Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-06-19 / 49. szám
49 szám. Szerkeszíö.'égi iroda Sepsi-Szentgyörgyöa a ref. kollégium épületében, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők’ Kiadó hivatal: ^OLLÁtC JAÓK könyvnyomdája es köni. v kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendok. Sepsi-Szentgyörgy, 1870 Csütörtök június 19 IX. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön és vasá.rm»p : A „Háromszékí háziípar-egylel Politikai^ társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. ш ELŐFIZETÉSI KELTETEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Előfizetési felhívás a IX. évfolyamának te ** II. felére Előfizetési teltételek : .... 1 frt 50 kr kr kr Juliin — szeptember Julius — december.......................3 frt —Kü lföldre tél évre.......................4 írt — Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadóhivatalának P о 1 1 á к Mór könyvnyomdájába Sepai-Szentgyörgyre küldendők Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- mattathatunk. A „Nemere“ kiadóhivatala. Budapest, junius i3. 1879. n. — Ma junius 13-án múlt épen egy éve azon történeti fontosságú időpontnak, mikor az európai congressus Berlinben megnyitotta üléseit. Egy év elég sok idő arra, hogy bizonyos tekintetben a nézetek megtisztuljanak s a szenvedélyek leülepedjenek. Ma tehát már sine ira et studio felvethetjük azon kérdést, hogy bekövetkeztek-e azon várt hasznok, melyeket a congressustól várt Andrássy gr. s az ő politikáját pártoló Tisza- kormány a magyar országgyűlési többség, és ho^y indokolt vala-e az ellenzéknek azon szívós és csak a legutóbbi időben megtört makacssága, melylyel a külügyi politikát ennek szóvivőivel együtt még nyiltan a hazai közügyek rovására is üldözte? Hogy a kérdésre biztosan megfelelhessünk, szemügyre kell vennünk az egy év előtti és a mostani politikai viszonyokat. Ma egy éve még érvényűén volt a san-stefanoi szerződés, melyet egy győzelmes háború által Oroszországa portára kényszeritett, s mely Törökország európai uralmát majdnem végleg megsemmisítvén, helyére egy nagy bolgár államot terveit, mely Oroszország iránti hálából s orosz szervezete folytán kénytele- nittetve is biztos előkészítője legyen a Konstanti- nápolyra s evvel túlnyomó európai hatalomra törő orosz tervek mihamarábbi megvalósulásának. Az orosz győzelmek folytán a rend a Balkán félszigeten fel volt fordulva, a destructiv szláv elemek forrongása és aspirációi egyaránt fenyegették Törökország fennhatalmának maradékát s szomszédos monarchiánk déli határainak nyugalmát is. Éhez hozzávéve az európai viszonyokat, melyek közt a mi szilárd s megállapodott volt, az csak az orosz terveknek kedvezett, s azontúl alig volt olyan momentuma, mely ellensúlyozóul szolgálhatott volna: elmondhatjuk bátran, hogy a nagy napóleoni harcok óta alig volt időszak, melyben vészteljesebb s az európai békét fenyegetőbb lett volna a politikai láthatár, mint tavaly ilyenkor. A lefolyt egy évbe esik a berlini cogresszus s annak hosszú, de folytonos megvalósítása Milyenek csak az állapotok most ? Legelső a mi szembeötlik, hogy az orosz hadsereg már eddig nagy részt haza vonult a török földről, mely augusztus 3 áig a foglalástól teljesen megszabadul. Továbbá, hogy az oroszok által terveit nagy-Bulgária nem jött létre, s a tényleg létrejött is két részre osztatott : a Balkán alatti bolgár tartomány bár auto omiával, de a szultán közvetlen uralma alatt maradt, az orosz tekintélyt az európai bizottságé váltotta fel, hogy közbenjáró legyen a pcrta s az orosz szabaditó háború folytán felbőszített népei között. Monarchiánk pedig déli határai nyugalmának biztosítására eredményes lépést tett az occupátióval, melyek folytán az eddig folytonos zavarok színhelyéül szolgáló Bosznia s Hercegovinában ma rend s nyugalom ural- -kodik, s mely egyúttal a portával létrejött novi- bazári conventio tanúsága szerint Törökország újra megerősödésének s fejlődése biztosításának is a porta által elismert biztosítékául szolgál. A berlini congressusnak tehát legközvetlenebb eredménye, hogy a zivataros fellegek a polikai láthatárról szétvonultak, az orosz hóditó politika bevonta actio kész karmait, a Balkánfélszigeten a béke s nyugalom kezd megüllepedni, s ezek folytán a majdnem reménytelen európai béke több hosszabb időre zavartalan fennmaradásra nyert kilátást. Hogy mily diplomatiai eszközökkel vívta ki ez eredményt a congressus megteremtője Andrássy gróf, most nem akarjuk felsorolni, de elég, hogy maga ez : üdvös eredmény. A congressus eredménye a békének hosszabb időre történt biztosítása. S hogy mit jelent ránk névé e béke ? elég csak állami hitelünk hévmérőjének az arany ren- tének árfolyamát megtekinteni, hogy azt örvendetes szívvel méltányolhassuk s elég tudnunk, hogy tavaly ilyenkor volt még egy uzsora kamatú függő adósságunk, melyet okvetlen be kellett váltanunk s voltak üres pénztáraink s volt általános hitelfogyatkozásunk s ezek folytán volt egy reményvesztett pénzügyminiszterünk, ki lemondott, mert a magyar álllamtönk bekövetkezését elkerül hetlennek tekintette. S ma épen a követett külügyi politika s ennek alapján a béke biztonsága folytán már nincs uzsoraadósságunk, mert ezt tör- leszthettük hitelünk visszanyerése alapján olcsó kamatú s folyton emelkedő arany-rente kölcsönnel s van uj pénzügyminiszterünk, ki szívós kitartással, a viszonyok ügyes felhasználásával s mindenesetre kedvező szerencsével is odavitte, hogy a legkonokabb ellenzéki közlöny a „Pesti Napló“ is bevallani kényszerül, hogy a magyar önállás visszanyerése óta egy pénzügyminiszter se volt oly szerencsés körülmények közt s oly tele pénztárak birtokában, mint épen S zap ár y Gyula gróf. Andrássy az időre hivatkozott, mely igazolni fogja politikáját. Nos már e rövid egy év is fényes elégléteit adott neki az ellenzék vádjai ellen. Királyi leiratMi első Ferenc József isten kegyelméből Ausztriai császár, Csehország királya stb. és Ma gyarország apostoli királya_______________ Lá togatás AMerában. — Ellesett pletykák. — Ihrácia kies fekvésű köztársasági városkáját hiában keresed, ha vágyaid történetesen a régi Hellász felé vezetnék utadat: lehet hogy mocsárra, lehet hogy gazdag vetésre bukkannál ott, .a hol hajdan Abdera utcái vonultak vég“7 s a Laloná- nak szentelt békástavak útvesztőjében verődött vissza a fényes napsugár. — Nevezetes hírnévre tett volt szert ezen városka, a hol minden felfordulva esett meg. — Onnan ered a számtalanszor elhasznált és újból felfrisitett história a szamárról és árnyékáról. A dolog úgy történt, hogy egy szegény ember egyetlen vagyonát tevő szamarát bérbe adta volt Hippokrates egyik indirekt tanítványának a ki nagy praxisnak örvendett az egész környékben mint kitűnő f о g m ü t ő. El is indultak hárman t. i. a szamár, hátán a bérlő s utánnuk kutyagolt a szamár tulajdonosa. Minden jól ért volna véget, ha a nap nem sütött volna olyan tüzesen ; azonban a nap pörkölően ragyogott, па8У cseppekben hullott az izzadság a három utitárs homlokáról. Az utas leszállt tehát a szamárról s oda ült annak árnyékába, nagy megbotránkozására a tulajdonosnak, a ki azonnal interpellálta a bérlőt, hogy az egyessúg nem terjed ki hü állatának árnyékára is, tehát tessék onnan rögtön felállni vagy külön fizetni az árnyék után követelt dijat. Fejlődött ebből aztán olyan szóváltás, hogy annak véget vetni csak egyetlen módon volt lehetséges : törvény elé vinni az ügyet. Visszatérnek tehát a feleutról s illő ékesszólással azonnal előadja a két fél panaszát. A senatus két csoportra oszlik, hogy melyik félnek van igaza, megmozdit- nak minden követ, az asszonyi befolyás megnyer- hetésére egyszerre minden leánynak és asszonynak tömegesen akad udvarlója ; az előkelők az orvos, a polgárság a szamártulajdonos pártjára állanak, a sykhophantok a kiknek az volt feladatuk, hogy bebizonyítsák a lehetetlent s kifordítsák valójából a meglevőt — napszámra adták elő vád- és véd- beszédeiket s mikor végre eljött az Ítélet napja : Abdera békés lakossága két ellenséges hadseregre oszolva fegyveresen állott szemben egymássá1. Akadt szerencsére józanabb ember köztük, a kinek sikerült a nyugalmat helyreállítani, elkiáltván magát, hogy „mindennek a szamár az oka,“ a mire szörnyű riadalom közt az ártatlan állatot darabkákra tépte szét a felbőszült tömeg. Ennél szomorúbb kimenetelű volt a szegény abderitákra nézve vallásos kegyeletük Latona (Apolló és Diana anyja) iránt, a kit védistennőjö- kül tiszteltek. Tiszteletüknek kifejezést adtak az által, hogy tenyésztettek mesterséges tavakban oly nagymennyiségű békát, a mint csak elférhetett a vizekben s Latona ravasz papjainak sikerült jövedelmük gyarapítása érdekében a balga szokást annyira tuloztatni a lakossággal, hogy mindenki versenyzett, nehogy kertjében különb békástava legyen szomszédjának, mint neki, a minek aztán az lett következménye, hogy a békáktól már az utcán sem lehetett járni s az egész város rendszeresen és következetesen átalakult egy óriás mocsárrá. A mocsárral együtt járó betegségek nem sokáig késtek s a szerencsétlen város egy szép reggelen arra virradt fel, hogy lakossága útra készen indul, odaha'íyja az ősi lakokat, tavakat és békákat s maga vándorol el messzire, mint azok a gólyák és gémek, melyek a Latona békái iránt táplált kegyeletnél fogva, ki voltak tiltva Abdera határaiból. És a nép elköltözött ; hogy hová, az nem lehet tudni. Legvalószínűbb, hogy szétszóródott a világ minden részében, űrről tanúskodik számtalan körülmény s nem egy utazónak naplójegyzetei engednek erre következtetni, íme egy ilyen töredék : Épen színházba gyülekezett a közönség. Mondhatom az első benyomás rám kellemes volt ; a hol igy lelkesülnek a művészetért, ott a szellemi haladás már szép utat tehett meg ! — Abdera nem sokáig késett — Midőn a legiszonytatóbb tragikus eset folyik, harsány kacaj reszketteti meg a termet mig ellenben a szelíd pajzánság kendőkbe készteti rejtezni szép hölgyek piruló arcát, s skandalumról suttog a nézőtér zöme. — Különben tetszett a scéna, kinek a komikus bukfencezése saz egésznek na, ó az egész pompás kitűnő feledhetetlen. A társadalmi életet azonban nem csak a színházban kell tanulmányozni, hanem mindenfelé: utcán és szobában. Idegennek nehéz az érintkezés, hiányzik az ismerős. Akadt számomra olyan, hogy különbet föld még nem szült: tudott mindent, ismert mindenkit, valóságos Argus. Pletykamesternek nevezték háta megett, szembe pedig a jól értesült körök címzésért nem neheztelt. Hjah !... házi gond híjával öröm bajlódni a mások bájává1, mondja Byron s ezt tartotta a pletykamester is. pedig hírből sem halott erről a nevezetes férfiról semmit. A hol valaki már mester, ott lenni kell tanítványnak is vagy legalább mesterségre törekvőknek. Ily fontos állást betölthetlenül hagyni lehetetlen. ’ Valóban volt követő apró, nagy, nő és férfi ; rendszeres szervezetet képezve, gócpontokból sugárzott szót a hir, mindenik sugár meghízva futott más központ felé, s mire visszakerült kiindulási helyére, ezer embert sárga lázig gyötörve, a hír- kovács pukkadásig dühösen hallhatta, hogy róla szól a nóta, hogy: ifjú korában sokszor pihent e Nemt’omki karjában. —
