Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-23 / 7. szám

28 — tudomány torén Y. Filep József és dr. Dózsa Elek becses munkájúkat, Déterfi Károly philosophiai his­tóriáját ; állottak elő és működtek mint jeles festők Boér, Szabó János, az ifjúság nevelése terén theo- logia és philosophia tanára Molnár Sándor, a gyó­gyászat teién Mátyusok, Szotyori, Kovács, Péteri! ugyszólva egész sora a jóltevő, kitűnő, jeles fér­fiaknak, a kik fényt árasztottak nemcsak e város­ra, hanem a nemzetre, a hazára. Mindezek Aranka György és gróf Teleki Sámuel nagy szellemeiknek elégtételül szolgálhatnak, hogy a magas eszme, mit elvetettek, a nagy anyagi áldozat, mit a haza oltá­rára letett, nem hiábavaló volt és most a Kemény Zsigmond irodalmi társulat életbe lépése zálog a jövőre, hogy a megindult szellemi mozgalom ha szünetelt is, nem halt meg, hanem újabban életre támadott és hogy a gondviselő koronként támaszt férfiakat a megkezdett nagy munka tovább folyta­tására, — a komoly, de magasztos feladat megol­dására. Cseniátoni M. Az ázsiai pestis. Az ázsiai pestisről, mely újabban Európaszer- te oly méltó izgalmat keltett, Szentpétervárról, jan. 14 iki kelettel jelentik félhivatalosan a „Politische Corr.“-nek : A jelentékeny eseményeknek, melyekben az orosz történelem utóbbi negyedszázada oly gazdag, egyike sem idézett fel a közvéleményben oly lá­zas izgatottságot, egyike sem vonta magára any- nyira a társadalom minden osztályának figyelmét, mint a birodalom egyik zugában felmerült pestis. Először halkan, egyes tudósítások utján, azután hangosabban s végre a hivatalos és magán távira­tok egész özönével terjedt el a hír, hogy az astra- káni kormányzóság envstajevski kerületének Vetl- janka falujában valami betegség lépett fel, mely­nek jellegét még eddig* nem lehetett megállapítani. Mig a Saratovból és Astralcánból a betegség ké zéppontjába küldött orvosok a ragályban pestises jellegű fekélyes hagymázt láttak, itteni orvosi te­kintélyedé kijelentették, hogy a valódi ázsiai pes­tissel van dolguk, melynél hagymázos tünetek is lépnek fel A legelőször Vetljankában kitört betegség tü­netei és lefolyása megerősiteni látszanak az orvo­sok véleményét,kik közt Bptkin tanár is helyet foglal. Dr. Krassovszki, a hires nőorvosnak, Kras- sovszkinak testvére azt írja, hogy e gonosz betegség­beesettek mindjárt annak kezdetén iszonyú gyenge­ségről, fejfájásról, szivszorongatásról, fülzugásról és gyomorfájásról panaszkodnak s ezen átmeneti stádium nagyon rövid, úgy hogy néhány óra múl­va a hónaljmirigyek daganatai és erős láztünetek vonják magukra az orvos figyelmét. A halál 24 óra alatt bekövetkezik, de kivételkép 3—4 napig is szenved a beteg. A halált megelőzik: a tagok reszketése, rángatózások, önkívületi állapot és a test gyors összezsugorodása. A pestis keletkezése felől tömérdek verzió, köztük számos igen kalandszerü is kering, melyek legnagyobb része az izgatott képzelem szülöttjéül tekintendő. Tény, hogy az ázsiai harctéren volt ko­zákoknak Vetljankába való visszatérte után azon­nal kitört a pestis és pedig az első megbetegülési eset nov. 25 ikén fordult elő. Minthogy a kerületi orvos távol lakott, a falu lakossága elmulasztott orvosi segélyt kérni. Az astrakáni kormányzó csak akkor lett figyelmessé a ragályra, mikor az már azon egy Stanicában