Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-02-21 / 15. szám

58

a szászok társas — jobban clique-es — életében, szóval szívélyes, társas, collegiális jellemüknél fogva ellenszenvvel viseltetnek azon osztály iránt, mely ellen mi is küzdünk.

Ha most meggondoljuk, (mit a ,.Kr. Z.“ sem czá- fbl meg) hogy hadseregünk általánosan miveit és kép zett, ember és világismerü egyénekből álló tiszti kara a helyi viszonyokra nézve teljesen elfogulatlan és a priori részrehajlatlan és partnélküli, sőt német szellemének túlsúlyánál fogva tulajdonképen a városi szásznémet elemre volna inkább utasítva — situationk jellemzésére nagy fontosságú tény az, hogy derék vitéz uraink idegenkednek az idegenkedöktől és testvériesülnek a testvériesültekkel. Ezt az érdekes tárgyat, — melynek fejtegetésére a „K. Z.“ által éreztük magunkat kihiva — a helyzet illustrálására tovább folytathatnék, de már ennyi is, bevalljuk, egy kis kimélytelenség volt az érintett testület iránt.

A 27. sz. „Kr. Z.“ minket illető sértegető és kihívó nyilatkozatára lesz alkalmunk egy adag hüvösi- tővel szolgálni.

Országgyűlés.

A képviselőház ülése február 15-én.

A beadott kérvények között egyik Macellariu Illés képviselőre vonatkozott, a ki mai napig sem adta be megbízó levelét. Azután a közlekedési minisztérium költségvetése tárgyaltatott folytatólagosan. A kamat biztosítéki számvevőszéknél Irányi azt kérdezte a minisztertől, hogy miután ezen hivatal a maga teendőit a személyzet elégtelensége miatt nem végezheti, miért nem indítványozza szaporítását? A minizzter arra azt felelte, hogy mikor a költségvetést összeállította, a szaporításról még nem volt meggyőződve. Tisza Kálmán csodálkozását fejezi ki azon, hogy miképen kérhet Irányi itt személy szaporítást, holott általában ellene nyilatkozott a hivatalok szaporításának.

A képviselőház ülése febr. 17-ikén.

A közmnnka és közlekedési minisztérium költség- vetésének rendkívüli fedezeténél felszólalt Helfy Ignácz, ellenvetéseire Tisza Lajos válaszolván, következett a köutakról szóló fejezet, a hol jelesül a n.-károly-csucsai ut kérdésénél több ellenzéki az ut kiépítése mellett szólalt fel, a melyre szánt költséget a pénzügyi bizottság elhalasztani kívánta addig, a mi g a várt úthálózati terv elő nem terjesztetik.

A képviselőház ülése február 18-án.

A mentelmi bizottság Szluha Benedek képviselő ellen a bűnvádi eljárás indithatására az engedelmet megadatni véli. Az indok a miért a szegszárdi törvényszék bűnvádi pert akar inditani Szluha Benedek balpárti képviselő «dien, egy beszéd, raelvet az a választás alkalmával tartott, s melyben a kir. ügyészség köz- csendháboritásra való izgatást látott.

A közlekedési miniszter költségvetésénél Horváth Gyula kérdésére : micsoda elvek szerint osztja ki a miniszter a törvényhatóságok között az utakra megszavazott átalányt? (300.000 frt.) a miniszter azt felelte, hogy oda szokta fordítani a segélyt, a hol arra legnagyobb szükség van.

Bukuresti levél.

Bukarest, 1873. febr. 16.

Az éjjel folyt le a „Hunnia“ és „Iparos magyar egylet“ közösön rendezett második bálja, a mely előre kifejezett reményünknek tökéletesen megfelelve, nagyon jól ütött ki. A „zöld fa“ vendéglőnek a magyar király és romániai fejedelem arcképeivel s magyar nemzeti és romániai lobogókkal fényesen diszitett tánezterme jól megtelt.

A férfiak közül most is számosán jelentek meg tiszta magyar öltözetben. Fájdalom, hogy a különben sok csínnal és Ízletesen öltözködött nők és hölgyek szép koszorújáról nem mondhatjuk el ugyanezt. Mivel az egész bálban egyetlenegy magyar öltönyü nő volt, a ki e nemzetiséghezi hü ragaszkodásért meg is érdemli, hogy nevét e lapok hasábjain méltányló elismerésünk kíséretében fölemlítsük. Ez nem más, mint az eredeti székely nő, Csáki Balázsáé született Fodor Agnes. Látják-e, kedves asszonyaim és hölgyeim, ezt önök is mindnyájan megtehették volna minden költség- szaporitás nélküli? Hisz’ mindnyájan uj köntöst állítottak ki e bálra ; még pedig olyat, a melynek e bál után soha semmi hasznát nem veszik! Avagy nem czélsze- rübb lett volna-e azon aranyokon oly magyar öltözéket állítani elő, a melyben ezután is többször díszeleghetnének? Mi, — ha az önök férjének vagy atyjának volnánk, — a jövő fársáng kezdetén azt mondanók önöknek; „Nó feleség! vagy leányom! tavaly a három magyar bálra készítettél (mert — persze — az életrevaló magyar nő és hölgy ezt Románia fővárosában, a kényelmesen élő és fényűző Bukurestben is maga csinálja,1 nem csináltatja), három rend ruhát, aminek ma még foszlányai sincsenek meg. Azon három rend ruhád ürítette erszényemet 9 vagy 12 aranynyal. Az idén legyünk eszélyesebbek ! Most adok én neked félannyit, mint a mennyit tavaly sárba dobtál ; de azon föltét alatt hogy abból állíts magadnak egy tisztességes magyar ruhát, a melyben ne csak a jövő fársáng minden báljai- j ba, hanem minden ünnepélyes alkalommal megjelenhes- ' sél. Ebben nekem is hasznom van, s neked is. Nekem az, hogy fele megmarad annak, a mit tavaly és azelőtt a báli ruhák megettek; neked az, hogy ruhatárad sza- parodott egy értékes, állandó és díszes nemzeti öltözékkel, s aztán minden bálba elmehetsz minden ujabbi egyezkedésünk nélkül.“ — Erre pedig ha önök, asszonyaim és hölgyeim, azt felelendnék : „Helyes, jól van, rá állunk örömest ! és mindazt, aki egy egész fársáng minden báljaiba nem ugyanazon öltözékben jelenik meg, vesztegetőnek nyilvánítjuk:“ akkor én, kedves szépeim meghajtom önök előtt tisztelettel, s csókolom kezeiket. — Vederemo. —

De visszatérek a báli tudósításra. — A rend most is igen szép volt, és egy percig sem zavartatott meg. Ezen bált is megtisztelte megjelenése és abbani teljes mértékű részvéte által a magyar-osztrák konzuiság részéről alkonzul ngs Karabecz ur, még pedig nem egyedül, hanem több.konzulsági hivatalnok urak kíséretében, — mindamellett is, hogy ugyanezen östve hivatalos lévén, megjelent a „lövész-egylet“ báljában is, s onnan átjött aztán a miénkbe. Ezen bált is még a Bunkó jeles magyar zenekara lelkesítette tánezra, — most is ki világos viradtig.

De már e hó 18-án indul e jeles zenekar hazafelé, s legelőbb a brassói, azután a háromszéki közönséget fogja szabatos és kellemes zenéjével élvezetben részesíteni. Előre is ajánljuk e jóravaló zenekart ha zánkfiai pártfogásába! r. 1. —

A székely történet pálya-dij-alapjának mibenállása.

(Ötödik közlemény.)

Még el sem küldöttem volt a negyedik köz leményt ma egy hete az erdély-részi lapokhoz, melyben óhajtásomét fejeztem ki az iránt: vajha Székely véreink meghallgatnák jó szándékú szavamat, megindit- ná leiköket a Kolozsvár által ádott szép példa ! az aznapi posta már számos örvendező, buzdító levelet hozott kezeimbe, onnan és a vármegyékről, melyek nagyobb részében nagybecsű adományok voltak zárva az elülirt czélra, a melyekről ime nyilvánosan számot adok.

Legelső volt Soltész Nagy János urnák Ala- ruorról február 6-án irt lelkes, velős rövid levele, melyben üdvözli az eszmét, a székely történet megírását országos irodalmi szükségnek mondja, minden jó honfinak meleg pártfogásába ajánlja, s maga 5 forinttal nyitván meg egy ivet, beküldötte a következő adományokat t. i. Gál Ferencz ur adott 2 frt. Lang Nándor 1 frt. Barabás Norbert 1 frt. Szabó Károly 1 frt. Balassa Bálint

1 frt. Fejér Alajos 1 irt. Kóré Ferencz 1 frt. Szombatin László 1 frt. Tuzson Gyárfás 1 frt. együtt 15 frt.

Második volt Dr. Szom bath y Ignácz urnák az „Udvarhely“ érdemes szerkesztőjének február 5-én irt kisded levele, melylyel beküldi saját adományát 5 frt., továbbá Tibád Antaltól egy kir. arany értékében 5 frt. 18 krt., Homród-városfalvi Bedő Sándortól egy 10 frankos arany értékében 4 frt. 33 krt., Dr. Fejérvári Lajostól 2 frt. Szakáts Károlyiéi 2 frt. együtt 18 frt. 51 krt.

Harmadik volt a Gyergyó-Szent-Miklóson székelő m. kir. törvényszék elnöke Sándor István ur Yl-ik gymnasiumot járó derék fia Jenő, a ki meghatott szívvel adta elé, hogy édes atyja mint székely, a székely nemzet története megírására szánt alap javára hivatali körében egy ivet indítván meg, arra legelébb maga irt alá, s azt valamint társainak adományát általa beküldötte, kívánva üdvözlete mellett, az eszmének mihamarabb valósulát; a beküldött jegyzékben a következő hazafiui adományok voltak : a gyűjtő adott egy császári királyi aranyat. Geréb Kálmán 2 frt. Csányi Ferencz

2 frt. Kedves Tamás 2 frt. Gereöffy Ferencz 50 krt. Orel Máté 1 frt. Lázár Menyhért 2 frt. Csíki Dénes 1 frt. Csányi István 30 krt. Tiltscher Ede 1 frt. Szász Ignácz 1 frt. Gáál István 1 frt. Benedek István 1 frt. Györfi Dénes 1 frt. Biró Ferencz 30 krt. Péter Lajos 1 frt. Bokos Endre 50 kr. Nagy Tamás 50 kr. Déér Yenczel 50 kr. Bereczk Antal 30 kr. együtt 1 aranyat (börzei értékben 5 frt. 18 kr.) és 18 forintot s 90 krt.

Ugyanezen buzgó hazafi más nap beküldötte pótlólag Dr. Rákosi Béla adományát 1 frt., tehát együtt 25 frt.

8 krt.

Negyedik volt ismét Dr. Szombathy Ignácz ur. a ki február 10-ki utalványlevéllel beküldötte azon összeget, melyet nála a nemes lelkű és a közügyek iránt fogékony érzelmű Lakatos Jánosné született Pintye Lina úrnő tett le, mint az általa a Székely történeti pályád ij- alap javára Székely-Udvar- helyen rendezett tánezos mulatság tiszta jövedelmét, melyhez jegyeiknek 40 kr. helyett 1 írttal kiváltása által, tehát felülfizetésekkel járultak: Bartha Miklós, Kovács Jánosné, Móricz Gyula, b. Orbán Balázs, Sebesi Ákos, Szabó István, Szentkirályi Árpád, Szombathy Ig- náczné, Szöts Mártonné, Steinburg Ottoné, Ugrón Lá- zárné, Ugrón Gábor, Ugvai Anna és Valencik Ferenezné (1 frt. 40 kral) együtt 42 oszt. ért. forint. És igy az anyaszék anyavárosából máig 60 frt. és 51 kr. jött be a kitűzve lévő czélra.

Nem veszik talán rósz néven férfitársaim, ha Udvarhely város e nemes hölgyeinek mély hálámat kiválóan kifejezem azért, hogy a nemzeti czélra időtöltést rendeztek. Aláírási ivemen a székekből ők az elsők, kik az eszme pártolását oly nyomatékoson tanusiták. Midőn majd a czélt teljesen elérve, a gyűjtést bevégezzük, az ország Múzeumába teszem le gyűjtő-ivemet, mint a magyar irodalom-történet nagybecsű emlékét, s oktatólag beszélő tanúbizonyságát annak: kik pártolták ez időben a pártolásra oly igen méltó nemzeti és hazai ügyet! akkor a sok tudós komor férfi neve között úgy fognak diszleni e szintén lelkesülő és áldozó hölgyek nevei, mint az élet hétköz napjai rendében az ünnep, próza között egy-egy isteni szonett, nemes érczek között a szinarany! Kétszeres üdv azért nektek Udvarhelyváros derék hölgyei!

Helyben Kolozsvárit gyűjtő-ivemen aláírtak a hét folytán : Zsigmond Elek 1 frt. Dr. Fischer Lajos 2 frt Horváth Sándor 1 aranyat, Antal Mihály 1 frt. Mák Ferencz 1 frt. Kovásznai G. József 1 frt. IstvánfFy Pál 1 frt. Jánosi 1 aranyat, Szentgyörgyi 50 kr. Wégh József 2 frt. Rucska János 2 frt. dr. Kanitz Ágost 1 aranyat, dr. Meltzl Hugo egy tallért, Bartha János 1 frt. Finály Henrik 5 frt.

Február 7-ki közleményem szerint, azon nap takarékpénztárba téve volt 407 frt. 66 kr. a folyó héten írtak alá és fizettek vidéken és Kolozvártt, az aranyat 5 frt. 18. kr. a tallért 2 frt. 22 kr. számítva 127 frt. 64 kr. ; a korábbi aláíróktól fizetett be egy ős honidból eltávozott Székely 15 forintot, a másik egy arany értékében 5 frt. 18 kr. a harmadik 2 fr., negyedik 1 fr. együtt 23 forint 18 kr. tehát uj gyűjtésből és hátralékból egyenbejött 150 frt. 85 kr. a mit ma takarék- pénztárba tettem; és igy mátólkezdve kamatozik 558 frt. 51 kr. nemfizetödött be a heti aláírásból 3 frt. 1 arany vagy is ennek értékét 5 frt. 18 kr. számítva 8 frt. 18 kr. A korábbi 510 írt. 28 kr. aláirt és nagyobbára befizetett összeghez adva már most az e héten aláirt és befizetett 127 frt. 67 kr. és az aláírással biztosított 8 frt 18 krt, a Székely pályadij-alap ma tesz: 646 frt. 13 kr. ; eddigelé nálam 117, vidéken 51, együtt 168 honfi és honleány irt alá.

Kolozsvárit, 1873. febr. 14.

JAKAB ELEK.

Székely leányárvaház.

Kézdl-Vàsàrhcly, 1873. február 12-én.

A felállitandó háromszéki székely leány-árvaház lé* tesitésében működő választmány sorshúzással összekötött tánczvigalmát f. hó 8-án megtartotta, még pedig szép sikerrel. Mindazok, kik nehány év óta tartott táncz- vigalmainkat látogatják, tanúbizonyságot tehetnek azon örvendetes körülményről, hogy ezek, csinosság és jüve- delmezés tekintetében, előnyösön kiállják a versenyt más, sokkal nagyobb városokéival, mert daczára hogy termünk oly kicsiny, mégis egyes tánczvigalmakból 2, 3 sőt 400 frton felülrugó tiszta jövedelmet vagyunk képesek felmutatni. így jelen tánczvigalmunk is 308 frt.

o. é. és 4 db. cs. arany tiszta jövedelmet hozott a Kéz- di-Vásárhelyt felállitandó árvaháznak, melyből 2 db aranyat ez intézet létesítéséért lelkesedő s mint elnök oly sokat fáradozó báró Szentkereszty Stefanie ő nga, 1 darabot a szintén lelkesen buzgolkodó alelnök Hankó Lászlóné úrasszony és ldbot két belépti-jegyért zágoni Biró Gyula ur voltak szívesek adni, nem különben zágoni tiszteletes Demeter Sámuel ur az ottani nő-egylet tagjai részéről adott be 5 irtot o. é.

Azonban nagy az érdem mely illeti azon úrnőket is, kik ezen tánczvigalom rendezésében oly lelkesen — s mint az eredmény megmutatta, oly sikerdusan működtek. A két alelnök : Pócsa Jánosné ő nga — ki szi-