Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-10-09 / 81. szám

— 322 —

nyöket és hátrányokat, egy szóval élőnkbe állítottak oly ethnographiai képeket, melyeket csak tapasztalt egyénektől várhatunk.

A jelentések végeztével Erdélyi Karoly felsőnépiskolai igazgató ur olvasta fel valódi szakér telemmel tartott értekezését a trágyakezelés hátrányairól. A felolvasást a gyűlés megéljenezte, felolvasónak jegyzőkönyvileg elismerést szavazott és elhatározta, hogy az értekezést népszerű nyelvezetéért kinyomatja és a nép közt kiosztja. ^ Még néhány folyó ügy letárgyalása után a gyűlés feloszlott.

A délutáni ülésen Pávai Vájná Elek felolvasta hét indítványának elsejét s előadta az okokat, melyek ez indítvány tevésére indították. Tisza László elnök felszólalt, hogy ezen fontos kérdések tétessenek át az érd. gazd. egylet választmányához, a ki azt véleményével az illető minisztériumokhoz felterjesztendi. Gyárfás Imre tárgyalni kívánta az úrbéri kárpótlásra vonatkozó javaslatot, mint a Királyhágón inneni részekre és különösen a székelységre nagyfontossággal bírót. Künle József a mellett szólott, hogy ezen kérdések együttesen tárgy altassanak s az erdélyi gazd. egylet hivja meg az indítvány beterjesztőjét a minél előbb véghez viendő tárgyalásra. Potsa József főispán nem akart praecedenst alkotni, hogy fel nem olvasott indítványok tárgyalás alá vétessenek; csatlakozott Tisza László indítványához. Császár Bálint szintén ez irányban nyilatkozott, annál inkább, mert az indítványokban helylyel-helylyel módosítást vélt szükségesnek. Pávai Vájná Elek maga is csatlakozott a többség nézetéhez s kijelentette, hogy kész az érd. gazd. egyesület választmányi ülésében az indítványok tárgyalásában résztvenni s az eredményről a jövő vándorgyűlésen referálni.

Tisza László elnök erre a jövő vándorgyűlés helyének meghatározására kérte ki a gyűlés tagjainak felszólalását. P. Vájná Elek, Alsöfehérme- gye képviselője kijelentette, hogy ő megyéjének több egyénével értekezett ugyan a jövő gyűlésnek azon megye székhelyén leendő megtartásáról, fenn tartja azonban, hogy e tárgyban a folyó hó 18-án tartandó közgyűlés, a melyen beszámolni fog, határozzon.

Timár Károly azon nézetet jelentette ki, hogy legczélszerübb lesz, ha maga a gazd. egyesület tűzi ki a legközelebbi vándorgyűlés helyét. Császár Bálint azon óhajának adott kifejezést, hogy a székely megyék valamelyikének, pl. Csik- vagy Udvarhelymegyének adassék elsőség, a melyek a központtól távolabbra esnek és inkább igénylik azon eredményeket, a melyeket egy vándorgyűlés és tárlat maga után hoz. Gamauf Vilmos egyleti titkár Szerint a végelhatározás e tárgyban a gazdasági egylet választmányát illeti, különben pedig czélszerübbnek tartja a váltakozást, a mely szerint a vándorgyűlések egymástól távolabbra eső megyékben tartassanak meg. Végre Timár Károly indítványa szerint a fennforgó kérdés eldöntésével a gazdasági egylet választmánya bízatott meg.

Timár Károly továbbá indítványba hozta, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak a vándorgyűlés fejezze ki köszönetét azon 890 forintnyi segélyért, a melyet a költségek fedezésére rendelkezésére bocsátott, a mit Székely Gergely fölöslegesnek tartott, minthogy sz< rinte a miniszter csak helyesen felfogott kötelességét teljesítette, midőn hozzájárult amaz összeggel a költségek fedezéséhez. Tisza László azzal válaszolt, hogy köszönni tisztesség, fogadni kötelesség, s ha, minthogy nem mindenki teljesiti kötelességét, a mikor e földi lét paradicsom volna: a ki jól teljesíti kötelességét, megérdemli a köszönetét; ugyan ilyen értelemben szólott Fekete Pál és még több tag is, a minek következtében Timár Károly indítványa el lett fogadva.

Császár Bálint polgármester Sepsi-Sztgyörgy város nevében kifejezte örömét és köszönetét, hogy e várost tisztelték meg az erdélyi gazdák a vándorgyűlés megtartásával, s azzal végezte beszédét, hogy vajha minél elébb ismét üdvözölhetné e város falai között a kedves vendégeket.

A kitűzött programm végéhez jutván, Tisza László elnök tartott zárbeszédet. Mint elnök és a vándorgyűlés tagja, azon szívélyes fogadtatásért, melyet Sepsi-Szentgyöryy a vándorgyűlés tagjai iránt tanúsított, köszönetét fejezte ki a tagok nevében. Lehetetlen, — mondá — bogy édes emléket ne vigyen magával mindenki, látva azon szép sikert,^ mely az ellenizgatások daczára mutatkozott. Felhozta azután, hogy azon öröm mellett van egy bökkenő is, a mit fontossága miatt említés nélkül nem hagyhat. A zöld asztal körül ugyanis az ülések alatt csupa szürke fejek voltak láthatók, a fiatalság távol maradt. Kivárna, hogy vajha e/en elszomorító körülmény jövőre ne fordulna elő hanem foglalnák eJ h lyeiket a jövő reményei, if* jaink már Jó előre az öregek háta megért s a kikben valósitni akarjuk munkásságunkat, jövőre ne hiányozzanak a gyűlésekből. Ë -mk helyeslések között meleg szavakban mondott köszönetét mindazoknak, kik az érd gazdasági egylet vándorgyűlését s az azzal összekötött kiállítást tevékenységükkel gyámolították. Finom tapintattal emlékezett meg mindazon egyesekről és testültekről, melyek bármi tekintetben is hozzájárultak ezen kiállítás sikeréhez. Mindenekelőtt köszönetét mondott Sepsi Szentgyörgy város közönségének, mely szives vendégszeretetének valóban páratlan jeleit

adá; különös, kiváló figyelmében részesité a rendezőséget s annak tevékeny elnökét, ki e kiállítás létrehozásánál lelke egész hevével küzdött, Potsa József főispánt, továbbá gr. Schweinitz Gyulát emelte ki s mondott köszönetét nekik a gyűlés zajos éljenzése kíséretében. Megköszönte szives fára dozásukat a helybeli néptanítóknak, Binder Lajosnak, dr. Szász István, Görög István tanároknak. Bogdán Arthur pénztárnoknak, a Mikó-tanoda igazgatóságának, a helybeli szövő tanműhelynek. Búcsút mondott a vándorgyűlésnek s a szép beszédet, mely általános hatást keltett, bevégzé azon szavakkal, hogy ,.a búcsú kézszoritása legyen a közeli találkozás biztosítéka“.

Végül Horváth László megyei főjegyző állott fel s a gyűlés nevében köszönetét mondott Tisza László elnöknek buzgó fáradozásaiért s a megye közönsége nevében az érd gazdasági egyletnek. Kívánta, hogy az egylet működése jövőre is áldást hozó legyen, a mire teljes biztosítékot nyújt ennek elismerésre méltó múltja.

Ezzel a szépen lefolyt gyűlés az elnököt sokszorosan éltetve eloszlott.

r. 1.

À kiállítás.

Sepsi-Szcntgyörgy, 1879. okt. 6.

II.

Terménytárlat.

A terménytárlat a „Bazár-épület“ 8 termébe volt elhelyezve. A nagy, tágas termek alig tudták magukba fogadni a szebbnél szebb gyümölcsöket, kerti és mezei termékeket. A kiállítás külső csínjára is szép gond fordittatott. Egész viráglu- gas pompázott a bejáratnál ügyes mesteri kézzel alkotva, fenn pedig a folyosón is szép rendben foglaltak helyet a kiszorult termékek. A termekben mindent áttekinteni csak tüzetesebb vizsgálat után lehetett; azért a tárgyak megemlítésénél rövid térre szorítkozunk. Csupán azokat említjük fel, melyek egy vagy más okból, vagy a tárgy ritkasága, vagy a termelésnél tanusitott szorgalomnál fogva különösebben feltűntek.

A gyümölcs kiállításnál, mint legnagyobb termelőt s a különféle fajok ügyes cso- portositóját, Csapó Sándort említjük fel Kolozsvárról, ki 110 faj almát állított ki, melyek minde- nike pontosan volt megnevezve. Rheind Sámuel (Botfalvu) 80 faj almát és 11 faj körívét állított ki, Horváth János pedig Krizbáról 56 faj almát, 28 faj körívét mutatott be. Ezen ügyes összeállítás, a Lucas-rendszer szerinti csoportosítás feltűnést keltett mindenki előtt. Méltán érdemli meg a dicséretet Potsa József főispán, ki dányáni birtokából 25 faj köríve, 26 faj alma, 2 faj baraczk és gyönyörű diókból álló gyűjteményt állított ki. A szép gyűjtemény a terem közepén lévő asztalon volt igen csinosan elhelyezve. Brassai József (Kolozsvárról) 60 faj almát s ugyanannyi körívét állított ki. Tompa Imre 23 almát és 8 faj körtvét, Fekete Pál 32 faj körtvét s 28 faj almát, Forró Károly 41 faj almát s 12 faj körtvét, Gyárfás Samu 48 faj almát és 9 faj körtvét állított ki.

