Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-30 / 9. szám

— 35 anyai büszkeséggel beszél egyetlen fiáról, Wladi- mirról ; Anna, a szép felöl vasóné sóhajt. Az egész úgy kezdődik, mint egy orosz „lovoodi árva“. A da rab "felbonthatlanul össze van fűzve, hogy alig marad fenn más kibontakozás, mint — a halál. Osip gondolt már erre, de ekkor árnyéka mindig ott kisértene Wladimir és Anna között, mint Banquo szelleme Macbeth asztalánál s lelkiismeretfurdalás- sal zavarná meg boldogságukat.

A „Daniselfek“ f nagy és szép közönség előtt adatott mindeddig. Érdekes fejlődése s izgató jelenetei folytonos érdeklődésben tartják a közönséget. — A szereplők közülj él őhelyen N á d a y t (Daniseff Wladimir) kell kiemelnünk, kinek művészi játékát nem egy alkalommal volt szerencsénk látni. Nagy Imre igen szépen személyesité Osipot, Halmi pedig a francia attachet mutatta be szokásos könny üsséggel. A női szereplők közül Márkus Emilia (Anna), Helvey Laura, Paulayné (az öreg Daniséi! grófné) váltak ki sikerült alakításaikkal.

Bezárom első levelemet, addig is, mig viszont látjuk egymást! л ig farsangot, sok boldog éjt kivárt a lapok t. olvasónőinek !

A viszontlátásig !

II. Dózsa Géza.

TőrVényhatósági szabályrendelet

az 18/7. évi ЛЛ löt vénycikk JA ik fejezet ai alapjait létesítendő összesített gydmpénztár kezeléséről.

(Folytatás )

24. §. A gyámolt vagy gondnokolt avagy örököse végképen kielégittetvén, a beiró könyvecske e veendő s a naplóhoz csatolandó azon kiadási tétel mellett, mely alatt a gyámolt v. gondnokolt végkép kielégittetett.

Hí. fejezet

Az összesített g y á m p é n z t á r kész p é n 2 e i elhelyezéséről.

25. Az összesített gyámpénztár készpénzei a kamat könnyebb számithatása végett tízzel < 1- osztható részletekbeni törlesztés kötelezettsége nn 1- leti kolcsönöztethetnek ki és pedig az alábbi ösz- szeg'ekben :

3000 frt 30 év alatt törlesztve évi 100 frtos,

2400 frt „ ,, „ ^

2000 frt 20 év alatt törlesztve évi 1600 frt „ „ „ „ „

1200 Irt „ „ „ „ „

1000 irt „ „ ,, „ „

800 frt „ „ „ „

600 frt 500 frt 400 frt 300 frt 200 frt 100 frt 50 frt

10 év alatt törlesztve évi

80 frtos, 100 frtos, 80 frtos. óo frtos, 50 frtos, 40 frtos, 30 frtos, 50 frtos, 40 frtos, 30 frtos, 20 frtos, 10 frtos, frtos

5 év alatt törlesztve évi 10 tőketörlesztési részletfizetése kötelezettsége mellett oly módon mindazáltal, hogy

1) azon évben, melyben a kölcsön felvétetett, tők*.törlesztés nem történik;

2) a tőketörlesztés a kölcsön felvételét követő évben kezdődik, és

3) a tőketörlesztési összeg mindenkor a naptári év október hava első napján történik közvetlen a gyámpénztárnál.

26. §. Az összesített gyárqpénztárból. kölcsön vett és még nem törlesztett tőkék után évi 7 száz téli kamat fizetendő félévi előleges részletekben az (1877. évi XX. törvénycikk 290. §.) év január és július fuvva első napján.

A törlesztésbe pontosan befizetett tőkerészlet összeg' után az azt követő januárhó 1 jétől további

kamat nem követeltetik.

27. lé. Kölcsön a gyámpénztárból földbirtokra és jövedelmező házakra a becsérték egyharmad részéig adható.

Becsértéknek tekintetik földbirtoknál (kertek, szántóföldek, rétek, kaszálók és erdők) az egyenes állami adónak százszorosa, az általános jövedelmi és pótadót bele nem számítva.

Házak az árvaszék által saját kebeléből kiren delt küldött által szakértők közbejöttével lesznek megbecsültetendők és ezenkívül azoknak a kölcsön fartama alatt; biztosítva kell lenni a kölcsön vett összeg háromszoros összegéig.

A jelzálogul szolgáló birtokon netalán létező terhek a becsértékből háromszoros összegben le számítandók. (1877. XX, t. c. 289. §.)

28. §. Az összesített gyámpénztár készpénzei árvaszéki engedély mellett adhatók ki kölcsön. — Oly célból, hogy a szabad rendelkezés alatti készpénzek mielőbb kamatra adhatók legyencdc, a gyámpénztár köteles minden hó végével a következő hó 5-éig a szabad rendelkezése alá eső készpénzeit a naplóból kitudni s egyszersmind kinyomozni, hogy mely összegeknek kell a legközelebbi hónapban előreláthatólag befolyni és hogy mely kiadások lesznek azokból kifizetendők? Ezen kimutatás a ö. számú minta szerint szerkesztve az árvaszékhez beterjesztendő.

29. Az összesített gyámpénztári kölcsönök nyerése végetti folyamodványok az árvaszékhez in- tézendők ; ily folyamodványok mellékletei :

1) A telekkönyv hiteles másolata.

2) A 27. Í3. értelmében a becsértékro vonatkozó okiratok.

3) Házaknál az „első magyar általános bizto •

s tó társaság“ által kiadott tüzkárbiztositási okmány és a kifizetett dijkötelezvény.

4) Nagyobb összegeknél, például 2000 frton felüli kölcsönnél a haszonbéri viszonyokat föltüntető egy eredeti, vagy hiteles másolatu szerződés.

Ha a kölcsön veendő összeg legfennebb 500 irtot teszen, a földbirtok egyenes állami adója a községi vagy körjegyző, biró, adógyüjtő és nyilvántartó és két el ölj á:. ósági tag által kiadott s a járási szolgabiró által láttomázott birtokiv (katasz- trális fölvétel) kivonattal lesz beigazolanoó.

Ha a kölcsön veendő összeg 500 frton felül terjed, akkor az előemlitett elöljárósági tagok által kiadott birtokivi kivonaton az álami adó összegét a királyi adófelügyelőség vagy kir. adóhivatal igazolhatja.

3°. §• A gyám pénztári kölcsönökrön kötelezvény szövegében kitüntetendő, hogy a kamat vagy tök( törlesztési részlet fizetésének vagy a hol a zálogjog házakra kebleztetett be, a tűzkár elleni biztosítás igazolásának elmulasztása miatt az egész fölmondottnak tekintendő és hogy adós alá veti magát a kölcsönből felmerülhető perek esetében azon sommás bíróság Ítéletének, melyet a hitelező gyámpénztár választand. — Adós aláveti magát a gyám pénztári kölcsönügyletre vonatkozólag a törvényhatóság közgyűlése által hozandó minden határozatnak és azokat kötelező erejűnek ismeri ed.

A kötelezvény a1 ábrásakor az adós neve határozottun megjelölendő, mint pl. N. N. adós, (kinek neje N. N.) és ezen kívül az adós személyazonossága minden kétséget kizárólag tanúsítandó pl. két előljárósági tag aláírása által, kik egyszersmind a kötelezvény kiállításánál tanuk is lehetnek, ha egyébként törvényes kifogás alá nem esnek.

Ha adós nem tud írást, a kézjegy elnyomása előtt a kötelezvény vagy adóslevél fölolvasandó, adósnak megmagyarázandó és annak megtörténte az adóslevélre feljegyzendő az azon esetnél jelen levő tanuk egyike által, ki egyszersmind azt is tanúsítja, hogy írást nem tudó adós a kézjegy elnyomását sajátkezűkig tette, illetőleg a keresztet sa- játkezüleg nyomta el.

Ezek szem előtt, tartása mellett a 7-ik számú minta szerint kiállított és a zálogjog* telekkönyvi bekeblezési záradékával ellátott kötelezvény bemutatása után az árvaszék a gyámpénztárhoz kiadandó végzésében a kért kölcsönt kiutalja, a kérés mellékleteit a gyámpénztárhoz megküldi és egyszersmind kérelmest határozatáról a kölcsön fölvétele végett értesíti.

Ida a kölcsön kiutalása megtagadtatik ; erről folyamodó végzésileg értesítendő.

Zálogjogi rangsorozat, föjjegyzésérőli végzésre — ha egyéb okmányok mellékeltetnek is, — az árvaszék kölcsönt nem utalványozhat.

Összesített gyémpénztári kölcsönök iránti határozatok csak a kölcsön megszavazása esetében, a törvény vagy szabályrendeletben előirt föltételek meg nem tartása tekintetéből felebbezhetők.

Ily esetekben köteles az ügyész felebbezéssel élni. (1877. XX. t. c. 206. §.)

31. §. Az árvaszék által engedélyezett köl- csonökről árvaszéki elnök a 8.) számú minta szerinti jegyzéket vezet, melybe a kifizetés megtörténte a gyámpénztárnok által bejegyzendő.

32. B. Kölcsönök leszámolásánál a félévi kamat levonandó, még pedig azon hó első napjától számítva, melyben a kölcsön összeg adósnak kiadatott.

Ha a kölcsön felvétele nem január vagy julius havában, hanem valamely közbeeső hónapban töi- ténik, a kamatlevonás a kölcsönfelvételi hónap elseje és a legközelebbi julius vagy január hó elsője közti hónapokra történik.

A naplóba és könyvekbe mindenkor a kölcsön teljes összege, valamint a kamatrészlet külön iktatandó be.

A kölcsönök kifizetése előtt a gyámpénztár köteles a megkivántató s az árvaszék által a kölcsönt kimutató végzésben megjelölendő, illetőleg megnevezendő okiratok létezéséről meggyőződni ; ha a kifizetés ellen valamely aggály merülne föl : erről a mennyire lehet, rövid utón az árvaszékhez jelentés teendő s a kifizetés csak az aggályok teljes megszűnte után teljesítendő.

A kölcsönt készpénzben fölvevő adós bélyegmentes jegyzéket (kifizetési utalvány) ir alá az általa megkapott kölcsön összegéről, a fölvétel napjáró1 és a levont kamat összegéről; ezen jegyzék a gyámpénztár igazolására szolgál.

33. §. A kiszolgáltatott kölcsönökrön gyámpénztárt illető kötelezvények es okiratok a többi értékpapíroktól elkülönítve saját borítékban tur- tandók a gyámpénztár helyiségében.

34. §. Az összesített gyámpénztárból kiszolgáltatott kölcsönökről saját követelési könyv készítendő a 9.) számú minta szerint, melyben mindenik adós és mindenik adóssági tetei szamara külön számla nyitandó.

35. Ezen követelési könyvhöz betüsoroza- tos névmutató készítendő a 10.) számú minta szerint, melybe az egyes adósok a követelési könyv lapjaira hivatkozva, a tőkeösszegek és az adósok lakhelye is beiktatandók.

3O. §. A követelési könyv minden számlájának elején az illető kötelezvény lényeges ismertető jeleivel följegyzendő ; magára az eredeti kötelezvényre felül, — valamint az illető borítékra is a számla lapszáma felírandó ; például: K. 8.1. (Követelési könyv I. kötet 8. lapja )

37- tVz árvaszek köteles a gyámpénztár’ illető kamatoknak, nemkülönben a fölmondott tőkéknek vagy lejárt és ki nem fizetett tőketörlesztési részleteknek pontos befizetése fölött őrködni.

(Folytatása következik)

VIDÉKI ÉLET.

Hétfii In, 1879. január 24.

X astag hólepel borítja egész Hétfalu táját. Mcdv csend uralkodik mindenfelé. Azt gondolnád, Pürkerectől Bácsfaluig egy nagy temető terül el. hol az édes remény csillaga örökre lehunyt. Miről is lehetne itt jelenleg írni, a mi örömre g'yulaszt- hatna a bus honfiszivet ? Oly jól illik e képhez a köny, halál és temetés ! Menjünk temetni. Boldo- gok, kik sírnak, mert a fájó szív talán nem reped meg, ha a kesergő lélek kisírhatta magát.

lágy közelebbi hétfalusi cikkben olvasám: „bár csak többen volnánk !“ Oh, be szép óhajtás ez, hol kenyér van és nem létezik zsibbasztó jobbágyság !

Mintha az úristen balkeze sulyosodott volna ez elhagyatott népre, hisz a létért folytatott küzdelemnek máig sincs semmi eredménye. Se birtokkérdés, se az egyházi vajúdás nem nyert örvendetes megoldást. Bedig harminc éve, hogy a jobbágyság az egész hazában eltöröltetett kivéve Hét- íalut, melynek nincs ereje küzdeni istenadta jogaiért, őseitől öröklött vagyonáért, tiszta nemzeti létéért. Mind való és lesújtó gyászképek ezek. Az 1848. előtti korszak a jelenlegivel összehasonlitva, arany korszaknak nevezhető. Oh szép szabadság, hol késel az éji homályban, hová tűntél te jogosult édes remény s miért kelle annyi biztató honfiúi ígéretnek valósulatlan maradnia?

Emlitsem-e az uj terheket, melyeket csak szabad, közjövedelmekkel biró községek hordozhatnak el zúgolódás és könyhullatás nélkül. A keserű pohár még nem telt csordultig. Midőn folyó hó 7- ikén reggel legelőször hallám a kavicsozó gőzösnek I ömös völgye torkából Bácsfaluba besikoltó füttyét : Csukástól Nagykő havasig e siralmas visz- hangot zúgták vissza a bércek sziklái : „Hétfalusi szekeresség, rendeld el a te házadat, mert meghalsz E

No még a hosszufalusi járásbíróság és szolga- bíróságnak kellene Brassóba költöznie s annyi derék intelligens hazafinak eltávozni 20—25 ezernyi nép kebeléből : akkor oh szegény csángó nemzedék, megtanulhatod a tizedestörteket három sült pityókadarabokon s a decilitert egy csuporka káposztáié mellett.

Csak gondolatnak is irtóztató !

Menjünk temetni, hisz a tanító is megérdemli, hogy kikisérjük a temetőbe. Hisz ez a gyászkép oly jól illik a lerajzolt nagy árnyképhez. — 1878 november 8 án szokatlan mozgás vala látható Tatrang utcáin. Nem adnám sokért, hogy aznap Zaj- zonba rándultam, megtekintendő zajzoni Rab István honfitársam születési hajlékán azon helyet, hová az utókor kőem'éket fog illeszteni. Itt hallám, hogy délután temetni fogják Tatrangon Bakó András öreg tanító urat. Egy két köny tolult szemembe s gondolám : ha a világosi fegyverletétel után én nyertem volna el a tatrangi tanítói állomást, most az én temetésemet hirdetnék azok a siró harangok. „Mind jó, a mit isten tészen“, jó, hogy akkor háttérbe szorultam. Most másodszor mentem oda, tanúja lenni egy hótfalusi tanítói temetésnek. Ott pihen az öreg harminc évi tanítás, nevelés után a néma koporsóban, melyet koldusbotra jutott özvegy és gyermekek öntöznek kényeikkel. Tatrang szegény községe csak kényekben g'azdag s együtt sm a kesergőkkel. Rég nem láttam ily népes temetést. Ez is egyik szép jutalma a tanítói pálya küzdelmeinek. Egész Hétfalu, Nyén, Bodola több mint harminc tanítója voná magára a tatrangi nép figyelmét. „Hát ez ki? hát az? hát az?“ „Jaj be szépen énekelnek 1“ „Ne milyen szomorúk mind, még sírnak is, azért olyan keserves a nótájuk.“ „Rég nem láttam öt hétfalusi papot együtt.“ „Biz ez szép temetés“ — mondák a tatrangiak.

A helybeli pap az udvaron, a bácsfalusi templomban, a tartangi öregebb tanitó és a hosszufalusi a sírnál sírták el fájdalmukat. Érző szivek érző szivekhez szóltak. Szegény emberek mindig bővében vannak a kényeknek, gazdagoktól megtagadta ezt az isten. És e forró kényekben örökemléket nyert nemzetünk elfáradt napszámosa. Ennyi buslcomor képet nem lát egyhamar Tatrang népe. Láttad-e valaha sötét felhőkkel beborulva a hétfalusi peres bérceket ? ime ilyen sötét, mosolytalan képe vala még annak az ifjucska tanítónak is, ki máskor egész iskoláját úgy megnevetteté, hogy még a füstölgő nedves fa is fellobbant a kemencében.

Vajha mindig oly együttérzők volnának népünk tanitóvezérei, mint a magas hegyen ásott sir körül, hol a múlandóság gondolata megdöbbenti az élni óhajtó szivet. Mily felséges látvány ! egész sereg* tanuló rakja virágkoszoruit a kedves tanító sirhantjára, kinek lába nem lép többé az iskolába, nyelve nem mond többé jóreggelt s nem zengi velők együtt soha többé :

„Hazádnak rendületlenül Légy hive oh magyar !

Bölcsőd az s majdan sírod is,

Mely ápol s eltakar.“

Lejőve a temetőből, még egyszer visszatekin-