Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-10-16 / 83. szám
83 szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyon Csiki-utcza, Matlicovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendőkKiadó hivatal : j5ER.NSTElN JAÁRK könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Sepsi-Sxeiitgyörgy, 1879. Csütörtök, oktőber 16. IX. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. к Megjelenik ezen lapheten- kint kétszer: " csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy, október 14. Az Ázsiából érkező hírek az angolok győzelmeit az afgán felkelők ellen oly formán állítják fel, mintha az angolok az által, ha Kabult elfoglalják, sokat nyernének. Ezen feltevés tökéletesen téves, mert Kabul elfoglalása az angolokra nézve nem hogy nem előny, hanem akadály az afgánok végképeni legyőzésére. Ha Afganisztánt úgy lehetne tekinteni, mint a legtöbb európai államot, melyekben tulnyomólag a czentrálizáczió rendszere van behozva, akkor az angolok Kabul elfoglalása által csakugyan nyertek volna, de igy mindaddig, mig az angolok nagyobb hadsereggel nem birnak működni, az afgán háborúnak még koránt sincs vége, sőt annyi bizonyos, hogy a guerilla háború csak most fog igazán kezdődni. A „ Köln. Zíg. “ Gr о r c s а к 0 íf és B i s m а г с к terveit berlini találkozásáról azt Írja, hogy ezen találkozást Gorcsákoff szorgalmazta volna, de Bismarck akkor, midőn Gorcsákoff ezt tette, azt válaszolta, hogy akkorára, mikor Gorcsákoff Berlinbe jövend, alig leend már ott. Gorcsákoff már a német határon észrevehető hogy most ott reá nézve egészen más hangulat uralkodik, mint hajdan. Régi időben mindig legnagyobb figyelmet és előzékenységet tanúsítottak iránta, az ebédek már készen várták ; — most mindez elmaradt, és midőn Berlinen átutazott volt, csakugyan nem találta Bismarckot ott, és igy elmúlt minden kedve Bismarcknak még egyszer bejelentetni magát. Egyébiránt a „Köln. Zt.g.“-nak sem lehet feltétlenül hinni, mert ép oly hitelt érdemlő források azon Iiirt terjesztik, hogy a felszólítás Vilmos császár parancsolata következtében nem Görcs «к off. hanem Bismarck részéről jött volna. Mely napon fog megtartatni a menyekző XH. Alfonz spanyol király és Mária Krisztina közt, még nem tudhatni. Az előleges értekezések a házaszági szertartásokra nézve Ferencz József ő felsége távolléte és Bismarck hcrczeg bécsi útja miatt halasztattak el s még ha a rendkívüli spanyol követ Baylen is oda érkezik, akkor is néhány napig el fog húzódni a foherczegnő elutazása, — úgy, hogy legjobb esetben sem számi thatni arra elébb, mint deczcmber elejére. A jövendőbeli spa- íi} ol királynő azonfelül még Parisban és Pardoban is fog néhány napig időzni, — a mielőtt Madridba megy. Az angol újságok majdnem egyhangúlag kifejezik csodálkozásukat és megütközésüket azon, hogy Gambetta az alt alános amnesztia mellett nyilatkozik, legalább azt sejteti az általa inspirált „République française“. Azt hányták neki szemére, hogy most egyszerre megváltoztatta nézeteit. Ezen szemrehányás igen igazságtalan. — Gambetta mindig az általános amnesztia mellett nyilatkozott, valamint Blanqui választása érvényessége mellett is. A bonapa rtis ta. lapok a jelen kormányt külpolitikája miatt erősen megtámadják és kivált azt hányják szemére, hogy megengedte a berlini kongresszuson a párisi kongresszus határozatait semmisíteni és az által közvetve Francziaország is oká Törökország megcsonkításának. J e r 0 m os h e r c z e g, m int ál üti ák, fe l fog nemsokára lépni mint trónkövetelő, habár ez által kiteszi magát annak, hogy Francziaországbói kill tasittatik. Ő ott egy demokratikus császárságot szándékozik felállítani. A felvidékről a „Föggetlen Hirl.“ azt a megrendítő hirt közli, hogy az Ínség, melytől tartani annyi okunk volt, már pusztitólag lép föl s a Gácsországgal határos megyékben az éhhalál több esetét konstatálják már. A legsürgősebben hívjuk föl — írja a nevezett lap — a kormány figyelmét, mint amely úgy látszik ez idő szerint még csak a vetőmag szükségletéről véli a gondoskodást indokoltnak, holott sokszoros veszély van minden pillanyatni késedelemben az Ínség, a valóságos éhség' iszonyú eshetőségeivel szemben. A phylloxera behozatalának megakadályozása czéljából a pénzügyminiszter ur va- lamenyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz és vámhivatalokhoz a következő körrendeletét intézte : A phylloxera nevű szőllőpusztitó rovar újabban Feiső- Olaszországban is mutatkozván, tekintettel azon körülményre, hogy e rovar behurczolása nemcsak gyökeres és sima szőlővesszők, hanem a szőlőtőke egyéb részei és a levelek által is eszközölhető, a rovar behurczolásának lehetőleg akadályozása céljából, 1875. évi január 3 án 60233/74. sz. a. kelt rendelet kapcsán, a földmivelés-, ipar , és kereskedelemügyi m. kir. minisztériummal egyetértőig- gyökeres és sima szőlővesszőnek, rözsének, leveleknek, száraz vagy fris állapotban legyenek azok, bár csak csomagolásra is alkalmazva, úgy a szőlőtőke bárminő egyéb részének, — a szőlöfür- tök kivételével — külföldről való behozatala további rendeletig legszigorúbban tiltatik. A reichsráth pártjai mostalakulnak. A régi alkotmányhivek valószinüleg csak clubot fognak alakítani. A liberális club megalakult és 84 tagból áll. Oktober 11-én délelőtt értekezletet tartottak a németek és a foederalista pártok vezérei a képviselőházban, hogy megállapodjanak az elnökökben és a fölirati bizottságban. Az értekezlet eredményét nem tudjuk, de azt hisz- szük, hogy Coronini lesz a ház elnöke. A reichsráth megalakulása után indítványt fog előterjeszteni Herbst, hogy bizottságot válasz- szón a ház az ő felsége elé terjesztendő fölirat tárgyalására,és hogy ez inditványt sürgősen tárgyalja a ház. Megemlítjük még azt a hirt is, hogy a fölirati vita után rögtön kiegészítik a cabinetet. Poroszországban vég'et értek a parlamenti választások, még pedig az eddig oly hatalmas nemzeti szabadelvű párt teljes tönkrejutásá- val. Erősen gyarapodtak a konzervatív és a haladópárti elemek, ép úgy, mint a német birodalmi gyűlésen s Bismarck egyik sugalmazott lapja, a „Prov. Corr.“ már üdvözli is a választások ilyetén eredményét, melyben a nemzet akaratát látja kifejezve. Tehát német birodalomszerte a liberális elemek, melyek Bismarcknak annyi kellemetlenséget okoztak s tervei elébe annyi akadályt gördítettek, most már teljesen le vannak szorulva a szereplés teréről. Bismarck pedig hatalmasabb, mint valaha. Nem is lehetett kétes kimenetele a harcznak, melyet a nemzeti szabadelvűek Bismarck ellen fölvettek, ők buktak. Bismarck győzött itt is ! Gorcsákoff he re zeg, — írják a „P. K“ - nak Berlinből, — tudja s bizonyos lehet róla, hogy Bismarck hgnél a legbarátságosb fogadtatással találkozik, ha kanczellárunk itt időzése alatt láto- gatja meg Berlint. Gorcsákoff hazatérőben Péter- várra mindenesetre Berlinen megy át, s ha Bis- I marck még akkor itt lesz, kétségkívül megtörténik j a találkozás, melytől az európai sajtó egy része csodadolgokat látszik várni. A német politika minden offenzív törekvéstől merőben távol áll, з igy ___■___ ■■ 1 И ■ г Ж Há rom színdarab. — Nemzeti színház — Budapest 1879. okt. 10. Tegnap három kisebb íranczia darabot adtak először színpadunkon. Az előadást Feuillet „A fa- i u“ czimü színmüve nyitotta meg. Újdonságnak egy kissé régi ; franczia olvasókönyvekben serdült leánykák számára nem egyszer találhatni mutatványt a darabból. Ügyes tollal irt, bizonyos édes kés hangulatot gerjesztő müvt cske. Themája nagyon népszerű, morális és könnyen érthető, akár egy érzékeny styrienne dallama ; olyanféle, hogy akár Kotzebue is megirigyelhetné Feullettől. — Egy öreg házaspárhoz betoppan a férj ifjúkori barátja, agglegény és világfi, ki Chinában fecskefészkeket evett, Smyrnában a szép nőket tanulmányozta, s most öreg napjaira hazajött „Európába“, hogy itt sétálgasson Lissabontól Póíervárig, Most látogatáson van Dupuis barátjánál egy elvonult falucskában, лг öreg Dupuis ötven év óta nem volt Párisban, s ez idő alatt férjhez adta leányát, nyugodtan piquetirozott, elbeszélgetett a plébánossal. A világlátott mosolyog öreg barátján s kineveti nejét, ki a cotletteket a régi jó szokás szerint morzsával hinti be, naponkint vecsernyékre jár stb. A kritikus vendég száraz agglegény iróniájával szemle alá veszi a bútorzatot is, — a régies szekrények, festett poharak, kivájt cocus-diók, a pedáns rend, a régies bőrszékek mind oly nevetséges szint öltenek tekintete előtt, a szobába som- polygó házi macska pedig egyenesen kiállhatatlan- ná válik. E környezetet szereti most Dupuis. Mily más ember volt ő csak nehány ötven év előtt ! — Felidézi előtte ifjúságuk emlékeit s rábeszéli, hogy hagyja el faluját, utazzon vele egy-két évet, hogy fölrázza szellemét korhatagságából. Dupuis, kiben a régi Ádám újra kél, már málháját készíti. Azalatt Rouviéren, az utazón esik meg a Pálfordulás. Dupuis nejével folytatott párbeszéde megnyitja szemeit a valódi boldogság iránt. Észreveszi, hogy mennyi szeretet, mennyi önfeláldozás lakik egy ily „falusi“ nő lelkében. S nem csak a rósz példa ragadós; a morális szinmüirók megtanítanak rá, hogy a jó is az. A nemes, önfeláldozó nő nem ellenzi, hogy hatvan éves férje utazások á.tal magasabb műveltséget szerezzen Ez meglepi Rouviéret; ö e Jen vetésre várt. Csak néhány könyet ejt a nő, s e nehány köny épen elég, hogy az agglegény száraz szivét újra élővé tegye. Érzi, hogy Dupuis a boldog, ő meg a modern Ahasver, ki bejárta a világot s nem találta meg azt, mit barátja Dupuis öreg macskája s Babette szolgálója mellett már ötven éve élvezett, ő is kész most már piquetiroz- ni, elfecsegni télen a tűz mellett s megenni a cot- lettet, ha nem is párisi szakács készíti. — Az öreg Dupuist könnyű maradásra bírnia, Mr. Prudhomme úgy sem a legjobb szívvel távozott volna. Rouvié- renek csak el kell megélnie, hogyan feküdt halálos betegen egy utszéli korcsmában, egyedül, elhagyatva, ápolás nélkül, szívtelen idegenek által környezve : Dupuis neje nyakába borul, hogy soha el no hagyja őt, még gondolatban sem. Az egész személyzet megindul a szomorú elbeszélés fölött. Rouvière könyezik, Dupuis könyezik, neje és Babette a szolgáló is könyezik : csak a házi macska hányja vidáman karikára farkát. Az ő győzed lmével végződik a darab. A második darab Pailléron „S z i к r a“ tz'mü vigjátéka volt. E miivecske kelté <4 legtöbb érdeket. Kicsiny keretben sokat ád ; eleven dialógja, a tárgy szellemes feldolgozása egyaránt biztosítja sikerét. A „szikra“ a szerelem szikrája, mely ott sziporkázik a darabon át s csak a végén csap ki egész váratlan helyen. Raoul, a Saint Cyri iskola volt növendéke, az elméleti stratégiát átviszi az élet gyakorlatába s veszélyessé válik a nőle körül. Most nagynénjénél, egy tábornok (özvegyénél tartózkodik, ki maga is még fiatal, bájos, de a megtestesült „hideg ész“. így gondolja legalább Raoul, ki már egy Ízben szerelmet vallott neki, de sikertelenül. Most Raoul Toinette, az özvegy kereszt- leánya körül forgolódik, az ügyes strateg azonban nem szerencsés Toinon sokat nevet, tréfás hasonlatokkal üti el érdemes szavait ; költeményeit nem érti. Nincs benne még „szikra“. Ezt akarja benne felkelteni Raoul, jdgyenes vallomással czélt nem ért. A szép özvegyet hívja fel segédül. Az özvegyre nézve veszélyes szerep. Titkon, alig sejtve vonzalmat érez a könnyelmű Raoul iránt, s most ö segítse elő házazzágát Toinonnal ? Izgatott állapota elárulja, hogy a szikra keblében van. Kitörését a vígjáték ügyesen motiválja. Toinont Raoul a féltékenység révén akarja szerelemre bírni. Mig a leány haílgatózik, az özvegy és Raoul régi szerelmükről, annak felbomlásáról beszélnek, — először játszva, Toinon számára, majd a párbeszéd hevétől elragadtatva, egymást komolyan vádolják viszonyuk felbomlása felől. Ekkor vet szikrát a kettő szerelme ; egymás iránti vonzalmuk győz a félreértések fölött ; férj és feleség lesznek. — Toinon pedig, kiben nincs „szikra“, könnyen vigasztalódik- Nőül megy Mr. Gilethez, ki őt ép úgy tenyéren fogja hordani, mint jegyzői irodája ügyeit szivében. — A darab előadása minden részletében kitűnő volt. A harmadik darab „A kaczag'ó nők“ bir ígcsekélyebb értékkel. Csak az utols jelenet mu- ittató, hol a kelepczébe került férj komikus za- ara bir némi hatással. F.
