Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-29 / 52. szám

— 206 — Ez pedig nagy baj. A klassikus Hellász, a hol Messzene gabnájáról, Arkádai nyájairól, Atti­ka az olajtermelésről, Hymettus mézéről, Theszália lovairól* volt hires, ma nem paradicsom többé, kietlen kopárság bántja a szemet ; az állattenyész­tés hanyatlásával, s a buja növényi élettel tovatűnt az ősi nagy nemzet fenséges jellemének még hal­vány utósugara is. Az országos gazdasági kongresszus a baj okát átlátta, midőn az évről évre fenyegetőbb alakban jelentkező külföldi konkurrenciával szemben való megállhatás, sőt a létezhetés szempontjából ki­mondta, hogy : „Minden magyar gazdának úgy saját, mint az ország érdekében, kötelességeben áll oda töre­kedni, hogy gazdaságában a gabnatermelés és ál­lattenyésztés közt, büntetlenül huzamos inéig nem mellőzhető helyes arányt, fokozatosan bár, de le hető gyorsa i beállítsa, a gabona termelés rová­sára tetemesen megcsökkent állattenyésztést fel­karolja s e .végből gazdasági területének legalább is 50 száztóliját (ide értve a kaszálókat, a szálas­éi gumós takarmány-termő tereket, a mesterséges és természete-, legelőket) tukarm Íny termelésre for­dítsa.“ Rázzuk fel magunkat mi is tespedt nyugal­munkból, kövessük a kijelölt utat s a jutalom nem fog elmaradni. Magyarország par excellence mezőgazdaságra volt hivatott, a mit annyira érzett is, hogy az ipart csupán az idegenek űzték, a magyar szé­gyenletes foglalkozást látott benne, úgy tekin­tette, mint a kereskedést : csupán önző kaltnár- ságnak. M a már odajutottunk e t e к i n- tetben is, bogy valamennyi iparághoz tartozó kellékeinket jeles képzettségű magyar iparosok­tól szerezhetjük be. Nagyot ugrani egyik szélső­ségből a másikba, nyaktörő merészség lehetne s ilyen ugrás volna, ha mellőzve és elhanyagolva gazdasági érdekeinket és javainkat — törik- szakad — nagy iparos nemzetté akarunk válni. A me- tamorphosisnak átmenetes kell, hogy legyen külön• ben korcsosulásra vezet. Medium tenuere beati ! Középút vezet bizto­san a célhoz. törekednünk kell, hogy egyfelől a mezőgaz- daság'ot emeljük a mai fejlettség niveaujára, más­felől a már meglevő, kezdetleges ugyan, de a ter­mészete.-, fejlődés által, a mutatkozott előnyöknél lógva lassanként létrejött iparágakat fejlesszük annyira, hogy magúnkéból lássuk el magunkat s ne kelljen külföldről szerezni vissza a saját nyers terményeinkből előállított iparcikkeket. „De mikor olcsóbban jobbat kapunk onnan !“ Ez a lépten- nyomon hangzó ellenvetés. Várhatunk-e pontossá­got, Ízlést és olcsóságot, — l a c'pen magunk foszt­juk meg az iparost a versenyképesség elérheté­sétől. Verseny nélkül dolgozik, hogy éljen, dol­gozik, hogy lehető gyorsan elkészüljön munkájá val, mert szüksége van a pénzre. Az már nem az ő dolga, hogy a kabát varrása első felvevésnél föl­fejük, a becsukott ablakokon befütyöl a szél, a szék — mihelyt ráültél — felmondja a szolgála­tot, s az uj czipő oldalába a talp Jcör ül vágás akor beleszaladt a kés. Nem csak ö a hibás, hanem a közönség is, mert a ki teheti, hozat idegentől. Vannak azonban erőteljes specialis ipar tér mékeink, ezeket terjeszteni, keresetté tenni s ve lük elismerést és hasznot szerezni csupán tőlünk függ. A figyelem irányunkban már fel van keltve, a közlekedés fejlettsége közel hozott az ország többi, — eddig oly távolesö — részeihez. Nehány nap múlva ipái- és kereskedelmi mi­niszter br Kemény Gábor ur ő nagy méltóságát kö­rünkben tisztelhetni lesz szerencsénk. Mutassuk meg', hogy mink van mit kell legelőbb gondosabb ápolás alá venni. — Személyes súrlódások s léha torzsalkodás helyett munkáljunk már valaliára egyetértve a saját előmenetelünkén. A meghason- lást a végpusztulás követi.- Gy. ­Izmail b a s a, kiről vasárnapi táviratok már azt jelentették, hogy lemondott és Brusszába vagy Konstantinápolyba készülköltözni, az utolsó pilla­natban még nehézségeket támaszt s úgy látszik, alkudozik, hogy lehetőleg drágán adja el trónját. Hogy e halogatás nem menti őt meg többé, az ránt sehol sem uralkodik kétség s az a hir, hogy a szultán támogatja a khedivét, „mert nem akar praecedenst alkotni a fizetésképtelen uralkodók el­len“, elengedő cáfolatot talál abban, hogy Anglia és Franciaország most már formaszerint, hivatalo­san fölléptek követelésükkel melyhez az összes hatalmak csatlakoztak : ily lépést pedig az európai kabinetek bizonynyal nem tesznek, mielőtt a porta magatartása felől nem biztosítják magukat. Az ügyek állásáról ugyanis hiteles forrásból jelentik : Monarchiánk csatlakozásáról ezzel rnegegyezőleg jelentik Bécsből : Az osztrák- magyar kabinetnek az egyptomi kérdésben kibo­csátott jegyzéke mindenek előtt utal arra, hogy AusztriarMagyarőrs7ág már tavaly tudatta a khe- divével, monarchiánk szoros figyelemmel kiséri az egyptomi eseményeket s az ottani osztrák-magyar alattvalók érdekeit, valamint az állami érdekeket meg fogja óvni A lchedive eljárása a szerződési jo­gok mellőzése s úgyszólván megszegése már akkor a fennálló egyezményekbe ütközőnek nyilvánítta­tott s e tekintetben ünnepélyes óvás tétetett. A lchedive további lépései, a nemzetközi szerződé sek ismételt megszegése s az osztrák-magyar alatt­valók érdekeinek károsítása arra indították Ausz- tria-Magyarországot, bogy a szerződésnek mép ré­gebben történt megsértése miatt ujbból tiltakozzék most pedig arra indítják, hogy csatlakozzék az an­gol francia kormányok kívánságához a khedive le. mondását illetőleg, miért is az Egyptomban levővé osztrák magyar ügynök megfelelő utasításokkal lát tatott el.“ Párisban a nap eseménye még mindigib Napoleon herceg halála, s a bonapartisták erőlkö dése, hogy pártjukat összetartsák. A bonapartiste < l közlönyök állhatatosan erősitgetik, hogy a császáré-4 ság eszméje fenmaradt, a köztársaságiak pedig meglehetős nyugalommal bizonyítgatják, hogy 1. bonapartizmusnak vége, s egyszerűen napiiendre térnek fölötte, mint a képviselőházban, hol Blau 1 chère az ülés elhalasztását indítványozta, mire Gam < betta kissé szárazán azt felelte ; „Ha önöket gyász-4 ‘ eset érte, az kétségkívül csak magántermészetű s önök egyszerűen elmaradhatnak az ülésből, minti tette Mackan, ki levélben kért tőlem engedélyt. AA háznak nincs oka, hogy hivatalosan csatlakozzék ! az önök gyászához és megszakítsa munkáját. — A köztársaságiak most a Parisba való visszatérés, iránt beterjesztett törvényjavaslatnak szentelik fi-il gyelmöket. A visszatérés novemberben fog meg- . történni. A magyar nyelv kötelező nép *► q is kólái oktatására vonatkozó torv u \ vég--y rehajtásának előkészítéséről a következő adatokat .’j közli a „P. Napló“ : A közoktatásügyi ministerium kebelében nagy buzgalommal folynak a munkálatok a magyar ‘u nyelv tanítása tárgyában alkotott törvény végre- 1 hajtásának előkészítése és biztosítása céljából. A minisztérium, mint értesülünk, kettős irányban foly- \ tatja működését, mindenek előtt az idegen ajkú 1. hitfelekezetek azon netaláni kifogásait igyekezik tárgytalanokká tenni, hogy nincs megfelelő és célszerű tankönyv, melyet a magyarnyelv tanitásá- f ra a népiskolában használni lehetne. A közoktatási u kormány a hiány pótlásáról már gondoskodott s pár hóval ezelőtt Groo felvidéki tanfelügyelőt, a népiskolai szükségleteknek megfelelő s a legújabb paedagogiai elméletek színvonalán álló tót magyar 1 nyelvtan készítésével bízta meg Ugyanékor a bras­sói tanfelügyelő hasonló román-magyar népiskolai nyelvtan készítésére hivatott fel. A felhívottak el­fogadták a megbízást, s mint értesülünk, már tel jesen elkészítették a munkát. Az illető nyelvtanok E nyomtatás alatt vannak s még a nyár folyamán meg fognak jelenni, úgy hogy e nyelvtanok már a jövő ö ■ tanév elején használhatók lesznek a népiskolákban. Hogy egyes tanítók azon ürü ;ygyel ne élhese- nek, hogy a nyelvtan megjelenéséről nem voltak értesítve, s ig'y ezt ne 11 is használhatták, — a minisztérium minden egyes néptanítónak ama nyelvtanból, melyre a helyi vizonyok folytán szüksége van, még a tanév kezdete előtt egy-egy ingyen példányt fog küldeni. Ekképen minden tanító értesítve les/ a szükséges nyelvtan megjele néséről s igy a törvény értelmében a magyar -11 nyelv lanitását már a jövő 1879Í80. tanév ele­jén megke/.hetni. Ugyané tevékenységgel karöltve a közoktatási minisztérium népoktatási szakosztálya Gönczy Pál min. tanácsos buzgó vezetése alatt a legnagyobb szorgalommal fáradozik a tanítóknak, s tanfelü­gyelőknek adandó igen részletes s minden osztály­ra kiterjedő utasítások befejeztem E munka is kész már, s mint értesülünk] a jövő hó folyamá­ban nyomtatásiján is megjelenik E munkálatok ganisateur ur ad 15 drb. aranyat azzal ön tovább lolytatja utj.it. Háiomszéken és Csíkban, különösen Cseh Sándor, Balázsi Lajos, Mikó Anti és Endes Miklóssal egyetemben, ezer vagy kétezer embert arra a célra organisálnak, hogy egy jelre a ha­társzélén átjönnek valami 20 nyerg'es lóval és ser- gémhez csatlakoznak, melylyel be fogok törni. Előbbi tervem tehát változik e szerint. Ezt ei\ géz vén, ön Bákora jön vissza és ott a réorganisateur ur bővebb utasítása szerint ren­dezi az illetőkkel egyetértve a csángókat úgy h°gT 3—4000 emberre biztosan számíthassak. Min­dennek jul. közepéig meg kell történni, ucfy in­tézze dolgait ! ; Üdvözlöm Önt Gál Sándor. Pénzt egy hónap malva küldhetek csak. Tervek. Tudnivaló: titoktartás. Kinevez letépem Kos­suth által. 150 000 fegyver és 10 millió kölcsön Általános felkelés Olasz-, Frank és Némethonban velünk együtt. Segély Amerikából és Angliából ha a muszka beleavatkozik. 300 ezer fee-wer ren­delkezésem alatt. 'Rendezés. Erdély 3 főhadkerületre osztatik ; egyik a Székelyföld, négy főbiztos alatt 4 főkerületre : Csik Háromszék, Udvarhelyszék és Marosszék; Barcaság Fejérmegye Háromszékhez ; Küküllőmegye Udvar helyszékhez ; Mezőség és Szászrégen Marosszék­hez tart.^ Minden ily kerület 3 --4 alkeriiletre ősz tutik albiztosok alatt ; és ezek minden faluban ea-y falusi biztost választanak. Titkos ismertető jel : kézfogás kinyújtott mu- tató ujjal és balkézzel orr alá, vagy ezen köszönés: Áldás! a másik felelete: Mindenkor. Minden ember tartozik 8.nap alatt 3 embert bevenni. Másik, hogy kötelezi magát hallgatni fel­kelni és fegyvert fogni a szabadság és független« ségért, Kossuthot Magyarország kormányzójának elismerni ; az árulót megsemmisitni a biztostól adandó rendeletre. Ágyuóntők, mesteremberek, élelmi liferánsok és lókupecek előkészítendők. Kedvezmények, mire a Székely számíthat : adóelengedés, sóügy, segedelem a jóllétre. Guerillák organisátioja : felkelés egy jelre. Lefegyverzés; parancsnokok, zsandárok le­ölése. Csikban : Szeredén és GyergyóSsztmiklóson ; Háromszéken, Kédi-Vásárhelyen és Sepsi-Sztgyör- g} ön : Udvarnelyszéken : Udvarhelyen és Keresz- turon ; Marosszéken : Maros-Vásárhelyen és Mák- falván. Miklósvár és Barcaság : Brassó, Hétfalu. Küküllőmegye Küküllőváron. Concentrati ó: Csikban egész Székelyföld­ről az ifjúság 30 évesig ; a többi 50 évesig fedezi a vidéket, míg a rendezés, felfegyverzés meg­történt. Óperatio: Saját vezetésem alatt concen- trált erővel. A székelység 24 zászlóaljat, 3 ezered lovast és üteg ágyút alakit. Gál Sándor. Fogy versz állítási terv. Háromszék, Kászon, Alcsik ésFelcsikon két- két biztos megválasztása ; egyik a szekereket má­sik a lovas fedezetet rendezi. Junius közepéig ké­szen legyenek. Adandó rendeletre Okba mellé s onnan a Duna mellé vezettetnek. Mindenek előtt 3 rejtett helyen Okna körül barlangok ásatnak. A Duna mellett felrakodva a barlangokba szállítják a fegyvereket és a kitörés­kor onnan Csíkba fedezet alatt. Minden fegyverért 2 p. frt, és minden lovasnak napjára szintén 2 p. frt; Ha szükség 12 ágyú fedezet is lesz ; de Mol­dova és Oláhországban nincs muszka, azért nem is lehet tartani tömeges megtámadástól. Gál Sándor. 2 szám —----------- Erdélyi szabaditó sereg parancsnoka. hi vatalból 3 Váradi százados urnák. Október 21. 1852. Vettem második levelét, átértettem a hiányt, küldtem pénzt ; a fátum az oka, hogy legovatosabb- nak hitt biztosom is fennakad, késik.De hiszen ed­dig megkapta a pénzt és M. ezredes ur által nyert kiegészítő megbízatásában óvatosan eljárni fontos feladatul ismerendi. Továbbá megjegyzem, engemet annak ajánla­tával, minő utakat tegyek, szívesen kíméljen meg, mert előre kiszabott utakon nem fogok járni, a mit önnek és minden ily működőnek tanácsiok. Kü* lönben hivatalosan intem a titoktartásra, különö­sen a fegyverek ügyében ; erről küldötteim közül senki sem tud. Mondja meg Gergelynek is (Molclo- vában biztos), nehogy valahol elfeledje magát ; mert fecsegése hazaárulással vetekednék, és a gyanánt büntettetnék. Rendeltetése helyére meg érkezve nekem ir mindenekről körülményesen. Ha az ostáblát bírja, azt kerem ezentúl felhasználni ott, a hol megállapodik. Adreszt is küldjön ; lehe­tőleg gazdálkodjék, mert aug. vege előtt nem re­mélhetünk pénzt, bogadja stb. • • • Gál Sándor. Táradi levele Gál Sándorhoz nov. 14. 1852. Mielőtt rendszeres tudósításaim megtehetném, ezek hosszas kimaradásáért szabadjon a viszonyok s akadályokra utalnom, melyekkel küzdenem kell. Védelemül azokra utalok, s nem akarom lerázni fe lelősségem terhét, mert fájna s terhelne ezredes ur előtt bizalmam csökkenése. Állásom terheit es kényszerűségét ezredes ur nem ismeri, azért sújtó Ítéletét felfüggesztve, tartsonmeg becses bizal- mában, merthazám védelme terén megállani akarok. Most akadályokat hárítottam el, s küzdésem ered- ___ívnrü.fitbaf-nm rUkezdem rendes tudósitá­ü * I \ i* í e H * £ ix ■ -í

Next

/
Oldalképek
Tartalom