Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-01-28 / 8. szám
28 Országgyűlés. A képviselöház ülése január 22-én. A névsor felolvastatása után, mit Madarász József indítványára az elnök elrendelt, Nikolics Sándor két eszmét pendített meg. T. i. miután nagyon sok a miniszteriális hivatalnok, ha a miniszterek a feles számua- kat elbocsátani nem merik, tehát kérjenek a háztól bizottmányt, mely azt maga eszközölje. Utána Prileszky Tádé szóllott, nem 44-re mint a pénzügyi • bizottság, hanem 80 millióra tévén az eddigi deficitet, azt is állította P. T., hogy a vasutak mind szükségesek voltak. Helfy figyelmeztette a jobboldalt, hogy programmjaikban nem ígértek uj kölcsönöket a választóknak. Iloránszky Nándor és Feszt Imre után, Horn bajainkat vizsgálva, a többi között rámutat a nagy udvartartási költségre, melyet pedig még emelni szándékoznak. Szerinte továbbá a minisztériumok száma túlságos és kevesebbre lehetne azt leszállítani. Kau- tzot is czáfolgatta., A képviselőház ülése január 23-án. A tegnapi névsor-olvasásnak csakhamar kettős következménye lón : az egyik, hogy ma jókor érkeztek meg a képviselő urak, a második egeszen váratlan — hogy a reformpárt egyik tagja, b. Podmaniczky Frigyes a képviselők egy részének hanyagságát indokul használta arra, hogy határozati javaslatot adjon be, hogy valamennyi megfosztassék napidijától, a szorgalmas ép Úgy, mint a hanyag, a szegény azonképen, mint a gazdag. A napirendre térve Horn Ede folytatta tegnap félben hagyott beszédét, melynek végén ő is pénzügyi program inelőadására láván fel a kormányt, Szlávy miniszterelnök felállt s hosszabb beszédben védelmezte a kormányt és pártja eddigi politikáját, s egyet-mást a jövőre tartozó szándékairól is elmondott, a bankkérdés iránti felvilágosítást azonban a pénzügyminiszternek tartván fenn. Beszéde végén azt hívén, hogy Móricz Pál és Schwarz Gyula minapi beszédeikben ideiglenesnek nevezték volt a mostani kormányt, erre nézve megjegyzéseket tőn. Móricz Pál, azután Schwarcz Gyula emeltek szót. A képviselőház ülése január 24-én. A napirend megkezdése előtt Madarász József a Podmaniczky Frigyesével ellenkező határozati javaslatot adott be a képviselők évi díjazása érdekében. Azután folytathatván a költségvetési vita, résztvettek abban Vá- rady Gábor a bal, Kemény Gábor a jobboldalról, mire Ghyczy Kálmán kimutatta az egymást felváltó pénzügy- miniszterek, valamint a számvevőszék és pénzügyi bizottság számadatai közt létező ellen mondásokat s bírálta általában a kormány pénzügyi politikáját. A képviselőház ülése január 25-én. A mai ülés jó nagy részét a kérvényi bizottság jelentése s ebben a dunai malmok ügye vette igénybe. Hosszú vita után a ház azt határozta, hogy e kérdés-ben, melyben mintegy hétszáz ezer forintról van szó, nem határozhat, s az illetőket a bíróságok elé utasította. A költségvetési vitában csak gr. Lónyay Menyhért szólt, körülbelül 2 óráig beszélve a ház figyelme között. Vidé к. Kézdi-Vásiirliely, januárius hó 25-én 1873. Tekintetes szerkesztő ur ! Szives tisztelettel kérem szorítson egy kis helyet. becses lapjában ezen soroknak. A közügyek oltárára hozott áldozat megérdemli, hogy a nyilvánosság előtt fel legyen mutatva, mint a művelődés, vallásos hit mértéke, hogy másoknak is kö-1 vetésre méltó például tűnjék fel. Kézdi-vásárhelyi ref. egyházunk ősi idő óta gya- ; korolja azon nemes és tiszteletre méltó szokást, hogy ! újévi adományát kiterjeszti az egyházra és annak személyzetére is. E folyó év első napján a következő ke- ; gyes adományok küldettek be hozzám : 1) Az egyház nevére : A nemes szíjgyártó czéh ! 4 irtot, puskamives, lakatos, pléhes czéh 1 irtot, nemes csizmadia czéh 5 irtot, Csiszár Mihály kereskedő 2 frtot,1 nemes mészáros czéh 10 frtot, nemes timár czéh 10 frtot. j 7 ( i 2) Az iskola-töke nevelésére : Benkö Dániel szeszgyáros 5 frtot, nemes szíjgyártó czéh 2 frtot, Balog Sándor 2 frtot, Szöcs Sámuel 2 frtot, nemes csizmadia czéh egy adományt, melynek évi kamatja 2 frt. 20 kr., IPankó Lászlóné 2 frtot, nemes timár czéh 10 frtot. 3) Az egyházi személyzetnek: puskamives, lakatos, pléhes nemes czéh a rendes papnak 1 frtot, nemes csizmadia czéh a rendes papnak 2 frtot, segédpapnak 2 frtot, kántornak 1 frtot, Kovács Áron tiszteletbeli főgondnok a rendes papnak 3 frtot, segédpapnak 2 frtot, kántornak 1 frtot, Magori Jáfetnó a rendes papnak 1 frtot, Csiszár Mihály kereskedő a rendes papnak 1 frtot, Kovács Károly kereskedő a rendes papnak 1 süveg ezukrot, 3 font kávét, J/4 font theát és 1/a üveg rumot, nemes mészáros czéh a rendes papnak 5 frtot, a segédpapnak 5 irtot a kántornak 4 frtot. 4) A kisdedovodai épület megnagyobbitására, miután az eddigi épület szűk lett, a 200 at meghaladó ovodabeli gyermekek elfogadására következő adományok folytak be: Hankó László 10 frt, Jancsó Károly kereskedő 5 frt, Szotyori Gábor 2 frt, Szöcs József kereskedő 5 frt, Dávid István kereskedő 5 frt, Szöcs Bálint mészáros 3 frt, Szöcs Ferencz 2 frt, Mátis János 3 frt, Lázár Mihály főispán 20 frtt, Benkő Dániel algondnok 10 frt, Benkö Pál 5 frt, Nagy Lázár 10 frt, Nagy Ézékiás. 5 frt, Kovács Izrael 5 frt, ; Török Sámuel 5 frt, Fülöp Józsiás2frt, Bodó József 2 frt, ; Tóth Sámuel 5 frt, Szabó Mózes 5 frt, Kovács Ferencz gyógyszerész 5 frt, Longhi Angeló város orvosa 5 fi t, j Kolonie László 5 frt, Jancsó István 5 frt, a határbirók fizetésekből 20 frt, melyből bejött 17 frt 9 kr., Szotyori Dániel 5 frt, Nagy Sámuel volt város kapitány 3 frt, j Szabó Dániel 3 frt, Baka István 2 frt, Kovács János 2 frt, Horváth Elek ügyész 5 frt, Balog Sándor 5 frt, Nagy Gábor 5 frt, Varga József 2 frt, Pap András 10 frt, Nagy Dániel polgármester 10 frt, Székely János 5 frt, Kelemen Ambros quardian 5 frt, Szócsőn János 3 frt, Szilágyi Sámuel 12 frtos adósság levelet, melyből kijött 4 frt, Tinta Gergelyné 1 frt, Klünglein József 1 frt, Bányai Sámuel 1 frt, Dávid István ifj. 2-frt, Jakab Fe- renezné 5 frt, Pánczél Noé 50>kr., Pánezól István 50 kr., Nagy Lajos mészáros 10 frt, Nagy Dánielné Molnár Anna 1 frt, Herman szeszgyártó 1 frt 50 kr., Dobálná 50 kr, Kleindinszt Lajos 1 Irt, Tóth Istvánná Kovács Ida 10 frt, Mihály József kereskedő 5 frt, Lipeczki Bodog 5 frt, Tóth László 2 frt, Pop Lajos képviselő 20 frt, Vellenreiter György 10 frt, Deezsi Bálint 5 frt, Jancsó Mózes ba- rotos 3 irt, János Dávid 60 kr., Baló László iskola- igazgató 2 frt, Mihály Ádám 1 frt, Popovics Károly 60 kr., Jakabos Ágoston jl frt, Szöcs Mihály 1 frt, Darkó József 1 frt, Pongrácz János 1 frt, Adler szeszgyártó 1 frt, Nagy József szeszgyáros 4 írt, Nagy Ferencz szappangyáros 4 frt, Sinkovics honvédorvos 5 frt, Mavori Sámuel 1 frt, Szősz Mózes 2 frt, Turóczi László 50 kr., Popovics András 1. frt, Turóczi Mózes 2 frt, Török János 1 frt, Jancsó Lipót 1 frt, Ivolonics István 1 frt, Hegyesi Alajos 1 frt, Jancsó Mózes kereskedő 4 frt, Steiferlein György 2 frt, Sebök József 1 frt, Nagy Lajos asztalos 1 frt, Szöcs Mózes kereskedő 3 frt, Kovács Áron 2 frt, Bogdán Istvánná 2 frt, Csiszár István 10 kr., Bánké Dániel 50 kr., Kovács József 2 frt, Malcher Ferdinánd 1 frt, Gáspárok Ferencz 60 kr., Málnási Kristóf 2 frt, Balog János 2 frt, Fejér Bogdán 2 frt, Almási honvédhadnagy 1 frt, Szöcs József kereskedő 1 ft, Jancsó Sámuel 1. frt, Kovács Károly kereskedő 1 frt, Feiel Ede 1 trt, Keresztes István .1 frt, Jancsó Mihály 50 kr., Szöcs Istvánná 40 kr., Paiz Antal 30 kr., Tóth Mihály szeszgyáros 1 frt, Tusa Jánosné egy adósságlevelet, 16 frt 98 kr.-ról, melyből bejött 2 frt 20 kr., Ambros Albert 5 frt, Moringerné 2 frt, Nagy Dénes kökösi 1 frt, Benkö László 2 írt, Biátori gyakorló 5 frt 35 kr., Véber tanár 3 frt, Dinaj József 1 frt, Benkö Dénes csizmadia 2 írt, Kolonie Mózes 2 frt, Molnár Mihály 1 frt, Kovács István segédpap 2 frt, Szinó József tanító 1 írt* Csiszár Mihály kereskedő 8 frt, Csiszár Imre 2 frt, Kovács István szöcs 5 frt. Ezenkívül anyagokban és munkában a következők folytak be : Csiszár Mihály 1000 tégla, Török Bálint 35 ezer zsendélyszeg, Szöcs Bálint 2 napi fövényhordás, Szöcs József kereskedő 275 téglát, egy nap fövényhordás és egy nap Kászonból deszkahordás, Tóth József szesz gyáros 1000 tégla, (a minorita-szerzet 2000 téglát, Popovics András hozatott be 300 téglát, Nagy Dénes kökösi 60<3 téglát, Málnási Kristóf 300-at, Hankó László 150-t, Szösz János kereskedő 350 téglát, Csiszár Mihály kereskedő 150, Bodó Sámuel 264, Bodó Dávid 400, Pap András 40; ezenkivül több rendbeli segitséget tétetett szekerivel, Nagy Sándor mészáros 300 téglát, Deezsi Mihály 300, Strimbei László 200 téglát hozattak be saját költségükön vagy szekereikkel díj nélkül, Drágos László kovács anyagból a vas kapcsokat és srofokat ingyen csináltatta, Szabó Samu lakatos a kulcsvasakat és az TÁRCZA. A természettudomány mint a közlekedés elő- mozditója. Képek és vázlatok az életből, Deák Gero töl. (Folytatás 5. számunkhoz.) A jelen kor közlekedési utait következőleg osztályozhatjuk: 1. mezei ut, 2. a kavicsos ut, 3. a töltött u t és 4. a kövezett utak. Az utak kövezésére nálunk csak is a 14 századon innen akadunk. Némely városokban szokás volt régen az utak két oldalát, mely a gyalogjárók számára van fenntartva, kosz- szu és széles lapos kövekkel béfedni, melyeken igen kényelmesen lehetett járni -—- száraz időben, de esős vagy fagyos időben könnyen elsikamlott rajta az ember. Ilyenre találhatni a Királyhágón inneni hazarészben pl. Kolozsvárt. Azonban a sokkal practikusabb uj kor e kötá- blákat a csinos külsejű és czélszerü trottoirral cserélte fel. Brassó járdája bizonyosan első helyen áll az erdélyi városok közt. Vessünk már most egy futó pillantást azon segédeszközökre , melyeket a természettudomány az utépi- tészet