Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-12-26 / 79. szám
— 512 — énekelt hymnus és egy tanuló által szavalt ez alkalomra készült költői szavalmány. Alkalmi beszédet tartott helybeli lelkész Kiss Sándor ur, Ügyesen körülírván az intézet czélját és rendeltetését. A tanfelügyelő ur távollétében, tanügyi tollnok Molnár Sándor ur, a kormány nevében öntudatos tevékenységre, az ügy iránti meleg részvétre hiván fel az iskolaszéket, a községi képviseletet és az elöljáróságot, a községi iskolát megnyitottnak nyilvánította. Mire a szózat eléneklése után közebéd volt, hol lelkes toasztokban nem volt hiány éltetvén a királyt, a kormányt és annak közegei közt a tanfelügyelőt. Az ünnepélyt megtisztelte jelenlétével egy szinte egy századot élt tisztes öreg id. Berde Mózes ur, ki ez alkalommal egy díszes zászlót ajándékozottt a községi iskolának, erről azonban, ha tisztelt szerkesztőség megengedi máskor fogok szólani. Kádár Lajos, közs. tanító. Hétfalu, decz. 24-én 1873. Hála a béke angyalának, idei karácsonszom- batunk örömét és nyugalmát nem dúlta fel semmi vész; román testvéreinkkel a legszebb egyesülésben élünk s hisszük az 1848. évi siralmas karácsonyi szeretetlen- ség nem fog ismétlődni, mert a néhai izgató nem bi- randja soha többé eljátszani a ravasz vadmacsma szerepét. Vagy azt hiszi a Kr. Z., hogy e czukorral behintett méreglabdacsait: „heves támadások, valótlan vádak, gyalázások és rágalmak, melyekkel báró Orbán Balázs a Székelyföld leírásának VI. kötetében a Barczaságnak úgy román mint magyar lakósságát elhalmozza : oktalan patkány módjára lenyeljük s valakinek kedvéért fejünket összeverjük ? Balga hit! Más idők, más nézetek uralkodnak ma magyarok és románok közt, mint 1848-ban. Azóta 25 év folyt le, szemeink felnyíltak s már megtudjuk különböztetni az igazat a hamistól, a valót az árnyéktól. Orbán Balázs hazánkfia eljött Barczaságra, látott, érzett, irt s koporsónk födelét felszakasztva oda ki- áltá az édes magyar hazának, Barczaság magyarjai és románai bilincsbe vervék, érdemesek az életre, a felszabadításra. Megnézte templomainkat, iskoláinkat, irodáinkat, erdeinket, mezeinket, kihallgatta papjainkat, tanítóinkat, jegyzőinket, biráinkat, szegényebb és gazdagabb lakásainkat, átlapozta poros iratait múltnak és jelennek, leirta a nép örömeit és bátorkodott rá mutatni a forrásra, honnan a nép nyomora ered, a kezek, melyek a pokol lángjait szítják és még ma is mint hajdan s talán .........? Uram hozd el az igazság országát azokhoz, kik igen jól tudják mit cselekszenek; de mi is látjuk, hogy e százados cselekvésben igen kevés a haza és felebaráti szeretet. Ha Luther megolvasná Orbán „Barczaságját*1 második káténak nevezné s olvasását bátran ajánlaná minden szabadságszeretőnek. Nincs is talán úgy elterjedve Barczaság magyar községeiben valamely könyv a biblián s kátén kívül mint ezen jeles mű, melyet elleneink oly szeretetlenül elitéltek. Orbán Balázs nem hányta ki ingyen nagy költséggel kiállított könyvét mint kihányták a „Hajdani törcsváii uradalom (?) jogi állapotához“ czimü füzeteket az elmék megzavarására. Ingyen sem kellett senkinek. Lám Orbán „Bar- czaság“-ja a tizbarczai magyar községekben, — Brassót nem számítva — 236 példányban kelt el 440 frt. áron s ezenkívül a derék képviselők is tevékeny elöljárók 200 példányt rendeltek meg kiosztás végett az országgyűlésen, és ezt teszik a szegény községek és egyesek akkor, midőn minden közjövedelmektől meg vannak fosztva és saját tisztviselőit alig birja fizetni. Már most ítéld meg te magad szives olvasó, igaz-e a „Kr. Z.“ fenebbi állítása, hogy e könyv minket magyarokat és románokat „heves támadások, valótlan vádak, gyalázások és rágalmakkal halmoz-e el ?“ És végre tudja meg a haza azt is, hogy ép most nyujtnak be a magyar községek egy hálanyilatkozatot b. Orbán Balázsnak s arra kérik, hogy ne féljen azoktól, kik könyvét szóttépni akarják, mert szelleme forró szivekben él és működik. S.-Szt.-György, 1873. decz. 24. Városunktól nem távol fekszik a s.-szt.-györgyi barna-kőszénbánya, — mely nagy értéke és érdeke daczára még nagyon kevés figyelemben részesült. A legközelebbi napokban, f. hó 28-án a bányatársulatnak közgyűlése lévén S. Szt.-Györgyön, szükségesnok tartom, az emlitett bányát röviden ismertetni. A csikloui barna-kőszénbánya, mely félórányira ekszilc S.-Szt.-Gy örgy tői, 3 év óta van mivelet alatt, mely idő alatt össsesen csak, 5260 frtnyi költségét igényelt. Ezén aránylag nagyon‘csekély kiadások mellett van jó karban tartott útja á’ városból, van munkásháza és szónraktára. A bánya maga áll már most is 60 ölnyi mélységű tárnából, mely 7 ölnyi széles barna kőszén telepet mutat. Az aknázás szüntelenül foly és szakadatlan nagy terjedelmű jóminőségü kőszenet eredményez, melyből többozer mázsa kiaknázva készen áll a vásárlók rendelkezésére. A szén minőségét illetőleg megjogyezem, hogy a bánya körül szemét gyanánt elhányt roszabb szenet városunkban több háznál nagy sikerrel fűtésre használják ; a társulat által áruba bocsátott szén pedig kitűnő tüzelő anyagnak bizonyult és jutányos- ságra nézve áfát kétszeresen fölülmúlja. A tűzifa ugyanis városunkban, noha a pénzszükség miatt nagyon olcsó, mégis ölenkint 6 írtba kerül; ezen famennyiséggel 15 mázsa kőszén teljesen egyértékü, ára pedig a kőbányánál 1 frt. 50 kr. Szt.-Györgyre házhoz szállitva 3 frt., tehát csak félannyiba kerül, mint a megfelelő öl fa sőt ennek fürészelését és hasogatását felszámítva, még olcsóbba is. Tekintve ezen előnyöket, csakugyan csodálkozni lehet, hogy ezen jelentékeny és nevezete vállalat nagyobb érdeklődésre és pártolásra nem talál. Ennyit kivált városunk közönsége figyelmeztetésére előrebocsátva, legközelebb szólani fogok a s.-szt.-györgyi kőszénbányajelentőségeéskörülményeiről. Magyarország uj területi íelosztása. A belügyminiszter az ország uj területi felosztá. sára vonatkozó három törvényjavaslatát, térkép mellékletekkel, már beterjesztette a képviselöháznak. E nevezetes és az egész országot fölötte érdekló okmányokból az erdélyrészieket illetőt közöljük. Az első törvényjavaslat a törvényhatóságok te- területének szabályozása és uj beosztásáról szól. Hunyad és Zárand egyesittetnek. Székhelye Déva Neve Hunyadmegye. Kővárvidék, Belső-Szolnok és Doboka egyesit tetnek. Székely Deés. Neve Szolnok-Dobokmegye. Bestercze, Naszód vidékek egyesittetnek Belső- Szolnok, Doboka és Torda keleti részeinek hozzácsatolásával, Torda megye név alalt, Szász-Régen székhelylyel. Kolozs és Torda nyugati részei és Aranyosszék egy törvényhatóságot képeznek Koloszmegye névvel. Székhely Kolosvár. Alsó-Fehér megye és Küküllőnek nyugoti nagyobb része egyesittetik; az elnevezés Küküllő vármegye, a székhely N-Enyed. Maros, Csik és Udvarhelyszékek, valamint Kü- küllö megyének keletre eső kisebb része Maros vármegye név alatt Udvarhely székhelylyel egy törvény- hatóságot képeznek. Felső-Fehér megye, mint különálló törvényhatóság megszüntettetik és részei azon újjáalakított vármegyékbe bekebeleztetnek, a melyek területén feküsz- nek. Szászváros, Szászzebes, Szerdahely, Nagyszeben, Medgyes, Segesvár, Nagy-Sink, és Ujegyház székek, továbbá Felső-Fehérmegyének e székek közt fekvő részei és Fogaras vidéknek nyugoti kisebb része Sze- benvármegye név alatt egy törvényhatósággá alakíttatnak, Székhely Nagyszeben. Kőhalom és Háromszék, Brassóvidék és Foga- rasnak keleti nagyobb része, valamint Felső-Fehérmegyének közbeeső szigetei Brassóvármegye név alatt Brassó város székhelylyel egyesittetnek. (Vég. köv.) Országgyűlés. A képviseló'ház dec. 21. ülése felette fontos volt; a keleti vasút ügyének tárgyalását a ház Szlávy felszólalására elhalasztotta, azután a budget törvény tárgyaltatott. Tóth Vilmos hatásos beszédet mondott; Ghyczy pártja nevében szintén megszavazta a bud- gettörvényt, de oly modorban, melyet Szlávy visszautasított ; Csernátony szintén megtámadta a ghyczyis- tákat; végül a ház 191 szóval 82 ellenében elfogadta a budgettörvényt. A képviselőház decz. 22. határozott a pénzügyi bizottság által ajánlott 21 tagú bizottságról. Tisza Kálmán hosszasan beszélt. A javaslat elfogadtatván, megkezdődött a választás. Megválasztattak : Ghyczy, Széli, Somsich, Senyey, Horváth Lajos, Csengery, Zsedényi. Simonyi Lajos, Zsivkovits, Tisza Kálmán, Gorove, Irányi, Péchi lamás, Péchi Manó, Móricz, Kerkápoly, Horváth Boldizsár, Sennyei, Kapp, Tisza Lajos, Tóth Lajos, Tóth Vilmos- Elhatároztatott, hogy a legközelebbi ülés az ünnepek után január 12-én lesz. Ny. Poklák ó« Merruiauu Brassóban. Székely hirek. Orbán Balázs „Kovács Áron ösztöndíj“ czimen, 500 frtos alapítványt tett a marosvásárhelyi polgári iskolánál. [] A háromszéki kerületi iskolatanács S.-Szt.- Györgyön folyó év decz. 17-én tartá meg évnegyedes ülését. — Ez ülés kiválóbb tárgyát tanfelügyelő An- talfi Károly urnák a háromszéki alsó és felső népis. kólákról közelebbi kőrútjában tett tapasztalatainak eloterjesztese képezte, melyekből kitűnt azon egyetemes buzgó törekvés, mely a tanügy terén minden közönségben szép reményt igérőleg nyilvánul, s mely a székelynép hivatása felfogásáról leghívebben tanúskodik. Ily erőtömörülés mellett a népuevelés hamarább fog teljes felvirágzásra jutni, a mint ezt a közelmúlt remélni engedé. De fájdalom! az előterjesztésből kitűnt az is, hogy még most is vannak egyes helyek, hol a felekezetiség, ez emésztő féreg, a népnevelés ifjuló fáján rágódik. De hisszük, hogy hamar eljön az idő, melyben az ilyek nem állhatják útját egy szebb jövő általános felvirágzásának. Vegyes. Kolozsvárt decz. 21. a városi képviselet közgyűlésén Filep Sámueí városi főispánnak, a városi szervezkedés körül tapasztalt eljárása miatt bizalmatlanságot szavazott. A kormányhoz feliratot intéznek kir. biztos kiküldésére. Filep ellen az ingerültség nagy. — A szász egyetem f. hó 19-én tartott ülésében egy feliratot fogadott el a belügyminiszterhez, melyben a 12 pont alapján a Király föld rendezését sürgeti. A román képviselők a felirat ellen szavaztak. Ugyan e gyűlésen fogadtatott el egy bizottság által formulázva az általunk nem rég emlitett tiltakozás a törvényhatóságok rendezése ellen. Belgrad, decz. 21 A mai hivatalos lapban egy fejedelmi kézirat jelent meg, mely elrendeli a test büntetésnek megszüntetését a hadseregnél. Helyi különfélék. * Névsora azon tisztelt egyéneknek kik a karácsom ajándékokra adakozni szívesek voltak: Kászony István 2 frt, Korodi Mihály 1 frt. Magyari András 50 kr. Molnár György 1 frt, Bálint András 50 kr, Mathe- ovits Ferencz 50 ki’, Györbiró Dániel 20 kr, Sós Ferencz egy pár gyerek csizmát. Józsa Ferencz 50 kr. * A magyar polgári kör vasárnapi, hó 28-án délután 3 órakor közgyűlést tart, melyen a számadások megvizsgáltatnak s a tisztviselők újból választatnak. Felkéretnek a t. kör tagjai e gyűlésre minél számosabban megjelenni, hogy az ott történendőket méltán lehessen a polgári kör közakarata nyilvánulásá- nak nevezni. *Jótékonyczélu bál. A magyar polgári kör az 1874. év január 10-én a vigarda (redout) nagy teremében a kör alaptőkéje gyarapítása szempontjából jótékonyczélu bált rendez. Egyedüli magyar bál leend Brassóban a mostani bálidényen és igy jogosan kötünk nagy reményeket hozzá. A helyi és vidéki magyarság — miután a polg. kör a legközvetlenebb magyar érdeket képviseli jelenben — szivesen felkéretnek e bálon minél számosabban jelenni meg. Jegyek válthatók a kör helyiségében, a magyar olvesóegyletben s a bál napján egész nap a pénztárnál. Belépti-dij 1 frt. o. é. Szerkesztői mondanivalók. „Debreczen“ szerkesztőségének gratulálunk az ujjonan kinevezett távirda gondnokot illetőleg. A tisztelt ur talán Csa szlau környékén pilantotta meg leg- elsőbben a napvilágot és az efféle emberek természete szerint, több évi magyar Királyi hivatalnokoskodása alatt annyira fumigálta a magyar nyelvet, hogy: egy szót sem kívánt belőle megtanulni. A legjobb német nyelvtan megszerzését és tanulmáuyozását ajánljuk Debreczen t. lakósságának hogy — azok kik e nyelvet most nem birják — vele beszélhessenek. Az ünnepek miatt lapunk egy nappal későbben jelenik meg. * Örömmel jelenthetjük t. közönségünknek, hogy sikerült lapunkhoz szerkesztőtársul E. Indali Gyula urat megnyerni, ki felkérésünknek engedve e czélból jött Kolozsvárról városunkba. Kiadó-tulajdonos és fel. szerkesztő: Ilerrmauu Autal. Szerkesztőtárs: E. Iudali Gyula. ______
