Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-10-12 / 82. szám

327

tán Andrásné Etfalváról fenyővizért egy ezüst forint, Lőcsei Mihály Kovásznáról kefékért egy ezüst forint, Bedő Dávid Káinokról kályha-csempéért egy ezüst forintot, Fekete Mózes kőfaragó-munkáért két ezüst forint, Kovács Domokos Sepsi- Sztgyörgyről patkókért két ezüst forintot, Tompa Margit himzésért és' foltozásért két ezüst frt, Görög- Rózália Fákéból horgolásért egy ezüst forint, Feldmann Jakabné házi szőttesekért egy ezüst forint, a házi ipart és iparos szakoktatást teijesztő háromszéki egyesület a szövődé felállításáért dicsérő oklevél, Binder Lajos gépész-mérnök a szövöd э felszerelése és vezetése körüli szakértő tevékenységéért dicsérő oklevél, Veres Bénjáminné házi szőttesekért dicsérő oklevél, a sztkatolnai kisgazdái kör házi szőttesekért dicsérő oklevél, Veres Istvánná különféle házi szőttesekért dicsérő oklevél, Benkő Györgyné Árkosról házi vásznakért dicsérő oklevél, Csákány Lilla házi vásznak és szedett festékesért dicsérő oklevél, Vitályos Gáborné Gidófalváról több nyüstös vásznakért dicsérő oklevél, Gyárfás Samu selyemtermelésért db csérő oklevél, Béldi Tivadarné Bodoláról selyemtermelésért dicsérő oklevél, Boda Samu selyem gubókért dicsérő oklevél, Deák Lajosné, Tompa Mari. Péter Józsefné, Kányádi Györgyné, Ördög Ferenczné, Lerencz Anna, Imre Károly né, Földes Mózesné házi szőttesekért dicsérő oklevél, Német Mártonná taplómunkákért dicsérő öklévé1, a Csíkszeredái gazd. felső-népiskola limburgi sajtért dicsérő oklevél, Madár Mihály csik-szeredai felsőnépiskolai igazgató limburgi sajt készítéséért dicsérő oklevél, Vrencsán Vaszi tömlő-túróért dicsérő oklevél, Pojenár András tömlő túróért dicsérő oklevél, gr. Iválnoky Dénes irós vajért dicsérő oklevél. Tűr к György malomtermékekért dicsérő oklevél, Zsigmond testvérek Kolozsvárról malomtermékekért és sűrített tejért dicsérő oklevél, Königes és Коропу mürnalom-készítményekért dicsérő oklevél, Cserey Jánosné málnaszeszért dicsérő oklevél, Haraly község faedényekért dicsérő oklevél, Botfalva (Brendorf) mümalomké szitményekért dicsérő oklevél, a hosszufalusi mü faragászati felső-népiskola műfaragványokért dicsérő oklevél, Kupcsay János műfaragászati tanár a müfaragászat sikeres tanításáért dicsérő oklevél, Jekelius Károly (Brassó) nagy-baczoni vaskészit ményekért dicsérő oklevél, Zakariás András öntött vaskészitményekért dicsérő oklevél, Péter Fe- rencz müfaragász Kereszturról műfaragványokért dicsérő oklevél, Baczon község tégla és cserép zsindelyért dicsérő oklevél, Révay Pál né Nagy-, Baczonból agyag-mintázatokért egy arany, a fülei vashámor vert és öntött vaskészitményekért dicsérő oklevél, Bartha Károly hordókért, Barabás János N.-Baczon hordókért, Lázár Irén szőnyegszö- vetekért, a höltövényi gyár készítményeiért dicsérő oklevél.

Kelt Sepsi-Szentgyörgy, 1879. okt. 5-én.

H i n t z János, Fîtes Elek,

bizotts. ein. bizotts. jegyző.

A brassói „Gazdasági takarék- pénztár'4.

Brassó, október hó 1879.

Az osztrák-magyar bank egyik legfontosabb hivatása volna kisbirtokosainkat olcsó hitel által azon helyzetbe hozni, hogy necsak kizárólagosan e termésre legyenek utalva, hanem a kor folyton haladó követelményeihez képest birtokaik kezelését összeköthessék a földbirtok természetével ösz- szeférő üzletekkel és igy az uzsora, úgy mint jó és rósz időjárás nyomása alól szabaduljanak.

De a nemzeti bank ezt vagy nem akarta, vagy nem tudta tenni.

Ezen mulasztást pótolandó, a székelyföldön több magán-pénzintézet létesült, melyek daczára annak, hogy jól vezettetnek és hogy egészséges alapra fektetvék, még sem felelnek meg az egész szükségletnek.

Ezen körülményt tekintve, több magas állású s tekintélyes birtokos és pénzügyi tekintély a szomszéd megyékből megalapították gróf Kálnoky Pál ő mélt. elnöklete alatt a brassói bank vezér- igazgatója, Alexi Teochar és az én vezetésem mellett a „G azdasági takar ékpénztá r“-t.

A befektetők érdekeit ezen int zet szigorúan megóvandó, nemcsak egy erős tartaléktőkét bizto- s tott, hanem eddig még nem ismert mérvben engedett ellenőrzést magára az ügykezelésre a befektető közönségnek.

Czélja ezen intézetnek minden irányban és mentői tovább, annál olcsóbb pénzforrásokat nyitni birtokosainak, kis iparosaiknak és kereskedőinknek, legfőbb törekvése leend lehetőleg hosszúra nyúló és részletfizetések által törleszthető hitelt nyújtani.

Több oldalról félremagyaráztatott ezen takarékpénztár törekvése.

Semmi sem áll távolabb tőlünk, mint a már létező ilynemű pénzintézetek rovására akarni emelkedni,

Ellenkezőleg azon modern iskola tanait valljuk, mely szerint mentői több magánpénzintézet, annál sikeresebb működésük, mert egyik a másikat segíti, pótolja.

Semmi sem igazolhatja ecclatansabban ezen tételt, mint épen jelen concret eset.

Ugyanis minden ember tudja, hogy ily intézetek felvirágzására két dolog elkerülhetetlenül i és első sorban szükséges : az i d e g e n t ő к e és ezzel szemben szükséges ismerete a körülményeknek és hitelviszonyokn ajc az elhelyezésnél.

Idegen tőke alatt én nem egyik vagy másik nagyobb intézetnél reescompte által nyert pénzt értem, hanem a valódi tőkét, azon tőkét, mely a nagy közönség megtakarított filléreiből képződik és melyre nézve minden komoly intézet csakis összegyűjtő és elhelyező orgánum gyanánt szerepelhet.

Már pedig nem vonható kétségbe, hogy nekünk oly tőkék állanak rendelkezésünkre, melyek a már létező vidéki intézetek rendelkezési körén túl esnek ; p. o. akármily előnyöket uyujtana is a kézdi-vásárhelyi takarékpénztár, a brassói közönség mégsem helyezné soha oda filléreit.

Nem bizalmatlanságból, hanem azon körülménynél fog'va, mivel a befektető mindig közvetlen felügyelete és rendelkezése alatt akarja tudni pénzét.

De maga a kézdi vásárhelyi takarékpénztár is csak bajosan vállalkozhatnék brassói pénzek felvételére, eltekintve a külbefolyásoknak alávetett és előre nem látható folytonos fluctuatióját a tőkének.

Másfelől nagy előnyben van felettünk a k.- vásárhelyi intézet az elhelyezés kérdésénél közvetlen a helyszínén tett tapasztalatok alapján Ítélvén meg a hitelviszonyokat. Tehát egymásnak nem árthatunk, de igen is sokat használhatunk.

A mi legőszintébb óhajtásunk a többi intézetekkel a legszorosabb egybeköttetésben élni.

Még egy ellenvetésre akarok röviden reflec tálni. Azon semmit mondó frázisra: „Úgy is igen sok a pénz, nincsen elhelyezés“.

Ez nem áll : nem állhat nálunk, kik a fejlődés alsó fokán állunk, mikor még a civilisatió élén álló és tőkegazdag Francziaországban és Angliá- ban sem lehet azt mondani : „igen sok a pénz“ ; mert épen a tőke segíti elő azon folyton növekvő productiót és consumtiot, mely voltaképen képezi a materiális haladást és emelkedést. Már pedig ma már kétséget nem szenved, hogy úgy egyesek, mint nemzetek existentiája vagyoni állásukhoz van kötve.

Ezen haladásnak, ezenj vagyonosodásnak egy vidéken fokozatosan kell történnie, és első sorban a pénzintézetek hivatása elősegíteni az által, hogy helyesén alkalmazott hitellel ipart és kereskedelmet teremt ottan, a hol még nincsen.

A földbirtok rationale kezelésével, az ipar és kereskedelem emelésével pedig nagyobbodik az üzleti kör, erősbödik a vállalkozási szellem és mind nagyobb és nagyobb mérvekben nyer a tőke alkalmazást, csakhogy az ilyenformán igénybe vett pénzsegély akkor nem egy nyomasztó teher gyanánt fog ránk nehezedni, hanem fructificáló befektetés lesz, mely egyeseknél a jóllétet, általánosságban pedig a civilisatiót fogja elősegíteni.

Tehát nincs igen sok pénz, még elég sincs.

De azon esetre, ha igazán túlságosan sok pénz volna is, épen bankokat kellene alakítani, mert a bankok nem szaporítják a már létező tőkét nem fabricálnak uj pénzt, hanem csak esz- közlik a létező pénzkészlet egészséges elhelyezését.

A Gazdasági takarékpénztár tettleges működését előre közhírré fogja tenni

Maurer Viktor.

Országgyűlés.

Eltekintve attól a jámbor ötlettől, mely két sé<rbe vonta, vájjon a ház egyáltalán akar-e foglalkozni Boszniával s a melyet Apponyi gróf tartózkodott is rhetorikájának mélabus szárnyaira emelni — még mindig roppant gyermekes marad az ellenzéknek magatartása. A kormány által benyújtott törvényjavaslatokat okvetlenül tárgyalnia kellJ a háznak, hogy a javaslatok tárgyalásának bizottsági előkészítése helyes, azt Apponyi gróf később, midőn újabb bizottságok szervezéséről volt szó maga is elismerte. így aztán igazán nem lehet tudni, hogy hol van itt a veszélyes praecedens, mikor a ház azután is elvetheti a javaslatot, ha a bizottság már tárgyalta. Ha lehet itt veszélyes praecedensről szó, azt legfölebb az ellenzék eljárásában lehet föltalálni. Mert ha innéttul sem lesznek szerencsésebb argumentumai, akkor bizony nem sok sikerrel biztathatja magát. — A ház hozzájárult a bizottság kiküldetéséhez.

Még egy hasonló ártatlan csatát próbált az ellenzék az Ínségesek részére nyújtandó segély szőnyegre kerültével. Scitovszky János, az egyesült ellenzék rokonszenves fiatal szónoka, pártja nevében kijelentette, hogy a főispáni jelentések mellett a közigazgatási bizottságokat is meg kellene hallgatni Ebben igaza is volt, csakhogy ezt a kormányelnök nyilatkozata sem zárta ki azon esetek kivételével, hol rögtön kell intézkedni s hosszas tanácskozások mellett komoly szerencsét lensége inek tennénk ki egész vidékeket. Az egyesült ellenzék hivatalos nyilatkozata azonban nem is ezért érdemel figyelmet. Sokkal élvezetesebb benne az a2 öntudatlan dicséret, melyet a közigazgatási bizottságoknak zeng-, melyeket eddig any- nyira nevetségesekké igyekezett-tenni.

S£c' i t о V s z к y ^beszéde közben egy mulat, ságos episod is fordult elő. Egyszer meg e.agymél- tóságozta a kormányelnököt, a mi a szélbal bus- magyarjainál a felháborodás hangos kitörésére vezetett.

Legtöbb derültséget azonban kétségtelenül Verhovay keltett, midőn megszidta a kormányt azért, hog-y az idén jobban folynak, bé az adók, mint tavaly. Verhovay a jelen év ínségére hivatkozott, de arról megfeledkezett, hogy az csak most kezdődhetik s az adók jobb befolyása már az ele jétől ered.

Ülés volt még pénteken. Vagy két heti szünet is lesz, mialatt a bizottságok előkészíthetik a legsürgősebb törvényjavaslatokat:

KÜLÖNFÉLÉK

— Színtársulatunk szerdán egy ügyes életképet adott, a Toldy Z. által fordított és annak idejében kemény kritikát kiállott „Három pár czipő“ czimü darabot. A két első felvonás csinos kompozicziója, az utolsó pedig pikáns cselekvénye által tartá lekötve a figyelmet. A darab hősnője Hetényi Antonia (Léni) volt. Nagy otthoniassággal, kedélyességgel párosult kellemmel s az utolsó felvonásban szeretetreméltó csintalansággal játszott s a közönségét sokszoros tapsokra ra adta, néhány sikerült jelenete után ki is hívták a csípős, .„suiszter majsztramné“ asszonyt. Szathmáry (Flink I..) szo» kott jóizü humorával most sem volt . fukar, Benkő Jolán (Edor Laura) rövid szerepét ügyesen játszta el. — Csütörtökön a „Peleskei nótárius“ került színre. A czimszerepet Zádor vitte elég tiszta felfogást tanúsító játékkal, csupán egy kis kedvetlenség vagy valami eféle volt érezhető rajta s ez természetesen az élénkség rovására történt. Találó rögtönzést is hallottunk tőle. Mikor ugyanis az a jelenete következett, a hol Baczur Gazsival beállít néző publikumnak, kedélyesen elhelyezkedve az orchestrum melletti széken, végig nézett a gyér közönségen s megcsóválván fejét az üres székek láttára, igy szólt nagy komolyan Gazsihoz : „enyje beh rászeded bennünket az az urfi ; azt mondta, hogy olyan sokan vannak a színházban, hogy helyet sem lehet kapni.“ A közönség tapsokkal fogadta ezt a keserves humort. Baczur Gazsinak (Ko- máromy) egy pár dala, pl. a „hej de szrép volt hajdanában“ igen alant volt intonálva. Benkő Jolán (Desdemona) bekormoztatván Othellonak (Szatmá- ry) általa, a nótárius íntervencziója alatt tökéletesen kiesett komolyságából. —.Az előadás sokká} élénkebb leh tett volna ilyen szereplők mellett.

— A „I\I agyarország“ és „E g y e t é r- t é s“ egyik közelebbi számában azt a bolondos hirt bocsátja szélnek, hogy itt az egyesült ellenzék „pártértekezlete t“(!) tartott. Ebben a gyűlésben (!) aztán kimondatott, hogy ama brutális megtámadással, melyet közelebbről lapunk szerkesztője ellen intéztek, — a pártnak semmi köze nincs. Hát ez nagyon bölcs és okos beszéd, a mit mi ezennel készpénz 'gyanánt veszünk — s annak idejében fel is használjuk. Eddig tehát- még semmi baj nincs. Hanem a nevezett közlemény védelme alá veszi magát a tényt is és úgy látszik, döntő biróul lép fel a közönség előtt ez ügyben Erre nézve tehát felvilágosítjuk a tévelygőket, trog} ebben a dologban nem az „Egyetértés“, sem a fa- gyarország“ s nem is a „pártértekezlet“ (!) hanem a s.-?ztgyö rgy i j ár ásbiróság fog a napokban dönteni.

— Adakozás. Bitai György, bukuresti lakos a csik-karczfalvi tüzkárosultak javára lapunk szerkesztőségénél 2 frtot adakozott. Átszolgáltatt|ík ez összeget megyénk alispánjához illetékes helyere juttatás végett.

— Nyilvános köszönet. Az erdélyi gazdák tiszteletére adott bál tiszta jövedelmének felét, 35 forint 35 krajezárt a rendező bizottságtól átvettem. Midőn .ezen összegért a bálban résztvevőknek köszönetemet nyilvánítom, egyszersmind értesítem a közönséget, miszerint ezen összeget nyilvános elszámolás kötelezettsége mellett a székely nemzeti rnuzeum-őrnek aprólékos kiadásokra átadtam. — Kelt Sepsi-Sztgyörgyön, 1879. okt. 10.

Potsa József, főispán.

— Kimutatás az október hó 3-án tartott tánczestély bevétéleiről és kiadásairól. Bevétel : Személyjegy elkelt 103 drb, á 1 frt 103 frt. Családjegy elkelt 9 darab à 2 frt 18 irt. I'elülfizetett főispán méltóságos Potsa József ur 4 frtot, és köz- jegyzö lek. Benedek János ur 1 frtot. A jegyosztó szoba földjén találtatott 1 frt. Összeg: 127 írt. — Kiadások : Nyugta szerint a zenekarnak kifizettetett 35 frt. Falragasz és tánezrend nyomtatványért számla szerint 8 frt 50 kr. Számla szerint Csutak testvéreknek petroleum és lámpaüvegért 5 frt 20 kr. Sz. sz. 2 font stearin gyertyáért 1 irt. Sz. lz