Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-05-22 / 41. szám

41 szám. Szerkesztőségi iroda, Sepsi Szentgfyörgyön a ref. kollégium épületé­ben, llOVíi a lap szellemi részét illet kR/leméírvek küldendők ,"> Kiadó lii va tál: j-^OLLAIC JA ó R könyvnyomdája és kön- v- k ereske dé se, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendó'k. Sepsi-Szentgyörgy, 1879 Csütörtök május 22 IX. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön és vasárnap : ELŐFIZETÉSI F El ,T ETE К Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve F,gész évre . . 6 fi t —. kr. Fél évre ... 3 fit — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények- dija : 3 hasábos petit-sor ért, vagy annak helyéért 6 kr; Bélyegdij külön 30 ,kr. Nyilttór sora 15 kr. íai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. ft „Háromszéki házííp-ar-egyfet" és a „aepsi-szerotgjä-Fgyi önkétttes tiízalté-egyfet9* kivatalss k&zl&nye Háromszék megy e közönségéhez« Sepsi Sztgyörgy, 1879. május 21. Sepsi-Sztgyörgy város október első nap jaiban nagy horderejű események színhelye lesz. Ekkor fogja tartani az erdélyi gazdasági egylet vándorgyűlését, melyet kiállítással, a gazdasági ágak körébe vágó tárlatokkal köt Össze Már maga egy szakképzett gazdák egye- sü’et mek gyűlése képes lekötni az érdekeltsé­get -bertnÜto^/;' a gazdasági teendők feletti szak­szerű eszmecserék, e téren njabb mozgalmak­kal, a tudomány közelebbi vívmányaival való megismerkedés mindenesetre elég- hatalmas in- ger arra nézve, hogy a vándorgyűlést képező szakembereket örömmel fogadjuk városunkba. De midőn ezen vándorgyü’és még kiállítással, tárlatokkal is van összekötve, melyek annyi sok tanulsággal, oly sok praktikus eredmé­nyekkel járnak, akkor valóban hévvel kell üd­vözölnünk azon egyesületet, mely bennünket oly szerencsés helyzetbe hoz, hogy necsak egy­más gazdászati előhaladásával ismerkedjünk meg hanem alkalmat szolgáltat arra is. hogy a ben­nünk felfedezett jót, követésre méltót szélesebb körben is megismerjék. Mint mondók, a vándorgyűlés október első. napjaira van kitűzve. E célból Sepsi-Sztgyörgy város fs a megye részéről megválasztott in­téző bizottság már megalakult, működését már meg is kezdette. De talán szükségtelen is mon­danunk, hogy hiába való lesz a gazdasági egy­let jóakarata, hiába való a törvényhatóság, a bizottság és intéző kezek lankad ulan munkás- rága, ha az egy szükséges dolog, a közönség érdeklődése nyomon nem kiséri azok fáradozá­sát. Ezen é deklódés az, a mire most mi me­gyénk közönségét teljes bizalommal kérjük. Sokat lehetne nekünk e tárgyban Írnunk. Elmondhatnék, hogy gazdászati állapotaink csak most, a legutóbbi időkben kezdenek némi ja­vulást Ígérni; elmondhatnék, hogy gazdíszati politikánk a rendszeres fejlesztés minden kel­lékeit nélkülözte, a modern vívmányok alkal­mazásánál b zonyos keleti vérű idegenkedést tanúsított kormány és nemzet egyaránt ; el­mondhatnék, hogy különösen a kiállítások kö­rül mutatkozó közönyösség talán a leg­utóbbi időkig kétségbe kezeié ejteni létfenntar­tásunkért aggódó jobbjainkat ; sokat mondhat­nánk e tárgyban, de megelégszünk ezúttal azon örvendetes tény konstatatásával, hogy gazda­sági állapotaink valahára javulni kezdenek. A mezőgazdaság, állattenyésztés sok kívánni va­lót hagy ugyan még fenn, de határozottan ked­vezőbb lábon áll, mint eddig. Ilyen körülmények között csak örvendeni tudunk, hogy úgy megyei gazdáinknak, mint a távok szakembereknek alkalmuk lesz a Szé­kelyföld sok tekintetben a sajátságosság b:zo- nyos speciális jellegével bíró gazdászatát meg­ismerhetni s azt a tudomány mai színvonalán megbirá!ni. A tárlat, mely akkor rendezve lesz, ma­gák i foglalja a gazdasági ágak mindenikét. A ni jzei és keni termények, a gyümölcstermelés, állattenyésztés, a házi ipar mind in oldalát fel­öleli. Serkentésül dijak és elismerő érmek, di­csérő oklevelek állíttatnak ki a kitti 11atett tár­gyak tulajdonosai számára. Itt lesz az idő bemutatni a szorgalom, az előhaladás gyümölcseit. Rajta Háromszékmegye haladni vágyó gazdaközöasége ! Matassátok meg, hogy a nemes verseny szelleme, szülő­föld *tek becsülete, jé hirneve tettekre tud lel­kesíteni! Még eiég ideje -korán értesülve va­gyunk a megyénkre oly pi gy fiaton ággal biró esemény felől. A kiállítás idejéig még sokat lehet tenni, gyűjteni egy szorgalmas gazdának, ki saját és nemzete előhaladását szivén hordja. Álljanak össze a községek elöljárói s hívják fel a gazdákat munkára, az értelmesebb birto­kosok vegyék kezükbe az ügyet és ne hagy­janak megmozditatlanul egyetlen követ se n arra nézve, hogy a kiállítás minden tekintetben hü képviselője legyen megyénk termelő képes­ségének és fiai szorgalminak. ügy legyen! (?) * A magyar miniszterek a legközelebbi na­pokban egyenként Székesfehérvárra rándulnak, hogy az ottani országos kiállítást megtekintsék. A kereskedelmi miniszter — a B. Corr. értesülése szerint — a kiállítást ismételten szemle alá venni szakemberek által behatóan tanulmányoztatni s e tanulmányozás eredményeiről magának írásbeli je­lentést tétetni szándékozik. A gőrögkérdésben a hatalmak ez akarata alkalmasint jó ideig fog várni a megvalósulásra. Mint Konstantinápolyból távirják, ott most az osz­trák-magyar és a francia nagykövetek visszaérke­zését várják, hogy megkezdjék a görög-török vi­szály elintézése fölötti tanácskozásokat ; a német és orosz nagykövetek már megkapták erre vonat­kozó utasításaikat. A porta magatartása azonban változatlanul elutasító, s mint a Reuter-ügynök • ség jelenti, a török kormány még legújabban is ha­tározottan kimondotta, hogy a kongresszus által javasolt alapon nem bocsátkozik alkudozásba. Vi ■ szont a görög kormány formaszerint kijelentette a hatalmaknak, hogy más alapon, mint melyet a kon­gresszus tizenharmadik jegyzőkönyve kijelöl, nem alkudozik. A hatalmak képviselőinek tehát nem épen könnyű feladatuk lesz, hogy' csak alapot il találjanak a közvetítés megindítására. Romániái»m már megindultak a választások az alkotmányt módosító parlament számára. A zsidó­kérdés, melynek megoldása képezi e gyűlés fela­datát, szövetséget hozott létre több párt között s a megoldás előreláthatólag abból fog állani, hogy az alkotmány 7. cikke egyszerűen töröltetvén, a zsidóknak megadatik a jog, hogy épen úgy, mint más vallásu külföldiek, egyenként folyamodhassa­nak a honpolgárságért, s az ezzel egybekötött po ■ litikai jogoh gyakorolhatáásért. Hogy e megoldás kielégiti-e a hatalmakat, még mindenesetre bevá­randó. — A román politikusokat élénken foglal­koztatja még a trónörökösödéi kérdése is. A ro mán alkotmány szerint a trón, ha a fejedelem fi- örökös nélkül múlik ki, a fejedelem legidősb test­vérét illeti, bigét hsreeg, a fejedelem testvére e tisztességről azonban már rég lemondott s most a 14 éves H bien z elleni Fordinánd herceg a kandi­dátus, A kérdés alkotmányos elintézését már a parlament légközelebbi rendes ülésszakában ter­vezik. A francia kcpviselőUázbau már a legközelebb napokban szőnyegre kerül interpelláció alakjában a Blanqui-kérdés ; a kormány számára azonban a többség már biztosítva van. A szenátusban az ul- tramontánok igyekeztek botrányt fölidézni a papi kérdéssel, de a többség egyszerűen napirendre tért Utazás az élőhalottak országába. Nem egyszer történt meg az, hogy az apa s anya a tisztnek hatalmát igénybe vették, bog)7' leányaikat a meggyaláztatástól megmentsék, vagy nem egyszer történik meg az, hogy egy leány tér­den állva esdeklett a tiszthez s felfogott kezekkel könyörgott, hog/ a gonosz emberektől szabadítsa meg. És mi volt a felelet? Az, hogy „itt az a szo­kás, hogy minden ember megh izasodik, ti is talál­játok bele magatokat ebbe a szokásba és ne jöjje­tek többé efféle apróságokkal a nyakamra7 s igy kiirtódik az utolsó csirája a szemármetességnek a szegény nőből, s a többi következik ; megjegy­zendő az, hogy a politikai foglyok az efféle do­logba soha se elegyednek. Az ilyen házas emberek, ha a nőre reá un­nak, vagy eladják, vagy elcserélik, vagy sorsjáté­kon kisorsolják, vagy elárverezik ; s igy némely kor 4—-5 kézen is megfordul egy nő vagy leány, inig a határozott helyét eléri. Ha a foglyok a vég­állomásra, legyen az Tobolsk vagy egy más város m ígérkeznek, leveszik róluk a vasat és szerte küldik a bűnhődő helyekre, s ezzel a házasságnak is vége van, a bankócsinálókat pedig a börtönben elzárva tartják. A börtön parancsnok egy m aj or, vagy kapitány, igen barátságosan bánik vele, sőt m ég azt is megteszi, hogy külön szobát ad neki és ha kívánja, a különzárt nőkből, azt a melyik neki tetszik, hozzá parancsolja. A. parancsolat röviden következőleg hangzik : 1 e N. N. mától fogva ennek az urnák ágyasa vagy, mikor szélit, hozzá mégysz, ha nem engedel­meskedni, kancsukát kapsz.“ A börtönpararjesnok s a bankókészitő között végre megforr a barát­ság, s a parancsnok minden eszközöket s anyago • kát rmegszerez a bankókészitésre, s igy megkezdő­dik a hamis bankjegy készítés a börtönben. A Szi­bériában készített hamis bankjegyek nagyrészét Európába küldik és forgalomba hozzák, s a nye­reségnek egy kikötött részét a bankó csináló lelki ismeretesen megkapja. Ennek következtében meg­történik némelykor, hogy egy börtön parancsnok, ha ügyesés szerencsés, Európában álnév alatt, egy jószágot vészén, magát nyugdíj az tatja és boldo­gul él. Hogy az orosz tisztek és hivatalnokok meg- vesztegethetők, csalnak, húznak, vonnak és lopnak azon ne csodálkozzunk, mert Európában fizetik mint fizetik, de Ázsiában a bányatiszteket kivéve, né • melykor egy évig se kapnak fizetést, tehát segí­tenek magukon a hogy lehet ; különben magok az oroszok nem nevezik Szibériát másképen, mint a nagy börtönnek. Hanem nem minden ember hibás, a kit .Szibé­riába küldenek , sőt sokszor ártatlanokat is bün­tetnek. így megtörtént, hogy egy Volga melletti, fa­luban, a pópának leánya, egy törvénytelen gyer­meket szült, melyet maga az anya megfojtott. Ezt a gyermeket az anyja jól begöngyölitve a folyó partjára vitte s egy ott játszadozó 10 éves fiúnak, 10 kopeket (20 krt) Ígért, ha a csomagot a Volgába dobja, mit a fin mégis tett. A leány kifi­zette a pénzt, s azzal eltűnt. A Volga lefelé vitte a csomagot és valami halászok kifogták, s a hogy felbontották, egy ujonan született gyermeket halva találtak benne. A halászok erre a partra szállottak, s a fiút kérdezték, hogy mit tud a csomagról? A fiú hű­ségesen előadta az esetet és mutatta a pénzt is, mit a pópa leányától kapott, mire őt a halottal együtt a legközelebbi policiára vitték. A fiú itt is ugyanazt vallotta, mit a halászoknak már el­mondott volt. hanem a vallatás után börtönbe zá­ratott. Hat évig volt a fiú fogva, minden évben, többször vallatták és mindenkor azt vallotta, mit legelőször mondott. A hogy a 16 évet betöltötte, mint az orosz törvények szerint nagykorút , elítélték s 1864-ben Szibériába szállították. A pópa leányának semmi baja se lett sőt a meddig a fiú fogva volt, férjhez ment és két gyermeknek anyja lett. Mindenki tudta a fiúnak ártatlanságát és még sem mert senki egy szót mellette emelni. Egy más, de borzasztó eset történt egy falusi lakossal. A saratovi kormányzóságnak egyik falu­jában, egy ifjú. tehetős és szorgalmas gazda la­kott, kit nemcsak a vagyonáért, hanem a becsü­letességéért is az egész község" tisztelt és becsült. Ez az ifjú ember boldognak érezte magát, mert a vagyona mellett egy szorgalmatos, ifjú szép és hűséges felesége és három g'yermeke volt, Ezt az embert egy n ip, midőn a mezőn dolgozott, a,', a gondolat lepte meg, hogy ha ő megtalálna halni, nemcsak hogy menyországba nem megy, hamm a pokolnak a fenekére jutna, mivel ő még ne a alázta meg magát az úristen előtt; mert a ki bűnt nem követ el, az nem könyöröghet bünbocsánatért, ki pedig bünbocsánatért nem fohászkodik az büszke. Ő tehát elhatározta, hogy valami bűnt fog elkö­vetni, hogy oka legyen az úristenhez bünbocsánat­ért könyörögni. Részegeskedni, kártyázni vagy korhelykedni nem akart, tehát feltette magában, hogy a feleségét és gyermekeit meggyilkolja, hogy legyen oka, miért könyörögni az úristenhez. Ezt az isteni sugalatot, a hogy ő hitte, este a dolog­ról hazatérvén teljesítette is, mert megölte a felesé­gét és három gyermekeit, s azután feladta magát az Mai számunkhoz van mellékelve Olysai Sándor körözvénye,

Next

/
Oldalképek
Tartalom