Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-17 / 57. szám

— 226 — Függelék Hz „Értesítés az erdélyi gazdák ötödik vándorgyű­léséről és az avval összekötendő tárlat és cselédjn- talmazásról“ cimü prograinnihoz. л „Terménytárlat“ V. osztálya : Méhf-szet után beékelendő : „YI. osztály. 1. Fanemüek, u. m. szerszámfa, nyers, fara­gott és félig kidolgozott fa és faátmetszetek. 2. Ásványok és kőzetek. (Az Erdély délke leti részében előforduló ásványokról és kőzetekről figyelmeztetésül hirlapilag külön jegyzék fog köz- zététetni.) Az „Eszköz és géptárlat“ I. osztályába még felvétetett : „gazdasági szekerek.“ A „Házi ipar tárlat“ VII. osztálya a „tápipar“ következőleg bővítendő : „i. Lisztek, dara, derce, árpadara, tarhanya, tészták és sütemények, különösen az olyanok, melyek kivitelre alkalmasok. 2. Füstölt és pácolt húsok. 3. Gabonából és egyéb terményekből készült szesz, ecet, likőr, sör, exportsör.“ A beküldendő mennyiségek elősorolásával be­küldendő : „lisztekből s affélékből legalább 2 kiló (mintegy 4 font) ; a húsfélékből megfelelő darab : szesz- és ecetből 2 liter (mintegy 1 ')* kupa) : li­kőrből a kereskedelemben előforduló mértékben ; mindennemű : ör palackokban, oly minőségben, mint a bor lesz beküldendő.“ Az újonnan felvett terménytárlati VI. osztály­ra vonatkozolag beékelendő : „a nyers anyagok különösen szép példányai dicsérő oklevelet nyer­nek.“— A vándorgyülési és tárlati „Intéző bizottság.“ Sepsiszentgyörgy, 1879 julius hó 3-án. PotSH József, Málik József, bizottsági elnök. bizottsági jegyző. B. Kemény Gábor háromszéki útja. Alig hisszük, hogy olvasóinknak kellemesebb szolgálatot tegyünk, mintha a miniszter ur nagy- fontosságú székelyföldi útjáról, fogadtatásáról le­hetőleg kimerítő tudósítást hozunk. Lapunk múlt számából térhiánya miatt sok érdekes részi-1 maradt ki, amiket e helyen már csak a historikus összefüggés kedvéért is közöl­nünk kell. A miniszter ur ugyanis a szövő tanműhely meglátogatása után megnézte a tűzoltói helyisé­get a felszerelvényeket, melyeket Kelemen Lajos főparancsnok mutatott meg. Az őrtanyán ez alka­lommal diszőr volt felálliva. Mindenesetre már magában azon körülmény, hogy városunk egy szépen felszerelt tűzoltói őrtanyát megmutathatott a miniszternek, már elég szerencsés helyzet s városunkról a kedvező képhez, melyet magának a miniszter ur alkotott, jelentékenyen hozzájárult. Vajha közönségünk érdeklődése ez intézmény iránt arányban állana anntk szükségességével, melyet élénken hangsúlyozott magas vendé­günk is. A bemutatásokról is meg kell még emlékez­nünk. D. e. il óra után a különféle testületek tisz - telgő küldöttségeit fogadta a miniszter és pedig a következő sorban : első volt a megyei tisztikar, ezután következtek a megyei reform egyházmegyei lelkészek képviselői, élükön Csiszér Gábor esperes kiadva, a magyar forradalom menetrendének, for­dulatainak és bevégződésének, valamint keletke­zése okainak is tüzetes leírásával. A hírlapi közlemény így hangzik : A napokban érkezett városunkba és szeren esések vagyunk vendégül fogadni egy férfit, kit Európa bámul. E í ér fi Kossuth Lajos, Magyaror­szág kormányzó elnöke s azonnal Palmerston lord által az ő részére vásárolt villáját szállta meg. E villa Palmerston képcsarnokával .volt díszítve, s mintegy büszkén fogadá szellemdus uj birtokosát f. hó 8. d. e. 9 órakor. Palmerston lord által kiesz­közölt egy órai audentia rendeltetett s Kossuth L. ide vezettetett. Ö felségének a királynénak elismerhetlen vala hangulata. Kossuth L. megjelenvén egyszerű magyar öltönyben, hibátlan angol kifejezéssel szóla térden állva : Üdvözlöm felségedet ! ég malaszja szálljon felségedre !“ — A beköszöntés után a ki­rályné helyéből felkelt s könnyes szemekkel igy válaszolt: „Keljen fel! azon fajhoz, melynek ön ivadéka, nem illő térden állva ig'azságát s oltalmát kérni! tudom, hogy azon vitéz nemzet nevében jön; mely igazságot követelve nemes vérével árasz­totta szülötteföldét ; mondja ki hős nemzete kíván­ságát és legyen biztos, hogy annak teljesítésében hatáskörömén belől nemcsak királyi helyeslésemet, gyámolitásomat nyeri, sőt a mi azt túléri, a felett (Palmerston lordra mutatván) az angol nemzet par­lamentje kir. jóváhagyásommal határozand.“ Erre Kossuth L. előterjesztő kérését s befe­jező ezen szavakkal : úrral, ki igen talpraesett beszéddel üdvözölte a minisztert, majd a kir. hivatalnokok, a méntelep tisztikara, a helybeli ref. középtanoda gondnoksága ez utóbbi Réz Farkas vezetése alatt, továbbá Vájná Sándor kir tanfelügyelővel élükön a helybeli taní­tótestület tisztelgése következett. A bemutatások végén egy megható jelenetnek voltunk tanúi. A megyeház nagytermében várta ugyanis a minisz­ter urat a helybeli kereskedő, iparostársulatok s egyéb testületek képviselete. Ezek nevében Ba rabás József helybeli tímár értelmesen s bizonyos szónoki hévvel elmondott beszédben üdvözölte a minisztert, feltárván az ipar és kereskedelem hi­ányait, kérve a miniszter buzgó támogatását. Az egyszerű iparos szép beszéde láthatóan kellemes benyomással hatott a miniszter urra, ki egy hosz- szabb kitűnő szakavatott beszédben válaszolt. Az ebédről és annak lefolyásáról már múlt számunk hozott volt tudósitást. Ez alkalommal még Seethal Ferencz urak múltkor említett beszédét közöljük a következőkben. M. Seethal Ferenc beszéde. Nagy méltóságú miniszter ur ! A közelebb lefolyt időben országszerte s irányadó körökben különösen a magyar ipar felka­rolásának és fejlesztésének szüksége lett hangsú­lyozva ; mi tekintve a jelen terhes és nyomasztó mezögazdászati s rendetlen birtokviszonyokat igen alkalmas időben s igen helyesen történt : s bárha az eszközök iránt, a melyekkel a nemzet ezen célját elérni óhajtja, még magunk sem vagyunk tisztában, mindazonáltal egyetértünk, abban hogy a magyar ipar meghonosítására és annak előmozdí­tására, a magas kormány utasítása és vezetése mellett, maga a társadalom van hivatva. De hogy ebből kifolyólag országos iparunkat kellően támo­gathassuk, nem szavakra és ives phrazisokra, ha­nem tettekre van szükségünk, tettekre van szüksé­günk, ha életkész és áldozaterős nemzet akarunk lenni, tettekre van szükségünk nemzeti jövőnk jól felfogott érdekében és a legszentebb hazafiság ne­vében is. j-lz volna nméltóságu miniszter ur már a kö­zel jövőben a teendőnk s hinni és remélni akarom, a magyar társadalom magát az irányban érvénye- sitni is fogja. A háromszékmegyei háziipár és ipari oktatást terjesztő egyesület által Sep-i-Szentgyörgyön fenn­tartott szövészeti tanműhely, nméltóságu miniszter ur, még mindig a kezdet nehézségeivel küzködik s dacára azon körülménynek, hogy a székesfehér­vári országos kiállításon szorgalmának és szakér­telmének szép jelét adta, miről nméltóságod is személyesen meggyőződni méltóztatott, az által, hogy a nevezett kiállításon oly ipartermékekkel jelent meg, a melyek rövid idő alatt csekély támo­gatás mellett oly iparágakká fejlődhetnek, hogy azokból a gazdasága csekély jövedelméből többé megélniés családját fenntartani nem tudó elszegé­nyedett székely nép, maholnap magának dus ke­resetforrást nyithat. A kormány újjá alakulása alkalmával n.uél­tóságod az összes törvényhatóságokhoz intézett köriratában közgazdászatunk minden ágában er­kölcsi és anyagi támogatását helyezte kilátásba. Nagyméltóságod ebbeli Ígéretét ezen szövé­szeti tanműhelyt illetőleg csakhamar a tett követé, mert részben nagyméltóságodnak, részben pedig Sepsi Sztgyörgy városa áldozatkészségének kö­szönhetjük, hogy a szövészeti iskola már alkalmas helyiséggel bir s hasonlóképen akarjuk s reméljük „Felséged lábaihoz borulok szegény leigázott nemzetem nevében, kérvén, hogyha felséged ki tárt karokkal a nemzet szabaditását kieszközölni mél- tóztat, a hála millió gyöngyeivel ékíti koronáját !“ A királyné erre igy folytatá beszédét : „Mi a pénzbeli zavar dolgát illeti, bajtársainak rendel­kezésem alatt álló vagyonom, drágaságaim szol­gálatokra nyilvánítom. A mi hazájok politikai vi­szonyát illeti (Palmerston lordra mutva), arról a parlament teend!“ Lord Palmerston válaszolt : „Felséges király­né ! parancsa hü népeinek akarata s óhajtása 1“ Ezek után ő felsége kezét nyújtván Kossuth­nak, mondá : vigasztalja és bátorítsa elkeseredett testvéreit s biztosítsa kir. kegyelmemről! Ön pe­dig kedves lord, gondoskodjék, hogy kedves ven­dégünk itt léte alatt kényelmi hiányt ne szen­vedjen.“ Czecz János emlékirata. Ezt átolvashatva nem találtam újságnak, át­élve és tudva forradalmunk történetét legfölebb a külföldi hangulathoz alkalmazkodás izét kerestem benne : hanem akadtam a végén oly valamire, a mit lejegyeztem és ide irok : „Sok vér folyt el ; de nem folyt el mind. Bár ezerek busongjanak kényszerült vagy önkéntes száműzetésben, bár eze­rek testesitessenek be az önkény birodalmába, bár ezerek szenvedjenek rabbilincsen ; felvilágland egykor egy hajnal, mikor a serkentő kakasszóra feltámadnak a bosszúálló néptömegek s az évszá­zadokon át imádott önkény a szabadságharcosok Iái íri alá roskad : mert maga az önkény hintette köszönhetni, hogy ezen fiatal, még zsenge intéze maholnap egy hatalmas és Háromszékmegye lakd anyagi jólétét biztositó iparteleppé alakuljon át. Fogadja mindezekért nméltóságod őszinte é hálás köszönetünket és elismerésünket s engedj 1! remélenünk, miszerint nméltóságod ezen fiatal szép reményekre feljogosító iparintézettől a jói vőben is jóakaró pártfogását megvonni nem fogja. Ajánljuk magunkat nagyméltóságod jóakarat tába. * В Kemény Gábor miniszter ur, kőrútjában! K.-Vásárhelyre érve, a város végén felállított disz.' kapunál nagyszámú polgárság és zászlókkal kivoo nuit ipartársulatok élén a polgármester üdvözöltél őszinte meleg érzésből származó csinos beszéddel s az erre felhangzott éljenzés a leglelkesebben is c métlődött akkor, midőn ő excellentiája e város, iránti érdeklődését azzal is indokolta, mert legelső tanítója Jancsó Ádám, kecskeméti derék tanár volt S a ki ezen város szülöttje. A díszes nagy tömeg a leglelkesebb ovatiok- kal kisérte a szintén gyalog menő miniszter urat szállására, hol a r. kath papság-, törvényszék, já­rásbíróság, ügyészség, honvéd tisztikar, adóhiva­tal, pénzügyőrség, tanítói testület, ev. ref. egyházi tanács, ipartársulatok elnökei s a városi tanács tisz­telgéseit fogadta. Esti 9 órakor a díszesen kivilágított piacon keresztül ment a közvacsorára, mely csinos felkö­szöntésekkel fűszerezve kedélyesen folyt le. 13-án 1 reggel 7 órakor megszemlélte a piacon rögtönzött i kiállítást­Elismerését fejezte ki a jó minőségű kenyér, , székely különlegességet képező mézespogácsa és az : ottani mümalomban készített lisztek felett. Előnyös­nek találta a kanadai zab meghonosítását is. A butornemüek megszemlélése alkalmával fel lett hiva a figyelme azo.i legegyszerűbb festett lágy fa butornemüekre, pl. ágyak, padok, stb., a melye két a kézdivásárhelyiek ezelőtt százával, ezerével vittek Moldova piacaira, de most oly magas vámot j kell fizetni, hogy magáért a vámösszegért majd­nem az egész bútort odaadhatná, a munka és mi­nőség azonban a célnak megfelel és azon árért ki­tűnő jónak találtatott. A bőrnemüek szintén valódi jó minőségűek s azon körülményre vonatkozólag, hogy a romániai i vámokon az ezen bőrökből készült közönséges börmunkákat jóságuk és kinézésük miatt finom bőráruk képen vámolták meg, kegyes volt az il­lető iparosokat ő excellentiája megnyugtatni, hogy a romániai kormánynyal általa folytatott tárgya lások utján jövőre biztosítva lett, miszerint ezek csak mint közönséges bőráruk úgy vámoltatnak meg, a mi felettébb fontos körülmény, ha meggon dőljük, hogy egy méter mázsa közönséges bőr­munka 45 s ugyanannyi finom bőrmunka 90 franc, a mit aranyban kell fizetni. A csizmák kitűnőek és bámulatos olcsóknak találtattak, úgy hogy sem Ô excellentiája sem kísérete nem hallgathatta el azon körülményt, hogy miért nem viszik ezeket nyugatra is, mert tekintve a szállítási előnyöket, már csak Szász-Régen környékén elég haszonnal 1 * * * S 1 - - X-- - 1LJ !-. V- -V»--------------------------------—-----------—-­el az egykor ellene kikelendő vitézi sárkányfoga­kat. Beteljesedik ekkor a költő szava : „Elesett a hires Trója S annak fényes Iliona, Priamus, a boldog, büszke, Minden hive és kedvese, A főpolczról legördültek, Trónostul mind elsülyedtek !“* Azon könyv belső lapoldalán találtam felje­gyezve az akkor külföldön hirdetett eladó ujdon könyvek német cimü jegyzék sorozatát, melyek akkor reánk nézve jórészt tilosak valának; ezek a következő cimüek ! Feldzug der ungarischen Armée im Jahre 1849. Der Centralstaat, und der foederativ Oesg terreich. Glockeruf zám Fürstencongresse. Enthüllungen aus Oesterreichs-jüngst Vergan­genheit. Graf Ludwig Battyány. Politische Bilder aus Ungarns Neuzeit. Die russische Intervention. Der Wahrheit noch eine Gasse, dem Frieden eine Bahn. Ezek mint forradalmunk eredményei, mind az osztrák kormány rovására keletkeztek és igy Magyarország figyelme előtt eltitkolandó könyvek voltak. Nem csoda tehát, ha a menekültek azok kedvező hangulatánál fogva a forradalom újból felszithatására gondoltak és tényleg intézked­tek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom