Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-05-15 / 39. szám
39 szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi Szentgyörgyön a tef. kollégium épületében, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők’ Kiadó hivatal : j^OLLÁK JAÓ R könyvnyomdája és kön* v kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bármentesen intézendó'k. Sepsi-Szentgyörg3r,)1879 Csütörtök május 15 IX. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap ELŐFIZETÉSI FELT ETEL Helyben házhoz hordva, vagy’ vidékre postán küldve 1 Egész évre . . 6 frt — kr. j Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . i fit 5° kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. « társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. —— 1 aziipar-egÿ e es a *,sepsí-szentgyörgy[ anfcérttes tűzoltó-egylet31 hivatalos közlönye A muszka esze. Hiába ! A szerecsent csak nem lehet fehérre mosni, akármi történjék is Megkisőrlették g^'-,orosz diplomatia „őszintesége,“ »jellemességé«' mellett füzeteket, világra szóló cikkeket ezer számra írni Szentpétervárról, csakhogy el lehessen hitetni valahogy a világgal, hogy ő a keleti kérdésben olyan ártatlan, mint a ma született gyermek. De hát ezek az apológiák mind kárba vesztek. Oroszországnak ma már nem hisz senki s politikája „jellemességét* nem irigyli tőle még a banditák társulata sem. A napokban is finom észre valló rafinériával lepte meg a világot azért, hogy csapatait tovább is a Balkán félszigeten parádéztathassa. A diplomatia szeme közé port h:nt s bámulatos, hogy az eurépai nagyhatalmasságok nem eléglik meg valahára ezt a nevetséges szembe- kötó'sdi játékot. Mióta meg kellett volna történnie a Balkán félsziget kiürítésének ? Hány még hány „komoly megintést* kapott már Oroszország ezért a nagy hatalmaktól s a do- log vége mégis csak az lett, hogy az orosz benn van és isten segedelméből benn lesz két esztendő múlva is a félszigeten. Hogy ez a huzavona igen elmésen van kigondolva, azt mindenki látja, tudja, a ki csak egy tekintetet vet a térképre. Nem lehet annak egyéb célja, mint az, hogy úgy megvesse lábát Bulgáriában és Kelet-Rumeliában, hogy onnan többé se mézes kaláccsal kicsalni, se golyózáporral kiverni ne lehessen. Erre nézve szép komédiákat insceniroz a diplomatia színpadán. Az ámítás, kétszínűség, rászedés minden pokoli gépezeteit mozgásba hozza, hogy célját érhesse. Távirarokat röpit a szélnek, jegyzékéket vált telve finom sóhajokkal ; elmondja, hogy Cserebogár, „Ifjúkorunk fényes ködében Csak sejtve látjuk a világot S vígan dalolva völgy ölében. Fejünkre szánjuk a virágot.“ Boldog a ki elmondhatja ezt magáról s annál boldogabb, minél későbbre foszlik szét körülte a „fényes köd.“ — Ha azonban a sors szeszélye soha sem kegyelt annyira, hogy ily édes ifjúságra emlékezhessél : álmodd vissza magadat még korábbi napokra, midőn mint gondtalan gyermek üldözted tarka réten a himes lepkét, májusi alkonyaikor a „csenderit“ ; gyermeki oktalanságodban kutattál a madárfészek után s ha emlékeid füzérláncát végig szemezted és a komor jelenhez értél: akkor betűzz a nagy természet végtelen tartalmú könyvében és megtalálod a lelki megnyugvást a miután „futsz epedve ;“körülötted csak fényt látsz árny nélkül a természet végtelen bölcsességében A keleti népeknél e bogár a termékenység symboluma. A büszke Bábelhez Jehova igy szólt : Megtömlek emberekkel, mintha bogarak volnának: Talán a próféta feljegyzéséből, de leginkább a rovarok óriási számának érzékeléséből eredt ezen Symbolismus. Burmeister 90.000-re becsülte a rovar fajok számát ; ma többre teszik azt 100.000 nél. S ha közelítőleg akarnók az egyének számát kifejezni, ezen óriási munkához képest Dazé minden fejszá- mitásai, a biblia betűinek összeszámolása elényező csekélységek volnának s csupán a világűr csillagzatainak, ködfoltainak számszerint való kifejtése volna összehasonlítható ezzel. Mily roppant számot találnánk már, ha csupán azon cserebogár mennyiséget akarnók kifejezni a mely minden negyedik évben me^jelen ! Úgy veszem észre, hogy tárgyamtól már csaknem eltértem, illetőleg igen távolból megkerülő senki sem akarná a kiürítést.,őszintébben« mint ő, de nem lehet (!) Pedig ö milyen nagy bajban van. Pénzzavara napról-napra fokozódik; a pénzpiacokon addig nem is nyújtanak neki hitelt, a mig a terminusnak megfelelöleg ki nem takarodik seregével. Egy kölcsön szerződését plane vissza is utasították már; a kincstári jegyeket pedig nem tudja többé beváltani, csupán újakkal cseréltetheti be Ezeket a zavarokat még betetőzi végre azon nehéz helyzet is, hogy neki akarva nem akarva benn kell maradnia csapataival, melyeknek élelmezése, felszerelése s általában eltartása teméntelen pénzbe, és fáradságba kerül. Ezek a szépen kigondolt mesék járják be ma e világot s ezeknek a sok jajgatásoknak végül is csak egyetlen eredménye van, az, hogy a muszka nem mozdul egy tapodtat sem. Kár is volna! Ha a diplomatia engedi kénye- kedve szerint bujósdit játszani Oroszországnak, hát akkor csak használja fel az alkalmat. Ha nem tud már egyszer erélyesen fellépni s hatalmas eszközökkel kényszeritni Európa, akkor csak nézze nyugodtan, hogy az egyenes ut helyett mikép vezet a görbe ut — Konstanti- nápolyba, Bulgária jelenlegi helyzete már is igen alkalmas az orosz befolyás megerősödésére. A talaj a délszláv államokban mindinkább porhanyóbbá lesz a muszka hatalom meggyökerese- désére s ezt bizony mi érezzük majd meg leghamarabb és - legérzékenyebben. Szó, a mi szó : Oroszországnak van esze s talán minden himezés-hámozás nélkül kimondhatjuk, hogy túljár a mi eszünkön is Ez az. a mi zavarba ejt bennünket s itt szeretnénk mi több erélyességet és nagyobb tevékenységet kifejtetni külügyi diplomáciánk részéről. bevezetésbe bocsátkoztam, szolgáljon mentségül azon körülmény, hogy a statistikának minden tekintetben nagy fontosságot tulajdonitok. Térjünk tehát e tárgyra. Dzumm ! dzumm ! zsong a májusi alkonyaikor körülted a cserebülyök raja. Fejedet jobbra-balra kapkodod, mint az újonc az első golyózáporban, nehogy történetesen bele ütközzék valamelyik. A gyermekcsoport lármásan ujjong, seprővel, kalappal igyekszik-hatalmába keriteni a repülő bogarakat. Hiszen már a spártai gyermekeknek nagy örömükre szolgált a cserebogár-hajsz. Az öröm kétszeres, ha valamelyik bogár „neki megy a falnak, nagyot koppan akkor s azután elhallgat.“ Megvan. Már csaknem egy „csupor“ van tele. Hanem lesz aztán „hadd el hadd“, ha éjszakán az egész gyűjtemény kiszabadul s zug a szoba tőlük, mint a tenger viharkor. Nehéz ám „világot gerjeszteni,“ elalszik e láng akárhányszor a belerepülő bogaraktól s a nebulónak szűk ilyenkor a szoba; még horkol is, hogy eine kacagja magát, s hogy ki ne kapjon „az apámuramtól.“ A cserebogár kedveltsége abban leli magyarázatát, hogy ő is egyik hirnöke a tavasznak. Nem a csillagászati tavaszkezdetnek, hanem annak a tavasznak a mikor már nincs többé foga a napnak legfölebb akkor csip még néha, ha a grönlandi jégolvadás tulrohamosan történnék s Szt. Pétervár felől egy fagyos muszkasohaj jutna hozzánk. О is jós, mint a tavasz hirnökei valamennyien, mint a népdal mondja : Cserebogár, sárga cserebogár Nem kérdem én tőled: mikor lesz nyár? Azt sem kérdem: sokáig élek-e? Csak azt mond meg: rózsámé leszek-e ? Pedig néma szegény. Hogyan felelhetne a bánkódó kedves bus kérdésére. Mikor azonban a gyermeksereg hivja s felvilágositást kérnek tőle ilyenképen : „Cserebogár jer elé ! Mondd meg nekem, mikor lesz nyár ? !“ erre a cserebogár válasza : „Majd megmondom : pünkösd után, Mikor a tök virágzik. ’ ^PeÖig hál Oroszországnak minden furfan- gossága dacára is több esze lehetne. Sepergethetne egy kissé a maga háza előtt is. Az a megromlott, meglenésedett társadalmi élet, mely rá nehezedik, bizony megérdemelné, hogy egy kis kúra alá vegyék s hagyjanak békét a Balkán félszigetnek Kelet-Rumeliának s minden terjeszkedési törekvésnek. Ha az ember az orosz lapokat olvassa, semmi egyebet nem lát bennök, mint a legsértegetőbb in- vectivákat, kritikákat a létező viszonyok ellen. A katonai uralom elkeserítette az államot ; a polgárok egyetlen éjjel sem hajthatják le nyugodtan fejőket ; mert nem tudják, melyik percben rázza fel őket a poroszló valami nihilistaösszeesküvés vádja nyomán. A katonai kivégzések, a polgári perbefogatások, szibériai ex- peditiók napi renden vannak. És még sem lehet a cár nyugodt ; kormánya mégis az összeomlás fenyegető pillanatától reszket. Bizony ilyen körülmények között lehetne, több esze is az orosz diplomáciának I IL * A székesleliérvári országos kiállítás megnyitási ünnepélyét a végrehajtó-bizottság e hó 4 én tartott ülésében kénytelen volt május 17-ikére (szombatra) halasztani. Az utóbbi két hét folytonos esőzése miatt ugyanit az ujónan tervbe vett pavilonok, a gépcsarnok egy részé s a diadalkapu fölépítése és diszitése nem készülhet el teljesen. Benn a termekben is rendkívüli erőfeszítés dacára aránylag lassan halad a munka, a minek az oka az, hogy a kiállítók nagy része még mindig késik a tárgyak beküldésével s igy a rendezés fáradságos munkáját még jobban hátráltatják. Május 10 ikére nagyában készen lehet ugyan a kiállítás, de az elnökség inkább teljes mint hézagos müvet kíván bemutatni a mag*as vendégeknek s a nagy közönségnek. — Biztos forrásból írhatjuk : hogy az uralkodó ház több tagja jelen lesz az ünnepélyen. József főherceg, a fővédnök ugyanis Bécsbeu a A cserebogárnak számos elnevezése van, melyeknek nagy része mesés eredetű s sokféle babonán és hiedelmen alapulhatnak. Az elnevezések többnyire hízelgők, nyájaskodók minden nyelvben. A németalföldiek pl. „Weidenhahn“-nak (füzfaka- kas) nevezik; a franciáknál hanneton (kakaska) ; az angolok is kakaskának (cockhafer) szóllitják ; a cseheknél meg „babka“ vagy kis „baba“ (nagy- anyácska) néven ismerik. Az elfeledett mythikus vonatkozásokan kívül — mint látható a bogár alakja, színe, életmódja is szolgálhatott az elnevezések alapjául. Különösen a bogár csápjai, a kiterjeszthető legyezőkkel, régóta tárgyai a figyelmes vizsgálódásnak. A tiz izületü csáp a hímnél hét, a nőnél hat legyező szárnnyal van ellátva s ezen csodálatos mimikus szervről még máig sincs eldöntve, hogy vájjon orr-e vagy fül. Elismert dolog, hogy a rovarok szaglási képessége bámulatos tökélyre fejlődött, de a szerv, mely ezen képességgel bir, még nincs felfedezve. Az entomologok többsége ezen képességet a csápokba helyezi, más részük pedig a hallási érzéket helyezi oda. A górcső mindkét felfogásnak helyet ad, minthogy alatta a csápok számtalan pórust tüntetnek elő s e mellett némelyik — köztük a cserebogár — azonnal hegyzi a csápját (ad normám : hegyzi a fülét) mihelyt váratlanul nagy zaj vagy éles hang támad közelében. Hogy a cs эгеЬ )gár szeme hány egyszerű szemből áll azzal biztosan nem szolgálhatok ; a szúnyognak van 7000 szeme, némely lepkéknek 60.000 ; a cserebogárnak is van egy nehány. Szellemi tehetségei a cserebogárnak nem terjednek messze, de mégis van benne csekély ravaszság. Érintésre azonnal behúzza csápját és lábait, de nincs elég türelme arra, hogy ezen ha- lottnak-tettetést hosszasabban kiállja. Jelleme a bogarak közt megfelel a meglehetős tunya, mive- letlen emberének az emberek közt. Az ilyen jellem typusát Tóth Ede a „Falu rosszában“ „Cserebogár J.“ szőlőpásztor személyében állította elénk. Egy nagy különbség van mégis a cserebogár jelleme és a cserebogár jellemű ember között ; amaz néma, ennek szája folyton jár.