Szőlőből igen sok fajtájú és nagyon szép kiállítás volt. Természetesen csak azon szőlők jöhettek számba, melyek bortermő helyről valók voltak. Ilyen pedig csak kettő lehetett : az egyik a Fekete Pálé, a hires „vándor tanár“-é, a ki 50 faj szebbnél szebb szőlőt állított ki s a másik az érd. gazd. egylet csoportositott szőlő- kiállitása.

A gyümölcskiállitáson nagyon meglátszott, hogy az hevenyészve volt, a mennyiben a kiállítók majdnem utolsó napra hagyták a gyümölcsök beszállítását s igy a rendezők alig mehettek any- nyira, hogy legalább csoportosíthassák ; mindenesetre egy szakértő kellett volna azok mellé, a kik legalább 2 nappal a kiállítás előtt részletesen megvizsgálták volna s a hibásan megnevezetteket vagy névteleneket jó előre helyreigazították volna. Egy biráló bizottságnak nincs erre már ideje; a tárlatnak pedig csak igy lenne gyakorlati haszna.

A rikánbelőli szőlők nem jöhetnek szóba, mivel azoknak itteni termelése teljesen sikertelen erőlködésnek bizonyult be.

A méhészet köréből, határozottan kimondjuk, Háromszékmegye nagyobb kiállítást is produkálhatott volna. Itt, hol annyi méz s oly sok minőségű termeltetik, valóban megvárta volna az ember, hogy válogathasson a megemlitni valók között. A mik ki voltak állítva, megérdemlik mindnyáján a dicséretet. Mátyás Mihálynak Feldoboly- rol legszebb méze és legszebb viaszai voltak, igen tiszta mézet állított ki Hutter Samu és Péter Károly. Kiss Lajos a méhkasok által tűnt ki leginkább (Kiss János-féle méhkassal).

A kerti v etemén y ékből igen szép példányok voltak. Nagyobb csoportokat-állítottak ki : a földvári földmiv. iskola, a prázsmári iskola, Ajtón György ; -kisebb csoportokat : özv. Cserey Jánosné, Simó Ferencz, Péter Gergely. Simó Fe reneznek (Sepsi Sztgyörgy) különösen szép fodros káposztái voltak feltűnő szépek. Gernard Antal nak szép ugorkái, Váncsa Györgynek hagymái, Kiss Ödönnek általános elismerésben részesült burgonyái, Joó Zsigmondnénak szép szinü dohányai voltak kiállítva. A dohányokat illetőleg ki kell

mondanunk, hogy Háromszéktől itt is többet vártunk volna, a hol annyi fajtájú és oly sok dohányt termesztenek.

A borokból kevés, de kitűnő fajuak állit- tattak ki. Kovács Ferencz i86b-beli könnyű asz- , tali borokat, Teutsch B. József többféle könnyű, I nehéz asztali borokat, az érd. gazd. egylet 1840- beli szilvási bort. Gerendi István 1873-beli pecsenye-bort, Potsa József finom dányai asszu bort, b. Kemény István csombordi rizlinget, Gyárfás Imre és Albert kitűnő vámos udvarhelyi rizlinget, Keöd József pompás balatonmelléki bort állitott ki. Természetes azonban, hogy a borkiállítás díszét az] érd. pincze-egylet emelte fökép különféle váloga- 1 tott minőségű kitűnő boraival.

A mezei termékek kiállítása szép volt. Összesen 447 kis zsák terményt találtunk ott.

A buzafajok közül igen szépen van képviselve I a teljes szemű, piros háromszéki búza; díszéreI válnék bármely országos kiállításnak, dicséretére I válik a valódi székely gazdáknak. Kiemelendő a I háromszéki búza után az ujonan honosított an-l goi (manstein-fehér) búza, mely vidékünkön sike-l rülten terem; szép színe, áttetsző üvegtiszta fénye, 1 biztos, jégmentes termés (dus kalászai védelme I alatt) a legkövérebb talajban is fennálló tulajdona j által ismeretessé és vidékünk keresett terményévé j fog lenni ; édes testvér a sötét, piros (acintos) j áttetsző m okri búzával együtt, úgyszintén a b i z-1 to si tó búza is; megeml.tést érdemel a szomszéd] Csikmegyében szépen sikerült térmésü korai] (muskotály), korona- és tavas z-buza is.

A rozsfajok igen sikerült szép termését lát-1 tűk úgy vidékünkről, mint más szomszéd me-1 gyékből.

Helységünk sikertelen árpatermésével szem ■ ben kitünően sikerült árpaterményekben gyönyör-1 ködhettünk; vidékünknek e nemben uj faja a| S w a 1 i e r árpa, mely bő és sikerdus termésével* elterjedéssel és meghonosulással biztat, úgy a j csupasz árpa, mely több kiló sulylyal mégha-j ladta eddig ismert fajainkat.

Zabterményeink a többi gabnafélékkel szem-1 ben legkevésbbé vannak képviselve; leginkább* canadai zabot láttunk, mely korai érésével és si-j kerdus tartalmával túlhaladja minden eddig ter-j melt fajainkat. Képviselve van a 1 i g о v о i faj isJl, de ez dus héj az ata és kevés siker tartalma miatt! messze hátra marad a canadai s még eddig] termelt fajainknak is.

A tengeri-fajok meglepő nagy mennyiségben! i vannak itt, gabnaféléink közt e termény bővölkö#- dik legtöbb fajban; igy itt találjuk a gazdászatij czélra felhasználandó fajok közül első helyen a világos, üveges, áttetsző szép olasz faj c i n q u a n-jj tinót, mely faj vidékünkön is s.kerülten ter-j- mett ; ezen fajnak eddig ismert tengerünk között*:; szép előnye a meglepő szin, csinos alak, finom iz,.j. kitűnő siker tartalma ; de hátránya is van, amenyF nyiben nem minden évben érhetik ki, (tudni illik!, midőn időjárásunk változó, hidegek éjszakáink sóderünk korai) s ez egyetlen árnyoldala meghiúsítja1, reményünket, hogy vidékünk honos fája legyen e szép faj tengeri tisztán a saját fajában, hanerrji igen az ép oly előnyös és kitűnő fajú P i g n o-U 1 e t a-faj tengerivel keresztezve, mely faj hason-Lr lóan most honosult meg vidékünkön ; ennek szinefei sárga, üveges áttetsző, mély szemű, kitűnő siker-r7 dus. Képviselve van a Szentkirály i-féle к olt rai székely tenge ri, e sárga szinü, koráné érő, gömbölyű, nagyszemü tengeri; kívánatos lenfi ne, ha honában otthon lehetne.

Az asztali fajok (csemegék) közül láttuk a csemege tengerik királyát, az apró, áttetsző, iivej ges fényű, gömbölyű (fölül) finom, édes, fehér cinquantinót; a nagy, lapos szemű, különfL böző szinü (egy csövön) finom, édes, s z e p t e ml beri tengerit; a közönségesen ismeretes fehér ék (kereszteződés által) különböző szinü, nagycsövürv édes ezukor-tengerit; továbbá az alakja élé színezete különlegessége által elterjedésnek örvendő Hyncocyt, mely faj vastag héjazata éé dus liszt tartalma miatt nem ajánlatos termelésre- Végül képviselve van az Amerikából hozzánk iíi elhozott С г о s b у-féle igen finom asztali tengeri 1 mely vidékünknek éghajlatával megegyezik és si kerülten terem.

Köles terményünk, úgy a borsó és különösei lencse-termén)rünk igen szépen van képviselve különböző fajok által.

Hüvelyes veteményeink közül van még a ná u lunk most meghonosult chin-ai sójabab, méh 3 vidékünkön tenyészthető; ez nem változtatja sem mi körülmények közt tulajdonait és tartalmát, neffis fajzik el; fagyainkat kiállja, bőven terem, sikerre dusabb minden hüvelyes vetemenyeinknél, hasz.3. nálható paszuly helyett és sertéshizlalásra tenget helyett.

Meglepő mennyiségben, fajkülönféleségbe-:oc van képviselve a paszuly, ezen fajok közül meg említésre méltó újabb faj a kénszin ü paszul) mely jóságára, bő termésére felülhaladja a ner rég meghonosult afrikai halvány gránát é halvány szinü é g s z i n к é к paszulyt. E faj ok о ; kívül van képviselve a viasz, pillangó, к é j| pes, gránát, marosszék í, gyiktojáx stb. stb. sokféle ismert faj paszuly.

Van len-, kender , mák- és takarmánytermérri nyünk minden e vidéken ismert fajból kiállítva. ,j- — -