Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-03 / 53. szám

— 212 — 2.szór. A feltöltést .Szeged reconstructiójánál az okszerűség lényeges postulatumának mondottam Igen, de a töltött földre nem lehet épiteni. Ebből az következik hogy Szeged belterületének feltöl­tendő részén vagy legalább a mélyebben fekvő helyeken cölöpökre kell építeni, cölöpökre kell a vízhatlan mészszel készített betonból az alapot rakni. Angliában a vas olcsósága folytán igen sok helyntt fa helyütt vas cölöpöket használnak. Ezek közt a habverte, vizmosta, vagy szakadékos, laza talajon a Mitchel által feltalált csavar cölöpök anynyira sikereseknek tapasztaltattak, hogy azok segítségével még a Maplin-Sands világitó tornyá­nak megalapítása is lehetségessé vált. vdy feladat, melylyel a tudomány előbb nem tudott boldo­gulni. Szakértők által a dr. L. St. Potts által be­hozott javításokat is nagyon magasztaltatni hallot­tam, de miből állanak e javítások, már nem em­lékszem. Azt gondolom, hogy ha majd a halottai­ból feltámadott Szeged annyira megizmosodandott hogy a voltnál szebb város a Tiszapart hosszában kőfal partról is gondoskodandik építő mérnökei majd számot vettnek a vas cölöpök előnyeinek kérdésével. Most azt gondolom a szegedi épitke zésnek a feltöltendő területen a hegyezett, végő kön megszenesitett facölöpök tökéletesen megfelel­nek, melyeknek beverésénél a gőzerő a kézi mun­kánál minden tekintetben, még költség tekintetében is előnyösebb. 3 szór. Az utcák kikövezésének szükségét, azt gondolom, em’itenem is fölösleges, annyira magá­tól értetik. Itt Olaszországban még falut sem tu­dok kövezetlent. Persze az olasznak könnyű kö­vezni, van köve elég. Szegednek annyi sincs, ami­vel egy ablakot lehessen beverni kortes-világ ide­jén. De Magyarország* egy inicrocosmós. Adott annak a természet mindenféléből, úgy, hogy aki­nek szállítási módja van, az mindenre szert tehet. Szegednek ez van vizen is százazon is, tehát köve is lehet. Kövezni pedig minden utcáját ki kell : nem csak azért, hogy a város a nagyvárosi névre méltó legyen, hanem még inkább azért, mert a fel- töltött földet kövezetlenül tenni ki az esővíz általi ellucskosodásnak vagy épen elmosásnak, absur­dum volna. Magától értetik, hogy a feltöltés által kellőleg felemelt talaj kövezetéről az esővizet a Tiszába kellene lefolyatni, nem a más célra szánt csatornákba. Hanem Szeged reconstructiójánál tömérdek ö teendő. Az egész város kikövezése pedig hosszú munka, s a vad vizes talajon a kövekhez is alap kell. Az eszmeláncolat itt eszembe jutattja ez oly egyszerű, mint bámulatos célszerű manipulatiót, melyet néha órákig elnézegettem Londonban, a posványos vadvizes uj városrészek építésénél. Ott, a mint az utcák kijelöltettek, azonnal hozzá fognak azok felületének égetett földdel meg- rakásához s ezt a földégetést minden költséges vagy mesterséges apparatus nélkül kimondhatlan egyszerűséggel hajtják végre. Ledobnak a földre nehány zsák köszénport, egy pár cövekkel vagy deszkadarabbal szeleiéről gondoskodnak, aztán föl­det hordanak felibe, köribe targonc ákkal, azt köz- ben-közben meghintegetik kőszénporral, a közbenső szenet meggyujtják s a mint az égni kezd, foly­vást halmozzák a földet köribe s fölibe, heteken hónapokon át közbe-közbe szénport hintegetve, mig halommá, dombbá, ha kell hegygyé emelke­dik : lassan füstölög, tűz nem látszik, de az ége­tett í óid készen van. S ez oly sikeres szikasztó, hogy a hol egy napon a vadvíz miatt még gya­log* sem tudtam átgázolni, másnap, a mint égetett föld lett rajta elegyengetve eg'ész könnyűséggel mentek az építő anyagokai a megterhelt szekerek A város rész fölépült s kikövezóse ez égetett föld­alapon csak azután következett be. Van-e Szeged közelében ily égetésre alkal­mas föld ? nem tudom. De hogy ez a manipuláció vizenyős talajnál bámulatosan célszerű, azt tapasz­taltam. Napoleon Lajos herceg halálához. A „Gaulois“ és a „Globe“ reportereinek Chiselhurstben beszélgetésük volt Rouherval. Töb­bek közt azt inondá nekik: Lehetőleg rajta voltam hogy a herceget capföldi utazásáról lebeszéljem. E- lébe állítottam, hogy a kockázat nincs arányban azon nyereséggel, melyet a császári ügy e lépés­ből húzhat ; de ő mitsem akart hallani s többször felhívott, hogy vele eg-yütt egész hideg vérrel tekintsem azon szomorú e;élyt, mdy most való­sággal beállott. — Én ily szerencsétlenséget álta­lán lehetetlennek tartottam, s mintha csak egy egész absztrakt tételről volna szó, úgy folyt ittam e tárgyról a beszélgetést. — Ily módon beszéltük meg, hogy ha Jerome Napoleon herceg a Bona- párték elveinek tovább is hátat fordítana s a párttal kibékülni nem akarna, a francia nép a csá­szári herceg nevében felszólítandó, hogy szavaza­tát Viktor hercegnek adja. A főhatalomnak e hercegre való formális átbocsátásáról azonban szó sem volt. Amije az embernek nincs, azt át sem ruházhatja s azontúl az imperiálista államjog sze­rint az örök jog a nép akaratának alá van ren­delve. A herceg legközelebbi örököse Jerome herceg marad, s ő ez örökség kötelezettségeitől nem is fog szabadulni. Hitein ügyünk jövője iránt nincs megrendítve. Hercegünk halála a napóleoni legen­dának csak uj fényt kölcsönöz ; ő az első Napole­on, ki a harcmezön lelte halálát. Nem személyi érdekből vagy tulvitt becsvágyból ment e veszély­be ; baratai oldalán küzdött a civilizáció ügyéért. Későn vagy korán e nemes magatartásra való emlékezés utódjának javára lesz. Az uj nemzedék napóleoni érzelmű. Hercegünk egynél többször tartotta féken fiatal hozzátartozóinak türelmetlen­ségét és harcvágyát. Ehhez képest elhunyta nem­sokára érezhető lehet : a politikai szenvedélyek féket vesztenek s az ország rövid idő kulván uj császár után fog nézni. A mi engem illet, oly ke­mény megpróbáltatások és csapások után nyuga­lom és magányosság után vágyom. Mindenkor kész leszek, hogy erőimet amaz ügynek szenteljem melyben az ország üdvét látom, de szomélyes be­folyásomra semmi sújt nem fektetek. Napoleon herceggel a „Gaulois“ szerint Barrot Nándor és Marat Joachim újból megbeszél­ték a dolgokat s megálapodásra is jutottak. „Nem vagyok oly fekete, a minőnek festenek“, mondá állítólag- a herceg, Murat grófnak. A „National“ egy londoni levelezője biztos forrásból tudni akarja Lajos Napoleon herceg vég­rendeletének tartalmát. — Az angol törvény kí­vánalma szerint a végrendelet két angol tiszt tanú jelenlétében Íródott, elejétől végig felolvas­tatott, egész rövid s minden politikai tartalom nélkül való. A herceg ebben korlátlan általános örökösének anyját nevezi ki, egyedül azon felté­telül, hogy ez cselédszemélyzetének egynémely adományt juttasson, Pietrit megtartsa magánál, hogy Conneau és Espinasse ifjúkori barátainak nehány fegyvert és könyvet emlék gyanánt adjon át, végül hogy öreg hajtásának egy még a csá­szári udvarból való dragonyosnak, évi járadékot fizessen. KÖZGAZDASÁG. Egy gazdasági kirándulás. Sepsi-SzeiBgyörgy, 1879. jun. 29. Háromszék mezőgazdasági életében, hogy minő visszaesés történt a közelebbi években, arról most szólani felesleges lenne. Érzi azt mindenki, a hivatalnok és napszámoson kívül ; mert ok a lehető jutányosán szerzik meg a gazdáktól a mindennapi szükségleteket. Különösen a napszámos aranykort él. Magas napszám, jó napszámos étel a mezei munkálati idő alatt, s olcsó kenyér télen és tava­szon, oly boldog állapot, mely egy kis metiyor- szággal ér fel. íkbből magyarázhatjuk ki, hogy mi­ért hordozzák a napszámosok fejőket oly magasan hogy a gazda c°alc könyörögve szóllithatja fel egy és másik munkára. A fentebbieknek levét a gazda issza meg, szólva egyszerűen a közmondás szavait. A for- g-almi viszonyok változtával az ólomsuly reá ne­hezedett, s mig az állami terhek oroszlánrészét hordoznia1 kell, nyög a nélkülözések közepette, de menedéket nem képes találnia korlátolt szakis merete s mindent megvető természeténél fogva. Anélkül, hogy vallásossága a kívánt mértéket meg­ütné, mezőgazdasági rendszerében az eredményt egyedül csak a mindenhatóságtól várja, pedig sok­szor lett már elhangoztatva az ur hivatalos szolgái által : „Segíts magadon, s az isten is megsegít.“ A magas kormány a lehetőség határai között mindent megteszen közvetve és közvetlen, hogy ezen sanyarú állapot rövid időn megváltozzék. De tenne bármit, ha csak készpénzt nem oszt ki a gazdaközönség között, megvet az mindent, saját megszokott rendszerét elébe helyezi azokénak, kik a múltban és jelenleg is fáradságos kutatásokat tettek, a vagyonos nemietek és kiváló egyénisé­gek körében, hogy azok fogásainak eltanulásával minket boldogítsanak, az irányt megmutassák s bennünk és általunk a nemzeti életet jövő ezer évre is biztosítsák. Sőt a mi több, ha valamelyik polgártársunk itt vagy ott a közvetlen közelben az úgy szerzett ismereteket értékesiti birtokán, nagy3 eredményt mutat fel működésével, mely élő példaképen szolgálhat mindnyájunknak, még azt sem tartjuk érdemesnek a megtekintésre, hogy ta­nuljunk belőle. A véletlennek tulajdonítjuk az oly magas eredményeket, pedig lehetetlenség elhinni, hogy csak azon egyeseket választaná kegyeltjeiül. Ily gondolkozások teszik elfogulttá a gazdá­kat s ezt annyira beoltják gyermekeikbe, hogy e csökönösséget évek alatt is alig lehet részben le­győzni bennök. Tekintettel ezen társadalmi bajra, de részben a gazdasági oktatás rendszeréből is kifolyólag а közelebbi napokban egy kirándulást tettem tanít­ványaimmal, mint a sepsi-szentgyörgyi felső nép­iskola gazdasági szakosztály növendékeivel Há- romszékmegye egyik s talán egyetlen okszerű gazdaságába. Be akartam azt mutatni nekik, hogy a mit az intézet szükkörü és kezdetleges gazdasá­gában csak hiányosan mutathattam meg з nagy részt az elméletből adhattam csak elé, azt saját megyénkben is, ezen gazdaságban megtestesülve találjuk. így véltem velők elhitetni, hogy a me­zőgazdaságról szóló könyvek tételeiben bízni lehet, ha azok a gyakorlatban helyesen alkalmaztatnak, ellenkezői > r a sokak által égig dicsőített egyszerű és régi gyakorlat cserben hagyja a gazdát. E te­kintetben nem kellett egyébre utalnom, mint a megtekintett gazdaság meglepő eredményeire s szemben ezzel az általuk és együttesen látott köz­ségi határok terményállására. Bene József. (Folytatása köv) KÜLÖNFÉLÉK — Báró Ke mény Gábor miniszter ur f. 3-ára és nem elsejére, mint a múlt számban köz­lők, megérkezik Kolozsvárra, oda egy enquettét hivott össze a marhatenyésztés céljából. Hozzánk csak e hó 10 én fog jönni s Háromszékmegyében körútja 4 napig tart. — „A székelyföld közgazdasági és köz- mivelődési állapota“ címen megjelent és szerkesztő­ségünkhöz beküldetett Kozma Ferenc 1000 forint pályadijjal jutalmazott munkája. Egyleti tagok x írtért, nem egyleti tagok 2 forintért szerezhetik meg Tarcali Endre urnái A nagy gonddal Írott terjedelmes műből jövő számunkban mutatványt közlünk. — A sepsiszentgyörgyi re f. kö­zéptanoda zárvizsgálatai véget értek. A szé­pen lefolyt közvizsgálatokról tudósítónk beküldött egy közleményt, melyet csak jövő számunkban hoz­hatunk. — Háromszékmegyef. hó 10 éré hir­detett közgyűlése f. hó iö ára napoltatott el. — Hirdetmény. A esik szt. márton—tusnádi postajárat meghagyása mellett folyó évi julius 1- től fogva S.-Sztgyörgy és Tusnád között napontui szekérküldönc postajárat rendeztetik be. Ezen pos­tajárattal a levelezések a málnási fürdőbe és vi­szont szintén közvetítetnek. A menetrend követ­kező : Indulás S. Szt. Györgyről 5 óra reggel, érkezés Tusnádra 9 órád. e. indulás TusnádrólG óra d. u. érkezés S, Szt. Györgyre 8 óra este.—Nagy Szeben 1879 junius 27-én. A m. kir. postaigaz­gató Follért. — Egyvolt képviselő öngyilkos­sága, Ó-Kanizsán Keresztes István 'előbb tekin­télyes nag-yváradi ügyvéd, majd a Csíkszeredái ke­rület országgyűlési képviselője, ki később Szabad­kán nyitott ügyvédi irodát, folyó hó 23 án hajnal­ban a megáradt Tiszába vetette magát, s csak holt­testét fogták ki. — Keresztese zilált anyagi viszo­nyok kergették a halálba. — Valami uj istencsapása készül meglátogatni megint bennünket. Telegyházárol je­lentik hogy ott egy szállítmány árpában eddig soha sem látott férget fedeztek fel. A féreg apró, szemmel alig látható vöröses penész forma foltokat képez az árpaszemen, s egyelőre el sem lehet gondolni, mikép került oda. Az árpával bánó munkások teste tele rakodott az állatokul ; a hol csak az árpával érintkeztek,vörös dag'anat tamadt rajtok, úgy, hogy az embereket orvosi kezeles alá kellett venni A csodálatos árpáról jelentést tettek a földmi veié ű miniszternek, ki azonnal elrendelte hogy az iníiciált g'abona szoros zár al vetes­sék. A miniszternek mutatványt is küldtek, a kér­déses, árpából ki most azt, illetőleg a rajta levő férgeket szakértőkkel tudományosan meg fogja vizsgálni. — Soldosné asszony már nem Sol- dosné többet. Néhány nappal ezelőtt kapta meg a törvényszék azon végzését, mely elválasztja őt volt férjétől, Soldos Sándor úrtól. — Azon naptól kezdve a művésznő már ismét első férje nevét vette fel, s mi ismét majd csak Blaháné asszony művészetében fogunk gyönyörködni — Halállal megfizetett restség. Szegedről jelentik az „Orsz. E.“-nek : E hó 27-én sajnálatra méltó szerencsétlenség történt itt, mely fájdalom egy ember élet elvesztésébe került. Ugya­nis a baktó-szilléri szivattyú-telep epik gépésze, egy gőzgépet és szivattyút összekötő gépszinon át­lépvén, a szíj elkapta és a gőzgép oldalához so­dorta oly erővel, hogy a szegény szerencsétlen em­ber szörnyet halt. — A rögtöni halait a mellkas­nak teljes bezuzása okozta. A szerencsétlenséget az illető maga okozta az által, hogy a gép szíjakat a szabály ellenére a helyett,Fogy megkerülte volna átlépte. A gépész neve Svatzkó István Budapest­ről, még aznap a városi korházba szállítóiak hul­láját. — Eugenia császár nő hogylétéről je­lentik Londonból e hó 25-ről ; A dr, Cossivart ál­tal tegnap kiadott első bulletin aggodalm lkat kel­tett ; ez igy hangzott: Ő felségének semjegészségi állapota, sem bujában változás nem állott be. О felsége rosszul aludt. Délután 3 órakor adták ki a délutáni bulletint : Ő felsége fél 10 kor kelt fel s fiának szobájába ment imádkozni- Alapota ugyanaz. Tegnap éjjel az ex császárné jobban érezte magát A nap folyamában többen jöttek látogatásokat tenni, de csak kevésnek engedtetett meg a ház közelébe jönni úgy, hogy általában nagyobb nyu­galom uralkodott, mint péntek óta. — Rouheé a nyugtalanító bulletinek következtében Londonból Camden Houseba visszatért. Lady Frere azt távi- ratozta, hogy a herceg holtteste, minthogy a le- nedos elindulásának idejére nem érezhetik mag, csak a rendes postigőzossel, mely julius 27-én, vagy 28-án ér Plymouthba, lesz Angliába szállít­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom