Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-03-07 / 19. szám

74

határozott föllépésének. Sepsi - Szent'-György melegen vette ez ügyet — írja hozzám irt becses levelében a tisztelt főispán ur — a városon gyűjtésre bizottság alakult, a majorsági pénztárból szép összeg szavaztatott meg, a ezélhoz illő eredmény remélhető; igéri, hogy saját áldozatát is a gyüjtelékekhez csatolva rövid időn oly tudósítást küld hozzám, a mi Háromszék székelysé- géhez méltó lesz.“ Egy későbbi levélben ismét örömmel tudatja, hogy a székely nemzet Története pálya - díj-ügye mindenfelé pártolásban részesül, a székelyudvarhelyi polgármester gyűjtő ivet indított el, Háromszék alispánjával egyet értve a nemzeti ügynek többeket megnyertek, ivek járnak szét, fényes eredmény remélhető.“

Kézdi-Vásárhelyről Székely János ev. ref. lelkész és buzgó székely hazánkfia szintén mély érdekeltséget tanúsító levelében írja hozzám: „hogy körükben a nemzeti ügy átalános részvétet keltett, a városi közgyűlés ; a majorsági pénztárból tetemes összeget szavazott meg, a gyűjtésre három tagú bizottság lön kiküldve; tisztelt tudósítónk egy pár száz forintot csak saját városukból

remél. Idvezelve az eszmét, szerencsélteti a kezdetné-1

7 f I

nyezőket és a nemes szivü s áldozatra kész kolozsvá- : riakat, kik valóban mindenütt megmutatják, hogy az ! erdélyrészi magyarságnak szemfénye, szive gyökere ; ; örömmel és remények közt néznek — igy végződik a | kedves levél — a czélérés és teljes diadal elé!

Nagy Imre ur Csik-Szeredából gyűjtő ivet kér, hogy kötelmét leróhassa, Jakabházi Zsigmond ur Udvarhelyszék alsó vidékéről írja, hogy ivén 25 aláíró és fizető van, József-napra még annyit gyűjt s akkor beküldi; ivén — úgymond — az a nevezetes van, hogy egy maros-vásárhelyi név is eléfordul. Valóban ez nevezetes, mert a mint a tisztelt olvasó-közönség tudja, onnan jeddigelő csak az „Erdély“ szerkesztősége küldötte be hozzám adományát.

Az anyaországban a „Hon“ tisztelt szerkesztősége

eleinte buzgón vette az indítványt, irta, hogy körében gyűjtés foly, de az eredményről nyilvánosságra semmi részlet nem jutott. A „Pesti Napló“ tisztelt szerkesztője febr. 19-ki 41-ik számában melegen ajánlta fel j lapját a gyűjtés közegéül, maga aláirt 5 aranyat, gr. I Péchy Manó követte 10 írttal, Cséry Lajos 5 írttal, a febr. 23-ki 45-ik számban gr. Széchenyi Béla is 20 ftot adott e czélra, gyűlt együtt 35 írt, 5 arany s a szerkesztőség a közhasznú czélt ismételve melegen ajánlta tekintélyes lapja tekintélyes közönségének figyelmébe.

Nem kívánva közléseimmel terhelni némelyeket, a múlt héten nem tettem közzé semmit, de kifelé munkásságomat folytattam; felszólítást küldöttem M.-Vásár- j hely, Csik-Szereda, Székely-Udvarhely, S.-Szt.-György, К.-Vásárhely polgármestereihez; felkértem nyílt hírlapi czikkben az öt székely fő király b irót, a tiszti karokat és bizottmányokat, Írtam a háromszéki városok főispánjához, gyüjtöivek átvételére kértem fel Móricz István, Marosi Gergely, Jakabházi Zsigmond, Nagy Imre, Becskor Mihály barátimat, úgy Endes Gábor és gr. Lázár ' Miklós urakat, utóbbit a helybeli nagy Casino tisztelt I tagjainak bemutatása végett; levelet írtam minden er-1 délyi lapba, vagy azok szerkesztőihez, a Pesti Naplóba, j nagy tekintély ű székely és magyar urakhoz, kiknek nevét elhallgatnom a tisztelet parancsolja, a gyüjtöivet bírók nevét azért kelle kifejeznem, nehogy (a mit megtörténni láttunk) megbízatás nélkül, visszaélőleg valaki a közönséget terhelje s az ügyet compromittálja. Szóval egyéni belátásomhoz képest, mint magános, az eszme elterjesztésére és népszerűvé tételére a lehetőt megtettem. —

Gyűjtő-ivem sem hevert. Utóbbi közleményem óta aláírtak arra: Szabó Ferellcz, nyugalmazott főhadnagy ur, a tisztes aggférfi, 20 forintot; örömmel várja —! mondá nekem — s kéri az istent, hogy kedves székely j nemzete történetét megírva lássa, Nemes József 2 frt.,s hasonló nyilatkozatot adott, Dobos Lajos Belényes vi-j dékröl itt átutazó derék római katholikus papnövendék i 1 frt., Boldizsár Ferencz 5 frt., Kozma István 3 frt., Simó Ferencz 50 krt., Tamási Sándor 5 frt., Martin Lajos 1 aranyat, Abt Antal 5 frt., Bedő Dániel 1 frt., Zilahi Kiss Elek 5 frt., Ileigel József 2 frt., Felméri Lajos 2 frt., valaki 1 frt., Balázs Károly 1 frt., Eperjesi László 1 frt., Gyergyai Ferencz 1 frt., Cilii Alajos 1 frt., Varga Dániel 1 frt., iíj. Filker Elek 1 frt., Móricz István gyűjtő-ivén Macsedonffy Papp Vincze 3 frt,

A múlt és ezen héten tehát bejött készpénzben (egy derék hazánkfia korábbi egy arany ígéretét teljesítvén, s annak börzei értékét 5 frt. 18 kr.-ba szárnit- ván fel) valamint az úrbéri papír értékét is oda számítván , együtt 82 írt. és 38 kr. fizetetlen maradt a héti adományból egy arany (értéke 5 frt. 18 kr.) a bankó pénzbeli adománynyal együtt 38 frt. 68 kr.

A takarék-pénztárba létem alatt érkezett oda a b. Jósika Lajos ő nagyméltósága Zentetelkí tisztjétől, t.

I

I

Csató János úrtól 37 frt. 50 kr. küldeménye, melyet húshagyó estéjén nála volt barátságos vacsora alkalmával barátai s később azon vidéki lelkes ügy barátok tettek össze; e szerént: Máthé János adott 5 irtot,

Csató János 5 irtot, Balasy Imre 1 irtot, Ágh Ferenez 5 irtot, Teledgi Károly 1 frtot, Gracza Gürgy ügyvéd

3 frtot, Lázár György 2 frtot, Balázs Lajos 2 frtot, Hilibi Gáál Aron 1 frtot, k.-polyáni Szántó Mihály 1 frtot, Dajbukát Salamon 1 frtot, Királyi József 50 krt, Hoitzer Vilmos 1 frtot, Páskuj Márton 50 krt, Török Sándor 50 krt, Gitye György 50 krt, Sándor Pál 3 frtot, Fornett János 1 frtot, Horváth Zsigmond 1 frtot, Filesz 60 krt, Sebe Sámuel 2 frtot. Ez összeget is azonnal takarék-pénztárba tettem.

Az ötödik közleményben kimutatott s valósággal bejött 558 frt. 51 krhoz adván a mai nap két ízben takarék-pénztárba tett 119 frt. és 88 kr. összeget, a kitűzött czélra mától kezdve kamatoz 678 frt. és 39 kr.

A múltkor kimutatott összes gyűjtési eredményhez t. i. 646 frt. 13 krhoz adva már most (a régi hátralékból befizetett 5 frt. 18 kr. leszámításával) az újonnan gyűjtött és tényleg befizetett 119 frt. 88 krt, valamint a be nem fizetett, de ivemen beírva levő 38 frt. 68 krt is, az egész székely-pályadij-alap ma tesz 804 frt. 69 krt, mely összeghez a Kézdi-Vásárhelyen, S.-Szt.-Györgyön, a „Pesti Napló“ Szerkesztőségénél, és Jakabházi Zsigmond urnái levő, de még be nem küldött ígéretek és fizetések hozzáadva nincsenek.

Fogadják hálás köszünetemet székely nemzeti ügyünk pártra és személyre nem néző s érette fáradságot és áldozatot nem sajnáló minden barátai.

Kolozsvárit, február 28-án 1873.

J Ali AB ELEK.

Hetedik közlemény a székely pálya-díj alapról.

Egy kitűnő helyről érkezett nagy értékű küldemény azon kellemes kötelességet szabja elém, hogy nem várva be a hét végét, perczig sem hevertetve a pénzt, azt azonnal a takarék-pénztárba tegyem, s róla az illetőket mint a közönséget nyilvános számadás képen értesítsem. Nagy méltóságú Fogarasi Mihály erdélyi róm. kath. püspök ur buzdító levele kíséretében maga és a fejérvári káptalani tanács tisztelt tagjai nevében 100 frtot küldött be a Székely pályadíj-alap gyarapítására azon nyilatkozattal, hogy a Székely Történet megírására törekvést egy igen nemes czélnak látják, s helyeslésük és örömük tanúsítása végett ahoz tettleg járulni kívánnak azon óhajtással, hogy a szép kezdeménynek mihamarabb megfelelő óhajtott eredménye legyen. Az aláirt részletes adományok következők : Püspök ö nagyméltósága adott 50 frtot, Ráduly János 10 frt., Andrássy István 10 frt., Hubácsek Ádám 6 írt., Barts Ferencz 6 írt., Nagy Imre 10 frt., Reinisch Lajos 6 frt., Веке Antal 1 frt., Gergely Ignácz 1 frt., együtt tehát 100 irtot. Ugyanez alkalommal Kolozsvárott gyűjtő ivemre írattak alá és fizettek Demeter Károly 1 aranyat, azon nyilatkozattal, hogy hetek óta tartogatja magánál a szép czél elősegítésére szánt e kis áldozatot, Kovács János adott 1 frt., Sárkány Ferencz 1 írt., Salamon Antal 1 írt., Akoncz János 1 frt., az aranyat 5 frt. 18 krba számítva, a mai nap takarék-pénztárba tettem 109 frt. 18 krt., mit a korábban bétett s közelebbről kimutatott 678 frt. 39 krhoz adva, a Székely történet javái-a kamatoz 787 frt. 57 kr. A február 28-án kimutatott egész összeghez u. m. a 804 frt. 69 krhoz adva, a ma bétett 109 frt. 18 krt., az összes Székely pályadij-alap tesz 913 frt. 87 krt.

Az elöl említettek ügypártolásáért szives köszöne- temet nyilvánítom, azokat pedig, a kik a római katholikus papság haza- és közügy szeretetét olykor igazta- lanul birálgatni, sőt kétségbe is vonni szokták, kérem tisztelettel az elébbi kétségtelenül hazafias és valódi közügy-szeretetet tanúsító tény szives tudomásul vételére.

Kolozsvárott, márcz. 4-én 1873.

JAKAB ELEK.

Országgyűlés.

A képviselőház ülése márczius 3-án.

Májthényi indítványt tett az egyházak segélyezésének a rendkívüli rovatban hagyása iránt. A ház e javaslatot elvetette. Következtek ezután a rendkívüli költségvetés tételei, melyeknél a pénzügyi bizottság sokat törlött. A ház nem lévén határozatképes, kényeiden volt a két utolsó tételt holnapra halasztani. Az ülésnek egész menete nagyon zavaros volt.

A képviselőház ülése márczins 4-én.

Az igazság ügyi miniszter elmondotta mi történt eddigelé az igazságszolgáltatás szervezése körül s mit

szándékozik ezentúl tenni a kormány. Maga a joboldal szónoka Tost Gyula megrótta a mulasztásokat, különösen azt, hogyr sem a büntető, sem a polgári törvény- könyv el nem készült. Ez utóbbira a helyett, hogy eredetit teremtsünk, vegyünk által valamely létezőt, azt a mi viszonyainkhoz idomítva. Ez ellen kelt ki Hoffmann Pál s Tisza Kálmán is mivel receptioalatt az osztrák polgári törvénykönyv átültetését látszanak érteni.

Hoffmann után Lázár Adám szólott, tárgyalva a mostani igazságszolgáltatás tökéletlenségét igy I)ulövi cs Ernő is és végre Tisza Kálmán, inditváuyt is terjesztvén elő azon kérdésre, hogyan lehetne az apróbb ügyeknek a járásbíróságoktól elvétele s közigazgatási hatóságok elé utasítása által az igazságszolgáltatást gyorsabbá és olcsóbbá tenni.

A képviselőház ülése márczius 5-én.

Az igazságügyiminiszteri költségvetés részletes tárgyalása gyorsan íolyt le. A honvédelmi minisztérium költségvetésénél az első szónok Várady Gábor volt, a ki is számos hiánynak elsorolása után, melyek a honvédségnél léteznek, határozati javaslatot nyújtott be a ! végett, hogy 1848—9-diki rokkant honvédek valamint I özvegymik és árváik ellátására 400,000 frt. szavaztas- ; sék meg.

Utána b. Vécsey József a honvédek oktatását i hozta szóba, Tisza László némely létező hiányokat jelzett. Végre Patrubány Gergely a honvédség kedvezöt- j len egészségi állapotára hívta fel a ház és a kormány ! figyelmét.

V i (I é k.

Községi-e vagy felekezeti?

Barátós 1873. márczius 4.

Mindjárt három éve lesz, hogy Barátosan az evan- i gelico-reformált felekezeti iskola községivé nyilvánitta- j tott. Az elöljáróság be is rendezte legelső notabilitá- 1 sunk kitétele szerint abba a szerencsétlen sorsú épületbe, mely (őszi időben a harangozó számára) disznó-tök j (takarmány-tök) raktárul szolgál.“

A felekezeti vagy is leány iskola tanterme a fiákéhoz képest palota; persze ez sem czélszcrü s tehát ! nem is törvényszerű: mivel a törvény a czélszerüség- I ben találja lét okát. A felekezet vagyoni ereje oly fogyatkozott, hogy iskolájának ezen második részét is kénytelen volt község-elöljárósági felszólitás után a községnek most októberben átengedni, de ezt oly feltétel mellett tette, hogy ha a község alkalmasabb és iskolai bútorokkal berendezettebb tanszobáról nem gondoskodik — iskoláját vissza kebelezi.

így conditionaliter a leány iskola is községi jelleget kezdett viselni. Az iskolaszék egy második rendes községi tanítóságra jó eleve pályázatot hirdetett volt a „Nemere“ és „Néptanítók Lapja“ hirdetési rovatában 300 frt. és alkalmas lakás Ígérete mellett. Persze az az alkalmas lakás a holdban ha meg van, i de Barátosan nines, nem is volt. Ráadásul még pénz sincs, hanem van vétkes gazdálkodás szülte nagy adósság — elégületlenség. A tanítókat fizetni kellene, s nincs miből.

Szerencsére az uj tanítói állomásra egy idegen sem concurrált, csak egyedül az eddigi tanító, ki egyszersmind a jelzett egyháznál mester is; igy a kepéből tengeti népes családját.

A mesternek választáskor azt mondották : önnek nem adunk 300 frtot, mert ön a kepében tandíjt is kap. Hanem ha az ön részére czélba vett (300 frt.) államsegélyt megnyerjük, adunk 200 frtot; és a 100 forintot egyéb iskolai szükséglet fedezésére forditandjuk. Ha pedig az államsegélyt nem nyerjük meg, úgy saját kcbli pénztárunkból fizetünk 150 frtot s egyebet semmit.

A mester erre igy felelt: En mint mester elismerem, hogy conventiomnál fogva ezután is köteles vagyok tanitni, de csak felekezeti iskolát, községit nem. A törvény rendes tanítói fizetésül 300 frt. minimumát határozott, én ennyire pályáztam, s ha megnyerik az államsegélyt, azt más czimen elkölteni nem lehet, mint a mire utalványozva lesz. Én pedig lelkiismeretesen csak annyi fizetésről állíthatom ki a nyugtát, a mennyit tényleg fizetnek. Egyébiránt ez a választási eljárás sem helyes, mert az iskolatanácsnak egy küldötte sem elnököl. — Kérem tehát a tanfelügyelőségtöi kérjenek egy elnököt, úgy a község Ígéretét, feltételét elfogadom.

Ez a lemondás-szerű nyilatkozat nincs jegyzőkönyvre téve ; szabályosabb választásról senki sem gondoskodott; de a 200 frt. esetleg a 150 frt. fölött váltott szócsere kölcsönös egyezség jellegét öltötte magára : s mint „határozat“ az iskolaszék jegyzőkönyvén tündököl; egyéb szerződés vagy tanitói dijlevél nincs.

Eljött az iskolai év s a szegény mester az addigi j felekezeti iskola szobában az oda rendelt leánykákat