Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-04-13 / 30. szám

nem akarnak minket magyanzalni ? ~ Tálán л T isza-Tiefort urak törvényjavaslata képez ilyen biztosítékot V Hiában kisérli meg a „Pesti Napló“ kétség alá vonni a román népnek a trón és, haza iránti lojalitását Ez sokkal magasabban áll, mintsem a magyar sajtó roszakara'u gyanúsításai érint­hetnék, ez bebizonyittatott századok során át s be fog bizonyittatni jövőre is, béke idejében ép úgy, mint mikor a haza veszélyben lesz, de ez a loyalitás soha sem fog mehetni oly mesz- sz're, hogy az erdélyi és magyarorszagi román nép ongyidvcsságot kövessen el.« * Mint a „Tb C.“ Bukurestböl értesül, a ro­mán kormány a vasúti csatlakozásokról szóló con- ventiónak a kamarákban történt tárgyalása alkal­mával a magyar kormánnnyal kötött vasúti tari­fa- szerződés szövetséget is tudomásává hozta az illető bizottságoknak. E szerződés értelmében a román kormány kötelezte magát, hogy a bukurest- pred : ál i vasút vonalon nem fog kilométerenként magasabb tarifa-egységtételt engodélyezni, mint a mekkora a bukurest verciorovai vonalon van^ élet­beléptéivé, minélfogva a teherszállítási ártételek kilométerekként az egyik vonalon nem lehetnek magasabak n int a másikon. Bukarestből jelentik a Neue fr. Prasse: Ká­roly fejedelem ratificálta az Ausztria-Magyarország" gal kötött vasúti egyezményt. Az alkotmány ózó gyűlés jun.5-én ül össze. A bojárok ellenzéki part­jai és a moldvai párttöredék, a melylyel Kogolni- ceánu fusionált, a zsidók emancipaója ellen izgat­nak választási program rajukban. A választási moz­galom máris nagyon élénk, úgy hogy a minisztéri­umnak nagy próbát kell kiállania. Az ellenzék kortesei arra hivatkoznak, hogy pártjuknak támo­gatást Ígért az orosz és a német kormány. A bezavarok 0. nszországban nem érnek vé­get. Mialatt a nihilisták vakmerőén -folytatják a terrorizálást, minduntalan kitörnek másnemű helyi zavargások is. Tiftisből érkezett hivatalos jelentés szerint Stawropol kerületben tizenhét falu fellázadt, A fölkelést az orosz hivatalnokok okozták, kik a szegény kaukázi hegy lakosokat embertelen adóbe­hajtásokkal kinozzák és azokat mindenféleképen csalják és elnyomják. A több mint öt ezer fegy­veres felkelő ellen a kormány két gyalog ezredet küldött. Winodelnoje és Derbetowszkoje faluk közt nehány nap előtt a katonaság és lázadók közt valóságos csata folyt. A fölkelők véresen megver­ték és megszalasztották a katonákat, kiket tovább egy óránál üldöztek. Tiflisből most uj hadcsapat- siet a fölkelés színhelyére. Коnsfjiiif inápolybői jelentik, hogy a kaimek- re vonatkozólag uj terv merült fel. A kormány, hir szerint el van határozva a kaimékat a forgalomból kivonni ós 3 perczentes járadékkönyvekkel becse­rélni. Az érezpénzhiányon segítendő, a kormány a hivatalnokok fizetéseinek folyóvá tétele által azon nal 400.000 fontnyi (mintegy 9,200.000 frank) össze­Hánem hagyjuk a múltat s közeledjünk a jelenhez. A rendetlenségek és visszaélések, melyek a kath. egyházban történtek, a keresztény hitben a máso­dik szakadást, azaz a reformációt idézték elé. A pápák átlátták, hogy a reformáció haladásával nem csak hatalmuk, hanem jövedelmük is csökkenni fog, ezért hát óvszerről is'gondoskodtak s ez az inqui- zició volt, de nem használt ; ezt még a gonosz se tudta feltalálni, ahoz emberi ész kellett. Úgy mint a kétségbeesett kártyás, ki az utolsó szerencsepró­bát teszi a kártyán, épen úgy megtették a pápák is az utolsó kétségbeesett próbát a reformáció meg­akadályozására a harmincéves vallásháború előidé­zésével. Ezen gyászos harc után megszilárdult a reformáció ; a sajtó feltaláltatván, kezdett Európa szellemileg s anyagilag haladni. — Mint egy nyo­masztó mély álomból ébredett fel a kereszténység s a hogy kijózanodott, megilletődéssel rázta le ma­gáról azon vallás bilincseit, melylyel öt a pontifie rek évszázadokon át, mint tehetetlen gyermeket a járszalagon vezették, és haladni kezdett s ez által a pápai hatalom is mindinkább háttérbe szorult. Már I. Napoleon 1808-Ъап értésére adta VII. Pius .papának, hogy a vatikáni villámok a sok használás által eltompultak ; mert ő felszólította volt a pápát hogy a kikötőt zárja el az angolok elől, de a pápa magát többnek tartván a császárnál, nem engedel meskedett. A császár sem törődött sokat a pápá­val, hanem elfoglalta -birtokát, őt magát elfogatta és Eontenebleauba elzáratta, honnan 1614-ben tért vissza Rómába. Az ilyen kézzel fogható intése a korszellemnek sem tudta a pápákat haladásra bírni, mert bezárólag IX.. Piusig mér mindig a régi ke­rékvágásban maradtak, ámbár már annyira jutot­tak, hogy szabad kvártélyt és kosztpénzt kapnak. Hanem evvel a-IX. Piussal, ha meg is halt, meg kell ismerkednünk, mert ez nemcsak rajongó, ha nem oly uralomvág'yó volt, hogy ha lehetett volna, még egyszer egy harminc éves háborút előidézett volna, csak hogy uraloghasson. Lássuk hát, hogy ki volt, mi volt ő és mivel töltötte idejét. (\ .:ge következik.) get hozna forgalomba, melyet a pékek kártalaní­tására tartogatott. Malet brit ügyvivő a múlt hé­ten uj kölcsöntervet terjesztett a szultán elé, me­lyet Anglia hajlandó volna Erancziaországgal közö­sen megvalósítani, de azt a szigorú feltételt köti, hozzá, hogy a'pénzügyminisztersóg angolra bizassék kit angol és francia hivatalnokok támogatnának. A törökök azonban már odáig jutottak, hogy nem maradt egyéb hátra, mint minden feltételt elfo­gadni. A córösr kérdésben a franczia sajtó e^y ré­sze meglehetősen éles támadást intéz Anglia ellen, mely a görög kívánságok teljesülését akadályozza. Úgy látszik azonban, hogy maga a franczia kor­mány is jobbnak látja most már kissé mérséklő- leg hatni a görögökre : Fournier franczia nagykö­vet, mint a „Pol. Corr.“-nek Konstantinápolyból jelentik, legutóbb kereken kijelenté egy nála tisz­telgett görög küldöttségnek, hogy Janináról vég­leg le kell mondaniok s midőn a küldöttség veze­tője, Kiriakopulo ez ellen hevesen tiltakozott. Fo urnien oly kemény szavakkal utasította rendre, hogy a küldöttség egészen megzavarodva távozott. — / z albán liga, mióta megtudta, hogy a porta határozottan megtagadja Janina átengedését, szin­tén újból nekibátorodott s erélyesen készül, hogy a kormányt az ellenállásnak támogassa. Márczius 24-én Djakovában több mint száz albán főnök gyűlt össze s hosszas tanácskozás után határozat hoza­tott, mely előadja az albánok kívánságát tartomá­nyuk -jövő kormányzatára nézve ; egyúttal pedig küldöttség választatott, mely valamennyi nagyha­talomnál körutat tevén, felszólítsa az európai kabi­neteket a görög követelések visszautasítására. A küldöttségben van két kormányhivatalnok is. A gyűlés végül azt határozta, hogy husvét után is mét egybegyül az európai kőrútról visszatérendő küldöttség jelentésének meghallgatása végett. FrancziaorszàçbîHi a parlamentek Párisba való visszatérése egyelőre letűnvén a napirendről, annál inkább előtérbe lép a klerikális izgatás. A baloldal részéről interpellációt terveztek a kormány­hoz, szándékozik-e rendszabályokhoz nyúlni a püs­pökök izgató fellépése ellen ; a mérsékeltebb frak ciók azonban Allain Targé elnöklete alatt tartott értekezletükön elhatározták, hogy interpellációt nem engednek meg, hanem várakozásukat fogják kifejezni, miszerint a kormány a püskökök által megindított kérvényezési mozgalmat tudni fogja a törvényes határok közé szorítani. Egyelőre a moz­galom még mindig terjed s Párisban a monarchis- ták vezérfiaiból épen most alakult meg a bizott­ság, mely az egész izgatást a központból vezetni akarja. dens sem lesz alkotható a berlini szerződés ellen, sőt az okkupáció épen a kongresszus határozatai­nak végrehajtását lesz hivatva biztosítani. A szegedi expedíció­A képviselők tiszaszabályozási szemleutjáról az „Egyetértés“ a következő táviratokat közli : Zent.a, ápril 7. Reggel hagytuk el Török- Becsét. Volt alkalmunk meggyőződni, milyen szép egyetértésben élnek itt a különböző nemzetiségek. A vacsorában a községi elöljárók és valamennyi lrtfelekezet lelkésze részt vettek A szerb pap egy képviselőnek, ki meggratulálta, hogy magyarul tud, némi sértődéssel felelte, hogy ö magyarnak tekinti magát. Török-Becsét erős küzdelmet kellett vívnia a Tisza ellen. — A parton álló házsor kis - lábvizet vett. Sok költségükbe kerül az évenkénti védekezés. Panaszkodnak a tiszaszabályozás ellen. . Vagy gyökeres orvoslás vagy nem vagyunk képesek sokéiig megbirni az élethalálharcot, mondják egy­hangúlag. Rájuk és általában az egész alvidékre jó benyomást tesz a képviselők érdeklődése. Ahol egyes megállapodásokon vidékbeliekkel : érintkezünk, mindenütt panaszt hallani, hogy meny- - n.ire nem törődtek eddig az Alsó-Tisza menüié­nek sorsával. A szabályozás ép itt a legfejletlenebb, , — a hol pedig legtökéletesebbnek kellene lennie. . Tapasztaltuk ezt Török Becsétől haladtunkban. E • szakasz a legszervezettebb társulatok kezében van, < 20 mértföldnyi tőltésvonalat véd, 400,000 hold föl­det ármentesit, még is Moholylyal szemben és az a adai révnél a rendszertelen szabályozás e . yik alap­hibája, a gátak összeszoritása szembetűnően jelent­kezett. A hol a gátak szélesebb ártért engednek, ott a lisza árjának játékán meglátszik, mennyire gyengül gátromboló ereje. Pal'eocapa rendszeréből 1 azt nem vették figyelembe, mire fősulyt fektetett. .: t. i. az Alsó-Tiszán a gátaknak kellő távolban való d felépítését. Mentül több földet akartak mentesíteni h és veszélyeztették valamennyit. Máskülönben a köz- : birtokosok közül választott vonalfőnökök jókarban 1 tartják e szakasz töltéseit, jobban megvédve sehol! sincsenek, a veszedelemre való tekintetből megfe­lelő distanciában rőzse- és nádkazalokat tartanak :A védelemre készen, a gátak elé mindenütt a Paleo- capa által ajánlott füzeseket ültették 12 öl széles­ségben, a belvizeket levezető kilenc zsilipjük is, kitűnő karban van. Az e szakaszba eső 95 ilc ira- ; nyovai és 94-ik adai átvágás kiszélesítésén dolgoz­nak. Ada mellett kotrógép dolgozik. Zentán nagy számú közönség várt a parton, ,1 a kikötőben egy szegedi hajó volt, melyről hattagúi küldöttség jött a „Minerva“ fedélzetére, élén Ba kay képviselővel. .Szeged városa nevében Reiznen A diplomáciai tárgyalások a k.eletruméliar vegyes megszállás ügyében még mindig, fü.'gőben vannak, s az ellenmondó hírek sűrűn váltogatják egymást. Míg több oldalról azt hiresztelik, hogy az okkupáció terve már meghi­úsultnak tekinthető — amit azonban az angol par­lamentben történt miniszteri nyilatkozatok meg­cáfolnak —. másfelől már azt is tudni vélik, hogy a megszálló sereg főparancsnokául a részt nem vevő hatalmak valamelyikének egyik tábornoka Mac Mahon vagy Manteuffel fog kineveztetni. Ez azonban nem egyéb puszta kombinációnál, s az alkudozások most még lényegesebb pontok körül forognak, különösen a portával mely, úgy látszik még mindig nom adta beleegyezését a tervezett okkupációhoz. A körsürgöny melyet a török kor­mány ez ügyben az európai kabinetekhez intézett, a „Köln. Ztg.“ berlini tudósítása szerint, lényegé­ben a következőket mondja : „A kelet-ruméliai nemzetközi bizottság man­dátumának meghosszabitását a porta elfogadja és akként magyarázza, hogy a bizottság a török fő kormányzóval egyetértésben mintegy ellenőrizze és közvetítse a berlini szerződés által megszabott kormányzat életbeléptetését — Ha a főkormányzó személyére nézve megegyezés nem jöhetne létre, ideiglenesen, egy esztendőre helyettes kormányzót 1 lietne kinevezni. A. szervezeti statútum oly pon tosan körülírja a kormányzó jogkörét, hogy önké­nyes tettek, melyek e lakosságot fölizgathatnák, elő sem fordulhatnak. A körirat élesen-mégvilágitja a bujtogatásokat melyek Kelet-Ruméliá'ban ébren tartják az izgal­mat s melyek,a-.porta nézete szerint a veg/es ok­kupáció áltál csak újabb bátorítást nyernének. A körirat emlékeztet arra, mily nehézségeket talált a nemzetközi, bizottság--feladata teljesítése közben — mint tétetett- számára lehetetlenné a pénzügyi kor manyzat, utal a fe yverek kiosztására és hangsú­lyozza, hogy mindez nagyobb arányokban folytat- tatik, minél inkább közeledik a török főkormányzó beiktatásának ideje. A .körirat ezután kiemeli, hogy a porta indítványa, miszerint a Balkánhoz vezető bizonyos pontok, minők Burgas, Ichtiman stb. tö­rök csapatok áltál szállassanak meg, nem a vég}, es okxupácioban való részvétel *.-y<mánt, hanem mint ellenjav aslat tétetett. Ha a porta nem készül azon­nal a Balkán szorosainak megszállására, ez csak azért történik, mert nem akar eléje vágni a határ­szabályozó bizottság megállapodásainak.“ Politikai körökben még mindig remélik, hogy Anglia és Ausztria-Magyarország erőfeszítéseinek sikerülni fog engedékenységre bírni a portát, főleg a hatalmak részéről adandó azon biztosítás által, hogy a vegyes megszállásból semminemű pvaece* főjegyző üdvüzlé a képviselőket. Megköszönte, hogy/ oly szivesek voltalqfáradni, jöjjenek— úgymond---­és lássák szemeikkel a pusztulást. Mi eljöttünk — folytatá - hogy szomorú kalauzaik legyünk vizxi alatt levő városunkban. Erre a társaság a küldött-J séggel együtt készen tartott kocsikra ült, hogy ai negyedórára fekvő Csókán igénybe vegye Sváb1. Károly vendégszeretet. Szeged, ápril 7. 10 óra 55 perc. Zentárótó miután a város részéről a polgármester az intelli-il gencia kíséretében üdvözölte a társaságot, 4 órám kor érkezett az expedíció Szegedre. Szemle utáni konstatáltatott, — hogy a legnevezetesebb pont z vedresházii egy mértföldnyi átvágás, mely az ősz szes átvágások közt a leghosszabb és költséges fentartásánál fogva a legvitásabb. Paleocapa úgy.' találta elfogadhatónak, ha a Maros Szeged alá veo . zettetik, hogy nagy sebességével és esésével a kird képződést elősegítse A költségvetésben ez évben is tekintélyes összeg van rá felvéve. A felsőtoronne táli gáttársulat főmérnöke és a szegediek biznaHn kiképződésében s előnyösnek tekintik a városra 7 E mérnök a szegediekkel együtt a percsorai töliö tést feladandónak véleményezi. Szegeden nagykő, zönség várta a társaságot. Azonnal ladikokra üli; tünk és Balcay vezetése alatt két részre oszolva.v megtekintettük a belső árvíz lefolyását a vasuthioi három köze alatt. E lefolyás, mérnökök vélemény 71 szerint, 100 szivattyú hatásával fölér. Ennek kcöd szűnhető az apadás gyorsasága. Máig három láb d két hüvelykkel apadt. Sok utca felszabadult, uy az emelkedettebb helyek Alsóvároson is. Csoln&n kokon való közlekedés egyre nehezebb és szaka.d dozottabb. A Kálvária felőli katlanokban azonba; méj; 8—15 láb mély vizek vannak. E víztömege':), látványa és futólagos számítás nyomán ngy a szalR férfiak egy része, mint a képviselők többsége azo meggyőződést mérité, hogy ez óriás víztömeg kd szivattyúzásához nem 20, hanem 90, sőt 100 nap : c fog kelleni így is kétséges, nem vé.zi-e el gyonr sabban és ingyen az időjárás és lefolyás. A szegi g' diek félnek az alföldi vasúti töltés szakadásainak л betömésétől Most élő vizök van, a betömés utá lj holtat kapnak. Az átszakadások betöltésére szo! gáló előmunkálat kát a vállalkozó cég már mej kezdte s verik is már a pilótákat. — Az ajánlat szá l Iákhoz képest költségeiket aránytalanul mej kevesbíti, hogy az apadás következtében szabadi vált vasúti vágányokon egyenest az átszakadt.' torkához visznek földet, mert nem hajókon szálli ják, hanem katonai erők pontonokkal. A szege* kör közös értekezletre kérte fel a képviselőket, melyben elő fogja adni nézeteit a város sorsa ( jövője felől. Holnap fogjuk megnézni az átszak. dási pontokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom