Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-01 / 44. szám

175 gassanak az áruitokra ! Brassó gazdag város, sok tanult embere van, sohasem nyernek keetek !“. Most ismerjük embereinket, kik voltak és van­nak Hétfalu ügye mellett. Fájdalom, azon tudósitó urak csak rósz oldalát látták jónak szellőztetni s ha kedveződэп Ítélet jött, nyomban megírták a lapoknak s hangolták bura, bánatra embereinket, a kik desperálni kezdtek csakugyan. S valóban, ha a gondviselés őrködő szelleme segítségünkre nem jön, elvesztettük volna szépen ilyen „pártfogá­sok“ ilyen „támogatások“ mellett a pert. Ha szi­vükön viselték volna ügyünket, tudomására hozták volna azt is, hogy Hétfalu megnyerte pőrét. Ez lett volna a következetesség, hogy lássa e la­pok t olvasó közönsége, a mit szívesen olvasott \ olna. E becses lapok t. olvasó közönsége a fenn írtakból átláthatja, hogy mily emberekkel és em­berek között éltünk és élünk, pereltünk és pe re lünk. Ezen sorokat azért adom közre, hogy tudják meg a szegény népet félrevezető urak, miszerint mi tudjuk és tudtuk kétéltüségöket. Tartsanak tehát ezután azok ügyeivel, a kikkel laknak és a kikért a hivatalt viselik, mert egyesült erővel so­kat ki lehet vinni, álmákon és kétszinüséggel pedig* elvesztik a nép bizalmát.* Egy hélfalusi. íigy Orosz, lap a novibazári egyez­ményről. A „Colos“ a novibazári egyezményről hoz cikket, közöljük azt azok megnyugtatására, a kik talán még most is oroszbarátságai vádolnák András- syt. Különben az ellenzék nem akar látni még ak­kor sem, mikor tisztaTények állnak,előtte. Lássa hát mit Írnak azok a muszka lapok erről az elhíresz­telt barátságról. A fentebb említett „Golos“ cik­kében oda nyilatkozik, hogy ennek minden sora bizonyítja az ügyes Karatheodo-y pasa győzelmét Andrássy és Zichy grófok magyar rövidlátása fe­lett. Konstatálja továbbá, hogy a nevezett kon- ventio Ausztria Magyarországban a sajtóra és a politikai körökre r<-sz benyomást tett. Senki sem várta, hogy a magyar államférfiak, Andrássy és Zichy grófok, oly mérvben árthatnának országuk méltóságának és becsületének, a minő mérvben ez a konventió szövegéből kitűnt. Az osztrák kormány a rósz benyomástól félt s azért késedelmeskdett a konventio közzétételé­vel. Szégyen és boszankodás fogta el a közön­séget é.s a független sajtót Becsben a nemzetközi szerződés olvasásánál, a melylyel Andrássy gr. és a befolyása alatt Konstantinápolyban cselekedett Zichy gr. a szegény Ausztriát megajándékozták, szégyen azért, mert hogy a szultán főúri jogait az osztrák császár hadserege által megszállt területre elismerő szerződés .mind a tiz cikkelye csak en­gedményeket Törökországnak tett engedményeket is tartalmaz; boszankodás pedig azon oknál fogva mert ezen a török birtokában maradó tartományok megszállására 300.000 ember mozgósítása szüksé­ges volt, ezer ember élete áldoztatott fel, pár ezred nél véres összeütközés történt s másfélszáz millió forint költetett el. A „Colos“ ennek folytán csak azt hiszi, hogy ezen konventió Andrássy gr. állását megingatta. Andrássy helyzete úgymond, nem irigylendő. Az ő politikájával a reichsrathban levő barátai sin­csenek megelégedve. Az osztrák főminiszter a reichsrath bezáratá­sánál sem volt jelen s Becsből való távollétét úgy magyarázzák, mintha kegyvesztett lenne. Ha ezen hírekben nagyítás is van, mindazon­által nem tagadható, hogy Andrássy gr. állása valóban kényes. Az angol parlamentnek e napok­ban kiterjesztett okmányok világosan megmutat­ták, hog)r a kelet-ruméliai kérdésben Ausztria- Magyarország teljesen nem játszotta azon befolyá­sos szerepet, a melyet magának tulajdonított. A porta és Oroszország közötti ügy nemcsak az ő részvétele nélkül, hanem az ezen egyetértést meg­előzött phasisban, Angolország külön alkudozáso­kat folytatott Oroszországgal épenséggel nem tö­rekedvén Ausztria-Magyarországgal karöltve el járni. Az alá nem írott szövetség, a melylyel oly malapropos Károlyi gróf dicsekedett, tiszta puff volt s Andrássy gróf a londoni orosz követtől Bécsben csak azt tudta meg, hogy Oroszország csak május 3-ika után három hó folyama alatt fogja hadait Bulgáriából és Kelet Ruméliából ki­vonni A „Times“ bécsi levelezője szerint az osz­trák külügyminiszter meg volt lepve azon közle­mény által, hogy ez végleges visszavonhatlan el­határozás. így tehát lassanként az tűnik ki, hogy Andrássy Ausztria-Magyarországgal nem azon za­jos szerepet játszotta el a keleti kérdésben, a melyre igényt tartott. Tökéletesen elidegenitvén magától Oroszor­szágot ő sem Angolországgal szoros egyetértésre jutni, I örökország bizalmát megnyerni nem tudta. Beaconsfied lord jó szolgálatait csak addig használta fel mig ezek neki (Beaconsfield lordnak) szüksé­gesek valának az Oroszországgal vívott diplomá­ciái harcra, s azonnal cserbe hagyta őtet, mikor jó szolgálataira nem volt többé szüksége. A mi pedig Törökországot illeti, ez mindjárt az őt meg- gyengitett küzdelem után képes volt Andrássy gróftól a szultánnak Bosznia és Hercegovinára vo­natkozó főúri jogai elismerését kieszközölni. Meghívás, A sepsi-szentgyörgyi önkéntes tűzoltó-egylet saját pénztára gyarapítására vasárnap, folyó év juniushó 2-án „Világlátó“ első részében, vagy „Erős oldal kutjánál ‘ májál ist fog rendezni, — a hová a városi polgárságot tisztelettel hívja meg a rendező bizottság. KÜLÖNFÉLÉK — Potsa József, Háromszék megye főispánja a pünkösti ünnepekre elutazott Dányánba. — Élőpatak és Sepsi-Sztgyőrgy között junius i-étől kezdve a posta közlekedés megnyillik. Az élőpatak! postahivatal a fürdőidény alatt napon­ként összeköttetésben fog állni Sepsi-Sztgyörgy- gyel. A menetrend a következő : Indulás S.-Szent- györgyről reggeli 5 órakor, megérkezés Élőpatakra reggeli 6 órakor ; Indulás Élőpatakról esteli 6 óra­kor, megérkezés esteli 7 órakor. — Ezen értesí­tést a „Herrn. Z.“ után közöljük, mely laphoz azt a postaigazgatóság 3673. sz. a. küldte be. Az el­len nincs kifogásunk, hogy a szebeni lapokhoz is megküldik a sepsiszentgyörgyi közönséget érdeklő értesítéseket, de azt a sajátságos eljárást egyálta­lában nem hallgathatjuk el szó nélkül, hagy a Há­romszéket illető postai változásokról lapunkat a nagyon tisztelt igazgatóság soha egy árva betűvel sem értesíti. A szebeni postaigazgatóságnak van­nak sokszor ilyen szeretetreméltó gyöngédségei a mikre még nem tettünk eddig megjegyzéseket, de ha ezután is ily kiváló figyelemben részesít bennünket, mi is megígérjük, hogy adandó alka­lommal hasonló udvariasak leszünk vele szemben. Elvárjuk tehát, hogy ezután nocsak a szebeni la­pot, hanem minket is értesítsen az effélékről ; ál­dozzon fel egy keveset kényelm iből a mélyen tisz­telt igazgatóság, mert higyje el nem fog az ártani sem neki sem a közönségnek. —A dypteritis ismét veszélyes alakban je­lentkezik városunkban. Két gyermek csak a na­pokban halt meg roncsoló toroklobban s ma töb­ben feküsznek a halál karjai között a gyermekek közül, kiknek életéhez nagyon kevés remény van. — Öngyilkosság ismét szénsav-gázzal. Damó B., sepsi-szentgyörgyi lakos igen szegény anya­gi viszonyok közt élt, a mint mondják, emelett még családi kellemetlenségek is háborgatták s ez­ért az utóbbi időben részegeskedni kezdett. Ilyen állapotában bortól bútól megnehezedett fővel ki­ment ö is a Súgás b a s ott a „Gőzlőbe“ leha­jolt. A kiömlő szabad szénsav abban a pillanatban megölte. Ez már pár hét alatt a második öngyil­kossági eset a Súgásban. Talán még sem ártana rendőrileg is valami intézkedést tenni, hogy ne férhessen olyan könnyen e veszedelmes barlang­hoz mindenki. — Kilenc éves életmentő. Barátoson történt a napokban, hogy egy jó módú székely gazdának négy kis gyermeke kiment az utcára a megáradt patakor szemlélni. A rohanó ár fölé keskeny' palló volt helyezve a közlekedés elémozditására. Erre ment fel a négy éves fiúcska, kilenc éves bátyja ezt látva utána indult, hogy vissza hozza, de alig* értek a palló közepére a kis fiú elvesztette az egyensúlyt s két és fél méter magasságról a rohanó patakba bukott Bátya nem sokáig gondolkozott, hanem egyenesen utána ugrott, s bár teljes erővel sodortatott ő is a gyors patak által, sikerült öcs- csét mellen ragadni s sok kiizködés után teljesen kimerülve a partra szállítani. Az (összefutott nép nem győzte bámulni a merész gyermeket. Midőn atyja kérdezte, hogy miképen volt bátorsága beln- ugrani, oda hol ő is veszélynek volt kitéve : azt felelte rá, hogy öcscsét megszabadítani köteles­sége volt és pedig minden idővesztés nélkül. Ha a pallóról lekerült volna a partra, erre soha képes nem lett volna, mert a viz nem igen szokott vára* ko zni. — Az oUszemi papi állomásra a kijelölések már megtörténtek. A kijelöltek közt vannak tudo­másunk szerint ; Puskás Lajos szacsvai, Benkő Ferenc m. földvári é.s Zágoni Pál komollói Csiszár Zs mikefalvi lelkészek továbbá Zoltáni Demeter Mihály papjelölt és Szabó Géza osztálytanító a sz.- udvarhelyi ref. gymnasiamtól. — A niügynrnyelv tiinil.ásn tárgyában a köz oktatási miniszter egy fontos rendeletet intézett Nográd, Arad, Kolozs és Udvarhelymegye (Hát Pozsony, Trencsén, Turócz, Árva, Liptó, Zolyom, Mármaros, Krassó, Toron tál, Ternes, stb, megyék hol haradtak ?) tanfelügyelőihez, hogy addig is, mig az ide vágó törvény életbe lépne 1. a losonci II. az aradi, III. a kolozsvári, IV. a székely-ke­resztúri I., IL, III. és IV. tanitóképezdében, I. a tótajku, II., III., IV. a német- és románajku I., II., III. é.s IV. magyar nyelvet nem biró s hivatalban levő nép- és felső nép , valamint polgári isko ai ta nitók számira, f. ó. julius i-ső napjától augusztus hó 25-ig tartó póttanfolyamot rendezzen a ma­gyar nyelv tanulására és tanítására. S e póttanfo lyamra az illető tanítókat berendelje. — Solilosnő válópere, amint következtethetni lehet, korántsem fog- oly simán lefolyni, amint azt a művésznő érdekében kívánatosnak tartanók. Há­zasságvédő ügyvédül a törvényszék dr. Krajcsik Ferenc ügyvéd es ország-gyűlési képviselőt nevezte ki s a felek már személyesen is megjelentek a re­ferens biró előtt, ahol Soldos ur kijelenté, hogy igen meg van elégedve a feleségével,nem akar tőle elválni. — Óriási felhőszakadás pusztított -áldozócsü­törtökön Veszprémben és környékén. A Bakony­ban óriási felhőszakadás volt, melynek vízmennyi­sége ellenállhatatlan erővel elült a Sédbe és a mondot időben Veszprémet elérve annak a Séd mindkét partján fekvő részét oly irtózatos mennyi­ségben öntötte el, hogy egy pár perc alatt a mé­lyebben fekvő házaknak ablakain ki- és bejárt a piszkos, iszapos hullám. Alig volt annyi idő, hogy a bennlakók maguk menekülhettek magasabb he­lyekre : az udvarokon folyosókon szobákban levő tárgyak, bútorok háziállatok nagyrészben elso- pörtettek. Kőfalak,fakerítések, sövények, egész hi­dak és számtalan kisebb átjárók nyomtalanul el­tűntek, mintha ott sem lettek volna. A nagy gond­dal müveit kertek mind élőn’ettek és a már-már szépen nekiindult vetemények fölé több araszvas- tagságnyi iszap-réteg húzódott. — Jótékonyság angyalai. A szegedi árvízká­rosultak számára legutóbb egy kis csomag érkezett külföldről, — névtelen jótevők adománya. A cso­magban három igen finom, még alig viselt s egy­forma eyermeköltözet volt, három kis testvér-le­ánykáé volt, kik közül a legfiatalabb 3 éves, a legidősebb 6 éves lehetett. A kezelöbizottság az egyik felöltő kis zsebében egy ici pici tárcát talált elrejtve, a melyben kilenc darab ezüst tallér volt papírba göngyölve e fölirattal : „Alle Gut und Hab meiner Töchter : Marie, Julie und Her­mine.“ — Kedélyes. Közgyűlést hirdetett folyó hó 26-ára Kunhegyes községnek elnöke, a melyen „rendkívüli fontos ügyek lesznek elintézendők.“ A templom, hol a gyűlést megtartották, zsúfolásig meg is telt hazabölcsekkel és kiváncsiakkal. A közgyűlés rendkívüli fontos ügye pedig a követ­kező volt: Az elnök ur megnyitván agyülést kér­dőre vonta a községi kurátor urat, hogy kinek adta el a templom udvarán levő lucernát, mire ez azt felelte, hogy 4 forintot igért érte valaki, ha az elnök ur többet ad érte, szívesen oöaadja. E vá­lasz azután oly dühbe hozta az elnök urat, hogy neki rontott a kurátornak, nyakon csípte, a földre teperte, öklözte, ez meg hasonlóképen cselekedett. Egyéb tárgya nem lévén a közgyűlésnek, az elnök ur feltápászkodott a földről és a gyűlést felosz­latta. — Rablás. Hajdu-Nánáson e hó 25-én éjjel 12 óra tájban egy Deutsch nevű fiatal kereskedő lakására három egyén tört be. A kereskedő mint: a „M. H.“ irja — épen azon estén jött meg Deb­recenből, honnan hir szerint valamely intézettől pénzt hozott. A rendkívüli rósz ut fáradalmai mély álomba nyomták, nji 12 óra tájban azonban zör- getésre ébredt, mely ajtaján hangzott. D. nem akarta felnyitni ajtaját : minek következtében azt berúgták s két álarcos egyén egyenesen neki ro­hant, megragadta, megkötözte és egy hosszú krs ■ sei, ha szól átszúrással fenyegette. A harmadik rabló nem volt álarcban. Összeszedtek 400 frtnyi összes pénzecskéjét, de nejének 700 frt körül érő ékszereit, noha kezük ügyében volt, nem bántották A pénzkészlet, avagy ézüst, leginkább régi pén­zekből állott. Nyomozások tartatnak a vidéken és a gyanús házaknál motozások. Még a tettesekre nem akadtak. — Öngyilkosság. Apostagról írják a következő esetet. Az odavaló pap szakácsnéjának 2З éves honvédhuszár kedvesét e hó 2Ó-ara virradó ejjel három felfegyverzett legény az istállóban meg­leste és meggyilkolta. Több késszurást és balta­csapást mértek reá. Alig volt annyi ereje, mikor gyikosai eltávozása után segélykiáltásaira anyja megjelent, hogy gyilkosai nevét meg mon lha;sa, azután kiadtaffelkét. A tettesseket elfogtak. — Természeti tünemény. Kisújszállás közepe felett e hó 20 án hirtelen hatalmas sötét felhő gyűlt öszsze : nyugodtan viselte magát, szélcsend látszék lenni a felhők között is, mint a földszinén Egyszerre a sötét felhő közepéből tejfeh :r hosszú ezüst ág nyomult ki, mely a láthatár nyugati szé­lén látszott végződni. A tünemény kétszer is meg­újulva 12 percig tartott, s midőn oszlani kezdett hatalmas forrongás mutatkozott benne. Nyugati vé­ge a vasúti töltés oldalán öntötte le a benne levő tömérdek vizet. Szemtanuk állítják, hogy a tо.t e s és a város közt fekvő gödrökbe oly hatalmas zu- hogással és robajjal szakadt le a viztenger, hogy a gödrök vize 3 — 3 öles magasságú hullámokat vert. — A bolgár ftvjödolem házassága. Battenberg Sándor fejedelem, mint a berlini „Nat. Z.“ közli, legközelebb eljegyzi Jusszopov orosz herceg leá­nyát, kit Oroszországban a leggazdagabb menyas­szonynak tekintenek. A fejedelem utazása Párisba melyről szó van, egybefügg ezen eljegyzéssel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom