Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-12-14 / 100. szám
— 399 — méltán, mert ő a múzeumi tárgyak felkeresésében s megszerzésében ritka szerencsével s tárgyismerettel járt el s tettleg bebizonyította, hogy az őri állomást megérdemli. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy ő mindazon szaktudományokban, melyek egy muzeum igazgatásánál szükségesek, egyformán járatos, — meglehet, hogy némely tárgy meghatározásánál tévedne, én azonban alig ismerek vidéki múzeumot, melynél ez nem fordulna elő s ezért nagy igazságtalanság, ha ezt ellene valaki felhozná; s ezt azok szokták tenni, kik épen nem értenek a múzeumhoz. — Vidéki múzeumok egyébiránt ily esetekben, ha t. i. valamely tárgyra nézve tisztába jönni nem tudnaK, a M. Nemzeti Múzeumhoz folyamodnak, hol nagyrészben megvannak a szükséges szakkönyvek, melyek nélkül semmiféle muzeumőr eligazodni nem képes. Sajnálom, hogy a székely nemzeti muzeum tekintetében ingerültség uralkodik a székelyföldön s hogy kisszerű tekintetüknél fogva nagyságod szép alapítványa czélját nem érte el. vjtt vannak a törvényhatóságok, melyekre nézve ez becsületkérdés — mert elfogadták, megköszönték nagyságod ajándékát, de a feltételeket nem teljesiték, melyek ahhoz kötve voltak. Ott van a székely-egylet, e kettőnek közreműködése éle et adhatna ez intézetnek, hogy ne maradjon holt kincs. —Ha a háromszéki főispán felkarolná ez ügyet, ha ennek elrendezésére a székely törvényhatóságok képviselőit ösz- szehivná, — ha a székely egylet közreműködését illő módon igénybe venné, mindazon nehézségek elenyésznének, melyek most a kedéseket elkeserítik. Midőn nagyságodnak mint a múzeumok s könyvtárak országos főfelügyelője, azon hálás érzésnek tolmácsa vagyok, melylyel a tudományos ság minden barátja nagyságod iránt a székely ; nemzeti muzeum alapításáért viseltetik, egyszer- j smind felhatalmazom ezen levelemnek bármily hasz- ! nálatára. Maradván nagyságodnak őszinte tisztelője Puiszky Ferencz, s. k. £ levélből kitűnik, hogy mi az, mit özvegy j Cserey Jánosné Zathureczky Emilia ő nagysága i habár több kellemetlenségekkel találkozott — ! méhszorgalommal tevékenykedve összegyüjte s a székelység iránti szeretetből ingyen adományozott. ' Elégtétel nekem azon korlátolt eszüekkel, szemben, kik a muzeum körüli fáradságomat és is- j rneretemet fitymálták; elégtétel azoknak, kik e! muzeum javát és felvirágoztatását magukért és az utókor részére tántorithatlanul szivükén hor- \ dozzák ! V. Viisady N. (xyu.'a Toidy István temetése. Toldy István holttestét folyó hó 5 én délután tették örök nyugalomra a kerepesi temetőben. Temetése imposans volt, a főváros irodalmi és művészi körei, a tudományos társulatok képviselői nagy számmal jelentek meg boldogultnak végtisztesség tételére. A ravatal az elhunytnak üllői ut 7. sz. alatti lakásán egy földszinti teremben volt felállítva ; a terem falait fekete kárpitok boritották, fejtől a boldogult nagynevű atyjának, Toldi Fe- rencznek, arczképe függött. A ravatalt délszaki növények vették körül s számos gyertya vetett világot a boldogult arczára. A pusztító kór mély nyomot hagyot ez arczon, úgy, hogy most alig lehetett rá ismerni, az egykor daliás férfi alak valódi csontvázzá fogyott le, kezei, melyekben ezüst feszületet tartott, kiaszva kulcsolódtak mellére. A koporsó csaknem 3 óráig nyitva volt ; ismerősök és jó barátok nagy számmal jöttek el végbúcsut venni a boldogulttól. Ott voltak : Pauler miniszter, gróf Andrásy Gyula, gr, Lónyay Menyhért, Gyula, Pál, Greguss Ágost, gr. Károlyi István, Zichy Antal, Szász Károly, Vadnay Károly, Ballagi Mór. Agai Adolf, Szilágyi Sán., Pauler Gyula, Vértessy Arnold, Bérezik Árpád, Márkus István, Beöthy Zsolt, Csukássy József, Ráth főpolgármester, Türr tábornok, Gerlóczy polgármester, Fáik Miksa, Szi lágyi Dezső, Kautz Gyula, Lenhossék, Hajnik, Ko nek egyetemi tanárok, számos képviselő s a színház több tagja stb. A koporsót számtalan koszorú borította el. A boldogultnak betegségéről s éltének utolsó perczeiről a következőkről értesültünk : Szombaton reggel megjelent nála rendes orvosa dr. Fromm Pál belvárosi fizikus s a beteget teljes eszméleté nél, de már az erők utolsó hanyatlásában találta. A beteg kávét kért, de meginni már nem tudta. — Ha az ágyban felült : a vérkeringés rögtön szabálytalanná vált s eszméletlenség következettbe ; rendes fekvő helyzetben azonban rögtön eszméletéhez jött s orvosával nyugodtan beszélgetett. Orvosa rögtön Lumniczer és Korányi tudorokat hívta tanácskozmányra. A tanácskozmány déli 12 órakor tartatott, de remény nem lehet a felépüléshez, sőt a halál közeli bekövetkeztének világos jelen ségei mutatkoztak rnár. Sebjét, melyet egy tályog fölmetszése idézett elő, mindamellett bekötötték újólag. Fél kettőkor következett be a halál. 5-én d. e. 10 órakor a hulla felbonczoltatott s a boncz- lelet teljesen igazolta a kezelő orvos dr. Fromm kórisméjét. A betegség rendaivül komplikált s hasonló életkorban (a beteg 36 éves volt) felette ritkán szokott előjönni. Májtályog, mely a máj hátsó és a colon transversumra volt elterjedve, j — Ez a tályog korábban már felnyitatott. Továbbá j általános idült hashártyalob (pneumonia hyposta- ! tica) és idült bélhurut s ezekkel és ezek követ- ! keztében kifejlődött genyvérüség (p aemia). Mind e betegség régóta fejlődött már s a karlsbádi fürdő , is inkább komplikálta, mint enyhítette e nyáron a betegséget. — Az orvosi tudomány, a kezelő or- ; vosnak legnag}'obb figyelme s kitűnő szakemberek 1 ismételt tanácskozmányai daczára tehetetlen volt ' a szervezetnek ily sok irányú, súlyos megtámadta- j tása ellenében. Az anyának és nővérnek gondos, ! gyöngéd.és szakadatlan figyelme és ápolása s a hű barátok részvéte enyhité meg a korán elhalt te- | 1 hetséges iró utolsó napjait. A magyar katholikusok ügye Romániában. A „Bukuresti Hiradó“-ban újabb felszólalást olvasunk az oláhországi katholikus magyarság ér- ! dekében, A felszólalás teljesen igazolja alapokban i e tárgy felöl nem reg megjelent közleményeket, midőn a következőket mondja : A lutheránásoknak a német birodalom a ha talmas pártfogója, — a kálvinistáknak az erdélyi konsistorium ha nem is^hatalmas, de mégis sok tekintetben morális támogatója, csak az ezer meg ezer magyar katholikusokkal nem gondol senki. — jizek szegények az olasz páterek labdáját képezik és ezt sem a Szt. István, sem a Szt. László társulat nem látják, vagy talán látni nem akarják. Pedid ez a sok ezer meg ezer becsületes magyar katholikus család megérdemelné azt, hogy azok, a kik hivatva vannak a bajon segiteni, elkövessenek minden lehetőt, hogy e keresztény lelkeket megtartsák a hazának. — Megtartani pedig csak úgy lehet, ha magyar papok alkalmaztatnak azokon a helyeken, a hol a magyar katholikusok tömegesen laknak. Csak nehány esetet hozunk fel állításunknak bebizonyítására : Pitesten a katholikusok többsége , magyarokból áll ; ki ott a lelkész ? Egy olasz pá ter. Turn-Szeverinben a katholikusok kétharmada magyarokból áll, ki ott a lelkész ? Egy olasz páter Bukurestben a plébánián volt egy igen derék és becsületes magyar káplán, e fiatal lelkészt eltették Bukurestből. Talán azt hiszi valaki, hogy Pitestre vagy Turn-Szeverinbe ? Dehogy ! Kalafatra tették, hol nincs összesen húsz magyar lélek sem. Mi tökéletesen hisszük, hogy azért tették Kalafatra hogy felejtse el a magyar nyelvet. így bánnak Romániában a magyar katholikusokkal. Ne hidd ám, hogy a román kormány teszi ezt, korántsem ! Ezt teszi a bukuresti és nicopolisi püspök Paoli Ignácz u’" ő méltóságának főpásztori atyai szive. A magyarországi kath. egyletnek bizony nemcsak vallásos, de hazafias tekintetből is sokat tehetnek a romániai magyar katholikusok érdekében, mert oly férfiak állanak az egyletek élén, kiknek szavait meghallgatja a magyarországi püspöki kar. Nem kell ide anyagi támogatás. A romániai magyar katholikusok, — hála Isten, nem oly szegények , ők megfizetik ezer örömmel papjaikat, — de kell erkölcsi támogatás. Es mihelyt ez meg lesz, meg fognak szűnni a visszaélések is. KÜLÖNFÉLÉK. — M e g h i v á s. Van szerencsém ezennel tisztelettel meghívni a) jelen 1879. évi deczember hó 15 én délelőtt 10—il órára Sepsi Szentgyörgyre a sepsi ref. egyházmegye méltóságos t. t. egyházmegye tanácsa tisztelt tagjait egy pár gazdászati ügy elintézésére, b) ugyan deczember 15-én d. e. 11-töl délutáni t óráig a sepsi ref. gyházmegye t. köztörvényszékének tisztelt tagjait gyűlésre a ke rületi főtörvényszék határozatának kihirdetése s egy pár beadott panaszos ügy elintézése végett ugyan Szentgyürgy re. — Egerpatak, 1879. decz. 8 Csiszér Gábor, esperes. — M eghi v á s. A háziipart terjesztő egyesület választmánya f hó 17-én d. u. 3 órakor szó kott helyen ülést tart, melyre a választmány t. ez. tagjait tisztelettel meghívja, S.-Szentgyörgyön 1879. decz hó 12-én, Elnöki megbízásból: Tarczali En dr e, titkár. — A korcsolyázóegylet tagjait van szerencsém értesíteni, miszerint a jégpál}ra ünnepélyes megnyitása holnap (vasárnap) délután 2 órakor fog a helybeli első zenekar közreműködése mellett megtörténni. A pályán csak egyleti tagok korcsolyázhatnak. S.-Szentgyörgy, 1879. decz. 13 án. A t i t к á r. — A helybeli önkéntes tűzoltó-egylet igazgató választmánya elhatározta, hogy jövő év január 24 én bált rendez pénztára javára. Részle tes programm közelebb fog megállapittatni. Mint igen örvendetes eseményt említjük meg, hogy a helybeli órás mester Hauser Zsigmond ur egy vitás I követelését, 1 frt. o. é. tűzoltó egyletnek ajándékozta. A város kapitányságától beküldött ezen ajándékot köszönettel vette választmányunk, bárha mások is legalább ily utón segélyeznék az egyletet ! A választmány meghagyásából kiadta a titkár. f Nekrolog. F. hó 12-én temették el városunkban Nagy Lajos kereskedő ifjú nejét, J ó z s a Ilonát általános részvét mellett. A boldogult ! hosszas szívbajban szenvedt, halála mindazáltal vá ratlanul, alig pár napi nagyobb betegség után következett be. Két kiskorú gyermeket hagyott maga után s számos rokon és résztvevő barát gyászolta halálát. A korán elhunyt kedves nő nyugodjék csendesen az anyafőid kebelében. — A szélsőbal ismét szerencsét próbál Kolozsvárit, h el akarja támasztani az egykori ..Baloldalt“, mely annak idejében még csecsemő korában életgyöngeségben kimúlt vole A lap feltámasztása körülményeit érdekesen írja le a kolozsvári „Kelet“. A „Magyar Polgár“ abeli hiríelésére, hogy Kolozsvárit Stein János ellenzéki lapot akar kiadni, fogta magát Ugrón Gábor, vasútra ült s lekocsikázott hozzánk. Epen Boldogasszony napjára érkezett ide, minekutánna Váradon szerencsésen átgázolt a medréből kikóborló Kőrösön. Egyidejűleg azonban a párton kívüli habarékok is lekül- dötték Jeneit és Bothost, hogy csípjék el a vajúdóban levő ellenzéki lapot s ha lehet, foglalják le a habarék számára, ha nem lehet : hát pactálja- nak Ugronnal s csináljanak egy duplán habarékos „újságot“, az erdélyi részek lelki üdvösségére. —- De a habarék tervez, a szélbal végez. Mint mondják, Ugrón Gábor, a székely pucs hírneves föcze- remoniamestere, Jeneit és Bothost Püspök-I.adány- tól kezdve, a hol a nagy augurok egymásra ismertek — Kolozsvárit a nemzeti szállodáig mind csak tartotta szép szóval ; a nemzeti szállodától kezdve azonban cserben hagyta őket és megcsinálta az uj lapot — az egyedül üdvözítő szélbal orgánumává. A nagy diadal után aztán Jenei és Bothos nem is mertek visszatérni a fővárosba, hanem tovább mentek Marosvásárhelyre, ellenben Ugrón Gábor a jó fogás fölött kezeit dörzsölve, visszatért Budapestre, hogy a születendő uj csecsemő számára az „elvtársak“ támogatását megszerezze. Az uj lap szerkesztője, mint halljuk, Hegedűs István lesz ; ő van áldozatul kiszemelve. A lap munkatársai sorába fog felcsapni Sámi László és gr. Teleky Sándor is. Llát hiszen bizony van az erdélyi részekben is sok hazafi, a ki tönkrement, a ki csupa virtusból nem fizeti adóját, meg sok olyan is, a ki elégedetlen ma, elégedetlen volt és az lesz mindaddig, míg a sült galambot a kormány nem repíti a szájába. Lesz hát bizony itt elég bus hazafi, a ki hozsáná- val fogja üdvözölni a szélbal születendő uj orgánumát és szorgalmasan el is fogja olvasni minden nap a — casinoban meg a kávéházban. De hogy mi haszna lesz abból a hazának és specialiter az erdétyi részeknek, ha naponkint kezet fogva a Ta geblattal és Gazzetával mindazt, a mi Budapestről fog jönni : unisono szidni fogják, mint a bokrot, annak az isten a megmondhatója ! Különben isten hozta a kis kollegát ; majd annak módja és rendje szerint kényeztetni fogjuk ! — А „К г о n s t a d e r Z e i t u n g“ egy meg hívást közöl hirdetései közt magyar nyelven. A mit a collega pénzért tesz, azt mi i ng y e n tesszük meg a magyarul tudó olvasók gyönyörködtetésére. íme a meghívás : „A Brassóban vigadóval összekötött színház építése czéljából alakult egyletnek közgyűlése Vasárnap f. é. Deczember 14 n a pj a d. e. 10 órára tanácsház termébe ezennel hivatik össze.“ Tiszteljük a szász papot ! — Füst által fuladt meg Brassóban f. hó 9-én éjjel egy szegény háromszéki özvegy asszony három gyermeke, kik közül a legidősebb egy 14 éves leány volt Á szegény nő a megelőző napon 4 krajezárért fát vásárolt, ennek tüzétől lassú égésnek eredt a faépület egyik gerendája s az ebből származott füst éjjel annyira sürüdött, hogy a didergő gyermekeket megölte. Az anya életéhez még van remény. — A „K emény Z s i g m о n d társaság“ M.-Vásárhelyt deczember 7-én tartott ülésén két fővárosi iró * tartotta székfoglalóját. A nyilvános programm igen szép közönséget hozott össze, a városház tanácstermében, hol d. u. 4 órakor báró Apor Károly elnök a jelenvoltakat üdvözölvén, dr. Tolnay Lajos titkárt a megállapított fel olvadási sorrend bámutatására kérte fel, melynek nyomán Deák Lajos r. tag a felolvasó-asztalhoz ült, s ,ér- czes hangon ismertette dr Csíki Kálmán r. tag a „Troubadourok kora Francziaországban“ czimü irodalomtörténeti korrajzát. A nagyobb szabású tanulmány igen lekötte a hallgatóság figyelmét, s az előhaladott idő rövidsége miatt félbeszakított korrajz felolvasásának folytatása л jövő ülésre lett kitűzve. A tárgysorozat második számát Balázs Sándor „ügy felségsértő, vagy : a Bodri kutya és a gazdája“ czimü székfoglalója képezte, melyet Kerekes Sámuel r. tag olvasta fel. A fővárosi életből vett rajz Uhlrich Márton napszámos azon szomorú esetét állította elé, mely miatt feleségsértési bűntényt követett el a „kutyaadó“ miatt. Ugyanis : nem tudván a Bodri kutyája számára a kellő időben megváltani az öt forintos pléh-márkot, a Bodri ketreezbe került, s midőn a szívesség utján kapott váltságpénzen a hü kutyát ki akarta a fogságból szabadítani, olyan szidalmakra fakadt a kutyaadó rendszer ellen, melyek miatt felségsértési bűnbe keveredett, melyekért a törvényszék — az enyhítő körülménynek számbavételével —- 3 havi fogságra ítélte. Mindkét felolvasás tetszéssel találkozott s öt pereznyi szünet után zárülés következett, melyen szorosabban vett kebli ügyek intézteitek el. Á jövő ülés 1880 január 4-ikén fog megtartatni.