több mint 150 áldozatot ra­gadott el. Csak azután értesítették a belügymi­nisztérium vezetőjét, Makov államtitkárt az iszo­nyú vendég látogatásáról, s itt azonnal erélyes és messzeterjedő rendszabályokhoz nyúltak, hogy a pestis terjedése elé gátat vessenek. Az asztrakáni kormányzó, segédjével, a ne­messég marsaljával, az egészségügyi hivatal főnö­kével és hat orvossal a szerencsétlenség színhelyé­re sietett és ott megtett minden intézkedést, hogy az elrendelt rendszabályok szigorúan végrehajtas­sanak. E rendszabályok részint általánosak, részint helyi természetűek. — Az elsőkhöz tartozott a vesztegzárak felállítása, az inficiált vidék elzárása, minden közlekedés megszakítása a járványos hely­ségekkel és őrvonal felállítása széles körben a járvány tűzhelye körül. A helyi természetű rend­szabályok, melyek azonnal foganatba vétettek a betegek elkülönítése, az inficiált utcák elzárása, az inficiált falvak minden házának alapos fertőztele- nitése, az inficiált házakban levő minden ruha, ágy­nemű, valamint az összes bútorok elégetése. — E szigorú rendszabályok által sikerült eddig a jár­ványt tulajdonképeni származási helyeire Vetljan- kára és Prisibára szorítani, mely helységekben azonban a megbetegedettek 85° „-a és az összes la­kosság 40"/, a járványnak áldozatul esett. Hivata­los adatok szerint az eddig meghaltak száma 368. A szentpétervári lapokban elterjedt ama hí­rek, hogy a járvány Zarizinben is fellépett, szeren­csére nem valósult. A szaratovi kormányzó és a zarizini polgármester egybehangzóan állítják, hogy e hó 12-ig egyetlen megbetegedés sem fordult elő. A felizgatott lakosság megnyugtatására azonban Zarizinben mirden ház és nevezetesen a közfürdők a pslinkamérések, a fogház, a pöcegödrök és min­den egészségi szempontból gyanús helyiség fertőz­telenittetett. — azonkívül, hogy meggátoltassák a járványnak közeledése a paratovi kormányzóság határaihoz, Szapepta, Ivanovszka és Obrade mel­lett vesztegzárakat kezdtek felállítani, s a melyek­nek felügyelete dr. Xondenre a paratovi egészség- ügyi főnök segédjére bizatott. Miután a lakosság ismeri a ragály veszélyét, lehetőleg elősegíti a ha­tóságok rendeletéinek végrehajtását. A természet is úgy látszik segíti a kormány és a tartományi képvise etek törekedéseit. Az asz­trakáni kormányzóságban jan. 8-ika óta a hévmérő 10 I i2 fokra szállt zérus alá. Úgy látszik, jogos a remény, hogy a borzasztó járvány eddigi kerüle­tét nem fogja átlépni. LEGÚJABB. liées, jan. 19 Az » Oesterreichische Corr « jelenti: Tekintettel ő felségeik ezüst-menyeg- zőjére székében tett előkészületekre és a la­kosság által legújabban azt a kiváltságot fejez­ték ki, hogy ez alkalommal minden költséges pompa e’maradjon és ez ünnepély alkalmából ne küldessék szét fölhívás jótékony celekra való adakozás végett. A rendes hadsereg 1879. év­ben nem fog fegyvergyakorhtot tartani. Versailles, jan 19. A baloldal tegnap értekezletet tartott, a melyre 242 képviselő jelentkezett A tegnapelötti nyilatkozatot meg- ujitották, hogy a kabinet programmja elfogad­hat lan, és hogy megvárják a kormány nyilat­kozatát es csak azután határoznak végérvé­nyesen. KÜLÖNFÉLÉK. * A s. szentgyörgyi szövészoli tanműhelyre vo­natkozólag a földm. ipar- és keresk. miniszternek az 1879-iki költségvetés indoklása igen érdekes rész­leteiből átvesszük a következőket : A háziipart, — igy szól az indokolás — és iparos szakoktatást terjesztő egyesület S.-Szent- györgyön egy len-, kender-, gyapjú- és gyapot- fonódat szándékozik létesíteni. A fonóda felállítása egy szövetkezet közreműködése mellett van ter­vezve, s felállitási költsége 60.000 frtra van elő­irányozza. Ezen összeghez a minisztérium három éven át 5000—5000 írttal való hozzájárulását he­lyezte kilátásba, azonban eddig az engedélyezett államsegély kiutalványozásához előszabott feltéte­leknek az egyesület még nem felelvén meg, a se­gélynek folyó évre kilátásba helyezett kiutalványo­zása az idénről elmaradt ; azonban a fonóda köze­lebbről leendő felállítása kilátásba lévén helyezve ezen összeg az 1879. évi előirányzatban megint ki­adásként szerepel; •— ehez pedig hozzáadva az egyesület többi alkotásaira, mint a k.-vásárhelyi mümetszészeti, továbbá a zágoni gyermekjátékszer s a S.-Sztgyörgyön létesíteni szándékolt festődé felállitási és fentartási költségeire igénybe venni szándékolt 1000 frt. államsegélyt, ezen egyesület jövő évi segélyét a költségelőirányzatban 6000 írt­tal kellett felvennem. — A Háromszék megyei háziipar-egylet választ­mánya tegnap délelőtt rövid ülést tartott, melynek főtárgyát a közelebb megtartandó közgyűlésre való előkészület s a megvásárolt Dacó-féle telek iránt teendő intézkedések képezték. — A sepsi szentgyörgyi nőegylet bálja, mely közvacsorával volt összekötve, igen szépen sikerült. Az estélyen vidékiek is voTak, — bár nem nagy számmal ; jelen volt az egylet köztiszteletben álló elnöke özv. Cserey Jánosné ő nga is. A jókedvnek és fesztelen mulatságnak csak a reggeli órák ve­tettek véget. Vasárnap este lankadatlan tűzzel to­vább folyt a mulatság. A bevétel, a mint értesültünk — meghaladta a 700 forintot. Ritka dolog ilyen pénzszük világban. — К ózdi Vásárhelyről a következő sorok köz­lésére kérettünk fel : „A kézdi-vásárhelyi kereske­dő ifjúság a felállítandó „közkórház“ javára e hó 25-én egy zártkörű bált rendez, melyre meghívóit szétküldte. A kik tehát ilyent nem kaptak s rá igényt tartanak, szíveskedjenek Fejér Lukács vá­rosi pénztárnok s Kovács Károly urakhoz fordulnia Személyjegy 1 frt 50 kr, családjegy 4 frt. Az es­télyen a sepsi-szentgyörgyi zenekar fog játszani. Kezdete 8 órakor. A kereskedő ifjúság nevében a rendező bizottság.“ — Bál. Múlt számunkban jeleztük volt, hogy az ilyefalvi ifjúsági önképzőkör közelebbről bált fog rendezni, a bál megtartásának napja azonban bálanyának fölkért gróf Nemes Nándorné ő méltó­ságának válaszától függ. Most arról értesülünk, ho„'y ezen táncestély, melynek jövedelme az önkép­zőkör könyvtára javára fog fordittatni, februárhó 8 án fog megtartatni. — A brassói közös hadseregbeli tisztek folyó hó 25-én és február 22-én a Nro. 1. vendéglő disz termében zártkörű táncéstélyt rendeznek. — Ezen Nyomatott Fóliák Mórnál Sepsi-Szentgyörgyöii. estélyek a legkedélyesebbek s fényre nézve legel sök szoktak lenni Brassóban. — Halálozás. Kis János oltszemi ev. ref. lel­kész ma reggel 4 órakor pár napi szenvedés után 75 éves korában elhunyt. E hir úgy hisszük, leve- rőleg fog hatni mindazokra, kik a derék, becsüle­tes, és munkás életű falusi református papot köze­lebbről ismerték. Mint szorgalmas mivelője a mé­hészetnek messze körben ismeretes volt s csak nem rég hogy a temesmegyei méhészeti kiállításon első rangú éremmel tüntették ki. Kis János nem csak gyakorlatilag űzte a méhészetet, hanem mint iró is kitüntette magát, „Méhészkönyve“ mindanki előtt ismeretes. Midőn — úgy hisszük 1867-ben, a föld- mivelési minisztérium egy méhészkönyvre pályáza­tot hirdetett, — ő is a pályázók közt volt s hogy könyve nem nyert pályadijat, annak oka a könyv túlságos terjedelmében rejlett. Dicsérő oklevelet kapott ekkor a minisztertől s ezt is jónéven vette a szerény lelkületű ember. — Mint pap, híveinek valódi lelki atyja és tanácsadója volt. Ragaszko­dott is hozzá a nép és szerette úgy, mint napjaink ban papot ritkán szeretnek. Béke és áldás a de­rék, munkás férfiú poraira ’ — Nekrolog. Karathnai Koncéi Józsefné szül. G i d ó f a 1 V i Anna élete 64-ik, özvegységének 3-ik évében hosszabb szenvedés után tüdöhüdés következtében folyo hó 16 án reggeli 6 órakor meghalt. — To rna Káro’y helyébe, ki eddigelé a ko­lozsvári egyetemen tudvalevőleg a közjogi tanszé­ket töltötte bé, közelebbről azonban a budapesti egyetemhez neveztetett ki, mint a „Kelet“ hallja : dr. Lindner Gusztávot, a nagyszebeni jogakademia derék igazgatóját szemelték volna ki s közelebbről már ki is neveznék. — A Tis za rize a szegedieket kezdi ismét nyugtalanitni. Nehány nap óta újra árad és már 20’ 2” 6'”-nyi magasságot ért el. Előző években mint Szegedről Írják, a 20’^ nyi viz ellen már kényszermunkát kellett a hatóságnak kirende A ; de a nagy áldozatokkal magassabbra emelt s erősített töltések miatt még a Tisza ily nagysága nem ijeszt. A várost most is úgy mint máskor, a Maros riasztja. A főkapitánysághoz érkezett tudósítások szerint a Maros 1.87 méterrel nőtt. A Tisza állá­sa e hó 16-án a fontosabb észlelési helyeken. A Tisza magassága о fölött méterekben kifejezve a következő : Tokajnál 5. 97, Szolnoknál 5. 96, vég­re szegeden 6. 36. Azon körülmény, hogy a Tisza legutóbb csak i”-et áradt, ugyan némileg meg­nyugtató, azonban, ha a Tisza még folyvást árad­ni találna, a vízvédelmi bizottságnak összehívása szükségessé válik a védelmi intézdedések előké­szítése végett. Érlek- és valló-ár/oly am a bécsi cs kir nyilvános tőzsdén január 20 Magyar aranyjáradék .....................................83-50 „ kincstári utalványok I. kibocsátás —.— n sí i\ IF a „ keleti vasút II. kíbocs. államkötv. „ „ „ 1876. évi államkötv „ vasúti kölcsön kötvény . . „ földtehermentesitési kötvény . Temesvári „ „ Erdélyi „ „ Szőlődézinaváltsági „ Osztrák egys.-államadósság papírban 0 » . » ezüstben „ aranyjáradék . . i860, államsorsjegy . . Osztrák nemzetibankrészvény „ hitelintézeti „ Magyar hitelbank . . . Ezüst...................................... Cs. kir. arany...................... Na poleond’or...................... Né met birodalmi márka . London ............................... 118.— 74.— 67­101.80 75- — 75-50 74-— 84-75 82.— 61.85 73- 25 74- 05 113.90 788.— 221.25 100.— 5-55 9-33 57-65 116.75 Felelős szerkesztő: Malik József. Kiadótulajdonos: Fóliák Mór. Hirdetmény. Prázsmár község 3 darab ménlovat szándékozván vásárolni, felliivat- nak mindazok, kik ilyenek birto­kában vannak, szíveskedjenek «alill­írt elöljáróságnál jelentkezni íebr. hó 3-ikáig. 1—3 Prázsmár község elöljárósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom