból. Midőn Dolgoru- kofi: herczeg főparancsnok e hó 9-én kocsizást tartott Szentpéterváron, kocsija közvetlen közelében ас О búk off-hídnál robbanás történt. A herczeg kocsija sértetlen maradt, azonban egy Tárások nevű paraszt súlyosan megsebesült. Midőn a fielet megvizsgálták, rájöttek, hogy az egész hid dynamit töltényekkel van megrakva. Másik me rénylet az uj San dór hídnál, történt, ug3rancsak dynamit által. A robbanás lyukat szakított a hídon és több embert súlyosan megsebesített. Egy látszik, egész Szentpétervár alá van aknázva s nem hiába kiált fel a remegő czár : „Vége Oroszországnak !“ — „M agyar paedagogiai szemle“ czim alatt "Rill József jövő 1880. januártól kezdve tanügyi havi közlönyt ad ki. Minden füzet egy kartársai körében tisztelt jeles tanember arcz- képét és életrajzát fogja hozni, hadd lássa a magyar tanítóság, hogy a becsületes törekvés a szellemi munkások respublikájában mindenkor megleli méltatását. Prog'rarnmja az uj paedagogiai folyóiratnak : közreműködés arra, hogy a nevelés té • nyezői : u. m. az állam, egyház, tanoda, község és szülői ház, mindegyik a maga körében, vállvetve munkálkodjanak a népnevelés és ezáltal a haza felvirágoztatásán úgy, hogy az államé legyen a felügyelet, vezetés, irányítás és anyagi támogatás, a nevelés többi tévézői pedig törvényes korlátokon belül feleljenek meg feladatuknak. E prog- ramm kifogása : az egyetemes tanitógyülés, a hazai tanegyletek tömörülése, az „Eötvös-alap üg>re, szakszerű tanfelügyelet, pontos iskoláztatás, ifjúsági és népkönyvtárak létesítése, a tanítók képe- zése, anyagi és társodalmi állásuk emelése, paedagogiai elvek megvitatása stb. — A „Magyar pae-