Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-05-04 / 36. szám

- 144 Én és a királyné nagyon megvagyunk hatva az őszinte szeretet és hü ragaszkodás ezen önzés- telen nyilvánulása által. Egyesek és egyletek, tes­tületek, községek és hatóságok, minden ország képviselői részéről, a lakosság minden nemű réte­geikből, az őszinte öröm megható bizonyitékai s a legszivélyesebb üdvkivánatok lettek Élénkbe tárva. Büszke vagyok és boldog egyszersmind, ezen birodalom népeit saját nagy családomul tekinthetni, melynek e napokban Minket környező szereteté- ben hatását látjuk a mennyei áldásnak mely 25 év előtt egybekelésünk alkalmával frigyünkre az ol­tárnál esdettünk, s melyet a Mindenható kegyelmé­től eddigi családi boldogságunk és szeretett gyer­mekeink javára, valamint a haza üdvére tovább is remélünk. A zajos ünnepélyek elmúltak, de ezen napok hálás emléke soha sem fog szivünkben elhalni. Sze­mélyesen és élő szóval a milliók csak keveseinek köszönhettünk, hirdesse tehát ön még mindenütt és mindenkinek legbensőbb és legszivélyesebb kö- szönetünk. Kelt Bécsben, 1879. évi április hó 27-én. Ferenc József, s. k. 1 bolgár fejedelem választásról érkező hirek mind arra mutattak, hogy végre is Battenberg herceg fog a bolgár trónra kerülni. Ezt megerősíti a „Pol. Corr.“ berlini levelezője is. „Battenberg hg megválasztását — úgymond — itt meglehetősen bizonyosnak tartják Battenberg' hg Oroszország je­löltje, s hogy a trónt elfogadja, valószínű. A her­ceg, ki mint német testőrhadnagy Potsdamban van, bejárta Bulgáriát és ismeri a népet, nem lesz tehát ott idegen. A német udvari körökben Battenberg hg kedvelt egyén, de azon tapasztalatok után, melyeket a román trónon ülő német fejedelemmel szereztek, Berlinben nem számítanak arra, hogy Battenberg megválasztása a német befolyást nö­velje, a mire különben nom is törekesznek.“ Az országházból Spizza bekebelezésének kérdése nem támasz^ tott a képviselőházbrn nagyobb vitát, mint a minőt a kebelezendő terület megérclemelt.Simonyi Ernő ugyan megkísértette, hogy a kis kérdésnél az eu­rópai nemzetközti jogot feje tetejére állítsa : ta­gadván a kongresszusok azon jogát hogy idegen fejedelem területéről rendelkezzenek, s elfelejtvén hogy ez a jog a szintén képviselt török fejedelem­nek beleegyezésén alapult : és hogy aza kongres­szus sokkal több földet adott vissza a töröknek mint a menyit netán tőlle elvett és pedig viszaa- dott oly földet melyet az a háború jogán — egy Simonyi Ernő által is valószinüleg elismert jogcí­men -— elveszített. Az egyesült ellenzéktől Szilágyi Dezső ur utasitotta vissza a törvényjavaslatot, mint fölös­legest : ismert szarvas okoskodásával bebizonyít­ván, hogy vagy ez a javaslat felesleges, vagy a berlini szerződés becikkelyezésének nincs értelme. A dolog pedig úgy áll, hogy a berlini szerződés becikkelyezésének is van értelme, meg ez a javas­lat sem fölösleges. {Egyik az azon törvényhozási intézkedéseknek melyek a berlini szerződés végre­hajtására — annak becikhelyezése után is, sőt épen annak alapján — szükségesek.Mert a berlini szer­ződés átadhatta e területet monárchiánknak, és mi elfogadhattuk azt a szerződést becikhelyezése által de hogy ama területnek minő államjogi helyzete legyem monárchiánkban, azt nem a berlini szerző­dés mondja meg, ha mindjárt ott véletlanül és igen helytelenül meg is van említve Dalmácia : ha­nem szükséges, hogy eziránt külön törvényes in­tézkedés történjék. A törvényjavaslat azután elfogadtatván, a magyarnyelv népiskolai oktatásáról szóló javaslat vétetett tárgyalás alá. Baross Gábor ur mint elő­adó rövid, de tapintatos, a tárgy fontosságához és méltóságához illő beszéddel ajánlotta azt elfogadásra Sem ő a gyanúsítást, sem a ház ötnegyedóráig tartó beszédet, melyet erre Zay Adolf ur elkövetett, meg nem érdemelték, E fiatal szász képviselő ma nem szorítkozott a képziselőház fizikai türelmének kimerítésére ; erős próbára tette erkölcsi türelmét is, irr.parlamentáris gyanúsításokkal támadván meg a törvényjavaslat támogatóit.‘Méltót s kifejezései­nek nyersesége által annál súlyosabb rendreu,ásí­tást kapott értők a ház elnökétől. Zay urat parlamentális életünk egy régi álta­lános becsült alakja váltotta fel a szerb Sztojko- vics Péter, meleg, hazafias szavakkal üdvözölvén a javaslatot, s még inkább fellépésének ténye, mint sem szavai által bizonyítván az ellene emelt vá­dak alaptalanságát. Utána Polyt ur a szokottnál több mérséklettel szólt a javaslathoz, ő képzett és szellemes omber a ki érdekesen mozog circulus vitiózusában, mely­ből kár, hogy nem vezet ki ut semmi irányban. Ma is állított fel egy tudós, de félszeg megkülön­böztetést arra nézve, hogy mi a „nemzet“ fogalom nyugaton és mi keleten ? Menjen el a képviselő ur Oroszországba, ha még nem volt ott, és kér­dezze meg, hogy ott koncedálnak-e Polyt urnák „nemzeteket“ a „nemzet“ helyett az államban ; és tanitják-e az orosz nyelvet az iskolában ? — Be­szélt aztán Polyt ur a belgiumi flamandokról, de elfelejtett beszélni a szerbiai oláhokról, kik ott a lakosságnak mintegy harmadátképezik, s a kinek iskoláiban a szerb nyelv, nem kötelezett tárgy, ha­nem egyszerűen hivatalos tannyelv. Erre nézve meg is kapta a választ P о 1 y t ur a miniszterel­nök úrtól. Romániából. — Saját levelezőnktől. — Plojest, 1879. ápril 28. Kedves barátom ! Egy jól rendezett és remekül sikerült magasz­tos ünnepély leírására fogom fel gyenge toliamat. Lehet, későn jövök, s avatottabb toll megelőzött már ; mentsen ki azonban az a körülmény, hogy kötelességeim Bukurestről Pitestre szólítottak s csak tegnap este tértem haza íróasztalom mellé. Örökre szivembe vésődött azon boldog per­cek, boldog órák emléke, melyeket ápril 24-én Ô felségeik ezüstmenyegzője napján Bukurestban át­élvezni szerencsém volt. A ki nem akarja megérteni azt, hogy miként szereti a magyar hazáját, mint szereti alkotmányos királyát s királynéját, jöjjön ki a külföldre s ta­pasztalni fogja, hogy a magyar külföldön is magyar s szive minden dobbanása hazájáé s alkotmányos királyáé. Nem akarom részletezni, hogy a két magyar egyház az ev. ref, és a rom kath. versenyeztek abban, hogy minél fényesebben ünnepeljék meg a magyar nemzetre és a magyar királyi házra nézve egyiránt boldog napot, csak a bukuresti „magyar- társulat“ által rendezett ünnepélyre hívom fel rö­viden a „Nemere,, t. olvasói figyelmét. Miután a „Bukuresti Hiradó“ derék szerkesz­tője Vándori Lajos által Írott és remekül kiállí­tott hódolati feliratot ugyancsak Vándori az oszt. nagy követnek egy jól sikerült lelkes beszéd kísé­retében a „magyar társulat“ több tagból álló kül­döttsége élén átnyújtotta, este 7 órakor enquette gyűltek össze, mondhatni csaknem kivétel nélkül a bukuresti magyarok az osztr. consulatus s a bu­kuresti hírlapirodalom képviselői. A banquettet a bukuresti vagy 24 tagból ál­ló katonai zenekar nyitotta meg, a pohár köszön­tők sorát Vándori, hatalmas beszédben éltetvén felséges királyunkat s Erzsébet királynénkat, mely után hosszú sora következett a ponárköszöntőknek Stadler es. kir consul a magyarokért Hübsch az összes katonai zenekarok főigazgatója az osztr. nagy monarchiáért tartottak tüzes és lelkes toasz tokát Beszéltek még a „Timpul“ szerkesztője, a bukuresti magyar társulat elnöke, a ref. egyház főgondnoka, pénztárnoka, s többen szakadatlan sor­ban s jól átgondolt beszédben egész éjféli 12 óráig, midőn a fiatalság táncra kerekedett. Azok szivébe kik ez ünnepélyen részt vehet­tek, örök betűkkel lesz bevésve annak emléke. Vándori Lajos kinek az ünnepély rendezésé­ből az oroszlán rész jutott s a „bukuresti magyar társulat fényesen megmutatták úgy most mint a szegedi csapás alkalmával a külföld előtt is azt, hogy miként képes a magyar szeretni hazáját. Együtt érez vele fájdalomban és örömben szereti szívvel, tettel, buzgalommal és lelkesedéssel^ Éljenek ! Láng Károly. A bolgár fejedelem választás. Tirnova ápril 29. Fejedelem választó gyűlés ma nyittatik meg. Első sorban a választási módozatot fogja megállapítani. Javaslat tétetett az iránt, hogy a fejedelem választás zárt ülésben ejtessék meg, mely javaslatkiállitással bir a sikerre. Battenberg herceg jelöltsége legkedvezőbben áll. Kelet Ruméliából érkezett hirek nem nagyon kedvező fogadtatást jósolnak Alekó basának. Állí­tólag agitációk folynak a törökök bevonulásának erőszakkal leendő megakadályozása és Aleko basa elkergetése iránt. Tirnova ápr. 29. Dondukov Korzakov herceg az uj nemzet gyűlést nagy tetszéssel fogadott be­széddel nyitotta meg, melyben közölte a cár azon kívánságát, hogy orosz alattvalót ne válaszszanak fejedelemnek és az exarchát ajánlotta elnöknek, A török biztos kivételével valamennyi biztos aláírta a jegyzőkönyvet és azután Dondukovval együtt visszavonult. A gyűlés az exarchát választotta meg elnöknek megalakította a tisztviselői kart és ezután zárt ülésben azt határozta, hogy Battenberg herceget választja meg fejedelemnek. Tirnova, ápr. 29 Battenberg, herceg I. Sán­dor néven közfelkiálltással megválasztatót Bul­gária féjedelmének* T A N Ü G Y Tekintetes szerkesztő ur ! A „háromszékmegyei tanitó-testület“ kézd J köre 1879. ápril 26 án Márkosfalván tartott ván-i dorgyülése folyamáról legyen szabad a tkts szer i kesztő ur engedelméből egy pár sorban megem r lékeznem becses lapja hasábjain. A gyűlés 10 órakor vette kezdetét. Elnök Er 1 délyi Károly felsönépisk. igazgató a jelenlevők lelke* éljenzésétől kisért meleg szavakban nyitotta meg vándorgyűlésünket. A kitűzött tárgysorozat szerint Forró Ignác tartott nagyszámú ha’lgatóság jelenlétében, gya­korlati tanítást a helybeli községi iskola III. osz-s tályának a földrajzból, mely a jelenlevők által tel-i jesen sikerültnek nyilváníttatott. Ezután Székely János olvasta fel jól átgon­dolt és ügyes összeállítással szerkesztett emlékbe­szédét Földes Józsefről körünk elhunyt tagjáról s a kézdi-vásárhelyi felsőnépiskola derék szaktanító­járól, mely emlékkönyvbe irattatni és a boldogult szülőinek egész terjedelmében megküldetni hatá roztatott. Ezt követte a k.-vásárhelyi tanítókból alakult zenede föllépése, mely egy sikerült darab eljátszó sával üdítette föl és szórakoztatta a hallgatóságot mire Gyöngyösi István szavalata jött, ki előadta Petöfy Sándornak „Álmodtam szépet, gyönyörűt,“' cimü költeményét. Fájdalom, hogy e becses lap kimértsége miatt nem írhatom le a hatást, mely a minden tekintetben sikerültnek mondható szavalat által a közönség nagy részére kellemes volt. A zenede ismételt szereplése után Barabás Mór olvasta föl „Mikép tekintsék a szülők a mai nevelés oktatást, s azt mikép támogassák.“ Igen tanuságos és köztetszéssel fogadott érte­kezése, birálat végett kiadatott Benkö Józsefi tagtársnak. A tárgysort Nagy Károly köri pénztárnokz ügyes jelentése zárta be. Jelentéséből nagyon sok hátrálék tűnt ki, kéri a tagokat pénzbeli kötele­zettségeik lerovására ; mi is a gyűlés egy pár perc ' re való felfüggesztésével azonnal megtörtént. Felemlítem még a helybeli iskolák megtekin-n tésére kiküldött bizottság jelentését. A jelentésből, az iskolaépületek úgy a célnak meg nem felelő volta, mint kellőleg be nem rendezett és fel nemit szerelt állapota tűnt ki. Záradékul ez mondatott róla: a jelenben is i kólái célra használt épületekről a mellett, hogy iskoo Iának épen nem valók, elmondható különösen a. fiú iskoláról, hogy egy önérzetes, övéit szeretőЛ becsülő gazda még barmait sem kötné bele. Hogy kiknek és kinek mulasztása miatt ké sik a tervbe vett uj iskolaház épitése, azt fesze gétni gyűlésünk nem akarja, de a szívhez van egy i pár szava. Kőből lehet az a szív, mely el nem" szorul, midőn egy oly penészes, büzhödt levegőjűi« tanterembe belépve, lát egymás hátára zsúfolt hal vány, sárga, beteges kinézésű gyermekserget, kik fi nek jelentékeny része e mellett még bizonyosam; testi félszegségben is szenvedhet a rósz tantererrn- és hiányos berendezés miatt. Bizony kemény kő i; bői lehet az a szív, a h u m a n i t á s és, a cél iá szerű felszerelésekben filléreskedni nem szabad n mivel az emberiség érdeke magasabb érdek, minin, a rósz tantermek és a rosszul szerkesztett iskola;, bútoroknál meggazdálkodható pár forint. Végül Baló László az Eötvös-alap célját és eddigi működésének sikerét előadva, meleg szavak L ban hívta fel a tagokat saját érdekűkben annale pártolására. Megelégedéssel fogadtatott, s többens ígéretet tettek a Jótékony célú alapra való be te lépésre. Az indítványok sorából érdekesnek tartom feli említeni azon indítványt, mely felhívja a köri gyüÜT, lést: irassék á tkts. tanfelügyelő úrhoz, mint í j közgyűlés elnökéhez, hogy a központi választ mányt hívja össze, s ez által nyisson utat a köz gyűlés megtartására. Ez indítvány egy pár jelenő tékenyebb hozzá szólás után elfogadtatott és elle nők megbizatott, hogy azt a tkts. tanfelügyelő une ral rövid idő alatt tudassa. Ezután a jövő gyűlés helye és ideje tüzes; tik ki. Befejezésül a к.-vásárhelyi tanító dalárda eg;gí egészen sikerült indulót énekelt, melynek elhang^n zása után elnök meleg szavakban mondott köszöis, netet, úgy a márkosfalvi intelligentia jelen volt érié deklődöinek, mint a tagtársaknak a gazdag proj~, gramm letárgyalásán végig húzódott élénk érdeké lődéseikért Volt közebéd, melyen magyar emberek szois; kása szerint csak úgy toastiroztunk. Az elvégzett munka sikere kedvre gyújtott és megnyugtat 1 A gyűlés napján este a к.-vásárhelyi tanító:ói által'az Eötvös-alap javára tánccal egybekötött hang n. verseny rendeztetett. A hangverseny minden te­kintetben jól sikerült : már kezdete előtt jóval ; terem zsúfolásig megtelt válogatott közönséggel ъ<( A szereplések közül kiemelendő Székely János éi dekes és tanuságos felolvasása e „diphteritis“-ről a Baló és Gyöngyösi által énekelt „kettős dal,Mi mely összhangzó dallamossága által viharos tap jü sokra ragadta a jelenvoltakat. A hangverseny 3 frtot jövedelmezett. Vajha ezutáni gyűléseink is ily érdekesek eredményükben annyira tanúségosak lennének min volt a márkosfalvi ! ! Közli Jelenvolt. .1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom