Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-01-07 / 2. szám
6 gáltatás az állam kezeiben biztosabb alapot nyert. E tekintetben meg kell jegyeznünk, hogy a bizalmatlanság még nem enyészett egészen el, és fökép a miatt, hogy a bírósági hivatalok leginkább az illető vidékek születteivel vannak betöltve. Azt mondják némelyek, hogy a személyi és családi összeköttetések most is szolgálhatnak még indokul a részrehajlásra. A bizalmatlan tőkét ennek ellenkezőjéről csakis a kifogástalan eljárás huzamos szemlélete győzheti meg. Még nagyobb tényező a helyzet megváltoztatására az, hogy a telekkönyv ez év folytán valószínűleg egész vidékünkön elkészül. Most már csakugyan fog találkozni tőke megfelelő pénzintézetek állítására elébb vagy utóbb És épen ezen esély bekövetkeztének föltevéséből van két tanácsunk lapunk olvasó közönségéhez. Egyik az, hogy ne reméljen mindent a telekkönyvtől és a törvénykezéstől; mert higyje el, hogy a kipróbált szótartáshoz nagyobb vonzódása van az üzletvilágnak, mint akárminő in- tézvényekhez. A társadalmi fogalmaknak kell átalakulni e tekintetben : hogy az adósságot becsületbeli ügynek tekintsék; a minthogy az valóban is. Ha tisztességes társaságban nem fogadnak el olyan embert, a ki valaha egy tű értéket ellopott, miért nem tartják bűnösöknek azokat, a kik tudva, szándékosan, vagy könnyelműségből százakig, ezrekig kárositnak meg másokat? Egyszerű iparos beszélte el nekem, hogy N. N. ur egy számláját évek óta nem fizette ki. És N. N. ur tisztelt innepelt férfi messze- terjedő vidékek társas köreiben. Ennek az N. N. urnák még több ilyen fi- zetetlen számlája lehet; és ilyen N. N. urat csoport-számra lehetne mutatni. Ne nevezzétek őket kedves barátomnak, önérzetes urak ; és ne ültessétek pamlagotokra, becsületes hölgyek ; mert minden ilyen N. N. ur alávaló pimasz! Egy cseppel sem jobb az utczai zsebmetszőnél. Ha ez az erkölcsi szigor „divattá“ válnék a társadalomban : tessék elhinni, hogy többet tenne a hitel megalapítására, mint minden törvényszék és telekkönyv. A másik tanácsunk az, hogy állítsunk magunk hitelintézeteket; mert bizony ha idegenek állítják, a szép haszon is idegen zsebbe csúszik. Társulás utján megtehetjük könnyen; a mint megtették minden jóravaló nép körében. Vidékünk szóvivői, kolomposai ! Effélében tessék kezdeményezni és alkotni! Követő lesz és lesz megérdemlett tisztelet. Az iskolai vagyon egyéb czélra nem fordítható. (Miniszteri döntvény.) Felső-Fejérmegye iskolatanácsa fölterjesztésére a következő, elvileg és eredményében igen fontos miniszteri döntvény közöltetett 33.150— 1872 vallás és közoktatási miniszteri sz. alatt. „Azon kérdésre, mi történjék azon javoda- lommal, mely felekezeti iskola részére tétetett, de a felekezeti iskola megszűnt, — az 1868. 38. t. ez. 41 §-a nyújt legjobb megoldást). E szerint a községi birtok rendezésnél a közös területből iskolai czélokra elkülönített rész jövedelme, a hol községi iskola nem létezik, a törvény kellékeinek megfelelő felekezeti iskola segélyezésére fordittathatik; az esetben pedig, hogyha később községi iskola állittatik, a községi iskolai alapvagyon jövedelme csak községi iskola fenntartására fordittathatik. “ „A viszonosság és a javadalom czéljánál fogva tehát, mely a nevelésügy elősegítése, a hitfelekezeti iskolai vagyonnál is ugyanennek kell történnie mindaddig, mig a hitfelekezeti iskola újra nem létesül; mert az iskolai vagyont rendelhetése czéljától elvonni nem lehet, s azért az egyházi vagy bármi más czélokra nem fordittathatik. Ezen elven mitsem változtat azon körülmény, hogy a birtokrendezés alkalmából a felekezeti és a községi iskolák is részesültek a javadalmazásban, mert a részeSorozási visszaélések. Az általános adó alól legyen az pénz vagy véradó — magát kivonni a hazaárulásnak egy neme és a honfitársak csalárd, önző megrövidítése. Nem egyéb, mint másra ruházni azon föld terheit, melynek gyümölcseit mi élvezzük. Nagy corruptiónak, erkölcsromlásnak a jele s • emésztő féreg az állam jóllétén. S fájdalom^ találkoznak nálunk is, kik kivonják magukat a haza iránti kötelességeik alól," sőt vannak lelkiismeretlen hivatalnokok, kik erre segédkeznek. Különösen pedig aljas gyávaság kijátszani a véd- kötelezettséget és megtagadni vérét e hazától, melyet dicső őseink vérrel szereztek. Sajnos, a sorozási visszaélések nem ritkák honunkban. íme egy szomoritó eset j Volt egyszer — hogy hol, megmondjuk akkor, ha ezen felszólalásunknak nem lesz eredménye — egy erős munkaképes atyának egy ép, egészséges fia. A fiú sorozás alá került, s az atya, hogy kimentse öt, önmagát munkaképtelennek adta ki. Az atya gazdag volt, s a pénz mindenható, még tehetetlenné is teheti a dúsgazdagot, ha ez úgy akarja. A sorozási bizottmány alárendelt orgánumai meg lőnek nyerve. De a sorozási bizottság tervez és elnöke szervez A jámbor hazafit felülvizsgálatra rendelték. De itt még nincs vége a históriának. Az atya felkérte az illető szolgabirót, hogy fiát bizonyos Nagy József nevű hűtős vezesse a felülvizsgálat eleibe. Megjegyezzük hogy a vizsgálandó teljesen ép, egészséges ember volt, a hűtős pedig nyomorék, kinek jobb karja merőben el van szá radva. Es oh csodás átváltozás! Midőn a vizsgálat alól kikerültek, a száradt karú hűtésből ép, egészséges ember lett és a vizsgáknak, ki előbb ép és egészséges ifjú volt, neve mellé a felülvizsgálási jegyzőkönyvbe be van jegyezve : verdorrter Arm. Hogy ezen metamorphosis nem ment a maga' rendjen, kiki beláthatja, mi pedig nem teszszük fel, hogy az illető hatóságnak tudomása volna ezen eljárásról, de megvárjuk az erélyes fenyitö intézkedést. A szász egyetem román képviselőinek különvéleménye a Királyföld rendezése ügyeben. A szász egyetemnek múlt hó 20-án tartott estiülésében a román képviselők által beadott különvélemény a következő : Nagytekintetü nemzeti egyetem : Azon nyilatkozatunk értelmében, melyet a Király- föld törvényhatóságainak rendezéséről szóló és a decz. 16-án tartott ülésében határozattá emelt képviseleti tervezésének kihirdetése ötletéből tettünk, következő Különvéleményt bátorkodunk benyújtani. 11a az utóbbi években keresztül vitt merev állami centrálisaim mellett, a törvényhozó hatalom az 1868. 43. t. ez. 10 §. és az 1870. 42. t. ez. 88 §.-ában még is kimondd, hogy a Királyföld rendezéséről külön törvény fog hozatni; az csak is azon felfogásból eredhetett, hogy a Királyföld és az ország többi részei közt tényleges különbség létezik. E nézet leginkább abban lelheti támpontját, hogy amaz országrészekben többé kevésbbé egy{ középkori hübérrendszer múltja esik tekintet alá, mig ellenben az egész Királyföldön inkább a polgári elem lép előtérbe. De ép ezen föltevés magában foglalja a Király- földöt alkotó községek és törvényhatóságok szabad ön- kormányzatát. Ezek egyrészt azon eszközök, melyek az egyest az állami egészhez kötik, de másrészt aj szabad törvényhozás csakis ezen testek szabad önkormányzatában válik ténynyé, miben tehát a népszabadság kérdése is megoldást lel. A határozattá emelt képviseleti tervezet, a' helyett hogy a jogos igényeknek megfelelne, ép ellenkező oldalról indul ki, és az egyes törvényhatóságokat megfosztja önkormányzati joguktól, midőn ártörvény hatóságot (universitás) törvényhatósági egységgé (I. pont.) azaz törvényhatósággá emeli és azt a törvényhatósági jogok azon összegére utalja, melylyel a törvény a törvényhatóságokat egyátalában felruházta.“ (II.) Ezen eljárás, nemcsak a Királyföld természetes fekvésével ellenkezik, mely nem is képez geographiai egységet, de melynek részei Erdély észak-keleti és délnyugati határai közt elszórtan feküsznek s ép ezért annál kevésbé képezhet jogos .törvényhatósági egységet. De ellenkezik a józan ész és a század szellemével, sőt az egész államrendszerrel, mely az egyes törvényhatóságok és községek szabad önkormányzatát ös- merte el. Ezen képviseleti tervezet nyomán életbe léptetendő közigazgatási szervezet merőben visszás volna, mennyiben általa a községek önkormányzata, a kerületekre, a kerületeké a városokra és ezeké a törvényhatósági egyetemre átruháztatnék. Ezen természetellenes centrálisaim által egyrészt másrészt az egész közigazgatási szervezetnek csak is erőszakoson keresztülvihető fölbolygatása által nem csak a szabad önkormányzat két alapalkata, a község és a törvényhatóság veszti el önkormányzati állását és a Királyföldön lakó nemszász nemzetiségű állampolgárok, ellentétben az uniótörvény 10 §-ával, mely a nemzetiségek egyenjogúságát állapítja meg, figyelembe sem vétetnek; de sőt körül-belöl 270.000 románság és 25.000-en fölüli magyarság, mely a Királyföldön majd 200 □ mértföld területen 200 felüli dfcségben lakik, a körül belül 160.000 lelket számláloT^ász lakossággal szemben közigazgatás jogi tekintetben merőben jogtalanokká tétetnek. Ezen a Királyföld népességének túlnyomókig nagyobb részére nézt tehát a szóban forgó képviseleti tervezet nem egyéb, mint társadalmi igazságtalanság és a Királyföldre mért politikai reactió. Az önkormányzat rendszere a közigazgatási testek függetlenségét követeli; a községek és kerületek függetlenségé^ minden helyi közigazgatási feladatra nézt ép úgy, mint az állam függetlenségét a központi kormányzatra nézt. Egy az állami központi és a kerületi igazgatás közt álló önkormányzati testnek csak oly esetben volna helye és értelme, ha sajátságos országaikat ily országos igazgatási testet szükségessé tenne. De ily szükségesség egyszersmind magában foglalja az ország s igazgatás határait is és azt az állam központi igazgatás közt és az egyes kerületek (törvény- hatóságok) önkormányzatán kívül álló igazgatási ügyekre szorítja. A Királyföld ily országos közigazgatási kőre az uniótörvény 10 §-ban látszik biztosítottnak, de ez a midőn tekintettel van a Királyföldnek törvények és szerződéseken alapuló jogaira, hason mértékben a Király- földön lakó valamennyi állampolgár egyenjogúságát is megköveteli. Ha azonban az állami törvények a Király föld részére egyátalában nem engedtek országos igazgatást a törvényhatósági kerületek természetes önkormányzati keretén és az állami központi igazgatáson kívül — mely része az uniótörvény 10 §-ának fenti intézkedésével összeegyeztetőnek látszik. Ez által csak is az egyetem sités czélja a nép neveltetése lévén, az erre adományozott birtok jövedelmének iskolai czélokra kell szolgálni.“ A brassai járásbíróság 1873-iki ügyforgalma. Statistikai adatok minden tekintetben érdekesek és igy csak kedveskedni vélünk olvasóinknak, ha az itteni k. járásbíróságnak m. évbeni ügyforgalmát közzé teszszük. A polgári ügyekbeni beadványok összes száma 11,021 elláttatott ..........................................10,932 per döntő határozatok által . '.........1,343 eg yezség utján............................... 915 folyamatban.................................... 190 hátralékban.................................... 89 A bűnügyi ügylet száma........................2,126 e lláttatott............................................2,100 ellátatlanul......................................... 26 áthágási eset.................................... 751 még pedig nyilvános intézetek éz intézkedések elleni áthágás............................... 33 e litéltetett......................................... 15 b ) hivatali köteleség elleni kihágás .... 2 elítéltetett......................................... •— c . életbiztonság elleni kihágás........... 4 e lítéltetett......................................... 2 d) testi biztonság elleni kihágás...... 168 e lítéltetett......................................... 52 * e ) tulajdonbiztonság elleni kihágás .... 196 elítéltetett......................................... 96 f) becsület biztonság elleni kihágás .... 345 elítéltetett......................................... 88 g ) a közerkölcsiségi biztonság elleni kihágás . 3 elítéltetett......................................... 2 E szerint ellátatott polgári és bűnügyi ügylet szám összesen.................................13.032 el látatlan maradt................................ 115 elítéltetett............................................. 255 személy és 196 frt. o. é. pénzbírság adatott át a helybeli szegények pénztárába.
