Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-08-24 / 68. szám
— 270 — „Kétségtelen, hogy Oroszország domináló befolyást gyakorol a portának a görög-kérdésben követett magatartására. A francia nagykövet mi- napelőtt hosszasabban értekezett Szavfet pasával, és diplomatiai köreinkben tudni hiszik, hogy a nagykövet Waddington várakozásait minden tekintetben kielégitő jelentést küldhetett Párisba. A nagykövet másnap ismét volt Szafet pasánál, és a leghatározottabban állítják, hogy Szafet pasa azzal a fordulattal szakította félbe a beszélgetést, a mely most is a görög-kérdés körül forgott, hogy ő annál kevésbé vághat elébe a szultán végleges elhatározásának, mert ő felsége legújabban kijelentette neki, hogy ő (a szultán) semmiféle pressi- ót sem tiir Görögországtól, a mely megsériené birodalmának méltóságát, mert azon szilárd meggyőződést szerzetté, hogy a tekintélyhez és jogaihoz való ragaszkodás több európai nagyhatalom beleegyezésével találkozik. A szultán ezen nyilatkozatának megvilágositására szolgál az, hogy a görögök követelése, nevezetesen Francziaország- nak szilárd beavatkozása ezen ügybe, élénk sürgönyváltás tárgyát képezte a porta és a pétervári török nagykövetség közt, és a diplomatiai körökben az a nézet uralkodik, hogy a tegnap Péter- várról érkezett sürgöny inóitolta a szultánt ezen föltűnő nyilatkozatra Szafet pasával szemben, mert a szultán és Szafet pasa beszélgetése után egy órával értekezett a miniszter a franczia nagykövettel. Az erdélyi ev. ref. tanároknak sííves üdvözlet ! Sepsi-Szentpyürgy, 1879. aug. 23 án. Az erdélyi ref. egyházkerület g3rmn. tanárai rendes évi értekekezletüket városunkban tartják meg. A gyűlés e hó 24-kén, vasárnap veszi kezdetét, melyre kedves vendégeink ma érkeznek meg. Legyenek városunk kebelében melegen üdvözölve! Az erdélyi ev. ref, középtanodák tanári értekezletének napirendje. Az értekezlet kezdetét veszi Sepsi-Szentgyür- gyön 1879. angusztus 24-én. 1) Az értekezlet tagjai aug. 23-án a délutáni vonattal földvárra érnek, onnan iskolánk pártfogói által önként felajeinlott kocsikkal S.-Sztgyörgy- re szállíttatván, elszállásoltalak. 2) 24-én d. e. 8 .órakor a tanoda nagytermében előértekezlet tartatik a tanácskozási tárgysorozat megállapítására. 10 órakor az értekezlet tagjai testületileg a helybeli ref. templomba mennek isteni tiszteletre, ennek végeztével tisztelgő látogatásokat lesznek. Délután 3 órakor a tanoda helyiségeinek, könyvtárának s gyűjteményeinek, folytatólag' a város területén lévő egyéb intézeteknek, nevezetességeknek megtekintése’ 3) 25-én d. e. 9 órakor a tanoda nagytermében az értekezlet ünnepélyes megnyitása s folyta tâsa. D. u. I órakor közebéd a városház diszter ■ mében. (A közebéden az értekezlet tagjai a tanodái elöljáróság vendégei, lesznek. Az értekezlet tagjain kivül résztvenni kívánók ebédjükért mérsékelt dijt fizetnek. Azon t. urak, kik ezen közebéden részt akarnak venni, tisztelettel kéretnek, szíveskedjenek neveiket a tanodái igazgatóság irodájában d. e. 9 óráig előjegyeztetni.) D. u. 5 órakor az értekezlet tanácskozásait tovább folytatja. I Esti 9 órakor Pál István vendéglőjében köz- vacsora. - . 4) 26-án d. e. 8 órakor a tanácskozás tovább folytattatik. D. u. 1 órakor közebéd. Ebéd után a tanácskozás tovább folytatása. 5) 27-én d.' e. 8 órakor az érkezlet ünnepélyes bezárása. A rendező bizottság. Post festa. Fontos teendői lesznek a tanári értekezletnek, nagy horderejű-kérdéseket tűzött ki tanácskozása tárgyául, melyek egy szakképzett, tekintélyes testület által bizon)'-ára helyes megoldást nyernek.' Erdélyrészi ref. tanodáink már a múlt időkben is jelentékeny szerepet játszottak ; a lezajlott politikai áramlatok elsimultak felettük a nélkül, hogy megrendítették volna őket. Autonómiájuk be^- vehetetlen sánczai mögött erős fegyverekkel védelmezték a magyar alkotmányosság, a .nemzeti műveltség s a klassikus tudományosság védbás- tyái-ti ■ Es ez a harçz, a szellem h.arcza felülemelte református tanodáinkat elnyomóiknak. A szellem világa kisugárzott a tanodákból, rajtok nem vehetett diadalmat ellenség *keze, mert együtt küzdöttek a tudomány mellett a nemzeti, magyar alkotmányért mindért időben. Letűnt idők, lezajlott harezok !- Ma csendes időket é.ünk. Nem zavarják ma a tudomány munkáját politikai háborúk, ma harczol a tudomány és a harc? áldást hoz mezeinkre, béke-olajágat tűz a hájlékok falaira, megáldja a szórgálmas ‘ családapát tudományszerető gyermekekkel,1 megtölti a hazát, hazát szerető, hazáért lelkesülni tudó ifjú nem zed kekkel . . . .fontos feladata van ma a tanári testület— aug. 2i én, A „saison morte“ nemcsak társadalmi életünkben állott be, grassál az a nevelés-oktatásügy terén , is, különösen mostanában s főként nálunk. En már több ízben szólaltául fel e lapok hasábjain nevelésügyünk érdekében, többször hallattam kiáltó szózataimat s mindannyiszor elhangzottak a pusztában. Sajnálom. Hiába s.zóltam az érvek meggyőző erejével, hiába mutattam rá a gúny fegyverével bajainkra: mégis csak hallgatás lett rá. a válasz, süket füleknek beszélteiig falra hánytam a borsót. Sürgettem a tanitótestület közgyűlésé megtartását két év óta éé az intéző körök még csak azt sem tették meg, hotgy indokolták volna pár szóval is bár, annak mind e mai napig történt halogatását. Pedig, hogy a tanitó testület minden évben legalább egyszer gyűlést tartson, erre miniszteri szabályrendeletünk van. Nem tettük meg. Sok korszerű kérdéseink vártak megoldásra s mi hagytuk szépen megoldatlanul, még csak annyi önérzet sem volt bennünk, hogy testületileg tudomást szereztünk volna a most megindult tanügyi mozgalmakról. Hagytuk szépen elközeledni a III egyetemes tanitó-gyülést s engedtük lefolyni, elmúlni, a nélkül, hogy csak hedeiitettünk volna is rá valamit. • nek. Legyenek a szív melegével legforróbban üdvözölve városunkban ! Isten hozott benneteket! Áldott legyen munkátok, melyet a haza és a tudomány érdekében nálunk végeztek ! Legyetek üdvözölve ! A víz sima, üres a láthatár . . . Csak egy sirály leng a hullám között. Az aszzony arcza egyre fölragyog Fél őrületben felsikolt : hajó ! A gyermek hallja és szintén gagyog : Hajó !... a szirt is vissza zeng : hajó ! . . . Ölébe kapja játszó , kis fiát, A szirtfokról a révbe lerohan. Megszánja mind, ki hallja, hogy kiált „Hajót“ a megbomlott boldogtalan. Kit ő óhajt, kit lelke visszavár, Öt várja az, a tenger mélyiben Elsülyedett . * . mindenki tudja már, Csak ő nem tudja : férje hol pihen. És egyre vár a puszta szirtfokon : S az Óczeánt vizsgálja mereven. Barát nem háborítja, sem rokon, — Mig lelke tovaszáll a tengeren. Mindegyre vár és könnye egyre hull Reményeit a kétség tépi szét. Lábánál kis fia gondatlaaul Meri kagylóval a tenger vizét Erdélyi Béla. Bizony, bizony, nem szép dolog ez ! Én annak idejében jókor figyelmeztettem rá az illetőket' s nem lett semmi eredménye. Most feltettem magamban, hogy hallgatni fogok : hátha m á s о к nálam nélkül is munkához fognak. Nem történt meg. Eljött a „M a g у а г о r s z á g i tanítóegyesületek s.z ö vétségé“ alakuló-gyűlésének ideje a nélkül, hogy mi érdemesnek tartottuk volna reflektálni rá. Tudomást sem vettünk róla. Pedig annak a gyűlésnek igen nevezetes tárgyai voltak s nevezetes volt már magában véve a szövetség megalakulásának eszméje is. Czélja volt a népoktatásügy rendszeresítése, annak a mai létező viszonyokhoz való alkalmazása, a tanítóknak társadalmi színvonalra való emelése stb., melyekre minden tanitótestület köréből küldettek fel véle- ményes javaslatok, csak tőlünk nem. Minden megye tanítótestülete küldött fel az alakuló gyűlésre képviselőt, csak mi nem. Úgy látszik, nekünk a szövetség megalaku lása vagy meg nem alakulása tökéletesen mind egy ; úgy látszik, a népoktatási törvény revisiójá- nak megsürgetése nem tartozik fontos teendőink közé; a tanítók fegyelmi ügyének kérdése csak „bliktri“ : szóval, nekünk nincsenek egyáltalában kérdéseink, nekünk nincsenek szükségeink, mert mi hallgatunk. Szégyen, hogy hallgatunk. Az intéző körök megszólalhatnának s tettre sürgethetnének bennünket is, de nem teszik. Csak pár évvel ezelőtt Háromszék tanitó-testülete impo nált s számbavehető szava volt az országban, ma, pár év múlva, oda sülyedtünk, hogy azt sem tudják rólunk, létezünk-e ? E keserű hangok későn jönnek, csak úgy „post festa“ ; de vártam, hogy valaki megszólal helyettem s csak azután teszem e szemrehányást, miután látom, hogy al »zunk a bűnös semmit nem tevés lusta párnáján. Egy tanító. V Г DE KI ELET. Brassó, 1819, aug. 20. Előttem fekszik a Vautier- (Vótyé) féle magán- leánynöveldének múlt tanévi vizsga-rendje; gondolkozom . . . s eszembe jutnak némelyek az intézetről. Kérem a tele. szerkesztő urat, engedjen he lyet gondolataimnak becses lapjában. Vautier к. a. intézete éidekelrn fug,’a a „Nemere“ t. olvasóit. Tudtommal sokan vannak azok között, kiknek leányaik 2—4 évig abban neveltettek. Egyszerűség, rend és tisztaság ezen intézet jelszava. A növendékek szigorú erkölcsi élete fölött egy érdemekben gazdag, tiszta jellemű, igazi francia, de nemeslelkü magyar honleány őrködik éber szemekkel. S amaz elvek tapintatos érvényesítése s emez éber felügyelet mellett bizton remélhetni, hogy a növendékek egykor jó anyákká s áldozatkész honleányokká válhatnak. Van még egy igen is megfigyelendő jelemség ezen intézetben: a felekezeti és nemzeti megférés virágzása. Van ugyknis a növendékek között róm. kath., ev. ref., görög egyesült és nem egyesült, luth. stb. vallásu ; vannak magyar, német, román, szász és más nemzetiségűek. S mindezek oly szépen megférnek egymás mellett ; tanulják egymást szeretni ; megtanulják, hogy vallás és nemzetiség nem választhatják el az embert felebarát'átló. Valóban, ha a serdülő leányok szivében ily nemes virágok nyílnak, várhatni csak, hogy az anyák embert nevelnek gyermekeikből A Vautier-fé'.e magándeánynövelde már 25 év óta áll Brassóban. S egy negyed század elég bizo nyitéka annak, hogy ezen intézet mindig megfelelt a várakozásnak. Hány hasonnemü intézet keletkezett itt az idő óta! De mindannyian csakhamar egy két évi tengés után eltűntek, lévén az érdé mes vezetők inkább üzérek, sem mint nevelők. Vesszen is, a mi rósz. Pusztuljon a szédelgők sáfár t'iborra ; mert ha valahol bűn gálád üzelmeket elkövetni, bizonyára átok az a hépnevelés terén. Vautier к. a. már az 50 es években nyert engedélyt intézetének fentarthatâsâra s az idő óta halomra gyűlt az iskolalátogatóktól s a városi tanácstól nyert elismerő bizonyítványainak száma. Sőt ujabbi időkben ngos Rétlii Lajos kir. tanácsos ur állami segély ügyében lépéseket is tett az in tézet részére. Mindezek pedig csak arról tanúskodnak, hogy Vautier к. a intézete valóban időszerű s az igényeknek megfelelő. A gondos vezetőnő nem is mulasztotta el mindig képzett szakférfiakat alkalmazni a tanítás körül. S mig ekép gondoskodva volt az ő intézetében mindig arról, hogy minden növendék saját anyanyelvén tanulja az egyes tantárgyakat; addig az idegen nyelvek elsajátítása czéljából értelmes nevelőnők lettek alkalmazva, kik folyton a növendékekkel társalogván, ezek csaknem észrevétlen jutottak a magyar, francia vagy más nyelvek birtokába. Tudva van, hogy legújabb időben a nopnevelés pegázusa csaknem féket veszítve rohant előre, mintha évszázadok renyheségét akarta volna helyrehozni. Mindenütt élénk mozgás, gyors változás; nevelés, népnevelés — volt az altalános jelszó, így állván a dolgok, egy iskola sem maradhatott meg a régi alapokon : de még a magánintézetek sem maradtak érintetlenül. Egymást érték a miniszteri és tanfelügyelői rendeletek, utasítások. Vautier kisasszony itt is első volt a reformom terén : mindenütt újított, a hol csak lehetett. Eldobta még régi engedélyét is s felcserélte azt egy ujjal, minővel minden privát intézetnek bírnia kell. Ezen miniszteri engedélynek ide vágó sorait — tek. Koós Ferencz m. kir. tanfelügyelő urnák t. Vautier Henriette intézet tulajdnosnőhez f. é. máj. hó 17-éről keltezett átiratából — ide igtatjuk : „ ... a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur f. évi ápril hó 16-án 9011. sz. a. kelt magas intézkedésével kegyed már 1854. év óta fennáló ismétlő és továbbképző magán-leányta- nodájának további fenntartását engedélyezni mél- tóztatott . . .“ Mint a múlt tanévi vizsga-rendből kitűnik, az intézetben következő tárgyak tanittattak : irás, olvasás, nyelvtan, Magyarország története, világtörténet, költészettan, irodalom, földrajz, műtörténelem, terményrajz, természettan, számtan. Mint em • litők, gondoskodva volt arról, hogy a növendékek anyanyelvökön tanulják az egyes tantárgyakat. Ezek mellett közösen tanulják a magyar-nyelvet s kinek szándéka van, a német, román, francia, vagy angol nyelvet. Szépírás és rajz szintén taníttatott, valamint zongora is Kiváló gond fordittatott a női-munkak alapos betanítására, elannyira, hogy bátran elmondhatjuk, miszerint a “kivánalmaknak minden oldalról elég volt téve, mit m.lgs Cserei
