Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-05-08 / 37. szám
36. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi Szentgyörgy.ön a ref. kollégium épületében, hová a bp szellemi vészét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: pOLLAK JA ÓR könyvnyomdája es kön v- kereskedése, hová a nivdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendó'k. Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Csütörtök május 8 IX. évfolyam Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Megjelenik ezen lap heteu- kint kétszer: csütörtökön és vasár, ьр EI.OFIZETESI ELI Л ETEL Helyben házhez hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre .. I fit 50 kr. Hirdetmények dija * 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. A „Háramszékí háziipar-egyl&fc“ és a „sepsí-szeiítgyorgyi ónké rîtes tüzQltáegylat“ hívatalQS közlönye. A nemzet szive A legkedvesebb napi esemény ma ö Fel- íégeik Budapestre érkezése. Nem volt ez előre őejelentve hivatalosan, nem készültek hetekkel azelőtt a felséges királyi pár fogadtatására, запет jött a király saját jóindulatától vezéreltetve szeretett népéhez s fogadta a nemzet >zive teljességéből, az érzésektől túláradt szív ieijességéböl. Nagy nap volt az Budapestre nézve, de lágy rapja volt az a királyi párnak is. A nemzet fővárosa akkor látta először az ezüstme- syegző után uralkodóját: a király akkor látta ismét népe határtalan szereteíét Nem lesz ez a nap többé elfeledve soha sem az uralkodó pár, sem a nemzet előtt. Magyarország s különösen a főváros csak ízivével vett részt a bécsi impozáns ünnepélyen; csak szivét küldte oda a ragyogó csillárok, a fényes diszmenetek sorompójába, külsőleg nem tündökölhetett az ünnepély alatt. Йл mégis a legszebb része az ünnepélynek az övé, a legszebb hódolatot ő mutatta be, midőn szerető szivét, királyáért oly hőn lelkesülő hódolatát tette az uralkodó pár lábai síé Ez a hódolat felér az ezrekre menő küldöttségek ragyogó fényével, felér mindennel a vi’ágon, mert ez azon egyetlen jutalom, melynél többet, magasztosabbat ember nem adhat soha. A királyi pár érkezésének hire villanyfolyamként járta be Budapest polgárságát. Az örömről ragyngó arcok, a lelkesedés fokozott türelmetlenségei mind azt bizonyiták, hogy a királyi pár szerető népének szivében él. A belátha tatlan hullámzó néptömeg, mely ellepte az indóháztól egész Budáig a főutcákat, királyát és királynéját jö't üdvözölni. A roppant sokaság Magyarország fővárosában a magyar uralkodó párt üdvözölte. Mikor ő Felségeik a vonatról kiléptek, egyet dobbant a főváros szive s e dobbanásban benne volt egy egész nemzet szeretete. Riadó örömzengés fogadta a királyi párt, úgy hogy midőn az első éljen ezer meg ezer torokból elhangzott, végig szaladt az lidvkiáltás, mintegy villanysodronyon s a következő percekben már Buda' árig hatolt az. Mindenütt, minden utcán csak a lelkesedés tüze égett azért az uralkodó párért, a ki ezüstmenyegzőjét most tartotta meg. A fellobogózott, sző'nyegezett házak gyönyörű szinpompában úsztak s ünnepélyes szint kölcsönöztek a váci ut, fürdő-utca stb mentén kifejlődött jetenetnek. Az utcák, merre a királyi pár elkocsizott, virágokkal, füvekkel, lombokkal gazdagon voltak behintve s a mit a szeretet egy pillanat a'att rögtönözhetett, az m»nd látható volt a bevonuláskor. Ez a rögtönzés a szív örömének, a szerető lélek lelkesedésének rögtönzése volt. S az este minden felhívás nélkül rendezett kivilágítás a szeretet ragyogása vala. Ez a nap megtanította azt, a ki eddig a magyar nemzet szivében kételkedett, arra, hogy a magyar határtalanul, forrón szereti királyát és királynéját. Nincs nemzet, mely annyira tudna hódolni egy alkotmányos fejedelemnek mint a mienk s nincs nemzet, mely úgy tudja szeretni királyát mint a magyar. Büszkén mondhatjuk ezt el magunkról. „A kivilágítás, mely szintén rögtönözve történt, köriilbelől 8 órakor kezdődött s fényesen sikerült, főleg a Lipótváros elragadó fényben úszott. Nem volt ház, melyben legalább egy-két ablak ne lett volna kivilágítva. A főutcák pedig tündéri fényt árasztottak. A budai oldal házain kitett gyertyák mint egymás fölé helyezett kis csillagok ragyogtak. A Gellérthegy lejtőjén fekvő házacskákból egy-egy kék vagy vörös láng bukkant elő, majd ismét eltűnt Az ismétlődő tűzijátékot a corsóról, melynek palotasora szintén ragyogott, igen1., sokan nézték. Általában a késő órákban is tömérdek nép járt-kelta napvilágosságu utcákon, melyek közül a Dorottya-, a fürdő-, a váci-utca* különösen kiváltak. A középületek nem világíttattak ki, a szállodák azonban kivétel nélkül, nevezetesen az >Európa,« hová a folyton megújuló görögtüz számtalan nézőt csalt. Az An- drássy-palota, mely élő virágokkal igen Ízletesen volt íöldiszitve, kis mécseket rakott ki az erkélyre, az ablakokba. A Duna partján elhúzódó paloták bár nem mindenik világított ki, elbűvölő fényárt mutattak, melynek sugarai ott rengtek a viz fényes tükrén, még inkább emelve a hatást, szemlélve ezt különösen a budai magasabb pontokról. A királyi palota ablakait szintén megvilágítva láttuk Mily bűvös, elragadó látvány tárulhatott innét a szemlélő elé!« így tudósitnak bennünket az estéről, Alább még részletesebb tudósítást is közlünk & megérkezésről. Mindez fényes tanúsága annak, hogy a magyar nemzet nemcsak hódol, nem köteles tiszteletből hajol meg uralkodója előtt, hanem szivéből szereti királyát. Az első phonograf Sepsi-Szentgyörgyön. и. Múltkori közleményünk kiegészítéséül közöljük még az alábbi ismertetést, melyet szakavatott kezekből vettünk. A világ legújabb csodáját, Edison legújabb meglepő találmányát, melyet f. hó 2 án itt helytt is bemutattak, e becses lapok olvasóival kissé részletesebben is megismertetem. A phonograf, miként magyar neve (Hangiró) is mutatja olyan készülék, melynek segélyével az emberi és állati hangot le lehet írni, meg lehet örökíteni, magyarán szólva, meg lehet fogni. A hang miként a természettanból tudjuk, nem egyéb léghullámzásnál, vagyis beszélésünk által a levegő sajátságos hullámzásba jön, ezen hullámzást egyik levegő-párán у közli a másikkal mindaddig, mig a fülünk dobhártyájához jut, mely szintén rezgésbe jön s fülidegeink által a hangot halljuk, megértjük. Ezen találmány segítségével az emlitett léghullámzás, légrezgés leiratik s tetszés szerint többször ismételhető ugyanaz, mit egyszer elmondottunk. Minek előtte a találmány részletes leirásához fognék, talán nem lesz érdektelen ha elmondom röviden, ki az az Edison, ki a telephont, phonog- rafot s legújabban a villanyos világítás megosztha- hatóságát is kitalálta.. Mrs. Edison szül. Amerikában s gyermekkorából nem sokat .tudunk ; 14 éves korában újság áruló fiú volt a nagyobb vasúti állomásokon. írni, olvasni tudván, az újságokból sok csodálatos dolgot olvasott; mi tudvágyát felébresztette. Midőn már egy kis kapitálisa volt, kézi nyomdát vett s folytonosan utazgatván a vasúton, egyik coupéból a másikba átjárt (az amerikai coupék tudvalevőleg nem úgy vannak berendezve, mint a mieink)“ az egyikbe s másikba hallott pletykaságot összegyűjtötte s kinyomatta azon melegiben s a nyomott példányokat az utasok közt elárusította. Az üzlet nem ment roszul, s a szerzett pénzen tudományos könyveket hozatott, szorgalmasan tanult, képezte lelkét. Nagy behatással voltak fogékony lelkére a a villanyosság és delejességről olvasottak, s ezekkel foglalkozott legörömestehb. Hogy kedvenc tárgyait alapjában tanulmányozhassa, felcsapott távi- rásznak. A szükséges elméleti és gyakorlati vizsgálatok letétele után egy amerikai táviró-társulat felvette hivatalnokai sorába. Ezen idő alatt is nősült meg. Rendkívüli szorgalmat tanúsított, s még szabad idejét is a hivatalban, az ottan felállított gépek körül töltötte el. Hogy minő odaadással szerette a távirászatot, mutatja azon körülmény, hogy született két gyermeke közül a fiút pontnak, a leányt vonásnak kereszteltette. Ezen tanulása, búvárkodása közben egy uj táviró gépet talált fel, melyet nem sokára egy második találmánya is követett. A társulat igazgatósága figyelmessé lett Edison irányában, s nagy talentumot gyanítván benne, elvonta a gépkezeléstől s egy gépgyárba alkalmazta, egyszersmind szerződést kötve vele oly formán, hogy a társulat segíti őt pénzzel, anyaggal és szerszámmal, nemkülönben a netáni szükséges munkaerővel is, de Edison köteles leend minden uj találmányának hasznát felerészben a társulattal megosztani. S a társulat jól számított, mert Edison egymásután több találmányt tett, melyet a practicus amerikaiak jól megfizettek, s a társulat szép nyereséget rakott zsebre. Ezen módon Edison is vagyonosodott, s ma 31 éves korában 200 ezer frt évi jövedelemmel bir. Dacára ezen vagyonos állapotnak, most is a társulat által részére műhelyül átengedett nagyszerű palotában dolgozik s 100 segédet foglalkoztat, kik közül az első segédjének, kivel találmányának titkait is közli, hogy azokat el ne árulja, hetenkint 200 dollár fizetést ad. A phonograf találmányai sorában a 80-ik helyet foglalja s feltalálása a véletlen müve volt. Cilinder kalapot viselvén, egy alkalommal sé- tálás közben a kalapot szája előtt tartva, magába mélyedve egyes szavakat mondott, s ujjával a kalap tetején dobolgatott Ekkor úgy vette észre, hogy a kalapba mondott szavak visszhangzanak, s e mellett mintha ujjaival érezné a kalaptető finom rezgését. Ismervén már a hang elméletét, hazament, kissé gondolkozott az észlelt tüneményen s összeállított egy egyszerű kis gépecskét, mely a belehelyezett bizalommnak már kezdetben meglehetősen megfelelt. Ezt kissé tökéletesítette s megvolt a phonograf. A phonograf szerkezete már e lapok múlt számában 1/íratott. Kiegészítésül csak azt teszem még hozzá, hogy ha a tölcsér alakú phonografba belebeszélünk, a hang által előidézett léghullámok a megfeszített guttapercha finom hártyát mozgásba hozzák, ez mozgását közli az őt érintő rugóval s ez végre a végére ezüstölt rubin tücskével a Stanniol papirosba apró betűket nyom. Ily módon az egész Stanniol papír pontocskákkal láttatik el. — Ha már most a hengert kezdetleges helyzetébe visszahúzzuk, s az óramű által előbbi útját másodszor engedjük megtenni, a finom rubin tücske a a már meglevő pontocskákon végig pattog s ezen pattogás által az elébb belemondott beszéd, hang, ének vagy zene ismétlődik, még pedig hallhatólag s tisztán kivehetőlég. Ha a pontokkal ilyképen ellátott Stanniol papirt eltesszük, s évek múltán ismét a hengerre felhajtva, a tü hegyét rajta végig futni engedjük, az évek előtt belemondottakat épen úgy, miként belemondattak, ismétli. így például ha Patti vagy Donadió Párisban vagy Londonban ez előtt egy ilyen phonografba beleénekelt volna, s az akkor megpontozott Stanniol papirt idehozva, most a phonograf hengerére feltennök, hallhatnék s élvezhetnők nevezettek kitűnő énekét. Az, a mit most városokról városokra hordoznak, még nem tökéletes, mert nem adja ép oly tisztasággal vissza a beszédet, miként belemondatik, de hogy az rövid időn tökéletesittetni fog, abban semmi kétség; az első nehézségen túl vagyunk, a tökéletesítés már könyebb lesz főleg a genialis Edisonnak. A jelenleg látott és hallott phonograf tiszta működésére nagy befolyással van a tiszta száraz idő s az, hogy a Stanniol papiros jó erősen legyen reáfeszitve a hengerre. Úgy ezen reáfeszités, mint a száraz idő, illetőleg levegő a rugékonyság fokozására szolgál, nedves levegőnél a guttapercha hártya nem eléggé rugékonv, valamint nem kellő reáfeszitésnél a stanmiol papír sem. A mily kétségtelen, hogy a phonograf a találmányok sorában egyik legszebb helyet foglalja el, éppén oly kétségtelen, hogy feltalálóját ez előtt 500 évvel találmányával együtt mint boszorkánymestert megégették volna. Sz —
