Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-08-31 / 70. szám

— 278 — a legutóbbi háborúban elfoglalt abyssimai tenger­partot Nassuhir szigettel együtt. Az abyssimai se­reg állitólag 8o,ooo emberből áll. Itt kevés re­ményt táplálnak az iránt, hogyne háborúnak sze­rencsés vége lesz Egyptomra néz ve. Az abyssiniai udvarba olasz követség érkezett legújabban. Egy min. leirat a „székely nem­zeti múzeum“ ügyében A Cserey-muzeum sorsa már befejezéséhez közel van. A mint az alábbi miniszteri leiratból látható, mé is csak Iláromszékmegye közönsége lesz annak kizárólag'os tulajdonosa s annak köz­vetlen felügyelete, gondozása, szaporítása stb. iránt a „részletes intézkedések“ e megyét fogják illetni. A min. leirat Iláromszékmegye közönségéhez igy hangzik : F. évi julius hó 5-én 4146. sz. a. kelt alispáni jelentés szerint egy székely nemzeti muzeum alapja gyanánt a Székely-nemzet részére özv. Cserey Jánosné által felajánlott gyűjtemény tárgyainak Imecsfalvárói Sepsi Sztgyörgyre való átszállítása bizonyára már befejezve lóvén, nem kételkedhe- tem, hogy a szóban levő gyűjteményeinek átadása és átvétele a nemeslelkü által tett s Háromszék - megye részéről elfogadott ajánlat értelmében a kölcsönös megegyezéssel hozandó megállapodáshoz képest mielőbb eszközöltetni fog s muzeum élet­beléptetésével a megyei közönség és főispán az elvállalt feladatnak megfelelőkig a muzeum gon­dozását, gyarapítását kedves hivatásuknak tekin- tendik. A muzeum mint ilyen a könyvtárak és gyűj­temények országos főfelügyelőjének felügyelete alá tartozik ugyan, ámde szükséges, hogy az em­lített muzeum gyűjteményeinek közvetlen felügye­lete, gondozása, szaporítása stb. iránt részletes intézkedések tétessenek, melyeknek sikerétől ezen uj intézet felállítása által elérni óhajtott czélok megvalósulása függ. A mi a múzeumi őr Vasady Cyula fizetését illeti, annak folyóvá tétele szabályszerűen csak is a múzeumi gyűjtemények átvételével történhetik, ha azonban tekintetbe vétetik a nevezettnek a muzeum összeállitása s gyarapítása körül kifejtett tevékenysége és a tárgyaknak becsomagolása és S.-Sztgyörgyre leszállítására, majd kicsomagolása és felállítására megkivántató munkássága, úgy a közönség az ö fizetését bizonyára oly idő ponttól fogja folyóvá tenni, mely az idézett méltánylást érdemlő körülményeknek megfelel. Midőn erről a közönséget értesítem, egyúttal -elhívom, hogy a jelen intézvény tartalmáról özv. Cserey Jánosné asszonyt f. év június 28-án 485 sz. a. hozzám intézett beadványára hivatkozólag tudósítsa és a muzeum megalakítása, felügyelete stb. iránt tett intézkedéseiről annak idejében jelen­tését nekem mutassa he. Buda-Pesten, 1879. aug. 18 án. Treforfcf s k. Ekkor uyertyavilág csillan meg a szembel-évő lakban. Egy perez alatt benn voltunk udvaron — házban; a más perezben a szives család által lo­vaink istállóban, mi pedig, a gazdasszonyi teen­dők miatt korán kelt kedves házi leányok ágyai­ban pihentünk idíilő nyugalommal. E feledhetlen család a Cseh Jákob é volt, a hol kipihenhetők az éji izgalmas kalandot. Nem tudom él-e még Jancsó uram ; szeretnék most baráti kezet szorítani azzal kinek azt se mon­dók, hogy „befellegzett“ ; de sokkal inkább sze­retném, ha Cseh Jákob maradékinak, — mert alig hiszem, hogy ő élne — még egyszer megköszön­hetnem szívességüket. Száz meg száz ilyen kalandokkal lehet telve a forradalmi élet. .. En ezen kis episodot méltónak találám meg­örökítem, korántsem hiú dicsekvésből) hanem in­kább azért, hogy jellemezzem azon időt, midőn vfí kis félreértés, hogy az emberfejével játszódjék, hogy kitűnjék Háromszék rendithetlen kő:: elhatározása, s dicsfény derüljön Kézdi-Vá­sárhely szeplőtlen hazafiságára, a melynek egyik riaoar túlbuzgó példányát mutatám be Jancsó uramban, ki saját vér rokonait — mint egy tiszta román —- kész vala áldozatul vinni a nemzeti sza oadsag ügyének s végre tevém azért, hogy nyilvá- noian is lefizessem hálámat a Cseh Jákob nemes csaladjának. Ilid vég, 1879. aug. 28 án. Nagy Sándor. Az erdélyrészi rof. tanárok érte­kezlete S.-Sztgyörgyön. Az. értekezlet második és harmadik napjára vala a cardo rei, a gymnasiumi tanterv javaslat tárgyalása kitűzve. Négy ilyen javaslat feküdött „a ház asztalán és pedig : a convent megbízása folytán készített Molnár Aladár-féle, az állami, a melyet a közoktatási tanács megbízásából dr. Kár­mán Mór szerkesztett, a nagyenyedi elaboratum, mely múlt évben a szászvárosi értekezletre készült s a melyet a mltsg állandó igazgató tanács az észrevételek megtétele vésrett minden egyes tano­dához elküldött volt, s végre a kolozsvári főtanoda elöljárósága által készített javaslat, a mely tulaj- donkép az előbbiek egybevétele alapján készült s mint ilyen egyedül vétetett tárgyalás alá. A táegyalás Parádi Kálmán tanügyi referens jelentésével vette kezdetét. Ezen jelentésben fel voltak sorolva mindazon észrevételek, a melyeket az egyes tanodák előljá- ságai az enyedi javaslatra tettek. A jelentés egész terjedelmében jegyzőkönyvre vétetni határoztatok. A nagyenyedi és kolozsvári javaslatok álta­lánosságban egymással egyezők, csak a részletek­ben mutatkozik némi eltérés. Mindkettő különbö­zik az állami tantervtől főleg a real tudományok beosztását illetőleg : mert mig az állam experimen- táló elveinél fogva a természetieket úgy szólva háttérbe szorítja, addig az említett tantervek hiven Protestantismus eszméjéhez, figyelembe veszik azon áramlatot, mely újabb időben a természettudomá nyolc terén megindult s fenn lobogtatva a zászlót, a korral haladni törekszenek. Igaz, hogy az állami tanterv más viszonyok közt születve, másképen is fogja fel a gymnasiumok reformját, nekünk azonban mások lévén viszonya­ink, más elveknek kell, hogy vezéreljenek a czél megközelítése felé. Az állam hiven a gymnasiumok eszméjéhez fösulyt fektet a human tudományokra, de főleg a nyelvtanra, nem vevén tekintetbe, hogy nekünk magyaroknak egyetlen bűnünk most is az, bogy a túlságosan lábra kapott humanismus mellett a hasz­nossági elveket háttérbe szorítjuk; egyszóval nem vagyunk gyakorlati nemzet. Pedig már Seneca megmondotta: „primum vivere, deinde philosopha- ri “ Bacon bizonyosan többet használt hazájának, mint annak valamennyi philosophusa. Szép dolog az, ha az ember a múltak iránt kegyelettel visel­tetik, e kegyelet azonban nem zárja ki a haladást. A gymnasiumokat pedig a szerint kell reformálni, a mint azt a kor előrehaladottsága megköveteli. Ezen kitérés után térjünk a dologra. A javas­lat tárgyalása az egyes tantárgyak szerint vette kezdetét. jHső sorban e ’szerint következett a val­lás tanítás tárgyalása, dr. Kovács Ödön és Hege­dűs István szakavatott fejtegetéseik mellett. A végeredmény az lett, hogy a vallás tanítása, jólle­het ez tárgya az érettségi vizsgálatoknak, a VI. osztálylyal teljesen bevégződjék. E szerint lennének a tankönyvek is szerkesz- tendők, a melyeknek készítését dr. Kovács Ödön vállalta magára, A magyar- és latinnyelv tárgya­lásánál merültek fel ugyan egyes vélemények, ál tálában azonban elfogadtatott a kolozsvári javas­lat. Helyes észrevételt tett a magyarnyelv tanítá­sára nézve Gáspár János tanfelügyelő, nem osztva azok eljárását, a kik a gymnasium alsó osztályai­ban végletekig viszik az alaktan tanítását, a me lyet a növendék az elemi osztályokban amúgy is az unalmasságig tanult. A latinnyelv a Lőte Lajos nagyenyedi tanár tanár védelme alatt Szenvedett procrustesi kínokat. Leghevesebb védelmet és ellentádást fejtet­tek ki a szónokok a német nyelv tárgyalásánál. A valódi szónoki hévvel elmondott, mély gondol­kozás és szakértelemről tanúskodó beszédek meg- érdemlenék a megörökítést. A kérdés a körül for­gott, hogy a 7-ik és 8-ik osztályban kötelező le­gyen- e a német nyelv vagy csak facultativ tanít­tassák ? Szabó S. kolozsvári tanár igazi hazaszeretet­től áthatott beszédben fejtette ki, hogy a német tanítása a két felsőbb osztályban nemzeti irodal­munk háttérbe szorításával nemcsak veszélyes, de hazafiatlan is lenne. Ápolnunk kell — úgymond — saját nemzeti nyelvünket a legkitelhetőbb módon meg kell teremtenünk a magyar tudományos iro dalmat, mint tették más nemzetek a magukéval, oda kell törekednünk, hogy inkább adjunk a szom szádnak, mintsem, hogy tőle kérjünk. Hegedűs István, Bőd Károly s mások 1 óra felvételét sür­getik, mig dr. Kovács Ödön 3 órát kíván felvé­tetni. Végre a hosszas harcz és kétszeri szavazás után a dolog oda dőlt el, hogy csakugyan 1 órá­val kötelezővé lett a német nyelv. Később azon­ban az óramennyiségek összeadásánál épen azok, a kik leginkább védelmezték, feladták ezen órát is, és igy a német nyelvnek a felső osztályban való köteles tanítása elejtetett. A facultativ taní­tásra nézve azonban kötelességévé tétetett az egyes tanodák elöljáróságainak, az önképző körök utján oda hatni, hogy a növendékek annak tanulásában a lehető legnagyobb szorgalmat fejtsék ki. A földrajz tanítása a 3-ik osztályba is felvé­tetett 2 órával, a természetrajznak pedig még egy óra adatott csakugyan a 3 ik osztályba. A mennyiségtan csekély módosítással 1 ozztatott be, a mint az az állami tantervben is van. Az irás csak a két alsó osztályban taníttatnék, mig a négy alsó osztályba a szabad kézi rajz mellé felvétetett a rajzoló geometria is 3 órával. A vegytan a VI. osztályba, a csillagászat a VII ikbe tétetett 3—3 órával. Ily formán osztatott be az összes tananyag, mint látható a „szervezeti javaslat“ alapelvei sze- 1 rint. Az állami tanterv javaslat egész máskép há- nik el, mint említők, mindennel. Az értekezlet abból keveset használt fel, tud­ván azt sokan, hogy az állam folyvást experimen­tal s a hozott tantervek a növendékek gondolko- | zás módjának nem igen felelnek meg, olyan eplie- | mer szerű valamik. E lap sz üktere nem engedi, hogy tudósítá­sunkban kiterjeszkedjünk a részletekig, azért csak annyit kívánunk még megemlíteni, hogy a gyűlés miveit emberekhez illő komolysággal és méltóság­gal folyt le, akik itt voltak soká fognak rá em- ! lékezni, a kiket pe4ig körülményei távol tartottak j azok fájlalni fogják, hogy nem jelenhettek meg. A zárgyülésen a vendég tan írok a tanodánk- ' ban találtató rend és tisztásig, valamint a tanulók j által összegyűjtött és feldolgozott gyűjteni- nyék felett csak elismerésüket fejezték ki. A jövő értekezlet az eljáróság meghívása ! folytán Zilahon lesz. Egy román lap Andràssyrôl. A nagyszebeni „Observatoriulu“ 64 ik számá- I ban vezércikkezik gr. Andrássy visszalépéséről román szempontból icélve s ezeket írja : „A jótevőket megkövezni, az napjainkban sem tartozik a szokatlan dolgok közé; azonban a ma. 1 gyár sajtó nagy részéről a magyar népnek egyik legnagyobb jótevőjét szitkokkal és átkokkal illetni megtámadni az ilyféle eljárás nagyon hasonló azon görögökéhez, a kik méreggel ölték Sokratest, s 1 irigységtől és hiúságtól vezettetve nyomorban hagyták Cimont és Mütiadest meghalni, s a kik száműzték Aristidest és más kitűnő férfit is, csak is azon okból, — mert igazságszerető emberek voltak. Andrássy gr. a dualismus létrehozásának egyik legtevékenyebb előharcosa volt, a magyar nép ja vára a leghatározotabban kívánta a centralisatiot, 1 a melynek az lett volna célja, hogy a többi nem- „ zetiségek feletti uralmát a magyar népnek örök időre biztosítsa. W Azonban azon Andrássy a ki egy maga töb- ; bet tett más nemzetiségek denationálizátiójára és azoknak megmagyarositására, mint a mennyit 1867 ik óta az összes országgyűlések teitek ; azon Andrássy, a ki midőn a^monarchia németek és magyarok között osztatott, majdnem a magyarok befolyása alá hajtotta a dölyfös németeket, ezen Ándrássy arra jutott, hogy a magyaroknak min den osztályából összeszedett egy krakeler légiójá­tól gyaláztassék.“ — Más helyen pedig ezeket írja : Azok, a kik úgy mint mi is, közelebbről is merik több magyar és erdélyi publicistának poli­tikai és nemzeti (doctr'.náit) tanait, meggyőződhet- - tek arról, hogyha ezek most lármáznak és reá ordítanak Andrássyra és Tisza miniszterre, ezt ; leginkább azon okból teszik, mert ezen miniszte­rek nem hajtották végre gyorsabban afféle 1848- eszközökkel az általunk diktált programmot. Azon publicisták szemében a jogegyenlőség •< csak üres frázis, szélnek eresztett hang, a melylyel el lehet bolonditani az „ostobálca.t“ Ily féle emberek hasonlítanak a bokros lo­vakhoz, a kik vízbe, tüzbe beugornak, fejjel neki i; mennek a falnak és hasukkal akarják a hegyes г cölöpöket letörni. Nincs ember a világon, a ki nagyobbe rely lyel és tapintattal munkálkodott volna nemzetéért^ 7 mint ezt Andrássy gr. 13 esztendő óta tette ; a fa. natikusok szemében neki csak az a hibája, hogy fejével miért nem kísérletté megdönteni a falat, azaz, hogy miért nem üzent háborút az egész vi- i lágnak, hogy igy biztosíthatta volna egy-egy nép­nek uralmát a több ek felett.1' A czikk azután igy fejeztetik be : „így tehát a magyar puclicisták nagyon harag v szanak Andrássyra, hogy miért nem szállt szembe egész Európával, hogy a szlávokat és románokat: miért nem gyűlöli oly kiengosztelhetlenül mint a. magyar publicisták a kik boszuálló gyűlöletüknek minden nap jelét adják a legváltozatosabb altkok­ban. Ezen fanatikusok elfelejtik azt, hogy létezn ek e világon más hatalmasabb urak is, a magyar aris- tokraták és plutokratákon kívül is, a kik ezeknek . összes gépezeitexKel összevéve sokkal la ital.til­sabbak.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom