Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-12-07 / 98. szám
890 — hajlandók kibékülni, csak az orosz kormánynyal nem ; de annyit jelenthet ez okoskodás, hogy a rokonság kedvéért muszkák is lehetnek a lengyelek. A muszka hírlapok ezen kedvtöltésének tehát nem tulajdonítunk fontosságot. Az idők jele az lesz, ha az európai sajtó követni fogja az orosz hirlapok példáját és kezébe ragadja ezt a kérdést. Háromszékmegye közigazgatási bizottsága 1879. december 2-án tartott gyűlése. A közig, bizottság decz. 2 iki gyűlésén az alispán jelentése olvastatott fel, mely szerint a lefolyt hónapban valami különös nevezetességű ügy nem fordult elő. A központról 15 napos útlevél 165 darab adatott ki, mely körülmény meglehetős élénk közlekedésről tanúskodik Romániával, a hova az útlevelek kiadattak. Büntetési pénzekből a lefolyt hónapban a járási szbirák és kir. ügyészség utján befolyt 349 frt. 40 kr. A közmun- kaváltságot illetőleg az alispáni jelentésből arról értesülünk, hogy miután a járási szolgabirák közül többeknél hátrálékok vannak fenn s miután megsürgetésre sem fizették be : most a deczember havi fizetés betiltása mellett sürgette meg az alispán azok beszedését újólag. Az adófelügy elő jelentése szerint a megye területén befolyt közadók összege tesz 56,853 frtot, tekintve azonban a múlt év hasonidő szakában befolyt 59,807 frtot, 2953 írttal kevesebb gyűlt be, mint kellett volna ; erre nézve a közszolgálatban állókat terheli a mulasztás ; ezeket illetőleg javasj^t^át tett az adófelüg'yelő. Ennél a pontnál megjegyezzük kuriozumképen, hogy a mi városunk illető közegeit az adóbehajtás körül nem terhelheti a mulasztás vádja ; a napokban is egy tanító ellen két krajezár adóhátrál ékért foganatositottak végrehajtást. Ez elég hivatali buz- góságról tanúskodik. Antal Zsigmond árvaszéki ülnök jelentése szerint gyámolt, vagy árvaeset a múlt hóban volt 5861 ; gyámolt yagy árvalétszám 8378, gondnokolt létszám 118. Ügyforgalom november hóban volt 697, a melyből december hóra csupán 38 jött át, a mely szorgalmas irodai személyzetre vall. A gyámpénztár állása november hóban : 8890 frt. 97кг. Dr. Antal Mihály megyei főorvos jelentése szerint ismét hallanunk kellett, hogy a roncsoló toroklob, bár szórványosan, itt-ott újból garázdálkodott. Peselneken nov. 21-ig 8 gyermek halt meg. Esztelneken pedig a múlt hó 15-én kezd ödött e betegség s azóta beteg tett 31 gyermek, kik közül 1G elhalt. Észtéinek községre a főorvos kénytelen volt a közig, bizottság figyelmét felhívni, mivel ott az óvrendszabályokat nem foganatasitotta az elöljáróság kellő szigorral. Derék község valóban, mely saját gyermekei élete felett így őrködik ! Roncsoló toroklob mutatkozott még Nyújtódon, Zágonban, Bodolán, Teleken és Feldobolyban. _ Eglmayer Adolf, kir. mérnök jelentése szerint a megye területén az állami útra kiszálliasztalon ott fekszik. Másnap halomszámra jön a megrendelés a divatárushoz, a melyben Y., Z., V. urhölgyek az X. bankárnéjéhoz hasonló, de még sem egészen olyan öltözéket kívánnak Megvan a legújabb divat. Időnként kifejlődik bizonyos jelleg, a melytől eltérni nem volna divat, a mely azonban a legtágasabb tért engedi a szabászok leleményes ségének. Az uj divat megy világgá a,, szélrózsa minden irányában s olvashatjuk a lapokból, hogy az a la XV. Louis mellényeket halványkék bro- catból nagyon hordják; hogy a rococo himzéseket divatba akarják hozni ; hogy az indiai cachemir rafiákon aranyozott marabu czafrangokat lehet látni ; hogy J. herczegné egyik délután gazdagon megtűzdelt gendarme posztó ruhát viselt ; hogy a d ourson nemezkalapokat hordják ; hogy van „chic“, egy ujonan előállitott szin, a nuance cana- cpie, mely a lenyugvó nap szinére emlékeztet ; hogy némelyik nő ugyanolyan öltözéket visel, mint a milyenben szépanyja van leiestve ; hogy a főtt rák mint hajdisz kiment divatból; hogy a női ékszerekben nagy szerepet fog játszani a gyöngy, mert a ceyloni gyöngyhalászat az idén busásan eresztett ; kogy Krisztina főherczegnő menyegzője alkalmából „Sombiero austriaco“ nevű széles kari májú kalapot visel ma Madrid minden elegáns hölgye, stb. . и87 vélem, hogy már elég is volt ennyi a J°. ~ c<5ak azt kellene indokolnom, hogy miért választottam felolvasásom tárgyául a divatot és nem valami hasznosabbat. Erre nézve hivatkoznom kell egy kedves goromba íróra, a ki azt mondja. beszélj a nőknek nemzetg’azdaságról s el álmosodnak, beszélj a divatról s figyelmes hallgatókra fogsz találni. En nem tudom, hogy valóban igy áll-e a dolog, annyit azonban határozottan ál ^atok, hogy a divatnak lehet hódolni fényűzés nélkül is — s a ruha tetszetőségét, az öltözködés szépségét, általában az ízlést nem mérik pénzzel. Nem hiában mondja Tertullian : Öltözködjél az igazság gyapjújába, az alázatosság selymébe és a szemérmetesség bíborába ! j tott 3S80 kavicshalomból 2582 téríttetvén el, 1298 kavicshalom készletben maradt ; a törvényhatósági utakon a kavicskihordás nincs mindenütt befejezve, mely körülmény a közig. biz. rendelete ellenére az illető községek mulasztásának róható fel. A nyén-bodza-krasznai utón a munkálatok a múlt hó 25 én szüntettettek be. A kormány által az ut i építésére adott segélyösszegből fennmaradt 3885 frt I kr. A malomgátak szabályozása iránt folyamat- ! ban volt előmunkálatok a beállott kedvezőtlen téli idők miatt feszüntettettek. Vájná Sándor kir. tanfelügyelő jelentésében is szomorú helyet foglal el a járványossá válni kezdő roncsoló toroklob. E miatt Észtéinek, Pesel - nek, Bodola községekben az iskolát hatóságilag kellett bezárni. A jelentésből az iskolaszékek részéről azon előre várható békétlenségről is értesülünk, melyet az idei kormánysegélynek 20" levonással történt kiosztása okozott. A községek utasittattak, hogy a hiányzó összeg előszerzéséről az érdekelt községek gondoskodjanak. S minthogy ez a „gondoskodás“ a szegény sorsú tankötelesek segélyezésére fordittatni szokott segély rovására történik : be lehet látni, hogy ezen körülmény nem szolgál az iskoláztatás javára. D r á g о s Elek kir. ügyész jelentése szerint a megye területén a közbiztonsági állapot javulásnak indult, a mennyiben a bűnesetek száma a közeli hónapokban sokkal ritkább, mint az előzőkben. A börtön létszáma 126 fő, melyből vizsgálati fog ságban 53, elitéit 73 fő. Majd a postaigazgatóság jelentése vétetett tudomásul s több folyó ügy tárgyaltatott le A háromszék-barczasági vasút. Gróf Schweinitz Gyulától. II. Múlt czikkünkben kimutattuk már, hogy Há- romszékmegyének forgalma 4 730,000 mázsa. Hétfalu forgalma Brassóba és vissza, továbbá Feketehalom forgalma szintén nem csekély ; ezt bátran felvehetjük 900,000 mázsának. E szerint a tervbe vett pálya összes forgalma (4.730,000 -f 900,000=^) 5 millió 630,000 mázsa. Ha már most egyharmad részt tulsággs magas számítás okából levonunk: marad bevételül 385,333 frt. vagyis kilométerenkint 2470 frt. A pálya, a befektetett tőke kamatozása, törlesztés, pénzbeszerezési és üzleti költségek czimén kilometerenkint 2111 frtnyi jövedelmet igényel; e szerint kilometerenkint még 364 frt tiszta jövedelem is marad. Meg kell jegyeznem, hogy a forgalom közönségesen egy harmaddal még emelkedni szokott, mintja mennyinek fölszámittatott, jelen esetben pedig még leütöttük ezt az egyharmadot. Vasúti szakférfiak számítása szerint egy vasút által elszelt vidék forgalma átlagosan fejenkint 3 frt 50 krra tehető. Már most, ha Brassót beleszámítjuk a tervezett pálya vidékébe, a mit joggal megtehetünk, — akkor 427,181 forintnyi forgalmat számíthatunk. Mindezekből látható, hogy e pálya jövedelmezőségét elégségesnek tekinthetjük s mindenesetre olyannak, mely ki fogja magát minden körülmény között fizetni. Mondtuk már, hogy az igavonó állat huzó erejét gőzerővel kell helyettesitni. Sehol sem lehetségesebb és szükségesebb ez, mint itt. Bátor leszek nehány megjegyzésre is kiterjeszkedni azon vidék gazdasági viszonyait illetőleg, mely vidéken a proectált vasút keresztül fog haladni. Először is a marhatenyésztést pertraktálom, mely itt is ugyanazon bajokkal küzd, mint egyebütt. Háromszék e tekintetben igy áll : E megyében — ide nem számítva az egykori Felső Fejérmegyéből ide csatolt részeket, — a legutolsó népszámláláskor (1870.) 15891 ló (ezek között 12433 kancza és paripa,) vagyis 6216 pár, szarvasmarha (magyar faj) 41x87 (ezek között igavonó ökör 16487, svájezi 153 és bival 3228) darab volt ; az*utóbbiakból (bivalból) csak keveset használtak igavonásra és teherhordásra A bivalok száma, különben, csak általánosságban van feladva, a mi annyiban hátrányos, a menyiben a bivalökrök számát nem lehet eruálni, a bivaltehenek számát vagy igen magasra, vagy igen csekélyre tevén föl. Az arányszámok mindazonáltal, a mi az igavonó és teherhordó erőt illeti, elég szomorúan csekélyek s ha mindjárt aN bivaltehenek számát még oly magasnak is vesszük : mégis a tejelő tehenek száma is nagyon csekély. Mi ugyanis fölveszszük, hogy a svájezi tehenek és a községnek száma szerint 106 bika, 296 ökör — 148 párral, 1918 tehén és 1918 borjú lehet össze-vissza. Ezek után a következő számítást tesszük összehasonlitólag : Csehországnak van 5.396,555 hold szántóföldje és legelője; Erdélynek ellenben 4 millió 216,250 hold szántója és legelője. Háromszék (ide nem számítva a volt felsőfejérmegyei részeket) áll. 134,293 hold szántóföld és 58,132 „ legelőből, együtt 192,425 hold miveit földből ; ellenben igavonó marhája van: 14,614 pár és 14,899 tehén. Általában az erdélyi részekben 19*99 holdra egy pár igavonó marha, 11*21 holdra egy tehén jut. Ellenben Csehországban 25*83 holdra esik egy pár marha, 5*5 holdra pedig egy tehén. Végül Háromszékben : 13.16 holdra jut egy pár igavonó marha és 12.91 holdra egy tehén. A statistikai hivatal számítása szerint Háromszékben egy eke jut 12*9 ^holdra, Torontálmegyé- ben 20*4 holdra, egész Magyarországban ló holdra, az erdélyi részekben 136 holdra. A székely lókeszerezési alap. Kilyéni Czakó József és orsz képviselő Kün- le József ura1* a „Nemere“ idei 9Ü ik számában arról értesítenek — vajha igaz lenne — hogy a volt székely huszárcsaládok a lóbeszerezési alapot tetszésök szerinti szabad rendelkezésükre vissza kapták. Azonban fájdalmasan sóhajtanak fel, ag - gódnak nagyon, hogy elforgácsoltatván az a szép, — több mint százezer forintnyi összeg — vége lesz a világnak, vége abban a volt székely huszárcsaládoknak is. Édes jó uraim ! soha se aggódjanak a más dolgán. A világ eljár a maga utján, s minden ember elvégzi a maga dolgát. Czakó ur 2 „vagy“-ot állított fel, ugyanis azt mondja, vagy szét osztják a pénzt magok között, s ekkor vége a székely huszárcsaládoknak ; örökre megbélyegzik magukat a világ előtt, felállítván egy második „székely bánja“ várát, vagy pedig takarékpénztárilag kezeltetik osztatlan s igy elnyerik a világ előtt az egri nevet. Ez utolsó nézeten van Künle - József ur is. Ki szintén igy szól az idézett szánkban : „Több mint húsz éve annak, hogy ez ügyet nemcsak, hogy kiváló figyelemmel kisértem, hanem mondhatnám annak lebonyolításában tevékeny részt is vettem ..........................“ Eljutot tu nk volna tehát a tényleges felosztáshoz. „Azon pillanattól fogva a mint arról győződtem meg, hogy a tulajdonos családok ez alapnak felosztását úgy és oly képen óhajtják, hogy minden egyesnek részilletősége készpénzben tényleg kézre adassék —■ én visszavonultam“ — Sajnáljuk e visz- szavonulást annyival inkább, mert a részletes felosztásnál lenne nagyobb szükségünk az ügyvéd urakra, épen, mint a temetésnél a papra. Lássuk már most a második „vagyí(ot ; az osztatlan takarékpénztári kezelést. Erre nézve Czakó József ur szóról szóra ezt irja, s Künle ur is aláírja : „Minden családnak sa ját részvényéhez teljes rendelkezési joga van, mert az által, hogy takarékpénztárilag kezelteti az ő részét, a pénz az övé és családjáé marad örökre (?) nem állhatván senkinek hatalmában valakit tulajdonától megfosztani ; de ellenben az egyes családoknak mindig szabad kéz nyujtatik részvényeiknek készpénzben történő eladhatása és a tulajdonjog másra átforgathatására.“ Ugyan kérem, ha ez áll, már pedig áll, mert írva van, — mivel állunk elébb az első „vagy“- nál ? Én részemről, s jótállók, velem együtt akár 300-an, mihelyt megtudjuk, hogy 20 frt részvényünk van abban a takarékpénztárban, — eladom I t z i g n e к, a másik meg Spitzignek s igy lesz a székely huszár családok takarékpénztárából izraelita takarékpénztár, — meg lesz az összeg, csak a másé, s úgy járunk, mint a mely boltban kefe és vakaró van kitéve, belől pedig singes kereskedést találunk. Látják uraim, hova vitt a bölcsessé gük. És most miután a „nevelési“ czélra való felajánlás, szövőde-részvény vásárlás, takaiékpénztá- ri kezelés stb. tervei a tulajdonjog szentségén megtörtek, remélem, a tervezgetéssel felhagynak s keserves [szemmel nézik a feloszlás végper - czeit, tudván, hogy mindenikünknek utóvégre is ez a sorsa. Ennél fogva újból kérem ne bajlódja nak más emberek dolgaival. Mindenki maga magúnak áll vagy esik. Vesszen el még a hireis azonintézménynek. Tudják-e önök, hogy annyira nyomasztó volt reánk nézve az az intézmény, hogy még papnak sem szenteltek fel a general commando engedélye nélkül, tanulni pedig csak is engegélylyel volt szabad ? Erőszak tette ránk Mádéfalván, erőszak vette le rólunk 48-ban, — mert különben sohasem menekültünk volna alóla, — erőszak tartja fogva 20 évtől fogva s az ily erőszakos boldogítók miatt mai napig sem jutha- tánk hozzá. Bocsássanak már el magunkra, ha állhatunk, hadd álljunk, — ha hullunk, hadd hulljunk. Végül az jő különösen nekem, hogy amidőn sem én, sem más volt székely huszár család tagja nem törődünk azzal, mint hogy nem is tartozik ránk, hogy A meg В mikép rendezi be családi háztartását, maga kezeli-e vagy mással kezelteti, nem esik e az uzsorások kezébe stb. ? telettünk boldog és boldogtalan virraszt. Nekünk szegénységi bizonyítványt állitt ki, s kifejlődik végre az embernek azon makacs természete, hogy csak a z é r t i s. Bocsássanak meg uraim, ha netalán hevesen szólottám, — egyébiránt önök személye iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetik Csulak Zsigmond, volt székely huszárcsalád tag.