emelésére és tökélyesitésére nyújtott. Egyik része : a physika, az utak egyenes felszínéhez annyira szükséges nivellirozásra tanított meg sat. ; másika pedig t. i. a vegytan a lőport adta az emberek kezébe, melylyel sziklákat robbantottak fel; ismét a physika és ennek leánya: a technika, folyvást jobb és használhatóbb eszközöket hozták létre. Újabb időben a vegy-, természet- és mütan együtt szolgáltatják az ászfáltot, égetett köveket, téglákat, gránittáblákat és számtalan más anya- ! got, melyek az utak kövezésénél elkerülhetlenül szükségesek, valamint végül a gázt is, mely megvilágítja a városok utczáit s biztosabbá teszi a közlekedést. 3- Közlekedés a vizen. Az ókori népek mythologiája a hajózás feltalálását hol egyik hol másik istennek tulajdonúja, pl. a görög hitregetan szerint Neptun, Bacchus vagy Minerva, Jason vagy Herkules építette az első hajót, mig az egyiptomiak mythologiája szerént a Nílus hullámain először Izis kelt át, midőn az elveszett Ozirist kereste. 1 y Egy másik kedélyes mese pedig arról értesit, hogy a még most is n a u t i 1 u s n а к nevezett csiga szolgáltatta az embernek a hajó eszméjét, a mennyiben vékony üres kagylójával a viz felszinén úszva, szétterjesztett uyilásu kagylóhéjával — vitorla módjára — a szelet fölfogva, számos karjaival magát előre hajtva és evezve, azon gondolatra juttatá, hogy e csigát egy kivájt üregü fatörzszsel utánozza. Ha már most a képzelődés helyett az észtől kérünk feleletet az iránt, hogy mikép jöhetett az ember a hajókészitésre : a mindennapi életben egy oly jelenetet mutat fel nekünk, melyet a hajózás első kezdetéül teljes valószinüséggel fogadhatunk el. Es e jelenetet azon gyermekeknél észlelhetjük, kik oldalaikra kötött két nádcsomó segítségével szoktak a mély vízben úszkálni. Még ma is olvashatni egyes utazók irataiból, hogy a délamérikai indiánok az Amazon és más nagy folyamokon hasonló módon úsznak keresztül, t. i. egyik karuk alá bambustekercset kötnek, másikkal pedig eveznek s igy nemcsak hogy tulmennek a leghatalmasabb vizeken is, de sőt jókora nagyságú podgy ászt is átszállíthatnak fejöken. E jelenséget föltalálhatni még sok természeti állapotban élő népnél, íel még őseinknél vagy minden régi, kezdetleges miveltségü nemzeteknél is ! Később a nádcsornag helyett könnyű fadarabkákat alkalmaztak, majd többet tettek egymás mellé, összekötözték szívós fagyökerekkel és ezeken fölül keresztbe más fákat helyeztek és— az első tutaj készen volt, az első vízi jármű, melyet rudakkal tovább lehetett hajtani és kormányozni. Ezen tutajtól a csolnakig egy lépéssel tovább haladott a hajókészités mestersége. A tutajon lévő tárgyak főleg hullámzó vizeken igen könnyen ki voltak téve a viz ártalmainak. Midőn tehát az emberi ész azon mesterkedett, hogy a tutajon levő szállítmányát ama bántalmak ellen biztosítsa, azt gondolta, hogy ha a tutaj szélét deszkával békeriti, czélja el lesz érve. Ez viszont egy kivájt fatörzs használására vezetett, melyet egy lúdláb mintájára készített lapáttal könnyen lehetett előre hajtani ; erre pedig a vastag fatürzsek mesterséges kivájása következett, pl. tűz s később eszközök által. Ezentúl már gyorsított léptekkel haladhatott tovább a hajóépitészet. (Folytatása következik.)
