Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-01-01 / 1. szám
U i ! i f 1 szn/ra. Sïerkesztôaégi iroda Főpiac, Caulak-féle ház, feorá a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hi ratal Puliik Mór könyvnyomdája ko'-.á л hirdetések és előfizetési pénzek bármentesen intézendő!:. к hiramszéki epsi-Szentgyörgry* 1879. Szerein, január 1. szeon í öi es a ijSsp’StIX, évfolyam. Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön és v&Bűrss.p fi! Előfizetési feltételek : ^ Helyben házhoz hordva, vagylj vidékre postán küldve ,1 post Egész évre . . 6 frt — tr. ffl Fél évre ... 3 frt — hr. !j! Negyedévre . . j frt 50 hr. À Hirdetmények dija : f j 3 hasábos petit-sorért, vagy Ш annak helyéért 6 kr. 3 Bélyegdij külön 30 Vr. Nyiittér aom 15 hr. aluii és közgazdászat! lap. kikénws tâzaltô-egÿbl83 foratatois fc&zfósge к i I ем cetlik év foî y am ára Lapunk ma kilencedik évfolyamába lépett. Maga azon körülmény, hogy egy vidéki lap kilencedik évfolyamát megéri, eléggé igazolja létjogát. Legyen szabad e helyen t. előfizetőinknek, t. munkatársainknak a lefolyt időben tanusitott szives pártfogásukért hálás köszönetét mondanunk. Lz3n uj évfolyammal lapunk jövőben követendő irányára is rá kellene mutatnunk ; elégnek hisszük azonban, ha a múltra hivatkozunk. A nélkül, hogy az öndicséret vádjával terhelnék magunkat, ki kell mondanunk, hogy a „NEMERE“ fontos feladatának az elmúlt év alatt is hiven igyekezett megfelelni. Mint kevés igényekkel megjelenő politikai lap, arra törekedett, hogy olvasóit a nevezetesebb kül- és belpolitikai kérdések színvonalán folyton megtartsa. Nem vágtunk bele a nagyszabású politika mezejébe, elégnek tartottuk, ha Irányadó cikkeivel s a napi események registrálásával rámutathattunk a politikai élet főbb vonásaira. Fő gondot fordítottunk a megyei ólet érdekeire. Úgy a közigazgatás, törvényhatóság, mint általában a társadalmi élet egyéb mozzanatait éber figyelemmel kisértük. Nem feledkeztünk meg a községekről, nem a népneveléa, a tanügy körébe eső nevezetesebb kérdésekről. Tárca és csarnok rovatunk megfelelt az olvasó igényeinek, azok változatossága mellett figyelmet fordítottunk az eredetiségre is s csupán absolut irodalmi becsű munkáknak adtunk helyet azokban. Vidéki levelezéseink feltárták a vidék szükségeit, nevezetesebb mozgalmait s nem zártunk aj tót a jogos panaszoknak vagy a célszerű inditvá’ nyolc megvitatásának. A különfélék rovata a leglényegesebb orszá. gos híreken kívül főkép helyi érdekek szolgálatában állott. Szóval arra törekedtünk, hogy lapunk, mint politikai-társadalmi lap, az olvasó igényeit minden irányban kielégítse. Ez lesz főcélunk jövőre is. Lapunk pártfogói, t. előfizetőink, munkatársaink szives támogatása lehetővé fogja tenni, hogy fontos feladatunkat jövőre se hagyjuk megoldatlanul. Különös gondot fogunk főként fordítani a megyei viszonyokra, e végből a nevezetesebb kérdéseket tüzetes megvitatásban részesítjük, a hiányokra kimélet nélkül rámutatunk s azok orvoslását az illető közegektől sürgetni fogjuk. A fontosabb, község'eket érdeklő szabályrendeleteket, felsőbb, általános érdekli körözvónyeket lapunkban közzétesszük. A „NEMERE“ minden irányban hü orgánuma lesz a megyei életnek. Eukuresli, fővárosi és vidés! számos kitűnő munkatársaink közreműködésével törekvésünk le- end a fővárosi sajtó és az olvasó közönség azon elismerését, melylyel lapunk a legelső vidéki lapok közé soroztatott, ezutánra is minél inkább kiérdemelni. I. előfizetőink és t. munkatársaink'jóindulatú támogatását teljes bizalommal kéri jövőre is a „Hemere" szerkesztősége Előfizetési feltételek : Az újévben. Sepsi-Szentgyorgy, 1879 január ï. Boldog újévet ! hány ajak mondja ezt ma el hazánkban és a keresztyén világban ? Örömmel, jó Kivánatoktól áthatva sietünk szeretteinkhez, hogy az év első napján a következő napokra szeréncsekivánatainkat tolmácsoljuk. Így hozza ezt a tiszta, önzetlen emberi érzés. A diplomácia máskép köszö t; ~ a jelent tárja elibünk s a boldog újév hátterében politikus mosolylyal leplezi a haszonvágyat A. szedáni katasztrófáig III. Napóleon adta az újévi vezényszót s Európa lázasan várta kijelentéseit ; a sors változott: a franciák büszke császárja most idegen haza rideg földjében aluszsz* álmait, elragadván tőle a vezéri sze e- pet Bísmaick, a vasakaratu német kancellár kinek lángelméje sugallta diplomatikus nyilatkozatai ma egy világrész politikai iránytűjét igazgatják. 'Tőle várnék a politika újévi legfontosabb nyilatkozatát, melyből a jövőre következtetést vonhassunk. A táviró az idő rövidsége miatt lapunk bezártáig még nem hozta a kijelentéseket s mi csak annyit registrálhatunk, hogy a politikai láthatárt vészszel telt feliegek bor ipák, Európa harckész és aggódva lépünk az újév küszöbére : vájjon mi sorsot hoz drága nemzetünknek ? Pártos jelen, bizonytalan jövendő ; — ez a helyzet képe, melyből hogy kibontakozzunk, népünk Összetartása, nagyjaink legszentebb akarata és legnemesebb tettvágyára van szükség. Ki látni és a viszonyokat felfogni képes, az nem tagadhatja, hogy válpontcn állunk. Sokat kell tennünk es önmagunktól megtagadnunk, hogy a veszélyt elhárítsuk. A keleti kérdés damoklesi kard gyanánt függ fejünk felett s nincs senki, a ki megjó- so.ja, minő állami átalakulásokat vonhat maga nfán ! Oroszországnak tekintélyes hadserege áll nem messze hazánk határaitól. A beteg Törökországba lázas hírek jőnek Angolország kéA lefolyt esztendő pedig tanulságos volt. — Kétszer buktatták meg a minisztériumot, hogy kétszer állíthassák ismét lábra. Szélinek eresztették pénzügyünket s a deficitet még sem hordta el a szél. Okkupáltunk egy barátságos nemzetet nyájas puskaszóval s kifizettünk az önzetlen barátság- biztosítására 60 milliót. S most azt hisszük,hogy békén aíhatunk az északi medvétől. Hanem azért a külföld nincs megelégedve velünk. Nem csoda. Hisz a megelégedés úgyis csak eszményi fogalom, olyan valami, a mit a társadalom soha el nem érhet, mert hát az emberek nagy többsége folyvást panaszkodik ma is. Az elmúlt esztendőben ha valakine c üszkös volt a gabonája, szidta a bosnyák politikát; a kit • a szabó kiszabott a (pardon !) nadrágjából, az a po- i kolba küldte a dualismust; a kinek hasfájása volt, : az kétes politikának tartotta az Andrássyét s a ki végre kiadott pénze után nem kapta meg az esedékessé vá't 120" 0"Ot, az a monarchikus rendszernek határozott ellensége vala. Hogyan lehetne tehát megelégedésről szóla- L nunk ! Az 1878-ik esztendő nyomorúságai régi kele- ■ tüek. Visszavihetők azok ama végzetes paradicsomi jelenetre. Mikor ősatyánk és anyánk bőviben vol- , talc mindennek, mikor a paradicsomban volt nekik éneklő madaruk és gyümölcsük nagy sokasággal : . — akkor egy szál kígyó elégséges volt arra, hogy j ama históriai nevezetességű alma-katasztrófa beüssön s a megelégedést örök időkre száműzze az emberiség édenkertjéböl. Épen ezért ne zúgolódjál kedves olvasóm arra ; a szegény „tavaly“-ra. Légy háládatös iránta, mert : megérdemli tőled, akármilyen rósz volt is hozzád. Л mi nertitr ezt az ui esztendőt illeti, emoli 1 1VÊ 50 kr. о írt — kr. C> frt — kr. 8 írt — kr. Nemere'-' kiadóján.— marczius .... jan--június ....................... ja n— december ..... Külföldre egész évre . Az előfizetési pénzek a hivatalának Poll á к Mór könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre kiilder dó'k ЦЦрГ* Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyomaltathatunk A „Nemere“ kiadó hivatal a Az uj esztendőben. Ha előre feltetted magadban kedves olvasóm, hogy itt az én földszinti lakásomban, melyet a szerkesztő számomra kijelölt, — itt a fekete vonal alatt, elegikus hangulatban fogsz engem találni ; ha azt hiszed, hogy a tárcaírók kérlelhetetlen világfájdalma ide is beszorult az én szerény lakásomba s ha azt gondolod, hogy én itt neked az ó és uj esztendő „volt és van“ ja, „múlt és jövő “-je, „eszmei végetlensége“ felett elmélkedem s meg borzongatom hátadat „az alkonyuló esztendő utolsó sóhajtásával“, a „sirjába temetkezett hosszú év kínos fájdalmaival“, mint a hogy ezt minden újság részletes pontossággal veled elkövetni múlhatatlan kötelességének tartja: mondom, ha te ilyen feltevésekkel fogtál e sorok olvasásához, — hát akkor te szörnyen csalódtál. Sokkal kegyeletesebb érzés lakozik én bennem, sokkal inkább tisztelem én a te ó és újévi gondolataidat, — minthogy én találgatni merném azokat. Én rideg számoló vagyok. A helyett, hogy azt mondanám neked: „ima, az enyészet örök sirjába, a feledés mély üregébe egy esztendő van behantolva“ — kiszámítom, fogy nem egy esztendő, hanem 31.536,000, vagyis har- niincegymillióötszázliarminchatezer másodperc csepegett be egymásután az örök enyészet tengerébe. Mikor a legutolsó másodperc: is beleömlött a en gerbe, akkor az óra kalapácsa felemeli fejét s dkoppantja a tizenkettőt. Az utolsó ütésnél az esztendő „pasz-volátot“ mond s szörnyet hal. Nem készült a halálhoz előre sokat jelentő haldokló csuklásokkal, nem asszott sárgára, mint a szűrt viasz, a hogy ez л haldoklás- mű bevett szokás szerint történni szokott, — nem állták körül ágyát a kanonokok szentelt gyertyákká roeg olajos vatákkal: hanem olyan ifjan, mint a hogy születetett, olyan gyermekészszel s vén cy- nismussal, mint azt az időtől megvárni lehet, az utolsó órakoppanásra fal felé fordult és meghalt. Halálát mindenki leste és senki sem várta, halálában semmi poezis nem volt, [egyszerűen, sután, a mint született, ki is múlt. Abban a pillanatban világra jött egy másik csecsemő : az 1870-ik esztendő. Nem akadt még egy ember, sem itt a kontinensen, sem Kolumbus világrészén, a ki elleshette volna az időt, a mikor az egyik meghalt s a másik született : egy pillanatban történik mind a kettő. Mikor a temetés és a keresztelés megtörtént, mi is kezdünk okosan gondolkozni. Megvénültünk, szörnyen megvénültünk. Har- mincegymillió ötszázharminchat ezer másodperccel lettünk idősebbek ! Ezek a számok azt mutatják, hogy ugyanannyival szegényedtünk, annyi a deficitünk az életre szánt idökészlet kincstárából. Es ezt a deficitet egyetlen fináncminiszter se tudja helyreütni soha. A sok deficitből, melylyel minket az elmúlt év megajándékozott, fekete hajunknak, zöld reményünknek és rózsaszínű kedvűinknek is kijutott. Az ezüst, a mely az elmúlt esztendőben any- nyira kerülte zsebeinket, befutotta hajunkat s az alóla kikerült arany tanácsok árkelete csekély lett a világ börzéjén. Egy pipadohányt sem ad érte senki.
