Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-16 / 5. szám

az okkupáció költségei nem egy évnek terhe, mart az azok íodözésére szolgált kölcsönt csak számos év alatt lógjuk lassanként visszafizetni s igy egy év ter héül belőlük csak az évi ka­mat s a törlesztési járulék tekinthető, ezek pe- cii,y mint mondtuk, a budgetb n ;t kiadási ter- bek közt fel vannak véve és pedig az allam- ad sságok 13-ik pontja akiit Lelteden, hogy hibás s. ámítása e kifogásolásának helyességét be ne Iá ná az ellenzék s hogy azt mégis hasz­nálja, azt c-ak a nép ke•nnyenhivoségfre való párt sp'.c’ális viszketésének kell tnlajdonita- nunk. Az ellenzéki sajtéi e hibás és botor számi- tá sál süti ki, hogy a deficit nagyobb lesz az előirányzottnál s igy gr Szapáry budgetje nem felel meg a valóságnak. Mi e hiba léteiét s nagyságát kimutattuk s igy bátran mondhatjuk, hogy e budget igenis reális és megbízható s igy üdvözöltük grot' Szapáry uj pénzügyminisz­tert a Széli Kálmán által kezdett jó utón, mely külföld felé hitelünk megszilárdulására, itthon az egyensúly megközelítésére vezet s mely 111 megkezdése a Tisza aerának ismertető jele s maradandó érdeme. * Az uj hitelműveletet illetőleg, azon tényen kívül, hogy kölcsön köttetett, közölték összegét és árfolyamát is a kibocsátandó járadéknak, valamint a dominialis kölcsön magasságát. A „Pest- Corr.“ állítja, hogy mind íz, a mi a művelet összegéről és árfolyamáról köztu.domásra hozatott, csupa com­bination alapszik. Az orosz-török alkudozások közeli befejezését ígéri egy konstantinápolyi félhivatalos távirat. — Pog-e ezen már annyiszor ismételt jóslat ezúttal alaposnak bizonyulni, arra nézve kevés megbízha­tó adattal rendelkezünk ; egyik nap hírei mindig megcáfolják az előzőket, s míg legutóbb azt je­lentették, hogy a legnehezebb kérdések egyike, a hadi kárpótlás iránt Oroszország engedékenysége folytán létre jött az egyetértés, most ismét arról tudósítanak, hogy az legfeljebb oly értelemben lehet igaz, hogy Oroszország, ha a porta nem képes készpénzt előteremteni, másnemű kompenzációt fog követelni, a mi estik újabb bonyodalmakra vezetne épen úgy, mint azon követelés, hogy ha a kelet- ruméliai bizottság meghosszabbítja működését, az orosz közigazgatás is maradjon továbbra érvény ben. Londonban, úgy látszik, nem is igen osztoz­nak a legutóbb fölülkerekedett reményekben. Az ufgáii-kénlés fejlődését kedvezőbb szinben látják az angol politikai körök. Roberts tbk újabb győzelméről, melyet a minapi táviratok jelentettek, s melynek következménye alkalmasint Kandahar megszállása lesz, részletesebb tudósítótok még nem érkeztek, de Londonban már Dsellalabad megszál­lásával is nagyon meg vannak elégedve, mert e — Nosza hát hozz bort praefektus ! Ez intésre aztán „post nubila Phoebus“ felde­rülnek az elrémült arcok. Az asztal körül jobbra- balra illő rendben sorakoztak, épen mint a színpa­don; a jobb szárny élén a feslett(nem mondom életű, hanem) n a d r á gu gömb ember, a balszárny élén a zsiráf, a ki elmondhatta : „Gyi te fák ó, gyi te tarka, Gyi két lábam, fussatok !“ Aztán, г int a múltkor diákjaim ajkán, — most is megcsendült a dal. •Tessék! falun opera, Operette és közbe-közbe népszínmű ! Hadd lássam falusi barátaim, kicsoda és mi­kor részesül közületek ilyen élvezetben. — Otthon szép pipaszónál élvezni Truobaclourt, Márthat, Ri- golettot, Kunokat, Hunyadit, Bánk bánt, Csikóst, Halos lustát, stb. stb. Ezek az én kedves vendé geim elénekelt« к volna nekem akár az egész világ operáit, operettjeit, népszínműveit. En voltam az 6 Kálóijuk, Erkeljük, én adtam az ütenyt, Mozart­ra, Bethovenre, ÓVagnerre sem figyeltek volna jobban, mint rám. Hej, mert Káidi és Erkel kicsi pálcájától úgy féltek ők, meg aztán Mozart, Betho- ven stb. árnyékában gyakran jutott őszökbe : „A kórista élet kutyakenyér, Orditni mindig harminc forintér’.“ Tőlem nem féltek, engem -- vagy a borvmat — rettek Biz' isten, olyan jól énekeltek, hogy — no ! Tán azért tetszett nekem, mert én is a múltak emlékeivel fölmelegedtem : eszembe jutott, mikor ezek a fiuk Slágerrel, Ellingerrel, Odrival, Márko- vics Ilkával, Hollósi Kornéliával stb. énekeltek. Ha egyébért nem, „az ebet a gazdájáért“ megbe­csültem volna bennük. Magam is neki hevültem s a torus után egyet egyet szólóztam most a Stager majd az Odri, majd a Tamási szerepeiből Es a huncutok elég élelmesek voltak azt mondani, hogy az én gikszereim dacára egy nagy művész veszett el bennem, ezerek vesztek el az én torkomban. Elhiszem ! — A fuvarosok várják uraim ! — mondám — En szívesen látnám tovább is önöket, de amint tu­város egyik legfontosabb pontja a Beacons* field által kivánt uj „tudományos“ határnak. Dsel- lalabad nemcsak egészségesebb és termékenyebb vidéken fekszik, mint Pesaver, az angolok eddigi katonai határállomása, hanem teljesen uralkodik is a közép ázsiai nagy katonai útvonalak fölött. — Ami Oroszország szerepét illeti az angol-afgán vi­tában, London illetékes köreiben meg vannak győ­ződve, hogy Kaufmann tábornoknak a „New-York Herald“ utján világgá bocsátott nyilatkozatai csak az orosz kormány arra célzó kísérletei, hogy az afgán-kérdést az európai hatalmak elé hozhassa, GorcsakovnaE ez irányban már régebben tett kí­sérletei meghiúsulnak. Anglia határozott elutasítá­sában ezért most magát az emirt tolja előtérbe. Elő­relátható, hogy ez is sikertelen kísérlet marad ; Anglia nem tűr el beavatkozást. A reakció Németországban mindinkább megdöb­bentő arányokat ölt. A parlamenti szóllásszabadság elfojtására célzó törvényjavaslat, melyet Bismarck hg. tegnapelőtt a szövetségtanács elé terjesztett s melyet alább egész terjedelmében közlünk, általá­nos elszörnyedést keltett nemcsak a német, hanem az egész európai s a j tóban s méltán jegyzik meg, hogy ily javaslat után már mindenre készen kell lenni s jobb is volna mindjárt végkép bezárni a pariiamentet. A berlini hivatalos körökben uralko­dó áramlatra jellemző még Vilmos császár követ­kező beszéde is, melyet a nála tisztelg*ett katonai testületekhez intézett s mely igy szól: „Köszönöm a szavakat, melyeket itt elmon­dottak ; teljesen egyetértek kifejezett érzelmeikkel s ezt mondják meg küldőiknek is. Egyáltalában nem szabad biztosságban ringatóznunk. Önök már sokféleképen bebizonyították hűségűket s számitok rá, hogy ha ezután is szükséges lenne emlékezze­nek vissza 1848—g Te! — készek lesznek a trón és haza védelmére. Reméljük, hogy isten nem küldi re­ánk e megpróbáltatást. Az önök feladata az, hogy gyermekeiket ig'az vallásosságban neveljék, nehogy ismétlődjenek alfélé események s hogy a jövő nem­zedék a trón és haza valódi bajnokaiból álljon. Ez értelemben működjenek s akkor jobb időket fogunk látni.“ Franciaországban a republikánusok a legsür­gősebb reformok sorozatát kezdik előkészíteni, a konzervativek pedig azon törik a fejőket, milyen hadi tervet kövessenek az uj kormány és többség ellen. Broglie és társai nyílt ellenzéket akarnak szervezni, mások ellenben el akarják foglalni a tör­vényes, tényleges alapot, s a félénkebb republiká­nusokkal szövetkezve, szeretnék megakadályozni a radikális reformokat. — Az országnak rövid idő múlva különben ismét lesz alkalma nyilatkoz­ni; február 2-án 13 kerületben lesz képviselőválasz­tás a megsemmisített választások pótlására. A je­löltek közt szerepelnek Cassagnae, gr. Mun, Four- tou és Hecazes hg. is. Л szólásszabadságot korlátozó tör­vényjavaslat, melyet Bismarck herceg a szövetségtanács ülésé­ben előterjesztett és mely általános felháborodást keltett, következőképen szól : dóm, holnap este S.-Sz—ön előadásuk fog lenni. Siessenek ! — Ej paraszt ’ — förmedt rá egy punctum secundtenor a fuvarosra — hát nem tudod, hogy kik vagyunk mi most ? „Egyik fejedelem, másik király, egyik marquis, másik lord, a legkisebb is főfő udvari személy.“ Én nem bánom, istálom akár kicsodák - - csak fizessenek ki, aztán uralkodjanak — mondá a fu­varos. Elvégre is a felelősséget nem vehettem ma­gamra érették — igazgatójukkal szemben, a ki jó barátom vala: továbbítanom kellett őket ; a Zsi­ráfnak nadrágot adtam éppen szárközépig ért a pantalon ; a gömbembernek is adtam volna, de egész nadrág készletemet összevarva sem lehetett volna az összesből egy kellő tágas jószágot rá oktrojálni ; a hogy lehetett összeférceltük az övét is, hogy az a szennyes takács ne könyököljön ki a résen. Elmentek, én még egyedül sokáig dudol. gattam : „Az asszony ingatag“, „Örömre föl Gara!“^ „ i e ki szellem szárnyaiddal“, „Árva rózsa“, „Ha L-rfi lelkedet“, „Egy nőre föltevéd“ sat. Másnap én is elmentem a szomszéd városba az előadásra. Scandalum volt : a mint megláttak tegnapi Vj akarom mondani bortestvéreim — mind rám mosolyogtak; a t. c. publikum kereste a botrány okát és végre feltalálta bennem. Az igazgató a Vilmos huszár szavaival imád­kozott a kulisszák mögött, a t. c. publikum pisz- szegett ; addig a míg ki nem kotródtam a színház­ból : nem lehetett folytatni az előadást. No várjatok lumpok, igy kompromittáltatok ! Jertek meg hozzám ; ebrudon hánylak ki ! 11a ti nem lettetek volna, nem kellene hazud­nom, mint J. barátom teszi, ki a téli kaputot a ta- vaszra, a tavaszit őszre teszi el — No de már a jövő számban Izsó Miklós jő. R-y. törvényjavaslat a birodalmi tanácsnak tagjai felett gyakorlandó büntető hatalmáról. Mi, Vilmos, isten kegyelméből német császár, Poroszország királya stb. a birodalom nevében, a szövetségtanács és a birodalmi tanács jóváhagyá­sával rendeljük a következőket : 1. §. Ä birodalmi tanácsot büntető ". hatalom illeti tagjai felett. 2. §. A büntető hatalmat bizottság gyakorolja, mely az elnökből, a két alelnükből és 10 tagból áll. Az utóbbiak minden ülésszak kezdetén annak tartamára közvetlenül az elnökválasztás megejtése után választatnak. 3. §. A büntetések, melyeket a bizottság ki­szabhat, az elkövetett vétség súlyához képest a következők : 1. Rendreutasítás a ház színe előtt. 2. A ház színe előtt való bocsánatkérés kö­telezettsége — a bizottság által meghatározandó alakban. 3. Kizárás bizonyos időre a birodalmi gyűlés­ből. Ez a törvényhozás iilésezé-ének '.égéig kiter­jeszthető. A törvényhozás ü'ésezésének végéig ter­jedő kizárással a szenvedő választóképesség elvesz­tése a birodalmi gyűlést illetőleg egybe kapcsol­ható . A szenvedő választóképesség elvesztése önál- lélag is kimondható, ha az illető a birodalmi ta­nács tagja lenni megszűnt. 4. §. Ha az elkövetett vétség a közönséges büntetőjog határozatai szerint büntethető cselek­ményt képez, ez esetben a bizottság indítványára az altala kiszabott büntetésen felül, vagy ha az il­lető a birodalmi tanács tagja lenni megszűnt, önál­lóan elhatározhatja a birodalmi gyűlés az ügynek a fenyitő bíróhoz való áttételét. 5. §. Ha a birodalmi gyűlés elhatározza a fe­nyitő bíróhoz való áttételt, a birodalmi alkotmány 30-ik és 31-ik cikkeinek rendeletéi nem alkalmaz­hatók. 6. §. Ha a büntetés (3. $.) valamely nyilatko­zat, vagy valamely beszéd tartalma miatt rovatik ki, egyúttal elrendelhető, bogy a nyilatkozat vagy az egész beszéd, vagy fannak illető része a gyors­írói jelentésből kihagyassék. Ez esetben annak a sajtó utján való mindennemű közzététele is tilos. 7. §. A bizottság működését megkezdi, ha X. az elnök elrendeli, vagy 2. a birodalmi gyűlésnek legalább 20 tagja indítványozza. Az elrendelésnek (1. pont), vagy indítványo­zásnak (2. pont) a vétség elkövetésétől számított három nap alatt kell megtörténni. 8. §. A bizottság az elnök és ennek akadá­lyoztatása esetében a legközelebbi alelnök vezeté­se alatt tanácskozik és határoz, mihez legalább 7 tag jelenléte kívántatik. 9. A bizottság végérvényesen dönt/Ha azon­ban a határozat a birodalmi gyűlésből való kizá­rásra szól (3. §. 3. pont) ez esetben a kizárt tag a határozat kihirdetésétől számított nyolc nap alatt Írásban kikérheti a birodalmi gyűlés határo­zatát. 10. §. Az elnök fel van jogositva a tagok helytelen nyilatkozatainak a gyorsírói jelentésbe való felvételét, valamint azoknak a sajtó utján való bárminemű közzétételét előlegesen is megtiltani. Az ilyen elöleges tilalom hatálya elenyészik, ha az illető nyilatkozat miatt három nap alatt nem rendeltetik el, vagy nem inditványoztatik a bizott­ság határozathozatala (7. §.) 11. §. A 6. §-ban foglalt tilalomnak, valamint a 10. §-usban említett elnöki előHges rendeletnek megszegése három héttől három hónapig terjedhető fogsággal büntettetik, mennyiben a történt közlés a tartalomhoz képest nem vonna maga után még súlyosabb büntetést. 12. §. A bizottsághoz utasított ügyek, ameny- nyiben az ülésszak végéig el nem intézteitek, azon állapotban, melyben vannak, a legközelebbi ülés­szakbizottságához tétetnek át. Minek hiteléül stb. Kelt stb. A magyarok és a magyarosítás. Ezen cim alatt hoz a „Gazetta Transylvaniei“ 102-ik számában egy menydörgős négy hasábos vezércikket. Vájjon mi lelhette a „Gazettát“, hogy hogy annyira megijedett és ugyancsak veri félre a harangot ? Olvasta ő is a lapokból, hogy a vallás és közoktatásügyi magyar királyi miniszter az ün­nepek után törvényjavaslatot fog előterjeszteni az országházban a magyarnyelvnek az idegen nemze­tiségek iskolájába leendő fölvétetése érdekében. — Ettől ijedett meg a „Gazetta“ s e miatt jajve- székel­Ha a „Gazettát“ nem Brassóban, hanem Kra- jovában, PlojeMen vagy Brailában szerkesztenek s olyan hangon beszélne nevezett városokban a románnyelv ellen, mint Brassóban izgat a magyar­nyelv ellen : biztosíthatjuk, hogy megemlegetné a napot, a melyen lapszerkesztő lett. Romániában kive tel nélkül minden iskolában tanítani kell a román­nyelvet mint államnyelvet s ezen intézkedés ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom