Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-08-31 / 70. szám
— 278 — a legutóbbi háborúban elfoglalt abyssimai tengerpartot Nassuhir szigettel együtt. Az abyssimai sereg állitólag 8o,ooo emberből áll. Itt kevés reményt táplálnak az iránt, hogyne háborúnak szerencsés vége lesz Egyptomra néz ve. Az abyssiniai udvarba olasz követség érkezett legújabban. Egy min. leirat a „székely nemzeti múzeum“ ügyében A Cserey-muzeum sorsa már befejezéséhez közel van. A mint az alábbi miniszteri leiratból látható, mé is csak Iláromszékmegye közönsége lesz annak kizárólag'os tulajdonosa s annak közvetlen felügyelete, gondozása, szaporítása stb. iránt a „részletes intézkedések“ e megyét fogják illetni. A min. leirat Iláromszékmegye közönségéhez igy hangzik : F. évi julius hó 5-én 4146. sz. a. kelt alispáni jelentés szerint egy székely nemzeti muzeum alapja gyanánt a Székely-nemzet részére özv. Cserey Jánosné által felajánlott gyűjtemény tárgyainak Imecsfalvárói Sepsi Sztgyörgyre való átszállítása bizonyára már befejezve lóvén, nem kételkedhe- tem, hogy a szóban levő gyűjteményeinek átadása és átvétele a nemeslelkü által tett s Háromszék - megye részéről elfogadott ajánlat értelmében a kölcsönös megegyezéssel hozandó megállapodáshoz képest mielőbb eszközöltetni fog s muzeum életbeléptetésével a megyei közönség és főispán az elvállalt feladatnak megfelelőkig a muzeum gondozását, gyarapítását kedves hivatásuknak tekin- tendik. A muzeum mint ilyen a könyvtárak és gyűjtemények országos főfelügyelőjének felügyelete alá tartozik ugyan, ámde szükséges, hogy az említett muzeum gyűjteményeinek közvetlen felügyelete, gondozása, szaporítása stb. iránt részletes intézkedések tétessenek, melyeknek sikerétől ezen uj intézet felállítása által elérni óhajtott czélok megvalósulása függ. A mi a múzeumi őr Vasady Cyula fizetését illeti, annak folyóvá tétele szabályszerűen csak is a múzeumi gyűjtemények átvételével történhetik, ha azonban tekintetbe vétetik a nevezettnek a muzeum összeállitása s gyarapítása körül kifejtett tevékenysége és a tárgyaknak becsomagolása és S.-Sztgyörgyre leszállítására, majd kicsomagolása és felállítására megkivántató munkássága, úgy a közönség az ö fizetését bizonyára oly idő ponttól fogja folyóvá tenni, mely az idézett méltánylást érdemlő körülményeknek megfelel. Midőn erről a közönséget értesítem, egyúttal -elhívom, hogy a jelen intézvény tartalmáról özv. Cserey Jánosné asszonyt f. év június 28-án 485 sz. a. hozzám intézett beadványára hivatkozólag tudósítsa és a muzeum megalakítása, felügyelete stb. iránt tett intézkedéseiről annak idejében jelentését nekem mutassa he. Buda-Pesten, 1879. aug. 18 án. Treforfcf s k. Ekkor uyertyavilág csillan meg a szembel-évő lakban. Egy perez alatt benn voltunk udvaron — házban; a más perezben a szives család által lovaink istállóban, mi pedig, a gazdasszonyi teendők miatt korán kelt kedves házi leányok ágyaiban pihentünk idíilő nyugalommal. E feledhetlen család a Cseh Jákob é volt, a hol kipihenhetők az éji izgalmas kalandot. Nem tudom él-e még Jancsó uram ; szeretnék most baráti kezet szorítani azzal kinek azt se mondók, hogy „befellegzett“ ; de sokkal inkább szeretném, ha Cseh Jákob maradékinak, — mert alig hiszem, hogy ő élne — még egyszer megköszönhetnem szívességüket. Száz meg száz