Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-02-28 / 17. szám
GT áldozat mellett is életbe léptették, a legszebb tanujelé adták annak, hogy „a népet felemelni kell"*, a mihe: körülményeinkhez mérten, hogy azonnal hozzá fogtak méltó elismerést érdemel. A közegnek, vidékünk tan felügyelőjének lelkes, hazafias szelleme bátoritá itt ; vállalkozó tanítókat legszebb kötelmük teljesítésére Dicséret az elsőé, hála az utóbbiaké. S végül, hogy ki egészítsem mit fennebb mondtam, ki ne hajolna szere tettel azok felé, kik a szép, igaz és jóért szorgalmasai dolgoznak? Pedig városunk 221 polgára és polgárnöj: az estvéli órákban ily formán dolgozott. Öt osztályban — négy magyar, egy román — voltak a tanítványok elhelyezve öt tanító vezetése alatt Az öt osztály Góga másodtanfelügyelő, Mayer országos ügyvéd, Dr. Otrobán, Molnár ref. lelkész és Lázárit: tanf. tollnok urak elnöklete alatt, csaknem egy időbér kezdte meg próbatételét, mely 10 negyed órai tartami alatt szép eredményről győzött meg. Az előadók neve Csia István, Török Sándor, Biró Sándor, Binder Ottc tanító urak, kik közül B. S. betegsége miatt távol lévén helyette a „Nemere“ érdemes szerkesztője volt szi vés kérdezni a felnőtteket az illető tantárgyakból Az irás-olvasáson kivid még hat tantárgy volt előadva a felnőtteknek. — Vizsga alatt mint gondos kertész virágai között, ugv jelent meg a tanfelügyelő ur az ősz tályokban, mindenütt életet, bátorságot öntve a felelőkbe úgy mint a kérdezőkbe s mindenütt elismerését érdemelve ki a számosán összegyűlt vendégeknak. Ezek közötl láttuk Rœdiger honvéd-százados urat, ki jó részt mini a zászló-alj küldöttje is jelent meg az esti oktatásban résztvett honvédekért. Láttuk még Kenyeres államügyész urat, Vasady F., Varga A., Szőcs, Kovács s több lelkes honpolgár urakat, kiknek a vizsgám megjelenésűk, mig egyfelől elismerést érdemel, addig bizonysága annak, hogy a felnőttek oktatasa Brassóban lelkes pártolásban részesült. (Félreértés kikerülése okából megjegyzem, hogy a lelkes pártolás nem anyagi, hanem szellemi, s hogy nem a városi képviseletet illeti, mely, a mint tudjuk, összedugott, üres kézzel szolgált a pártolását kérő előadóknak.) Hogy hosszú s igy se a t. szerkesztő urnák, se az olvasó közönségnek unalmas ne legyek, sietek bevégezni közlendőimet. Másnap február 23-án d. u. Va 4-kor a felnőttek oktatása ünnepélyesen záratott be. A rom. kath. iskola rajz-terme igenis tágas; de azért zsúfolásig telve volt. Mint legfőbb személyeket láttuk mlgs. Möller Ede apát esp. és pleb. urat — ki a tanfolyamra hazafiui kebellel engedte át a k. főelemi tanoda tantermeit — és ngos. Réthi Lajos kir. tanácsos és tanfelügyelő urat — egymás mellett. A halottaiból újra támadt magyar polgári dalárdát hallottuk szép reményekre jogosító hangon megszólalni Török S. vezetése alatt, (Hosszú eletet kívánunk neki !) Az ünnepély ezzel kezdetét vette. A felnőttek oktatása ezen órájának megörökítéséért emléklapok osztottak szét; a tanfolyamot hallgatók közül kettő szavalt s az egyik előadó Csia L, ékesen, csinos -be széddel számolt be a 3y2 havi működésről. Közbe közbe a dalárda szólt s az egész ünnepély annak volt élő kinyomata, hogy „haladunk!“ Illetve hallottuk a beszámolótól, hogy a magasabb tanfolyamot hallgató nők azon kéréssel járultak az előadó urakhoz, miszerént részökre még egy tanfolyamot nyitsanak — bár egy hóra. Szép, valóban szép, megdicséri magyar nőinket. Annak idejében megdicsérjük az előadó urakat is, kik a nők eme kérésének örömmel engedtek. . . . Leteszem toliamat, ügy vélem, hogy a költő nem épen álmodott, midőn azt mondá: „Magyarország nem volt, hanem lesz!“ Egy jelenvolt. V i (i 6 k. Karátos, 1873. febr. 25-én. Tekintetes szerkesztő ur! Valamely község miveltségi fokozatának legcsalhatatlanabb fokmérője: temetője, temploma, iskolája, szóval középületei s helyiségei. Irigylem, hogy Zajzon- ban, Bodolán, Arapatakon s több életre való községekben oly derék iskolákat emeltek. En azt akarom, hogy legyen a miénk is hires. Ezért rövidke levelem tárgyául felveszem három éves községi iskolánkat. Elölegesen bátor vagyok kijelenteni, hogy tanfelügyelőnk Antalfy Károly ur mindent elkövetett, hogy iskolánk üdvös lendületet nyerjen; de minden erélyes működése, minden törvényes parancsa sem tudta seru- pulosus jurisprudens elöljáróinkat vétkes lomhaságában meginditani. Ámde végre-valahára más idők járnak s más emberek dirigálnak. Es most menjünk az iskolába. Ez egy rozzant laház. Hajdan a rét. pap laka volt ! most a harangoz: residentiája és — a községi iskola tanterme. Hogy j hogy nem hát egyik nyáron valami incendiumféle felül a szegény ház tetejére s nagy dorombolás között ana lysalni kezdette a koromlepte zsendelyeket. Szerencsére holmi emberek közel voltak s egy pillanatra agyői öntözték a veres chemicust. A ház hátáról, oldaláré lehullott a sárbunda és oldalbordái : a boronák meztelei daczolnak a tél fagylaló lehelletével. A talp-boronál szétmállottak az idő morzsáié markában s most a „Ne ! mere“ szele a számtalan lyukon bébédugja hideg nyel : vét s úgy csufolkodik a benn tanuló gyermekekkel. Vai ugyan az iskolában fűtő s benne néha tűz, de az csal annyit használ itt, mint a búzába állított csóva a vere j bek ellen. Reászáll a veréb s úgy cseveg fölötte. Fü ! tőnk sipját az az kürtejét is meg-megrázza a szél úgy bészuszog rajta, mintha épen neki csinálták volm dudának. Ilyenkor a füst eszeveszetten rohan szerteszé a szobában, mint a verebek a kánya elöl a búzában ! Esős időben a gerendák és padlásdeszkák között imitt amott az ég könyüje is bepotyog. Még az ég is rosza Ságunkat kesergi. A hiúból lefolyó kormos esőcseppel oly művészi zsinoiű fényképeznek a faloldalára, hog^ én látva ez általam utólérhetlen rajzolatot, megszégyellen magam s nem rajzolok tovább. Tanfy. Külföld. Francziaországban a köztársasági kormány ! forma megerősödése hatalmas előmenetelt tett. A 30-a ! bizottság már hónapok óta kénye-kedve szerint bánt ; ; köztársaság elnökével. Thiers minden támadást békévé I tűrt és várta az események fejleményét s végre is i lett a helyzet ura. A jobboldaliak maguk elismerik ; köztársaság fentartásának szükségét. A monarchistál meghódítása azon körülménynek tulajdonítható, hogy a: orleanisták és legitimisták közt a fusió nem sikerült A dolgok a 30-as bizottság 19-ki ülésében vettek ob nevezetes fordulatot, mely Francziaország jövőjére nag’ befolyással leend. Dufaure igazságügyér következő javaslata fogad tatott el: „A nemzetgyűlés nem fog feloszlani, mig neu határozott. 1. A törvényhozó és végrehajtó hatalmai szervezése és átruházási módja iránt. 2. Egy másodil kamara alkotása és hatásköre iránt. 3. A választás törvény iránt.“ Az osztrák kormány nem akarván a lengyelek nek biztosítást nyújtani a már megállapított engedmé nyék valósítása iránt, a lengyel képviselők febr. 22-ér 23 szavazattal 12 ellen elhatározták, hogy a reichsrath ból kilépnek. Portoriccoban Spanyolország ellen lázadás ütött ki, mely azonban nem sikerült s már elnyomatott, A spanyol nemzetgyűlés újra szervezte a kormányt. Figueras, Pi-Margal, Salmeron Miklós és C'as- tellar maradtak; a cabinet többi tagjai: Acosta (hadügy), Futau (pénzügy), Orcyco tengernagy (tengerészet), Chav (közmunka) és Steim (gyarmatügy). A radikálisok beolvadtok a köztársasági pártba s a hadügyi és tengerészeti tárcza által vannak képviselve a cabi- netban ; a kormány programmja nem szenvedett változást; zavargásoktól tartanak; exaltált föderalisták több pontot megszállottak; a kormány kellő támogatásban részesül a katonaság által s rendelkezett a eshetőségre a mennyiben a fontosabb nyilvános épületeket megszál- latta. Burgos a katonaság parancsnokává Moriones pe dig Madrid general-kapitányává neveztetett. A búkuresti kamarának törvényjavaslatot terjesztett be a kormány politikai ügynökségek felállításáról Romában és Washingtonban, hogy ez által politikai és nemzetgazdászati összeköttetés létesülhessen Olaszországgal s Eszakamerikával ; a kamra elfogadta az indítványt, mely e javaslatokat sürgősnek nyilvánítja. — Berlinben a birodalmi gyűlés márcz. 10-en ül össze. F e ! h i V á s. A „Háromszéki protestáns fiok-egylet“ alapszabályainak IX. a) pontja értelmében folyó évi márazius hó 20-án S.-Szentgyórgyön, a városház nagy termében közgyűlés fog tartatni. Az egylet tagjait tiszteletteljesen hívjuk fel, hogy mentői számosabb proselitákkal vegyenek részt a közgyűlésen. A gyűlés tárgyai lesznek: a) Titkári jelentés, b) Pénztárnoki jelentés, c) Szervezeti-javaslat az alapszabályok H, a), b), c), d), e) pontjaira vonatkozólag (beadva az egylet al- elnökétől,) > d) Felolvasás Kisantal Sámuel által (akadály ozta, tása esetében — a titkár által), t e) Indítványok. A kerületi elnökök és titkárok ismételve felkéret- nek, hogy ezen közgyűlés előtt tartsanak kerületi gyü- 1 lést és működésükről tegyenek jelentést. 1| Ilyefalván, 1873. február 19-én. 1 R É V A Y LAJOS, : ' egyleti titkár. ; V <; gyes. (Óról Szapári Gyula) elfogadta a belügyminiszteri ■ tárczát. A kireveztetésére vonatkozó javaslat febr. 23. • terjesztetett ö felsége elé, a kineveztetés hivatalos köz- 5 zététele e hét folyamában várható. 1 (Zabolán) — tudósításunk szerént — nagy kortest kedés foly a jegyzőségi pályázat ügyében. B. és K. urak • minden eszközt felhasználnak, hogy a többséget nieg- nyerjék, s e czélra a rágalomtól és vesztegetéstől sem ■ idegenkednek. Sajnálattal értesültünk, hogy vannak, kik- az ily fogások által lépre engedik magukat vezettetni. r Gondolják meg az illetők, mily veszély háramlik ezek- 1 bői a közjólétre! (Bíróvá a maros-vásárhelyi) törvényszékhez Nagy Lajos m. vásárhelyi árvaszéki elnök; albiróvá a m.- vásárhelyi járásbírósághoz Csanádi Béla m.-vásárhelyi törvényszéki jegyző neveztetett ki. (Gróf Lányai Béla) szarvasokat szállíttatott erdélyi , jószágaira. L (A képviselőház) február 24-iki ülésén a fogarasi I uradalomban szervezendő ménesre előirányzott 60.000 ; frt. tétele törlését ajánlja a bizottság ; Lázár Ádám pe- L dig eme határozati javaslatot adja: Miután a fogarasi . uradalom bevételei 58,665 írttal a pénzügyminisztérium , kezeléséből egy az erdélyi részekben szervezendő ménes birtok gazdaság érdekében a földmivelési minisztérium r költségvetésébe átvétetni elhatároztatott; a képviselőház r utasítsa ezen minisztériumot, miszerént a. birtoknak berendezését a bevételekhez képest elintézni és a ménes szervezésére a részletes tervet és költségelőirányzatot t beadni igyekezzék, hogy kedvezőbb pénzügyi viszonyok reményében ezen ménes tettlegesen felállittassék. Radó Kálmán indítványozza, hogy ez összeg már az idén megszavaztassék, mert már e czélból tenyészanyag szereztetett be, a mely egyelőre Mezőhegyesen helyeztetett el, s ez anyag a késlelkedés által veszélyeztethetnék. Zichy József gr. is hegyi fajokban igen nagy lévén a hiány, kéri az összeg megszavazását. Simonyi Lajos br. szerint Erdélyben egyátalán nincsenek eddig vérlovak, pedig itt is okvetlen szükséges ez ügy fejlesztése. Különben is a ménesek jövedelme majdnem fedezi a kiadásokat. Ajánlja a megszavazást. Orbán Balázs: Erdély némely székely községében oly fajlovak vannak ma is, melyek az arabokhoz nagyon hasonlítanak. Hogy ezek fentartathassanak, megszavazza az összeget. Korizmics László: Erdélyben 50 évvel ezelőtt volt vagy 110 ménes ma nincs, ennek oka a súlyos viszonyok ; az államnak : mindent meg kell tenni a magyar fajlovak érdekében, melyet ö valóságos kincsnek tart. Megszavazza az ösz- szeget. Tisza László megjegyzi, hogy ha a lovak Mező- ; hegyesen egy pár évig tartatnak, nem lesz mit áthelyezni, mert elvesztik faji jellegüket. Megszavazza az j összeget. A ház nagy többsége megszavazza Radó in- ; ditványát. (Egy császári kézirat) a delegatiókat ápril 2-kára hivja össze. (A buzgó szász atyafiak.) A „Herrn. Ztg.“ egy ér- ! dekes összeállítást közöl a medgyesi szászok tanügyi áldozatkészségéről. 1871. szept. 23 -án az ottani tanítók drá- ! gasági pótlékot kértek a presbyteriumtól, mely a kére- j lem jogosultságát elismerte, de az iskolai pénztár üres- í ségére mutatott. 1871. nov. 6-án a tanítók ismét kérték |a fizetés-javítást. 1872. julius 7-én — tehát kilencz ! hónap után — tárgyalta a presbyterium. 1872. szept. ! 22-én a városi tanács elé került az ügy s itt el is határozták, hogy minden tanító naponkint 12 kr. pótlékot kap — ha a város 1000 frt. adományt szavaz meg. Természetesen ebből sem lett semmi. 1873. január 13-án I ismét kérvényt nyújtottak be a tanítók s erre jan. 26-án ! a presbyterium a várostól a tanítók fizetés-javitására 3000 frtot kér. De azért a tanítók még mindig várják ezen javítást !
