Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-12-04 / 97. szám
— 386 azon l.özségell.ez fordulunk, a melyek leginkább vannak rídd:! Ive. logtoiTÓbban óhajthatják, hogy a .. háromszék barczasági vasúi- minél előbb kiépit- tí s-dk. — E< kérjük tehát av. érdekelt községeket, hcgv községi jöv( (lelniük arányában saját, helyesen fcl/ogoll jolléüik eme fontos tényezőjének gyarapításához hozzájáruljanak : megyénk főispánjánál az e czélra kitett ivén. vagy saját beküldött iveiken jegyezzenek elő. A községi jövedelem nagyságának rendjében összeállítóit. névsora az első sorban érdekelt kézségeknek a következő: Zágon. Nngy-Bo- rosnyó, Gilencze, Kovászna, Uzon. Zabola. Sárfalva., Xyén. Páké. líodola, Szent-Katolna, gyújtód, Kgerpntak. Páva, Hid vég, Arapatak, Szatyor, ív i Ivén. Hasonló kéréssel fordulunk Sepsi-Sztgyörgy, Kézdi-A’ásárnely és Benr/T városokhoz, azok tisztelt kereskedőihez és Iparosaihoz, hogy előjegyzéseiket közgazdászatunk emelésének eme hatalmas motorától ne tagadják meg. A polgármester urak állal e tárgyban helyenként összehívandó értekezletek, hisszük, hogy nem maradnak eredmény nélkül. A viszonyok kedvező voltát latba vetve, most kell megragadni az alkalmat, mert az idő eljár. Az ország ház november 29 iki ülésében a kérvények tárgyalása után úgyszólván inciden- t.aliter a miniszterelnök fontos ny latkozatot tett. H e 1 f y Ignác / ugyanis az iránt inter ^cliálta a kormányt, miért nem közölték a magyar országgyűléssel annak idején hivatalosan a külügyminisztériumban történt változást. Tisza Kálmán kormányelnök erre kijelentette, hogy eddig ugyan a gyakorlat az volt, hogy hivatalosan csak a dele- gatiok értesülö k a közüi minisztériumban előfordult változásokról, mig a monarchia országos törvényhozásai s nevezetesen a magyar országgyűlés csak oly esetben értesül:ek arról hivatalosan, ha e változással kapcsolatosan a magyar minisztériumban is fordult elő változás, mint például And.- rásy magyar miniszterelnöknek közös külügyéré, és gróf Lónyay közös pénzügyminiszternek magyar miniszterelnökké történt kinevezésekor. Eddig te hát ez volt a gyakorlat s ezt követték Andrásy gróf távozásakor is. Jövőre azonban a kormány maga is el akar térni az eddigi praxistól, s megállapodott mar abban a többi kormányokkal, hogy minden a közös minisztériumban történt változás a magyar törvényhozásnak, illetőleg országgyűlésnek is hivatalosan tudtára adassák a magyar miniszterelnök által. S ez mindenesetre a correc- tebb, helyesebb eljárás. Gorcsako v h e r c z e g nov. 28 án. érkezett Berlinbe. A „Nordd. Alig. Ztg.“ egy pétervári levéllel fogadja, a melyben tény gyanánt közli, hogy Valujev lesz a külügyi politika intézője. A kanczellár megtartja ugyan méltóságát, a hivatalos terheket azonban meghatalmazott és önálló „segédje“ vállaira fogja rakni. E tekintetben mint praeccdenst emliti meg a nevezett lap, hogy Nesselt ódé gróf is 1S62 ben bekövetkezett haláláig megtartotta rangját, ámbár a külügyi hivatal vezetéséről lemondott. Vaiujevet negyven évvel ezelőtt hívta állami csoportosult azen időben annyi tény és annyi nyo ni or ; olyan zajos öröm és oly mely síri csend; oh iélénk kegyesség és oly rémitő erkölcsi sülyedés Lajos a!uit fejlődött ki először a jó ízlés, alatti találták meg a ,.j ó t á r s a s к gí; hangját, melye azelőtt hiúban kerestek, de a mellett annál inkábl romlott az erkölcs; a pompaszomj és bjrtokvág\ idézte elő azokat az irtózatos méregkeverési ese teket, a melyek számára külön törvényszéket kel lett felállítani hl on te span asszony egyik udvari bá Ion a krmolmnal lepte meg az udvart, azon öl tör.vdarabbal, melynél az illemmel ellentétesebbe’ még soha sem találták ki. Egyik udvarhölgy aí estélyen fejti asz ül miniature három árboczos hajói viselt. A tetfiaknal a szakáll eltűnt ; minthogy az ur alkod ói iem viselte, az alattvalók is le vétet ték. Hiába fenyegetett a papság a purgatoriumb? jutással, törekvése hajótörést szenvedett s igy öl; is szépen megváltak szakáinktól. Ez volt a szakái száműzetése, mely 1848 ig tartott, a midőn újra di \ atba jött, kivéve a papokat. A fejre rettenetsí nagyságú paróka került, a melyről szentül rnop voltak győződve, hogy fiatalít. A nőknél a rövic fürtök helyébe jött nemsokára a „Fontange“ ne vü tej ék. l.a;os udvara mindenben példány képül szol gclit tóobieívnek. A fejedelmek tömegesen utaz tűk Barikba, hogy megismerhessék és .tanul mán voz- Itassak az ott h vő szokást és divatot. Nagy költ seggel hozattak a franczia udvarmestereket, jó szágigazgatókat, nevelőt és asztali last, goúver nantojv-it, szobalányokat, s a kis gyermek ettől k- zuve. előbb gyügyögött francziául, mint anyanyelvén t folytatása következik. szolgálatba Miklós czár. 18Ó1 ben belügyminiszterré nevezték ki. Ezt az állását megtartotta 18Ó8. janu- áriusig. Ekkor ellenségei zavarták ki hivatalából, a kik közzé Gorcsakov h erez eg is tartozott azóta, hogy erőszakos eszközökkel akarta föltolni a czárt minden szlávok pártfogójává. 1872 óta az uradalmak minisztere volt Valujev. Különben azt beszélik Gorcsakov Örököséről, hogy mozgékony', a hol szükséges sőt engedékeny is, de mindenkor tiszta ban van saját czéljaival Sohasem volt m é g annyi függő kérdés az európai hatalmak közt, mint most. E függő kérdések nagyobb részét azonban kölcsönösen csak czifraságnak használják a hatalmak azon kérdések takargató.1 ára, a me1; ek érdekeiket érintik. Azon kerdésekb n teh.át, a melyek mellé kesek Ausztria-Magyarorszégra nézve, de a me- : Jyekre súlyt fektet a franczia hagyomány', bizonyára támogatni fogja kormányunk Erancziaország kívánságait. Ezé» mellékes függő kérdések közé sorozzuk az egyptomi kérdést is, a menyiben politikai színezete van. Ez alkalommal általában is figyelmezteti az „Ellenőr“ külügyi kormányunkat, hogy ne sokat másoljon, hogy a mit megfog, jól megmarkolhassa. À hàromszêk-Mrczasagi vasút. Gróf Schweinitz Gyulálóh Egy brassó-ojlozi vasút, csak a transité for g alomnak tenne szolgálatot, a nélkül, hogy felvenné a javaknak azon nagy töm gét, a mely a falvakból városokba szállíttatnék. A vasútnak ezen ti vidéken olyan helyeken kell átvonulnia, a hol megvan a nyers anyag a létrejövendő ipar számára, azaz főkép a mi vidékünkről szólva mint ilyen a fa, a me'lylyel ki- és befelé kereskedést lehetne űzni. Nem beszélünk mi itt kizárólag a tölgyfáról, hanem a bükfa és a többi eszközfák tovaterjesz téséről s e mellett mindazon iparágakról, a melyek fából munkálkodnak. Szóval, hogy az erdők birtokosainak számára piaczról legyen gondoskodva Az igavonó állatok erejét a gőz erejének cell hogy helyettesítse, a vasútnak a szó valódi értelmében vett szállítási eszközzé kell válnia s a szállítást nem szabad fényűzéssel drágán emelt építkezések kel megterhelni. Ma már kezd utat törni nálunk is azon meggyőződés, hogy az ország fontos terület részeit nem szabad vasút nélkül hagyni csak azon okból, mivel tetszett áz eddigi vasutakat palotaszeré pályaudvarokkal s minden elképzelhető fény űzési épületekkel ellátni, a melyek a tuEjdon- képeni forgalomnak a legkisebb hasznot sem hajtanak. A vicinál és inkább országúihoz hasonlítható vasút, mindazon helyeket a hol egyáltalán szál- litni való anyagot találhatni, a fővonal pályaudvaraival összeköttetésbe hozza ; az ország belsejét s a távolabb eső térségeket ; megállási helyei magukban a községekben szoktak lenni, nem szokott nehéz vonatokat vinni magával, hanem alkalmazkodik a népességhez, ismeretlen lévén előtte a nagy vasutak üzletének hajlíthatatlansága, t\z ily vasút, minden egyébtől eltekintve, a forgalom meg- élénkitésében és a nemzeti jólét gyarapításában keresi feladatát, s csupán a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem szolgálatában áll. Mielőtt további vizsgálódásokba bocsátkoznánk, előadjuk, hogy miképen képzeljük mi e vicinál vasúthálózatot ívdöly északkeleti részére nézve : 1) л földvári állomástól kiindulva Hidvégen át Arapatak, Élőpatak, .Szem érj a, Sepsi Sztgyörgy, Kilyéa helységeken át Uzonnak, Egerpataknak, Nagv-Borosnyó, Zágon, Fáké, Kovászna, Páva. Zabola, Gelcnezc, Haraj, Sz-K atolna, Kézdi-Vásár- he.y, Sártalva, Szászfalu, Nyújtód, Lemhény helységeken át Bereczknek és Soósmezőnek. 2) Uzontól Kökös, Prázsmár, Nyén, Во dől a, Tatrang, Hosszufalú, Csernátfalú, В ácsfalú, Deres- tye, Hétfalú, Brassó, Keresztyénfalva, Vulkán, Fékét' -halom, községnek. Ha a vasút-vonal egyenesen Kézdi-Vásárhely- nek, illetőleg Bereczknek vitetnék, sokkal kisebb volna a va út területe, ha bár igaz, a vonal is rö- videbb, eV tervezett vasút területének népessége Brassó kivételével kerekszámban 95,000 lelket tesz, ha a vasút pedig egyenesen vitetnék, csak 60,000 lakos esnék azon területre, a mely a vasút vidé j kének volna mondható.. Ha már most két és fél tonna szállítmányt számítunk egy lakosra, akkor 4.603,000 mázsa esnék a vasútra, mig ellenben egyenes üsszekötte- ! tésben csak 3.000,000 mázsa. A vasút forgalma pe dig nem növekedhetnék, mivel a fa az egyenes vonaltól nagyon távol esik s a népesebb községeket pedig egyáltalán nem is érintené. Nem is arról van tulajdonképen szó, hogy Kézdi-Vásárhely, illetőleg Bereczk é- az Qjtoz szoros a legrövidebb utón megkozelitessék, hanem arról, hogy azon vidék, mely' Erdély délkeletén fekszik, be legyen vonva a forgalomba, hogy ezen vidék terményei a fővonalra terelte-senek ; a minthogy'- bárki is beláthatja, hogy' az országnak ezen része száz meg száz oknál fogva az ipari fejlődésre nézve is sokkal képesebb es alkalmasabb, mint az ország többi részén. Minekutánna kijelöltük a pálya irányát, vegyük fontolóra annak költségeit. A pályra hossza 156 kilométer.-áz építési, sinlerakási, az. építmények, a föl- épitmények, a vizállomások, a nagyobb hidak stb, költségei kilometerenkiet 12.205 forintra tehetők s igy 15Ó kilométerré nézve 1,913.028 írtra, a forgalmi eszközök kilómeterenkint 1473 írtba, együtt 229,788 forintba kerülnek. — Már most számítva a részvénykamatokat az építés alatt, továbbá a pénz beszerzést, összesen 2,575.235 frtnyi tőke szükséges; minthogy pedig a forgalmi költség kilomete- renkint 790 írtra, 156 kilometer után 123.240 írtra rúg, ennélfogva évenként 329,258 frtnyi jövedelmet kell e vasútnak hajtania, hogy a résvények és prioritások kamatjait is tödözni lehessen. Vegyük számba már most a pálya jövedelmezőségét. Olyan vidéken, hol csak föld mi velus és állattenyésztés van. minden fejre két tonna szállítmány és nyolez utas vehető fel, ha ugyan egy négyszög kilométer területen legalább 80 ember lakik. Háromszéken egy nsz. kilométerre 35 ember jut átlag; a számítás mindazáltai talál, m -ri e vidéken két és fél tonna teherszállítmány jut egy- egyr lakosra Háromszéken csak gabonanemekből termesz- tetik : búza : 1 74-25I mázsa el egy búza : 27-793 Л rozs : 390.212 P árpa : 120.488 P zab : 135-025 P kukoricza : 270.625 P pityóka : 25.288 11 összesen 1 ,150.382 mázsa. Ebből leütendő: táplálékul 525.191 mázsa; maradt О25.191 mázsa; ebből vetőmagnak kell 225 ezer mázsa, melyből azonban csak 200.000 mázsát veszünk föl, mint olyant, mely vasútra kerül. E szerint lesz e pályán szállitmányi teher : a) gabona ....................................200.000 mmázsa b) só, vas, szesz, dohány mintegy.....................................50.000 mmázsa c) behozatali és kiviteli áruk 80.000 mmázsa d) fa és faáruk ...................1.400 000 mmázsa ös szesen:..................................4.530.000 mmázsa. A pálya hossza Kerekszámban 22 mértföldMár most fölvesszük, bogy az áru átlag 10 mórt' földet halad a pályán s ezért csak 10 kr esik: ez 473.000 frtot tesz, minél fogva tehát a pálya költségei, a részvények és prioiitások kamatjai és törlesztése teljesen födözve vannak, valamint a szükséges jövedelmezőség megvan. À fára nézve meg kell jegyeznünk, hogy Háromszék és Brassómegyében mintegy 51 nszög mértföld erdő van ; ebből csaknem a hozzáférhe tétlenségig távol fekvőnek és letaroltnak vétetik 29 nsz. mért föld. Marad tehát 22 nszög mértföld vagyis 220 000 hold erdőség ; mi ebből 40 évi forgalmat veszünk fel, holdanként csak 50 ölet, egy ölre csak 20 mázsát; ez pedig 4.400.000 mázsát tesz összesen. A személyszállítás tekintetében tartózkodunk minden számítástól ; ha csak 3 utazást számítunk egy lakosra — megjegyzendő, hogy 80 lakossal egy nsz. mértföldön 8 utazást szoktak venni, e szerint 35 lalcóssal 3*5 jönne, tehát csak 3 személyt véve számításba : ez a tervezett pályánál 288.000 személyt eredményezne személyenkint 10 krajezár- jával, tehát 28 800 frtot. az élőállat forgalmat még nem vehettük számításba, mivel e tekintetben nem állanak rendelkezésünkre adatok ; különben ez sem lenne épen jelentéktelen. A mi azokat a brassómegyei községeket il leti, melyek a tervezett pálya álltai érintetnek ezekre nézve a következő számítást vesszük : Feketehalom (Zeiden) 38,062 mázsa Keresztényfalva (Neustadt) 114,000 „ Rozsnyó (Rosenau) 115,000 „ Volkány (Wolkenau) _____160,000__„ eg yütt: . 427,062 „ E községeknek van 11570 lakosuk, mire nézve megjegyzendő, hogy Keresztényfalvara vonatkozólag a szállítási viszonyok nagyon alatta állanak a valóságnak, mivel itt a pálinkafőzés 500 hizó- ökörrel együtt, valamint a csak most fejlődésnek indult tüzmentes anyagáru-gyártás nem vétetett egészen számitásoa. Fővárosi levél Budapest, 1879. november 30 Tiszteit szerkesztő ur ! Azt hiszem, hogy nem teszek fölösleges dolgot, midőn becses lapjában a „Kisfaludy társaság“ utóbbi érdekes gyűléséről egyetmást vázlatosan leirok. Remélem, hogy a közönség is szívesen olvas el egy pár olyan sort, mely e derék társulatról szól. Folyó hó 26 án délután 5 órától kezdve tartatott meg a gyűlés. Igen szép számú közönség! jelent meg az akadémia épületében. Ott lehetett! látni a hölgyek szép társaságát, a lelkesülni tudó. ifjúság egy részét s az irodalom nevezetes cori- pheusait. Az ember szive repesett az örömtől, mely oly vidám és vonzó magyar társaság szemléléséből