ilyen kalandokkal lehet telve a forradalmi élet. .. En ezen kis episodot méltónak találám megörökítem, korántsem hiú dicsekvésből) hanem inkább azért, hogy jellemezzem azon időt, midőn vfí kis félreértés, hogy az emberfejével játszódjék, hogy kitűnjék Háromszék rendithetlen kő:: elhatározása, s dicsfény derüljön Kézdi-Vásárhely szeplőtlen hazafiságára, a melynek egyik riaoar túlbuzgó példányát mutatám be Jancsó uramban, ki saját vér rokonait — mint egy tiszta román —- kész vala áldozatul vinni a nemzeti sza oadsag ügyének s végre tevém azért, hogy nyilvá- noian is lefizessem hálámat a Cseh Jákob nemes csaladjának. Ilid vég, 1879. aug. 28 án. Nagy Sándor. Az erdélyrészi rof. tanárok értekezlete S.-Sztgyörgyön. Az. értekezlet második és harmadik napjára vala a cardo rei, a gymnasiumi tanterv javaslat tárgyalása kitűzve. Négy ilyen javaslat feküdött „a ház asztalán és pedig : a convent megbízása folytán készített Molnár Aladár-féle, az állami, a melyet a közoktatási tanács megbízásából dr. Kármán Mór szerkesztett, a nagyenyedi elaboratum, mely múlt évben a szászvárosi értekezletre készült s a melyet a mltsg állandó igazgató tanács az észrevételek megtétele vésrett minden egyes tanodához elküldött volt, s végre a kolozsvári főtanoda elöljárósága által készített javaslat, a mely tulaj- donkép az előbbiek egybevétele alapján készült s mint ilyen egyedül vétetett tárgyalás alá. A táegyalás Parádi Kálmán tanügyi referens jelentésével vette kezdetét. Ezen jelentésben fel voltak sorolva mindazon észrevételek, a melyeket az egyes tanodák előljá- ságai az enyedi javaslatra tettek. A jelentés egész terjedelmében jegyzőkönyvre vétetni határoztatok. A nagyenyedi és kolozsvári javaslatok általánosságban egymással egyezők, csak a részletekben mutatkozik némi eltérés. Mindkettő különbözik az állami tantervtől főleg a real tudományok beosztását illetőleg : mert mig az állam experimen- táló elveinél fogva a természetieket úgy szólva háttérbe szorítja, addig az említett tantervek hiven Protestantismus eszméjéhez, figyelembe veszik azon áramlatot, mely újabb időben a természettudomá nyolc terén megindult s fenn lobogtatva a zászlót, a korral haladni törekszenek. Igaz, hogy az állami tanterv más viszonyok közt születve, másképen is fogja fel a gymnasiumok reformját, nekünk azonban mások lévén viszonyaink, más elveknek kell, hogy vezéreljenek a czél megközelítése felé. Az állam hiven a gymnasiumok eszméjéhez fösulyt fektet a human tudományokra, de főleg a nyelvtanra, nem vevén tekintetbe, hogy nekünk magyaroknak egyetlen bűnünk most is az, bogy a túlságosan lábra kapott humanismus mellett a hasznossági elveket háttérbe szorítjuk; egyszóval nem vagyunk gyakorlati nemzet. Pedig már Seneca megmondotta: „primum vivere, deinde philosopha- ri “ Bacon bizonyosan többet használt hazájának, mint annak valamennyi philosophusa. Szép dolog az, ha az ember a múltak iránt kegyelettel viseltetik, e kegyelet azonban nem zárja ki a haladást. A gymnasiumokat pedig a szerint kell reformálni, a mint azt a kor előrehaladottsága megköveteli. Ezen kitérés után térjünk a dologra. A javaslat tárgyalása az egyes tantárgyak szerint vette kezdetét. jHső sorban e ’szerint következett a vallás tanítás tárgyalása, dr. Kovács Ödön és Hegedűs István szakavatott fejtegetéseik mellett. A végeredmény az lett, hogy a vallás tanítása, jóllehet ez tárgya az érettségi vizsgálatoknak, a VI. osztálylyal teljesen bevégződjék. E szerint lennének a tankönyvek is szerkesz- tendők, a melyeknek készítését dr. Kovács Ödön vállalta magára, A magyar- és latinnyelv tárgyalásánál merültek fel ugyan egyes vélemények, ál tálában azonban elfogadtatott a kolozsvári javaslat. Helyes észrevételt tett a magyarnyelv tanítására nézve Gáspár János tanfelügyelő, nem osztva azok eljárását, a kik a gymnasium alsó osztályaiban végletekig viszik az alaktan tanítását, a me lyet a növendék az elemi osztályokban amúgy is az unalmasságig tanult. A latinnyelv a Lőte Lajos nagyenyedi tanár tanár védelme alatt Szenvedett procrustesi kínokat. Leghevesebb védelmet és ellentádást fejtettek ki a szónokok a német nyelv tárgyalásánál. A valódi szónoki hévvel elmondott, mély gondolkozás és szakértelemről tanúskodó beszédek meg- érdemlenék a megörökítést. A kérdés a körül forgott, hogy a 7-ik és 8-ik osztályban kötelező legyen- e a német nyelv vagy csak facultativ taníttassák ? Szabó S. kolozsvári tanár igazi hazaszeretettől áthatott beszédben fejtette ki, hogy a német tanítása a két felsőbb osztályban nemzeti irodalmunk háttérbe szorításával nemcsak veszélyes, de hazafiatlan is lenne. Ápolnunk kell — úgymond — saját nemzeti nyelvünket a legkitelhetőbb módon meg kell teremtenünk a magyar tudományos iro dalmat, mint tették más nemzetek a magukéval, oda kell törekednünk, hogy inkább adjunk a szom szádnak, mintsem, hogy tőle kérjünk. Hegedűs István, Bőd Károly s mások 1 óra felvételét sürgetik, mig dr. Kovács Ödön 3 órát kíván felvétetni. Végre a hosszas harcz és kétszeri szavazás után a dolog oda dőlt el, hogy csakugyan 1 órával kötelezővé lett a német nyelv. Később azonban az óramennyiségek összeadásánál épen azok, a kik leginkább védelmezték, feladták ezen órát is, és igy a német nyelvnek a felső osztályban való köteles tanítása elejtetett. A facultativ tanításra nézve azonban kötelességévé tétetett az egyes tanodák elöljáróságainak, az önképző körök utján oda hatni, hogy a növendékek annak tanulásában a lehető legnagyobb szorgalmat fejtsék ki. A földrajz tanítása a 3-ik osztályba is felvétetett 2 órával, a természetrajznak pedig még egy óra adatott csakugyan a 3 ik osztályba. A mennyiségtan csekély módosítással 1 ozztatott be, a mint az az állami tantervben is van. Az irás csak a két alsó osztályban taníttatnék, mig a négy alsó osztályba a szabad kézi rajz mellé felvétetett a rajzoló geometria is 3 órával. A vegytan a VI. osztályba, a csillagászat a VII ikbe tétetett 3—3 órával. Ily formán osztatott be az összes tananyag, mint látható a „szervezeti javaslat“ alapelvei sze- 1 rint. Az állami tanterv javaslat egész máskép há- nik el, mint említők, mindennel. Az értekezlet abból keveset használt fel, tudván azt sokan, hogy az állam folyvást experimental s a hozott tantervek a növendékek gondolko- | zás módjának nem igen felelnek meg, olyan eplie- | mer szerű valamik. E lap sz üktere nem engedi, hogy tudósításunkban kiterjeszkedjünk a részletekig, azért csak annyit kívánunk még megemlíteni, hogy a gyűlés miveit emberekhez illő komolysággal és méltósággal folyt le, akik itt voltak soká fognak rá em- ! lékezni, a kiket pe4ig körülményei távol tartottak j azok fájlalni fogják, hogy nem jelenhettek meg. A zárgyülésen a vendég tan írok a tanodánk- ' ban találtató rend és tisztásig, valamint a tanulók j által összegyűjtött és feldolgozott gyűjteni- nyék felett csak elismerésüket fejezték ki. A jövő értekezlet az eljáróság meghívása ! folytán Zilahon lesz. Egy román lap Andràssyrôl. A nagyszebeni „Observatoriulu“ 64 ik számá- I ban vezércikkezik gr. Andrássy visszalépéséről román szempontból icélve s ezeket írja : „A jótevőket megkövezni, az napjainkban sem tartozik a szokatlan dolgok közé; azonban a ma. 1 gyár sajtó nagy részéről a magyar népnek egyik legnagyobb jótevőjét szitkokkal és átkokkal illetni megtámadni az ilyféle eljárás nagyon hasonló azon görögökéhez, a kik méreggel ölték Sokratest, s 1 irigységtől és hiúságtól vezettetve nyomorban hagyták Cimont és Mütiadest meghalni, s a kik száműzték Aristidest és más kitűnő férfit is, csak is azon okból, — mert igazságszerető emberek voltak. Andrássy gr. a dualismus létrehozásának egyik legtevékenyebb előharcosa volt, a magyar nép ja vára a leghatározotabban kívánta a centralisatiot, 1 a melynek az lett volna célja, hogy a többi nem- „ zetiségek feletti uralmát a magyar népnek örök időre biztosítsa. W Azonban azon Andrássy a ki egy maga töb- ; bet tett más nemzetiségek denationálizátiójára és azoknak megmagyarositására, mint a mennyit 1867 ik óta az összes országgyűlések teitek ; azon Andrássy, a ki midőn a^monarchia németek és magyarok között osztatott, majdnem a magyarok befolyása alá hajtotta a dölyfös németeket, ezen Ándrássy arra jutott, hogy a magyaroknak min den osztályából összeszedett egy krakeler légiójától gyaláztassék.“ — Más helyen pedig ezeket írja : Azok, a kik úgy mint mi is, közelebbről is merik több magyar és erdélyi publicistának politikai és nemzeti (doctr'.náit) tanait, meggyőződhet- - tek arról, hogyha ezek most lármáznak és reá ordítanak Andrássyra és Tisza miniszterre, ezt ; leginkább azon okból teszik, mert ezen miniszterek nem hajtották végre gyorsabban afféle 1848- eszközökkel az általunk diktált programmot. Azon publicisták szemében a jogegyenlőség •< csak üres frázis, szélnek eresztett hang, a melylyel el lehet bolonditani az „ostobálca.t“ Ily féle emberek hasonlítanak a bokros lovakhoz, a kik vízbe, tüzbe beugornak, fejjel neki i; mennek a falnak és hasukkal akarják a hegyes г cölöpöket letörni. Nincs ember a világon, a ki nagyobbe rely lyel és tapintattal munkálkodott volna nemzetéért^ 7 mint ezt Andrássy gr. 13 esztendő óta tette ; a fa. natikusok szemében neki csak az a hibája, hogy fejével miért nem kísérletté megdönteni a falat, azaz, hogy miért nem üzent háborút az egész vi- i lágnak, hogy igy biztosíthatta volna egy-egy népnek uralmát a több ek felett.1' A czikk azután igy fejeztetik be : „így tehát a magyar puclicisták nagyon harag v szanak Andrássyra, hogy miért nem szállt szembe egész Európával, hogy a szlávokat és románokat: miért nem gyűlöli oly kiengosztelhetlenül mint a. magyar publicisták a kik boszuálló gyűlöletüknek minden nap jelét adják a legváltozatosabb altkokban. Ezen fanatikusok elfelejtik azt, hogy létezn ek e világon más hatalmasabb urak is, a magyar aris- tokraták és plutokratákon kívül is, a kik ezeknek . összes gépezeitexKel összevéve sokkal la ital.tilsabbak.“